milyen kiemelt vonzástényezőre alapozzák vállalkozásukat. A válaszadóknak a há-rom legfontosabb válaszlehetőséget kellett megjelölni (6. ábra). Az adatközlők dön-tő többsége Kárpátalján azt válaszolta, hogy vállalkozásukat főként vendégszerete-tükre (84,3%) alapozzák. Ezen kívül még sokan fontosnak tartották a természeti környezetet (73,0%), valamint a történelmi helyeket, hagyatékokat (40,4%). Felvi-déken a legtöbben két választ jelöltek meg azonos arányban, s ezáltal hasonlóan vé-lekednek, mint a másik kutatóponton: vendégszeretetüket és a természeti környeze-tet (61,5%) tartják ők is a legfontosabb vonzástényezőnek. Harmadik helyen viszont náluk a kulturális értékek és a hagyományok (53,8%) állnak, míg a Kárpátalján
pre-80 Sass Enikő: A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése ferált történelmi helyeket, hagyatékokat csak nagyon csekély mértékben méltatták (3,8%). Továbbá a felvidékiek a saját szervezésű programokat is magas vonzásté-nyezőnek tartják. Annak ellenére, hogy Dél-Szlovákia Kárpátaljánál fejlettebb bor-kultúrával rendelkezik, mégis kevesebben alapozzák a turisztikai tevékenységüket a szőlővel, borral összefüggő kínálatokra (11,5%), mint Kárpátalján (21,3%).
6. ábra. Milyen kiemelt vonzástényezőre alapozza vállalkozását? (%)
Forrás: Saját szerkesztés
Arra a kérdésre, hogy a „Települését alkalmasnak ítéli-e a vendégek fogadására a lakosság oldaláról, szemszögéből?”, mindkét kutatóterület 29 településén egyértel-műen igennel válaszoltak. Egyedül a kárpátaljai Mezővári településen 3 vendégfoga-dó jegyezte meg, hogy a lakosság nem igyekszik rendezetté tenni a települést.
A vizsgálatban 22 felvidéki és 7 kárpátaljai településről kerültek ki az adatközlő falusi vendéglátók. Véleményük alapján Felvidéken a turizmus „közepesen” (53,8%) működik, a „jól”, illetve „nem jól” kategóriák pedig azonos értékelést kaptak (19,2%).
Kárpátalján a mérleg inkább a pozitív oldalra billen. A „közepesen” és a „jól” kapott közel azonosan kiemelkedő értékelést (42,7% és 40,4%), illetve a „kiválóan” értéke-lést négyszer nagyobb arányban jelölték itt, mint Felvidéken (7. ábra).
A kárpátaljai adatközlők 73,0%-a és a felvidékiek 80,8%-a szerint a települések önkormányzata semmilyen segítséget nem nyújt a falusi turizmusba bekapcsolódó embereknek. Akik az ellenkezőjét állítják, azok szerint a Felvidéken az önkormány-zat segít reklámozni a falut, programokat szervez, kerékpárutat biztosít. Kárpátal-ján az önkormányzatok segítségnyújtása főként a közösségi épületek (kultúrház) kölcsönadásában merül ki, ahol a vendégek részére zenés estéket stb. szerveznek, s Továbbá a felvidékiek a saját szervezésű programokat is magas vonzástényezőnek tartják.
Annak ellenére, hogy Dél-Szlovákia Kárpátaljánál fejlettebb borkultúrával rendelkezik, mégis kevesebben alapozzák a turisztikai tevékenységüket a szőlővel, borral összefüggő kínálatokra (11,5%), mint Kárpátalján (21,3%).
6. ábra: Milyen kiemelt vonzástényezőre alapozza vállalkozását? (%)
Forrás: saját szerkesztés
Arra a kérdésre, hogy a „Települését alkalmasnak ítéli-e a vendégek fogadására a lakosság oldaláról, szemszögéből?”, mindkét kutatóterület 29 településén egyértelműen igennel válaszoltak. Egyedül a kárpátaljai Mezővári településen 3 vendégfogadó jegyezte meg, hogy a lakosság nem igyekszik rendezetté tenni a települést.
A vizsgálatban 22 felvidéki és 7 kárpátaljai településről kerültek ki az adatközlő falusi vendéglátók. Véleményük alapján Felvidéken a turizmus „közepesen” (53,8%) működik, a
„jól”, illetve „nem jól” kategóriák pedig azonos értékelést kaptak (19,2%). Kárpátalján a mérleg inkább a pozitív oldalra billen. A „közepesen” és a „jól” kapott közel azonosan kiemelkedő értékelést (42,7% és 40,4%), illetve a „kiválóan” értékelést négyszer nagyobb arányban jelölték itt, mint Felvidéken (7. ábra).
7. ábra: Hogyan működik a turizmus a településen? (%)
73,0
METSZETEK
Vol. 7 (2018) No. 1 ISSN 2063-6415
DOI10.18392/metsz/2018/1/3 www. metszetek.unideb.hu
www. metszetek.unideb.hu
Sass Enikő: A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése 81 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Kárpátalja társadalma
néhányan itt is megemlítették a rendezvényszervezést, reklámozást, a testvérváro-si kapcsolatépítést, s néhol a polgármester kapcsolatai által érkeznek a vendégek a településre.
7. ábra. Hogyan működik a turizmus a településen? (%)
Forrás: Saját szerkesztés
A vizsgálat során azt is szerettem volna megtudni, hogy az adatközlők miként vé-lekednek településükről, milyen területen látják a fejlesztések szükségességét8 a leg-fontosabbnak. A 6. táblázat alapján elmondható, hogy Felvidéknél minden esetben alacsonyabb átlagszámok jelennek meg, mint Kárpátalja esetében. Ez főként abból fakadhat, hogy úgy Szlovákia, mint a Felvidék egy magasabb gazdasági színvonalat képvisel, egy szervezettebb szociális és egy fejlettebb, kiépített infrastrukturális há-lóval rendelkezik. Ennek köszönhetően ők valamivel elégedettebbek is településük fejlettségi szintjével. Amiben viszont teljesen egyetértenek a kárpátaljaiakkal, hogy a turizmus fejlesztését nagyon fontos lenne támogatni. Nyilván ez jelenti számukra a megélhetésük egy részét, ezért is tartják ilyen fontosnak. A kárpátaljai vendéglátók szerint halaszthatatlan lenne településükön a szemét, a szennyvíz és az ivóvízháló-zat kiépítése, ami nem csak a helyi lakók érdekeit, de az oda érkező turisták kom-fortérzetét is fokozná. Felvidéken az imént említett közműszolgáltatásoknak nem a kiépítésén, hanem a fejlesztésén van a hangsúly, de azt sem tartják az adatközlők halaszthatatlan fontosságúnak. Mindkét területen magas pontszámokat kapott a
8 A vendéglátóknak egy három fokú skálán kellett a felsorolt fejlesztési lehetőségeket rangsorolni, ahol 1 azt jelentette „nem fontos”, 2 azt, hogy „fontos, de nem halaszthatatlan”, a 3 pedig, hogy „nagyon fontos”. A kapott értékekből átlagot vontunk. Minél nagyobb a kapott átlagszám, a válaszadók szerint annál fontosabb és szükségszerűbb az említett fejlesztési lehetőség elvégzése.
Forrás: saját szerkesztés
A kárpátaljai adatközlők 73,0%-a és a felvidékiek 80,8%-a szerint a települések önkormányzata semmilyen segítséget nem nyújt a falusi turizmusba bekapcsolódó embereknek. Akik az ellenkezőjét állítják, azok szerint a Felvidéken az önkormányzat segít reklámozni a falut, programokat szervez, kerékpárutat biztosít. Kárpátalján az önkormányzatok segítségnyújtása főként a közösségi épületek (kultúrház) kölcsönadásában merül ki, ahol a vendégek részére zenés estéket stb. szerveznek, s néhányan itt is megemlítették a rendezvényszervezést, reklámozást, a testvérvárosi kapcsolatépítést, s néhol a polgármester kapcsolatai által érkeznek a vendégek a településre.
6. táblázat: Ön szerint mit kellene településén fejleszteni?
(F=Felvidék (N=26), K=Kárpátalja (N=89)) Fejlesztési lehetőség
Átlag-számok Fejlesztési lehetőség Átlag-számok
F K F K
1. A turizmus támogatása 2,8 2,8 16. Településszépítés, virágosítás 2,1 2,7 2. A mezőgazdaság általános fejlesztése 2,1 2,7 17. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése 2,2 2,6 3. A kereskedelem- vendéglátás fejlesztése 2,4 2,7 18. A közutak rendbetétele 2,5 2,9 4. Az oktatás fejlesztése 2,0 2,7 19. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2,0 2,6 5. Vállalkozók támogatása 2,5 2,7 20. A közbiztonság javítása 1,9 2,0 6. Munkahelyteremtés 2,6 2,9 21. A szórakozási lehetőségek bővítése 2,3 2,6 7. A kultúra támogatása 2,4 2,8 22. A lakáskörülmények javítása 1,7 2,5 8. Ipari és más beruházások megszerzése 2,1 2,6 23. Helyi építészeti értékek védelme 2,0 2,7 9. A szociális támogatások bővítése 1,8 2,6 24. A természeti értékek megóvása 2,6 2,8 10.A környezet rendbetétele 2,7 2,9 25. A helyi sportélet fejlesztése 2,0 2,6 11.A közvilágítás fejlesztése 2,0 2,2 26. A távközlés fejlesztése 1,7 2,3 12.Az ivóvízhálózat a) fejlesztése b)kiépítése 1,6 2,8 27. Kábeltévé hálózat fejlesztése 1,4 2,1 13.A szennyvízhálózat a) fejlesztése
b)kiépítése 1,8 3,0 28. Internet kiépítés fejlesztése 1,7 2,4
14.A gázhálózat a) fejlesztése b)kiépítése 1,6 1,6 29. Vendégfogadók érdekképviseletének
2,3 2,6 15.A szemétszállítás a) fejlesztése b)kiépítése 2,0 3,0 erősítése
Forrás: saját szerkesztés
nagyon rosszul nem jól közepesen jól kiválóan
%
Kárpátalja Felvidék
környezet rendbetétele, a munkahelyteremtés, a természeti értékek megóvása és a közutak rendbetétele.
6. táblázat. Ön szerint mit kellene településén fejleszteni?
(F=Felvidék (N=26), K=Kárpátalja (N=89))
Fejlesztési lehetőség
Átlag-számok Fejlesztési lehetőség Átlag-számok
F K F K
1. A turizmus támogatása 2,8 2,8 16. Településszépítés,virágosítás 2,1 2,7 2. A mezőgazdaság általános
fejlesztése 2,1 2,7 17. A közlekedési kapcsolatok
fejlesztése 2,2 2,6
3. A kereskedelem-vendéglátás
fejlesztése 2,4 2,7 18. A közutak rendbetétele 2,5 2,9
4. Az oktatás fejlesztése 2,0 2,7 19. Az egészségügyi ellátás
fejlesztése 2,0 2,6
5. Vállalkozók támogatása 2,5 2,7 20. A közbiztonság javítása 1,9 2,0 6. Munkahelyteremtés 2,6 2,9 21. A szórakozási lehetőségek bővítése 2,3 2,6
7. A kultúra támogatása 2,4 2,8 22. A lakáskörülmények javítása 1,7 2,5 8. Ipari és más beruházások
megszerzése 2,1 2,6 23. Helyi építészeti értékek
védelme 2,0 2,7
9. A szociális támogatások
bővítése 1,8 2,6 24. A természeti értékek megóvása 2,6 2,8 10. A környezet rendbetétele 2,7 2,9 25. A helyi sportéletfejlesztése 2,0 2,6 11. A közvilágítás fejlesztése 2,0 2,2 26. A távközlés fejlesztése 1,7 2,3 12. Az ivóvízhálózat a) fejlesztése
b) kiépítése 1,6 2,8 27. Kábeltévé hálózat fejlesz
-tése 1,4 2,1
13. A szennyvízhálózat a)
fejlesz-tése b)kiépítése 1,8 3,0 28. Internet kiépítés fejlesz
-tése 1,7 2,4
14. A gázhálózat a) fejlesztése
b) kiépítése 1,6 1,6
29. Vendégfogadók
érdekkép-viseletének erősítése 2,3 2,6 15. A szemétszállítás a)
fejleszté-se b) kiépítése 2,0 3,0
Forrás: Saját szerkesztés
METSZETEK
Vol. 7 (2018) No. 1 ISSN 2063-6415
DOI10.18392/metsz/2018/1/3 www. metszetek.unideb.hu
www. metszetek.unideb.hu
Sass Enikő: A felvidéki és kárpátaljai falusi turizmus összehasonlító jellemzése 83 TEMATIKUS TANULMÁNYOK – Kárpátalja társadalma