VARGA-HATOS – KARNER, 2008
6. Települési önkormányzatok zaj- és rezgésvédelmi feladataifeladatai
A zaj- és rezgésvédelemben a helyi viszonyoknak megfelelő szabályozás megalkotásán keresztül a települési önkormányzatok jelentős szerepet játszanak. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. Törvény felhatalmazást tartalmaz a települési önkormányzatok képviselő testülete számára több olyan rendelet megalkotására, ami a zaj- és rezgésvédelmet szolgálja. A Törvény és a MT rendelet részletszabályai alapján a települési önkormányzat képviselőtestületének feladata és lehetősége a zajvédelmi szempontból különlegesen kezelt területek: a fokozottan védett területek, a csendes övezetek és a zajgátló védőterületek kijelölése.
Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület a lakó-, és üdülőterület, gyógyhely, természetvédelmi terület olyan részén jelölhető ki, amelynek funkciója szükségessé, jelenlegi zajhelyzete pedig lehetővé teszi, szigorúbb zajterhelési határértékek előírását és teljesítését. Az így kijelölt területen az Együttes rendelet mellékleteiben megállapítottaknál 5 dB (A)-val szigorúbb határértékeknek kell megfelelni. Csendes övezetek kijelölésével a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmények (kórházak, szanatóriumok, kulturális és oktatási központok) kaphatnak kiemelt védelmet. Ennek keretében a csendes övezetben a zajforrások működését a helyi rendelet térben, időben és gyakoriságban korlátozhatja, tilthatja.
8.3. ábra - Zajvédő fal Kecskeméten (fotó: Zelei Zoltán)
Nagymértékű és objektív okok miatt műszaki eszközökkel a zajterhelési határérték alá nem csökkenthető zajkibocsátást eredményező létesítmények környékén zajgátló védőterület jelölhető ki. Tipikusan ilyen jellegű létesítmény a repülőtér. A védőterületen belül a zajerőssége szerinti fokozatoknak megfelelően zajgátló övezeteket kell kijelölni. Az egyes védőövezetekben építési korlátozások, tilalmak rendelhetők el, amely tilthatja pl. lakóházak, egészségügyi létesítmények építését. A zajgátló védőterületet a településrendezési tervben kell kijelölni, ennek hiányában az építési hatóság jelöli ki. Zajgátló védőterület került kijelölésre pl. a Ferihegyi repülőtér környezetében, ahol a repülőtér által okozott zajhatás a határértékeket meghaladja. A területi védelmen kívül a települési önkormányzat rendeletet hozhat a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokról. Az önkormányzati rendeletekben mód nyílik a határértékkel meg nem ítélhető, zavaró zajok szabályozására is. A rendelet megtilthatja, vagy korlátozhatja a települések egyes részein zajos tevékenységek éjszakai folytatását, korlátozhatja a zajt okozó szórakozóhelyek nyitva tartását, az állattartást, parkok, kórházak környékén a zajos reklámtevékenységet, intézkedhet a csendháborítás büntetéséről, stb.
7. Zajtérkép
A zajtérképek a zajforrások és a zajterjedés modellezésén alapulnak. Mérést egyedül az ipari létesítmények esetén végeznek, azonban a lakott területeket érő zajterhelés mértékét ebben az esetben is számítással állapítják meg. A stratégiai zajtérképek alapvető célja olyan állapotfelmérés készítése, amely alapot adhat a legjelentősebb zajforrás-csoportok kezelésére, vonatkozó intézkedési tervek készítésére, stratégiai jellegű döntések megalapozására, ezért mind a terjedést befolyásoló tényezők, mind pedig a forgalmi adatok az adott területre jellemző éves átlagos értékek. A zajtérképek alapjaként olyan digitális térképek szolgálnak, amelyek ábrázolják a zajforrásokat (közutak, vasutak, repülőterek, ipari létesítmények), a hangterjedés útjában álló akadályokat (pl.:
zajvédő falak, töltések, magasabb építmények) és a zajtól védendő épületeket (pl.: lakóépületek, egészségügyi intézetek, oktatási intézetek). A zajforrásokhoz, azok jellegétől függően hozzá kell rendelni a forgalmi adatokat, vagy a zajmérési eredményeket, továbbá egyéb a terjedést és zajkeltést befolyásoló jellemzőket, a zajtól védendő épületekhez pedig hozzá kell társítani az érintettek számát. Mindezeknek az adatoknak a felhasználásával erre a célra készített számítógépes térinformatikai programok megrajzolják az adott terület stratégiai zajtérképét. A zajhelyzet értékelésére felhasznált mutatók: Lden és Léjjel. A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle zajmutatóval kell ábrázolni. Az Lden egy olyan „átlagos” zajszint, ami egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál. Az átlagképzéskor az esti és éjszakai időszakban fellépő zajok (5 ill. 10 dB-lel) nagyobb súlyt kapnak. Az Léjjel az éjszakai (22:00 és 6:00 óra közötti) időszak átlagos zajszintje. A zajtérképek egy része, az ún. „zajterhelési térképek” az egyes térképi pontokban észlelhető zaj mértékét ábrázolják.
8.4. ábra - Kecskemét város stratégiai zajtérképe (egész napos ipari zajterhelés)
8. Konfliktustérkép
Azokra a területekre, amelyekre elkészült a zajterhelési térkép, konfliktustérképet is kell készíteni. Ez a térkép azt mutatja meg, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel magasabb, mint a szabályozási küszöbérték.
Az előbb említett küszöbérték alatt nem határértéket, csupán elérendő célértékeket kell érteni. A konfliktus térkép világít rá arra, hogy mely területeken lehet kritikus a zajhelyzet, hol kell az intézkedési tervben foglalkozni a meglévő kedvezőtlen zajhelyzet részletesebb vizsgálatával.
Forrástípusonként (ipari létesítmények, közutak, vasutak és repülőterek) az éjszakai és az a nappalra jellemző állapotra külön készül zajterhelési térkép és ugyancsak forrástípusonként külön készül konfliktus térkép az éjszakai és a teljes nappali időszak jellemzésére. A nagyvárosi agglomerációkra tehát (ha a területükön mind a négy forrástípus fellelhető) összesen 16 darab, a nagy forgalmú közlekedési zajtérképekre pedig 4 darab különböző zajtérkép készül.
Kecskemét területén első sorban a közúti zajterhelés csökkentésére szükséges erőfeszítéseket tenni. Különös figyelemmel kell lenni az éjszakai időszakban történő zajcsökkentésre, ekkor nagyobb a küszöbérték feletti terheléssel érintett területek aránya. A vasúti közlekedés esetén kiemelten kell kezelni az éjszakai időszakban történő zajcsökkentést. A zajcsökkentés kivitelezésénél a legfőbb célkitűzés a legnagyobb terhelések mértékének csökkentése. Az ipari zajtérkép alapján megállapítható, hogy a stratégiai zajtérkép készítés szabályai szerint 75 dB feletti, illetve 70-75 dB közötti zajterhelés védendő épületek közelében nem áll fenn. 65-70 dB közötti zajterhelés található a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett. 60-65 dB közötti zajterhelés nem tapasztalható védendő épületek közelében. 55-60 dB közötti zajterhelés található a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett és az 54. sz. főút mentén egyetlen védendő épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett. A konfliktustérkép segítségével megállapítható, hogy mind a Kecskeméti Konzerv Kft, mind a Nordenia Hungary Kft telephelyének környezetében található védendő épületek és lakóik a 45 dB-nyi zajterhelési küszöbértékhez képest 10 dB-nél nagyobb zajterhelést kapnak.