Telepítés-technológia

2009.04.02.-tól kezdődően egészen 2012.04.22.-ig vettem részt, összesen 31 ha MsT ültetvény telepítésében. A kísérletek eredményei alapján megállapítható, hogy a telepítés időpontjának megválasztása kiemelkedő fontosságú a növények túlélése, megeredése szempontjából. A túl száraz időjárás legalább annyi kárt tehet a növényekben, mint a rendkívül csapadékos. Fontos a megfelelő takarás és kerülendő, hogy a fiatal növényeket fagyhatás érje. A szaporítóanyag ültetése akkor ideális, amikor az ültetési mélységben a talaj hőmérséklete 10 °C-nál magasabb. Ez az állapot általában legkorábban április-május eleji időszakban következik be. Kísérleteket végeztem MsT „energianád” palánták és rizómák

53

tavasszal és télen történő ültetésére. A tavasszal telepített ültetvények túlélési aránya ~ 90 %-kal magasabb volt, mint az ősszel létrehozott ültetvényeké. Az 1. Mellékletben található 4.

ábrán erőgép által vontatott palántázó gép látható MsT palánták telepítése közben, Ácson.

A növény telepítési időpontjának megválasztására irányuló kísérletek során az (1). számú parcelláról származó palánták az október végi telepítést követően, novemberben és decemberben még életben voltak. Januárban, a téli hideg idő beköszöntével (-16 °C éjszaka) és az azt követő hónapokban összesen 4 db életképes egyedet találtam. A (2). számú parcellára telepített rizómák már novemberben sem mutattak életjelet. Ezen a területen kipusztultak a növények, tavasszal nem hoztak hajtásokat. A (3). és (4). számú ültetvényeken hónapról-hónapra a ki nem hajtott egyedek számát figyeltem meg. Megállapítottam, hogy 2010. szeptemberben a (3). számú parcella beállottsága 91 %-os, a (4). számú ültetvényé 84

%-os volt.

Az (5.) számú parcellán végzett késő őszi telepítés során a palánták 80 %-a nem indult fejlődésnek a hideg talajban. Télen az ültetvény nagyrészt kifagyott, tavasszal összesen ~ 3.890 db növény hozott hajtást. A parcella teljes újratelepítése 2011.04.18-án, száraz, meleg időben (19 °C) történt, palántákkal (6). Az új hajtások ugyan gyorsan előbukkantak a talajból, de a növekedésük május végétől június elejéig lassú volt. A kedvező nyári hőmérséklet és esőzés igen gyors növekedést eredményezett. Az április, május, június, július, augusztus hónapokban lehullott csapadék mennyisége 245 mm, a napsütéses órák száma 1.329 óra volt (OMSZ, 2016). A szárak az első év végére átlagosan 1,4 m magasra nőttek, az eredés 85 % feletti volt. A továbbiakban nem kísérleteztünk MsT palánták és rizómák késő őszi időpontban történő telepítésével. A kísérletek eredményeképpen hasonló következtetésre jutottam, mint WALSH (1997), aki szerint a Miscanthus x giganteus faj Észak-Európában történő elterjedésének és hasznosításának fő oka a gyakorta bekövetkező téli elfagyás.

Beszámolója alapján Dániában, Írországban és Németországban rizómákkal létrehozott ültetvények nem élték túl a telepítést követő első telet. Megállapítható, hogy késő őszi időszakban MsT palántákat és rizómákat telepíteni indokolatlan. A telepítést követő télig meg nem erősödött gyökérrendszerű növények téli túlélési esélye 20 % alatti volt, ezért MsT telepítését tavasszal javasolt elvégezni.

További kísérletet folytattam 2010. július hónapban, száraz időben, burkolt gyökerű palántákkal történő ültetésre vonatkozóan annak meghatározására, hogy ilyen típusú palánták használatával tágítható-e az MsT ültetésre alkalmas időintervallum. A természetes csapadékmennyiség 2010. július és augusztus hónapokban 206 mm, a napsütéses órák száma 540 óra volt (OMSZ, 2016). A növények fejlődését az első két hétben minden nap, azután heti 2 alkalommal követtem nyomon. Két hónappal az elültetést követően (7.) számú területen a palánták 92 %-a hozott új hajtásokat. A következő év tavaszán a beállottság változatlanul 92

%-os, a telepítést követő második évben 88 %-os volt. A (8.) számú kísérleti parcellán a növények eredése ~ 60 %-kal alulmúlta az öntözött területen megfigyelt eredést. Ezen a területen a palánták 42 %-a hozott új hajtást. A rákövetkező évben az eredés 33 %-os, a 2.

évben 30 %-os volt. Burkolt gyökerű, kiültetésre váró palántákat mutat be az 1. Mellékletben szereplő 5. ábra, Tatán, a Parképítő Zrt. üvegházában.

Fenti kísérletek körülményeit, eredményeit mutatja be az 5. táblázat.

54

Késő őszi telepítés Tavaszi telepítés Késő őszi

telepítés Tavaszi telepítés Nyári telepítés Nyári telepítés

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

Kísérlet időpontja 2009.10.28 2009.10.28 2010.04.12 2010.04.12 2010.10.12 2011.04.18 2010.07.14 2010.07.14

Kísérlet helyszíne Tata Tata Tata Tata Ács Ács Ács Ács

Terület nagysága (m²) 100 100 100 100 20 000 20 000 100 100

Talajtípus réti csernozjom réti csernozjom réti csernozjom réti csernozjom homokos vályog homokos vályog öntés réti öntés réti

Talaj pH 7,8 7,8 7,8 7,8 7,7 7,5 8,0 8,0

Talajhőmérséklet 10 cm-es mélységben

4,3 4,3 9,7 9,6 3,6 10,2 14,3 14,8

Telepítés alapanyaga (MsT) palánta rizóma palánta rizóma palánta palánta palánta palánta

Telepítési hálózat (m x m) 1 x 1 1 x 1 1 x 1 1 x 1 1 x 1 1 x 1 1 x 1 1 x 1

Telepített mennyiség (db) 100 100 100 100 20 000 20 000 100 100

Öntözés (I/N) N N N N N N I N

Csapadékmennyiség* (mm) 124** 124** 619*** 619*** 175**** 245***** 206****** 206******

Napsütéses órák száma* (h) 120** 120** 1 135*** 1 135*** 294**** 1 329***** 540****** 540******

N műtrágya (I/N) N N N N N N N N

Gyomosodás mértéke - - - - - átlagos átlagos átlagos

Eredés az 1. évben (%) 5 % 0 % 91 % 84 % 20 % 85 % 92 % 33 %

Beállottság a 2. évben - - 90 % 85 % - 80 % 88 % 30 %

Biom. hoz. a 3. évben (t/ha) - - - - - 13,7 - -

*: OMSZ, 2016

**: 2009.11-12. hónapokban hullott csapadék mennyisége / napsütéses órák száma

***: 2010.04.-09. hónap között hullott csapadék mennyisége / napsütéses órák száma

****: 2010.10., 11. és 12. hónapokban hullott csapadék mennyisége / napsütéses órák száma

*****: 2011.04-09. hónap közötti csapadékmennyiség / napsütéses órák száma

******: 2010.07., 08. hónapokban hullott csapadékmennyiség / napsütéses órák száma

5. táblázat: Különböző időpontokban telepített MsT ültetvények eredése, Tata, 2009-2010, Ács, 2010-2011

55

A konténeres növények nevelése a mikroszaporítás után 3 hónapig tartott. Ezen időszak alatt háromszor ültettük át a palántákat, egyre nagyobb nevelőedényekbe, minden nap öntöztük őket, illetve száraikat két alkalommal vágtuk vissza metszőollóval. Ez a gyökérrendszer és a növények megerősödéséhez vezetett. A burkolt gyökerű, öntözött palántákkal létesített ültetvény fejlődése a meleg, nyári idő ellenére is igen jónak mondható. Az öntözés nélkül hagyott növények eredése igen gyenge volt. Konténeres szaporítóanyagra alapozott, nagyüzemi telepítési kísérletet nem végeztünk. Több hektáros ültetvény öntözésére nem volt lehetőség, a víz hiányát a növények minden bizonnyal megsínylették volna. Megállapítható, hogy meleg, nyári időszakban (május után) nem érdemes MsT palántákat vagy rizómákat telepíteni. Konténeres palántákat lehet ültetni akár augusztus közepéig, abban az esetben, ha az egész ültetvény rendszeres, bőséges öntözése megoldott, de figyelembe kell venni, hogy a nyári hónapokban kiültetésre kerülő palánták hosszú, munkaerő-igényes nevelése oktalanul magas költségnövelő folyamat.