2, Adomák. Tréfák
C) Tudományos munkák
3. Természettudományok
Bernstein A. A természet könyve. Közérdekű olvas
mányok a természettudományok köréből. Huszon
egy füzet. 1875— 1876. (28—48)
Brehm E. Alfréd. Az északi sarktól az egyenlitőig.
Népszerű előadások. Fordította Geöcze Sarolta és, Paszlavszky József. Harminczhét rajzzal és tizen
hét műlappal. 1892.
Boleman István dr. Magyar fürdők és ásványos vi
zek. 1896. (1095)
Cotta. Bernhard von, A jelen geológiája. Fordította Petrovics Gyula. 1873.
Gsopey László és Knppis József. A világforgalom.
Százharminczegy rajzzal. 1889.
Czógler Alajos. A fizika története életrajzokban. Arcz- képekkel. Két kötet 1882.
Barvai Móricz dr. Üstökösök, meteorok. Ötvennyolcz rajzzal. 1888.
Barwin. Charles, A fajok eredete a természeti kivá
lás utján, vagyis az előnyös válfajok fenmaradása a létérti küzdelemben. Fordította Dapsy László.
Két kötet 1873.
— Az ember származása és az ivari kiválás.
Fordi-155
tóttá Török Aurél és E ntz Géza. Két kötet Het- vennyolcz fametszettel. 1884.
De Candolle. Alphonse. Termesztett növényeink ere
dete. Fordította Pavlicsek Sándor. Hatvannégy képpel. 1894.
Emery. Henry, A növények élete. A növényvilág le
írása. Fordították Mendlik Alajos és Király Pál.
Négyszázharminczkét ábrával és mülappal. 1883.
Erismann Frigyes dr. Népszerű egészségtan. Fordí
totta dr. Imre József. 1880.
Flanmarion Camille. Népszerű csillagászattan. Az ég
boltozat egyetemes leírása. Két kötet. Fordította Huszár Imre. 1880.
— Újabb csillagászati olvasmányok. Összes művei
ből fordította Feleki József. 1897. (634)
— Urania. Fordította Zempléni P. Gyula. 1896.
Freyeinet. A természettudományi megismerés alapjai.
Fordította Paszlovszky József. 1898.
Gothard Jenő, A fotographia. Gyakorlata és alkalma
zása tudományos czélokra. Negyven rajzzal. 1890.
Gräber Vitns. Az állatok mechanikai műszerei. Ford.
Thanhoffer Lajos. Háromszáztizenöt rajzzal. 1895.
Gregnss Gyula. Összegyűjtött értekezései. Emlékbeszéd
del Greguss Ágosttól. 1876.
GrÓSZ Lajos. A természet köréből. Népszejű olvas
mányok. Hatvannyolcz képpel. 1896.
Gnillemin Amédée A mágnesség és elektromosság.
Fordították Bartoniek G. és Czógler Alajos. Ö t- százhetvenkilencz rajzzal. 1885.
Hartmann Hébert. Az emberszármazású majmok és szervezetűk. Fordította dr. Thirring Gusztáv. Öt- venhét rajzzal. 1888.
H eller Ágost. Az időjárás. Harminczegy rajzzal. 1888.
— A physika története a XIX. században. I. kötet. 1894.
Helmbolz H. Népszerű tudományos előadások. Fordí
tották B. Eötvös Lóránd és Jendrassik Jenő. Két füzet egy kötetben. 1874.
Herrmann Ottó. A magyar halászat könyve. Két köt.
Kétszázkilenczven rajzzal és huszonegy műlappal.
1887.
— Az északi madárhegyek tájáról. Hetvenöt képpel, és három színes táblával. 1893.
H oitsy Pál. A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természetvilágból, dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva írták többen.
Száznegyvenhét ábrával. 1883. (310)
— A nagytermészet és a kicsiny ember. Népszerű természettudományi értekezések. 1883.
H ollós? lusztinián. Népszerű csillagászat. 1864. (282) Houzean I. C. A csillagászat történelmi jellemvonásai.
Fordította Czógler Alajos. Öt rajzzal 1889.
H nxley Th. H. Előadások az elemi élettan köréből.
Fordította M agyar Sándor. 1873.
Johnson W. Sámuel. Hogy nő a vetés. Kézikönyv a növény chemiai alkatáról, szerkezetéről és életéről.
Fordította D uka Marczel. 1876.
— Miből lesz a termés. Kézikönyv a légkörről és a talajról. Fordította Balás Árpád és Mendlik Alajos 1878.
K eller Konrád, dr. A tenger élete. Botanikai tolda
lékkal dr. Cramer Károly és dr. Hans Schinz-tő\
Fordította Csopey László. 1897.
Kirándulók zsebkönyve- Útmutatás ásvány- és föld
tani gyűjtésekre, mágnesség mérésekre, állat- és növénytani megfigyelésekre és gyűjtésekre. Hetven rajzzal. 1888.
Klng Nándor. Az érzékszervek élettana. 1896. 2 péld.
Krümmel Ottó- Az oczeán. Fordította Csopey László Hatvanhat rajzzal. 1888.
lá z á r Kálmán gróf és K riesch János- Hasznos és kár
tékony állatainkról. Két rész. 1874.1876. (298, 299) Lehmann Alfréd dr. Babona és varázslat a legrégibb
időktől a jelenkorig. Fordította dr. Ranschburg Pál. Két kötet. 1900.
157
LÓCZÍ LÓCZy Lajos. A khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Kétszáz rajz
zal és térképpel. 1886.
Lubbok- Sir John, A történelem előtti idők megvilá
gítva a régi maradványok és az ujabbkori vad
népek életmódja és szokásai által. Két kötet. For
dította Öreg János. 1876.
— A virág, a termés és a levél. Fordította Mágócsy- Dietz Sándor. Százhuszonkét rajzzal. 1889.
Népszerű term észettudom ányi előadások. Faraday, Helmholz és Petenkoffer munkáiból. Fordították Déri Miksa, Hoitsy Pál, Keleti Gusztáv és Sajó- helyi Frigyes. 1878.
Népszerű természettudom ányi előadások gyűjteménye.
Tíz kötet. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. 1877— 1887.
Tartalom :
I. kötet. Pulszky Ferencz. Az őstörténelmi lele
tekről Magyarországban. — Klein Gyula. A rovarevő növényekről. Hat ábrával. — Lengyel Béla. A szénről és fontosabb vegyületeiről. — Wartha Vincze. A ter
mészetes festőanyagokról és a mesterséges festő
anyagokról. Öt ábrával. — Fodor József. Az egészséges házról és lakásról. — Szabó József. Az ivóvíz kérdé
séről Budapesten. — Thán Károly. A Gramme-féle dynamo-elektrikus gépről. Három ábrával. — Than- hoffer Lajos. A táplálkozásról. Huszonegy ábrával.
II. kötet- Lengyel Béla. A robbanó anyagokról.
— Klúg Nándor. A látásról. Tizenhárom ábrával. — Paszlavszky József. Az állatok rokonságáról. Huszon- nyolcz ábrával. — Pethő Gyula. A kagylókról és a gyöngyökről. Negyvenkét ábrával. — Keleti Károly.
Magyarország népesedési mozgalma 1876-ban. Négy ábrával és egy térképpel. — Mihalkovics Géza. Váz
latok az állatok fejlődéstörténete köréből. Hét tábla rajzzal.
III. kötet. Hermann Ottó. A nagy út. (A madár
világ tavaszi mozgalma alkalmából.) Két rajzzal és egy térképpel. — Kriesch János. Az állatok társadalmi viszonyairól. Két tábla-rajzzal. — König Gyula. A természettudományok kezdetei. — Wartha Vincze. A viz szerepe a Föld életében. Két rajzzal. — Balogh Kálmán. A vér szétosztásáról az emberi testben. Hat ábrával. — Schiller Alajos. A levegőről és folyóssá tételéről. Tizenhat ábrával. — Klein Gyula. A virá
gok színéről. — Korányi Frigyes. Az ujabbkori kór
ós gyógytan módszereiről. Tizenkét fametszetű ábrá
val. — Lóczi Lajos. Gróf Széchenyi Béla expeditió- járól Khinában és a Tibet-khinai határon. Egy tér
képpel. — Janni Gyula dr. Az ujabbkori sebkezelés
ről. Négy ábra. — Dezső Béla. A fiumei tengeröböl állatvilágáról. Négy ábrával.
IV. kötet. Hermann Ottó. Az átalakulások vilá
gáról. Hatvannyolcz ábrával. — Gerandó Attila. Két hét a Székelyföldön. Négy képpel, — Schulek József.
A nézésről munkálkodás közben. Hat ábrával. — Dr. Szabó József. A mikrószkóp a geológiában. Egy színes kőnyomatú táblával. — Dr. Vámbéry Ármin.
A legújabb népvándorlási mozgalmak Keleten. — Dr. Kétli Károly. Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről. Hét ábrával.
V. kötet. Dr. Müller Kálmán. A tüdőről és lé
legzésről. Hét ábrával. — Paszlavszky József. Az ausztráliai szigetvilág életéről. Tizenöt képpel. — Thanhoffer Lajos. A nagyítókról és a mikroszkópokról.
Tizennyolcz ábrával. — Dr. Say Móricz. A gyufa története. Tizenegy ábrával. — Dr. Lengyel Béla.
Egy lap a chémia történetéből.
VI. kötet. Dr. Antal Géza. Az elvérzésről. Hat ábrával. — Dr. Ring Ármin. A világító kőről és festékről. Egy világító lappal. — Dr. Réczey Imre.
Hogyan mozgunk ? Tizenkét ábrával. — Kerpely An
tal. A vasról és gyártásáról. Hat ábrával. — Dr. Szabó József. Északamerikai utam vonala. Három ábrával.
159
VII. kötet- Laufenauer Károly. Az emlékező te
hetségről. Két ábrával. — Schmidt Sándor. A kris
tályokról. Tizennégy rajzzal. — Ring Ármin. A foto- grafozásról. Hat rajzzal. — Hoitsy Pál. Mikor lesz eső. Hat rajzzal. — Staub Móricz. Megkövesült nö
vények. Tíz rajzzal.
VIII. k ö te t Oláh Gasztáv. A lángész és az elmekór. Egy rajzzal. — Ilosvay Lajos. A torjai bü
dös barlangról. Hat ábrával. — Kriesch János. A ro
varok világa. Tizenhat ábrával. — Szabó József.
Stassfurt kálisó bányáiról. Egy táblával. — Kiss Ká
roly. A chemiai változásokról. Hét ábrával.
IX- kötet. Örley László. Az állatok színéről.
Hét ábrával. — Gothárd Jenő. Az ujabbkori csilla
gászat módszerei és megfigyelés módjai. Huszonegy rajzzal. — Konkoly Miklós. Az égitestek fizikai alko
tásáról. — Chyzer Kornél. A magyar fürdőkről. Hat rajzzal és melléklettel.
X. kötet. Kont Gyula. A levegő nyomásáról.
Huszonhét rajzzal. — Dollinger Gyula. Az emberi test elferdüléseiről. Tizenhét rajzzal. — Klug Nándor.
Az emberi hang és a beszéd. Tizenöt rajzzal. — Rózsahegyi Aladár A baktériumról. Negyvenöt rajzzal.
P latz Boniíácz dr. Utazás a természetben. 1900.
Proctor Bicbard. Más világok mint a mienk. Fordí
totta Császár Károly.
B ecln s Elisée. A föld. A földgömb életjelenségeinek leírása. Fordították Király Pál és Révész Samu.
Két kötet. 1879. 1880.
— A hegyek története. Fordította Geöcze Sarolta.
Tizennyolcz képpel, 1891.
— A patak élete. Ford. Hentaller Elma. 16 képpel. 1894.
Boiti Antonio. A fizika elemei. Fordította Czógler Ala
jos. Két kötet. 1895.
Bndolf trónörökös főherczeg. Tizenöt nap a Dunán.
Fordította Paszlavszky József. 1890.
Schmidt Sándor. A drágakövek. Két kötet. 1890.
Schmidt Edward. A tápszerek. Fordította Hőgyes Endre. Tizennyolcz fametszettel. 1877.
Simonkai Lajos. Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei. 1890.
Szabó lÓZSOf. Előadások a geológia köréből. Kétszáz-egy képpel és műlapokkal. 1893.
Szalay László. A villámról. 1899.
Term észettudom ányi olvasm ányok. Szerkesztik Hanká Vilmos és Szterényi Hugó. 1. és II. sorozat. 1890.
Term észettndom ányi értekezések. Arago, Bessel, Dover Haeckel, Heer, Hersdiel stb. népszerű munkáiból.
1875.
ThanhoSer Lajos. Előadások az anatómia köréből.
— Anatómia és divat. Három népszerű előadás. 114 ábrával és 4 táblával. 1901.
Todd Dávid P. Népszerű csillagászat. Fordította Darvai Móricz. 323 rajzzal és 6 táblával. 1901.
Topinard Pál dr. Az anthropológia kézikönyve. Elő
szóval Broca Páltól. Fordította Petheő Gyula és Török Aurél. Ötvenkét ábrával. 1881.
Tyndall John. A hő mint a mozgás egyik neme.
Fordította Jezsovics Károly. 1874.