Régi imakönyvek, új kiadásban
Elsőként az imakönyv-kiadásban megragadható kontinuus folyamatokra szeret-nék utalni. Itt egy olyan műfajról van szó, amely évszázados hagyományokra te-kint vissza és a 19. századi nagy fellendülés előtt is fontos szegmense volt az egy-házi könyvkiadásnak és általában az olvasáskultúrának. Az eddig összegyűjtött anyag első áttekintése alapján elmondhatjuk, hogy számos olyan imakönyv ma-radt forgalomban, amelyek már a 17–18. század folyamán is népszerűek voltak.
Így például Pázmány Péter Keresztényi imádságos könyve (1606), Zsigrai Erzsébet Jó illatú rózsáskertje (1664), Ágoston Péter Mennyei követe (1681), később A két atyafi
9 Lyons 2000. 348.
10 Barbier 2005. 247.
11 Fülöp 2010. 49−51.
szent szüzek Gertrúd és Mechtild imádásgoskönyve12 címen, az Utitárs (1640), a Lelki fegyverház (1693), a Lelki kincs (1773) és a sor folytatható lenne. Holl Béla biblio-gráfiája és saját adataim alapján azt is tudjuk, hogy e népszerű könyveket néhány kivételtől eltekintve (Arany korona) az 1850-es évek végéig újra és újra kinyom-tatták.13 Ismét igazolva látjuk tehát, hogy az 1850-es évek egyfajta korszakhatárt jelentettek az imakönyvek kiadásában és újraértelmezésében.
A legnépszerűbbek továbbra is a vegyes tartalmú, általános célokat szolgáló imakönyvek voltak, melyekben főképp más könyvekből, híres szerzők imáiból adtak válogatásokat. A legkedveltebbek a Szent hangzatok, Áhitat gyakorlat, Lelki Manna, Mennyei hangok, Orgona virágok, Vezércsillag imakönyvek voltak. Ezek fel-osztása, alapvető fejezetei szinte teljesen megfeleltethetőek egymásnak. A reggeli és esti imák mellett az egyházi év ünnepeire, a szentek ünnepnapjaira, a szent-mise, keresztút és rózsafüzér ájtatosságra, Mária és az Úr Jézus tiszteletére, gyó-násra és áldozásra kínáltak imaszövegeket, elmélkedéseket, oktatásokat és litáni-ákat. A beválogatott imák között változatlanul a legnagyobb középkori egyházi szerzők, misztikusok és szentek szövegei voltak a leggyakrabban idézettek (Bo-naventúra, Aquinói Szent Tamás, Kempis Tamás, Szent Brigitta, Szent Gertrúd és Mechtild, Szent Ágoston stb.), de sok helyütt olvashatóak voltak már a kor új szentjének Liguori Szent Alfonznak és Alacoque Szent Margitnak14 az imái is.
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy egyre bővült a hétköznapi szükséghelyzetekre adott imák sora, valamint sok könyv törekedett arra, hogy az adott ünnepkörhöz liturgiai előírásokat, egyházi szabályokat és elmélkedést is adjon hívei kezébe, ezáltal is oktatva őket az alapvető teológiai ismeretekre. Erősödő tendenciát ta-pasztalhatunk az ének- és imaanyag ötvözésében is, melynek nyilván a templomi használat elősegítése, a liturgia zenei részének színvonalasabbá tétele volt a célja.
Itt kell megemlíteni, a Tárkányi Béla és a Zsasskovszky fivérek jóvoltából, szintén az 1850-es évek közepén (1854) megjelent első kottás énekes könyvet, a Katolikus egyházi énektárat. Ez aztán az egész országban elterjedt és számos utánnyomást és átdolgozást ért meg.
12 Mindkét kötet Martin von Cochemnek, a híres német 17. századi barokk lelki írónak a mun-kája alapján készült fordítás. Cochem nép nyelvén megírt, érzelmekkel gazdagon átitatott, gyakran a középkori és misztikus hagyományokat is magában ötvöző munkái egészen a 20. század első elejéig szerte Európában, így hazánkban is nagyon kedveltek voltak. Imakönyvei közül a Kleine-, Grosse- und Mittlere-Himmelschlüsselt, a Grosse- und Mittlere Myrrhengartent, és a Grosse- és Mittlere Baumgartent az egész 19. század folyamán számos alkalommal újranyomták német nyelven. A hazánkban élő német-ség e könyveket egészen 1946-os kitelepítéséig használta, identitásának megőrzésében fontos szerepet játszottak. Bővebben lásd: Frauhammer 2013a 8−11.
13 További „nyomon követésükhöz” imaszövegeik alapos hatásvizsgálatára lenne szükség.
14 Mindketten a tárgyalt korszakban lettek boldoggá, majd szentté avatva, kultuszuk tehát ezért is volt annyira élő és közismert. Liguori Szent Alfonz (1696−1787) egyházatya számos művet írt, me-lyek nagy hatással voltak a népi jámborságra is. Neki köszönhetjük Vezérkönyv a legfölségesebb Oltári-szentség imádására című imakönyvet is, melyet Nogall János fordított le magyarra 1867-ben. 1839-ben avatták szentté. A szentről és imakönyveiről bővebben e könyv Imakönyvek az Oltáriszentségről című fe-jezetében írok. Alacoque Szent Margit önéletrajzi írása szerint (1647−1690) magánkinyilatkoztatásban részesült Jézus Szent Szívéről, mely kinyilatkoztatásoknak nagy szerepe volt a Jézus Szíve kultusz felvirágzásában. 1864-ben boldoggá, 1920-ban szentté avatták. Diós 2009. Online elérhetőség: https://
archiv.katolikus.hu/szentek/index.html Útolsó letöltés dátuma: 2019. május 10.
Az általános tartalmú művek mellett az adott korszak legkedveltebb ájtatos-ságait tükrözik vissza az imakönyvek címei: az Oltáriszentség, Jézus Szíve, Szűz Mária kultuszának virágzását, valamint Szent Antal tiszteletének töretlen népsze-rűségét.
Réteg imakönyvek egy-egy társadalmi csoportra specializálva: nők és ifjúság Az új, illetve újraértelmezett műfajok sorába kapcsolhatóak be a 19. század során, főképp annak második felében és végén megjelenő speciális, egy-egy társadalmi csoport (gyermekek, hajadon lányok, ifjak, nők stb.) számára kiadott és megújí-tott imakönyvek.15 Ezek elsősorban a vallásos és erkölcsi képzésben, a különösen nagyvárosi környezetben egyre erőteljesebben jelentkező populáris olvasmányok ellensúlyozásában, a különböző társadalmi szerepek konstruálásában nyerték el szerepüket. Különösen figyelemre méltóak a 19. század utáni, speciálisan női ol-vasók számára összeállított imakönyvek. Ez nem jelenti azt, hogy a 19. századot megelőzően ne lettek volna az egyes felekezeteknek női imakönyveik. Ám azok főként összeállítóik, megrendelőik okán kapcsolódtak a nőkhöz, tartalmukat tekitve a megszokott kegyességi részeket hozták. A 19. század második felétől formálódó új olvasói igények azonban a tartalmak aktualizálásához és újragondo-lásához vezettek. Ez a női élethelyzetekhez írott imák megjelenésében és reperto-árjának bővülésében ragadható meg leginkább. Az ima fogalma is új értelmezést nyert: utat nyitott a tudatalattihoz és ezzel együtt a tudatos ÉN-nel való foglalko-zás eszközévé vált. Elvesztette sokszor babonás, mágikus tartalmát, helyette fo-kozódott benne a fegyelmező jelleg, a kötelességek teljesítésére való irányultság.
Egyfajta pedagógiai funkciót kaptak ezáltal az imaszövegek, és ennek jegyében kerültek a könyvekbe sokszor erkölcsnemesítő és nevelő jellegű elmélkedések is. Épp ez a sajátosság tette alkalmassá az ima műfaját arra, hogy a lányok, asz-szonyok mellett a gyermekek és az ifjúság nevelésében is fontos pasztorális esz-közként építsen rá az egyház. A számukra kiadott művek alkotják a korszakban megjelenő rétegimakönyvek egyik legnagyobb csoportját.
Speciális helyzetek – Speciális imakönyvek
Az egyháznak nem csak a társadalom átalakulása által előidézett változásokra kellett válaszokat adnia, a 20. század világméretű hadi eseményei is cselekvés-re késztették. A háború nehézségei között vigaszt kellett nyújtania elsősorban a
15 A nők mellett külön imakönyveket adtak ki férfiak és idősek számára is. A teljesség igénye nél-kül néhány ezekből: Spett György: Hitvalló imakönyv. A művelt férfiközönség számára, Stephaneum Nyomda és Kiadó Rt., Budapest 1903. Novák László: Uram, maradj velünk. öregek és betegek lelki gyá-molítására, Stephaneum Nyomda és Kiadó Rt., Budapest 1904., Egger Ágost: Keresztény apa. Fordította egy szatmármegyei áldozópap, Stephaneum Nyomda és Kiadó Rt., Budapest 1904., Egger Ágost: Ke-resztény anya. Fordította egy szatmármegyei áldozópap, Stephaneum Nyomda és Kiadó Rt., Budapest 1904.
frontokon helytálló katonáknak, de az otthonmaradt hátország számára is. Az ek-kor megjelent tematikus imakönyvek egyértelműen igazolják, hogy az egyházak szinte azonnal reagáltak ezekre a kihívásokra. 16 Sőt, a Szent István Társulat in-gyen osztotta szét a kaszárnyákban, a kórházakban és a harctereken ilyen jellegű kiadványait. Arra is törekedtek, hogy ne csak magyar nyelven lehessen ezeket a olvasni, így legtöbbjük megjelent német, szlovák, horvát, sőt egyesek lengyel nyelven is. A katonaimakönyvek nemcsak a háborús könyvkiadásnak, hanem ál-talában a háborús egyházi tevékenységnek és jótékonyságnak is fontos (ha nem a legfontosabb) szegmensét alkották.17 Ez igaz mind a katolikus, mind a protestáns felekezetre és a zsidókra is.18
Tartalom tekintetében is elkülönülnek e könyvek a többi kiadványtól. Ima-anyagukban az általános imák mellett elsősorban a háborús helyzethez és a halál-hoz, szenvedéshez illeszkedő imák olvashatóak: ima az országért, hazáért, ima a vezetőért, harctéri támadás előtti imák, imák sebesülés esetére, ima a jó halálért, ima az örök üdvösségért, elmélkedés a földi szenvedésről stb.
Katolikus megújulás
A nagyobb „trendek” sorában mindenképpen szót kell ejtenünk a 20. század első évtizedeiben tapasztalható egyházi megújulásról, amely a lelkiségi munkák ki-adásában is megmutatkozott. Hátterében a katolikus egyháznak a két világhá-ború között előtérbe kerülő törekvése áll, amely az élő, krisztusi, kegyelmi, dog-mákon nyugvó hitélet kialakításában látta az előremutató utat a kor nehézségei közepette.19 Mindezen célkitűzéseket kedvezően befolyásolta az 1919 utáni ke-resztény nemzetinek nevezett irányzat a politikai életben. Adriányi Gábor véle-kedése szerint a Tanácsköztársaság szomorú tapasztalatai és a Trianoni békeszer-ződéssel bekövetkezett nemzeti katasztrófa után a nemzeti újraépítésnél csakis a keresztény alapokra lehetett számítani, ennek köszönhetően a kormányok az egyházakkal, elsősorban a Katolikus Egyházzal, egy konstruktív és szoros együtt-működésre törekedtek.20 Ezek a változások hatékonyan játszottak közre a keresz-tény sajtó, a laikus apostolkodás, a szerzetesrendek felvirágzása és a katolikus egyletek soha nem látott gyarapodása terén.21 A folyamatokat jól visszatükrözi a legkülönfélébb nyomtatott lelkiségi kiadványok széles választéka, így különösen
16 A teljesség igénye nélkül néhány ezekből: Imák és intelmek a magyar kath. hadfiak számára. Írta Molnár Vid Bertalan. Átdolgozta Reviczky Aladár, Szent István Társulat, Budapest 1909., Reviczky Aladár: Bízzál fiam! Sebesült katonák részére. Szent István Társulat, Budapest 1914., Reviczky Aladár:
Uram, irgalmazz nekünk. Az itthonmaradtak imádságai a háború idejére. Szent István Társulat, Buda-pest 1914., Reviczky Aladár: Elesett hőseinkért. Imafüzet. Szent István Társulat, BudaBuda-pest. 1915., Seregek Ura. Katolikus magyar katonák ima- és énekeskönyve. Szerk. Mészáros János, Szeged, 1930.
17 Maczák 2010. Online hozzáférés: http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/09_elso_
vilaghaboru_imakonyvek/ utolsó letöltés dátuma: 2019. május 10.
18 Az egyes felekezetek háborús imakönyveiből lásd e könyv Katona imakönyvek az első világhábo-rúban. című fejezetének függelékét.
19 Söveges 2007. 228.
20 Adriányi 2005. 182.
21 Ezekről bővebben lásd: Adriányi 2005. 183−187.
az 1920-as évektől megfigyelhető az imakönyvek, kisebb imafüzetek, imalapok kiadásában is egy nagyobb fellendülés.
E korszak meghatározó lelkiségei közé tartozott az ifjúságpasztoráció kapcsán már említett középiskolásokat célzó Regnum Marianum, a Jézus Szíve kultuszát megújító jezsuiták által irányított Jézus Szíve Szövetség és annak gyermek tagozata a Szívgárda Mozgalom, valamint a szintén jezsuitákhoz köthető Mária Kongregációk.
Ezen mozgalmak mindegyike nagymértékben támaszkodott a sajtóra és nyomta-tott termékekre, így számos imakönyv megjelenését is támogatták.
Az egyházon belüli mozgalmak közül a lelkiségnek legtöbbet hozott, és kétség-telenül a legjelentősebb a liturgikus megújulás vagy más elnevezéssel a liturgikus mozgalom volt. Ebben központi szerepet a szentmise és az Eucharisztia kapott, melyekre, mint a lelki élet legfőbb forrásaira tekintettek.22 A liturgia elmélyülteb-bé, lelkibbé tételéhez számos lelkiségi munkát fordítottak le, új misszálét jelen-tettek meg Szúnyogh Xavérnak, a magyar népliturgikus mozgalom legnagyobb apostolának tollából, és számos új imakönyvet is adtak a hívek kezébe.23 Ezek-ben a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kapott a szentmise áldozat és annak imaszövegei, amelyek célja a hívek minél elmélyültebb bevonása volt a szertartás misztériumába. A liturgia megújításához tartozott a szertartások zenei részének felfrissítése, amit az imakönyvek megnövekedett kottás énekanyaga jelez.24
Szerzők
A szerzők között elsőként a Magyarországon széles körben ismert egyházi sze-mélyeket, lelkiségi mozgalmak, szerzetesrendek vezéralakjait említem. Ők szinte egytől egyig írói, költői, szónoki képességeikkel tűntek ki, így nem csoda, ha az általuk írt imaszövegek és könyvek nagyon közkedveltté váltak. Itt kell említe-nünk a híres bencés Szunyogh Xavért, a ferences Albach Szaniszlót, Áts Benja-mint és Borus Fortunátot, a piaristák két híres teológus, illetve költő egyéniségét Schütz Antalt és Sík Sándort, a jezsuita Bangha Bélát, a domonkos Bőle Kornélt, valamint az egri pap költőt, Tárkányi Bélát, és az egyik legnagyobb hatású egyhá-zi írónkat Prohászka Ottokárt.
22 Söveges 2007. 239.
23 Syllaba − Reviczky: Jöjj, Uram Jézus! Gyakran áldozó fiúk és leányok imakönyve, Stephaneum Nyomda és Kiadó Rt., Budapest 1910., Reviczky Aladár: Jézusom szeretlek! Gyakran áldozó gyerekek imakönyve, Stephaneum Nyomda és Kiadó Rt., Budapest 1911., Reviczky Aladár: Mindennapi kenye-rünk. Gyakran áldozók imakönyve, Stephaneum Nyomda és Kiadó Rt., Budapest 1912., Kelemen Kri-zosztom (szerk.): Opus Dei: bencés diákok imakönyve. 1942., Szunyogh Xavér: Imádságos lélekkel az Úr előtt.
Imádságok és énekek a lelkileg művelt kat. hívők számára. Budapest, 1946.
24 A francia Solemnis kolostorral az élén egész mozgalom épült az egykori gregorián dallamok hiteles, régi alakjainak feltárására és egyházi gyakorlatba való bevezetésére. Tevékenységüket nagy ellenállás fogadta, s csak akkor tudták ügyüket győzelemre vinni, amikor X. Pius pápa melléjük állt.
1903-as saját kezdeményezésű törvényében az egyházi zenére általános szabályokat állított fel, s kije-lentette, hogy a római egyház zenéjének alapja a gregorián, melyet minden templomban, kolostorban, papi szemináriumban ápolni, gyakorolni, tanítani kell. Forrás: http://penta.hcbc.hu/kantorkepzo/jegy-zet/gregorian1.htm, utolsó letöltés dátuma: 2010. május 10.
Mellettük hosszan lehetne még sorolni azoknak a mára már alig ismert egyházi személyeknek a nevét, akik imakönyv fordításokat, ima-válogatásokat állítottak össze, sőt néha maguk is írtak szövegeket. Köztük sok plébános, káplán, esperes, áldozópap és szerzetes (főképp ferences, ciszterci, kármelita, domonkos) találha-tó, akik szívügyüknek tekintették a hívek imaéletének, egy-egy kultuszgyakor-latnak, szent tiszteletének elmélyítését. Nem egyszer egy adott plébániaközösség volt a mű célközönsége, ami jelzi: a lelkipásztor valóban gondos pásztora kívánt lenni nyájának és személyre szabottan is foglalkozott pasztorációjukkal.
A szerzők egy másik nagyobb csoportját azok az egyházi személyek alkotják, akik aktívan folytattak valamilyen oktató (egyetemi, gimnáziumi, elemi iskolai), legtöbbször hitoktatói tevékenységet is. Nyilvánvalóan ehhez az oktató tevékeny-séghez szorosan hozzátartozott az erkölcsi és lelki nevelés is, amelynek kiváló eszközei lehettek az imádságok, az elmélkedések és különféle áhítat gyakorlatok.
Éppen ezért itt főképp az ifjúság egy csoportjának, egy adott oktatási intézmény-nek, kisgyermekeknek írott imakönyvek említhetők. A szerzők között végül a kántorokat kell még megemlíteni, akik tevékenységük révén, egyébként is nagy részt vállaltak egy-egy közösség ima- és ének gyakorlatainak vezetésében.
A szerzőség kérdésköréhez kapcsolódva kell említést tennünk a fordításokról.
Adatbázisom imakönyveinek tanulmányozása során lettem figyelmes arra, hogy számos könyv született valamely külföldi munka nyomán.25 Elsősorban német (illetve német nyelvű) és egyes esetekben francia, olasz szerzők műveit adták meg a fordítók forrásul, ami jelzi modernkori lelkiségi irodalmunk továbbra is jelentős németnyelvű kötődését. Ismerve a 16−18. századi magyar kegyességi irodalom európai forrásait, ez nem meglepő.26 Ugyanakkor azonban a vallásos irodalom külföldi kapcsolatainak modernkori mikéntje egyelőre feldolgozatlan. A kora újkori párhuzamok összehasonlító vizsgálataihoz hasonlóan szükséges lenne a jövőben itt is továbblépni az eddigi korszakhatárokon.
25 Az adatbázis imakönyvei között 23 darabnál tudjuk biztosan, hogy valamely külföldön meg-jelent imakönyv fordítása.
26 Lelkiségi irodalmunk európai forrásairól és kapcsolatairól lásd a teljesség igénye nélkül:
Frauhammer 2015b 5−7.; Monok 2007. 35−38.; Tüskés 1997., Knapp 2014., 2016a 133−145., 2016b 468−502., 2016c.