(BUDAPESTEN, 1896. SZEPTEMBER HÓ 6., 7. ÉS 8.)
SZERKESZTETTE
M I H Á L Y F I J Ó Z S E F
A KONGRESSZUS JEG YZŐ JE
BUDAPEST
«PÁTRIA- ir o d a l m i v á l l a l a t é s n y o m d a i r é s z v é n y t á r s a s á g
18í)fi
28
A Z I.
m a g y a r o r s z á g o s t e c h n i k u s k o n g r e s s z u s m e g n y i t ó ü l é s e1896. szept. 6-án d. e. 9 órakor a képviselőház nagy tan ács
kozó termében.
Az ülést
Hieronymi Károly
dr. díszelnök a következő beszéddel nyitja meg:Tisztelt Uraim! Kedves Szaktársak!
Örömmel üdvözlöm önöket, a szervező bizottság nevé
ben is, mint az első magyar országos kongresszus tagjait.
A kongresszus tagjainak nagy száma, mely a tegnap estig történt bejelentéssel meghaladja a 860-at, szembetűnő bizonyítéka annak a nagy érdeklődésnek, melyet a magyar technikusok a technika ügyei iránt és a technikai kar érde
kei iránt tanúsítanak, és annak a lelkes buzgalomnak, mely- lyel mindazt, mi ezeknek előmozdítására szolgálhat, felkarolják.
A kongresszus összehívására ezredéves nemzeti ünne
pünk szolgáltatott alkalmat.
Midőn a honfoglalásnak és egy évezreden át annyi hányattátás között fentartott állam megalapításának évfor
dulóját ünnepeljük: felidézzük a múltak emlékeit és végig tekintünk a harcoknak, viszontagságoknak és sajnos ezek által annyiszor megszakított békés munkának hosszú lánco
latán, mely megalkotta a mai Magyarországot.
Hálásan emlékezünk meg az ősök erényeiről, lángoló hazaszeretükről, vitézségükről ós politikai bölcsességükről;
Kongre*«*u»i iratok. 1
29
ACTA UNIVERSITATIS LITTERARU M R E G IA E HU NGARICAE FRANCISCO-JOSEPHINAE KOLOZSVÁRIENSIS ANNI M C M II- III.
FASCICULUS II.
BOLYAI J Á N O S
SZÜLETÉSÉNEK SZÁZADIK ÉV FO RD U LÓ JA ALKALM ÁBÓL A KO LOZSVÁRI M. KIR. FERENCZ JÓZSEF TUDOM ÁNYEGYETEM
ÁLTAL
1903 JANUÁRIUS 15-IKÉN RENDEZETT
E M L É K Ü N N E P .
K OL OZ S V Á R ,
A J T A I K . A I . B É R T M A G V A K P O I X Í Á K K Ö N Y V N Y O M D Á J A .
1903.
A millenniumi emlékmű a Hősök terén a honalapító hét vezérrel, és az évezred kiemelkedő államfőivel
A magyarok krónikájának írója a Képes Krónikában
A Püski család az 1943-as szárszói tanácskozáson, az asztalnál balról:
Püski Sándorné, Püski Sándor és a gyerekek: Gábor, Sándor és László
A Tudomány Napjának első megünneplése 1997. november 1-jén a Bolyaiak városában, Marosvásárhelyt nemzetközi tudományos rendezvénnyel kezdődött
M á d l Ferenc köztársasági elnök k itü n te ti P iiski Sándort a m agyarság felem elkedését szolgáló életm ű véért
M á d l Ferenc kö szö n ti Piiski Sándornét,
Koccintás a kitü n te tte kke l; az első sorban balról: H ám ori József, P ü ski Sándorné, P ü ski Sándor, M á d l Ferenc és M á d l Ferencné
Kézfogás Bolyai szellemében az emelkedő nemzetért; balról: N agy Ferenc, Boros Ijijos (a Bolyai Kollégium alapító igazgatója), Püski Sándorné, Püski Sándor és Borbándi Gyula
I.
A z egyetemi tanács 19 0 2 november 3-ikán tartott ülésében a mathematikai és természettudo
mányi kar javaslatára lelkesedéssel határozta el, hogy B o l y a i j á n o snak születése századik évforduló
jára ünnepet szentel és pedig 19 0 3 . januárius hó 15-ikén, tekintettel arra, hogy a távolból meghívandó
III.
A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után elnöklő rector sorra fölkérte szólásra a küldöttségek szó
nokait, a kik az alábbi rendben a következő beszé
de ket m on dot tá k:
Br. E ö t v ö s L o r á 11 d, a Magyar T udom ányos Akadémia elnöke:
Ti s z t e l t Ün n e p l ő Gy ü l e k e z e t!
Környezőitől, atyján kivűl, meg nem értve, magából és magának alkotta meg Bolyai János a geometriának azt az új világát, a melynek mély
ségeiben ő s később az ő nyomdokán haladók gaz
dag kincseket tártak föl a tudománynak.
Kiismerésre, jutalomra e hazában nem számít
hatott. Nem látta ő, csak elképzelni tudta azt a, szebb világot, a melyben őt megérteni tudó e m berek is élnek, talán ott valahol túl a hegyek h at á rán, ott, a hol a göttingai szellemóriás lakik, kiről neki atyja, mint ifjúkori barátjáról, oly szívesen beszélt. Knnek az akkor még tőlünk oly távolra- eső és idegen tudományos világnak írta, ennek elismerésében bízva a d t a ki Bolyai azt a művét melylyel magának s magyar nevével magyar n e m
zetének, el nem évülő dicsőséget szerzett.
54
N e k ü n k , a kik ma, száz évvel az ő szüle té se után, itt ö ss ze gyűltünk, m á r jobb a s orsunk. H a z á n k azót a a t u d o m á n y o s világnak eg y é vről-évre g a z d a g a b b t e r m é s t igérő t a r t o m á n y a lett. Mi g o n d o l ata inkat , mikor megsz ül et ne k, m á r a m a g u n k nyel
vén k ö zö lhet j ük velünk e g y ü t t ha la dó p á l y a t á r s a k kal, e lis mer és re sőt j u t a l o m r a m á r i tthon számít
h at un k . D e a zé rt valljuk b e őszintén, mi is a r r a a t ávolabb, d e n a g y o b b s el nem évülő d ic ső sé gr e t ö re ks zü nk , a mely Bolyainak a d a t o t t , m e r t tudjuk, ho gy csak az az igazi t u domá ny, a mely világra s z ó l ; s azért, ha igazi t u d ó s o k és — a mint kell
— jó m a g y a r o k a k a r u n k lenni, úgy a t u d o m á n y zászlóját olyan m a g a s r a kell e mel nünk, h o g y azt hazánk h at ár ai n túl is me glá ss ák és m e g a d h a s s á k neki az illő tiszteletet.
Ez a mi e s zmé nyün k, ez valósult m e g Bolyai a l k ot á sá v al e g y s z e r ; ilyen teljes m é r t é k b e n talán e gyet l en sze r.
A z é r t s i et t ün k ma ide k ü l ö n ö s e n mi, e h a z á ba n a n i a t h em at i ka i t u d o m á n y o k művelői, h o g y a n agy Bolyai dicső e m l é k é t s vele s aj á t e s z mé n ye i nk di a da l át ünnepeljük.
E n g e m a Bolyai t u d o m á n y á b a n j á r t a s a b b t á r saimmal együ tt, a m a g y a r t u d o m á n y o s a k a d é m i a k ü l dö t t ide. N e m j ö t t ü n k ü re s kézzel, t á r s a m a főtitkár el fogja mondani, mivel j ár úl az a k a d é m i a ahhoz, hogy ez a mai ü n n e p a j ö v ő b e n is e m l é k e zetes maradjon.
En az e g y b e g y ű l t e k n e k ü d v öz l et e i hozok.
55
N a g y s á g o s elnöklő r e k t o r úr! F o g a d j a k é r e m szívesen ezt az üdvözletét. A közös n ag y czé lokra t ör e k v ő t u d o m á n y o s t e s t ü l e t e k kölcsönös r a g a s z k o d á s á n a k tiszteletteljes me gn y il a tk o zá s a ez, de ö r öm uj j o n gá s is e l ő r e h al a d ás u nk é rzetében, m e r t látva azt, h o g y ha zá n kb a n immá r a Ki rá lyhá gón innen és a Ki rályhágón túl is nagyra bec sü lik és s e r é n y e n művelik a t udomá ny t, reményleni kezdjük, h o g y a t u d o m á n y o s világban lehet még, lesz m é g va lami ko r e g y n a g y M a g y a r o r s z á g !
D r. S z i 1 y K á 1 m á n, a M a g y a r Tud. A k a d é m i a főtitkára k a p cs o l a t os a n a k ö v e t k e z ő j e l e n t és t t e t t e : Bolyai J áno s születése századik é v f or du ló já n ak ün ne pl és é he z a M a gy a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a azon h a t á r o z a t á v a l járúl hozzá, hogy a ha lhat at la n t u dós nak, valam nt az ő mélyen g o n d o l k o z ó a t y j á nak és a t u d o m á n y b a n m e s t e r é n e k e m lé k e z e t é r e , első ízben 1905-ben és azulán minden ötödik é vben a deczeinber i összes ülésén, a me gel őző öt é vb en bárhol és b á r me l y nyelven me g je l en t le gk ivá lóbb m a t h e m a t i k a i vizsgálat szerzőjét, t e k i n t e t b e véve az illetőnek előbbi t u d o m á n y o s m ű k ö d é s é t is, 10,000 k o r o n a »Bol) a i - j u t a l o m «-mai és é r e m m e l t ün t e ti ki.
Az é re m egyik oldalát a M. Tud. A k a d é m i a és B u d a p e s t képe, másik oldalát m a g y a r felírat dis/.íii.
I la meghal t író mu nká ja Ítéltetik l e gj o b b n a k , az elhunyt ö r ö k ös e i n ek a dat i k ki a jutalom.
A j uta lom o da í té l és e é v é b e n a M. T u d A k a démia III. osztálya l e g k é s ő b b márcziusi üléséből, k é t belső és ké t külső tagból álló b iz o t ts á g o t választ,
BEVEZETÉS.
L A KONGRESSZUS LÉTREJÖTTÉNEK TÖRTÉNETE.
A v ilá g h á b o r ú és az u tá n a k ö vetkező, á lla m o k a t á ta la k ít ó nehéz id ő k
Az országnak nemzeti szerencsétlenségeink következtében megfogyat
kozott erejét a tudás hatalmával kell meghatványoznunk. Ez csak az évek hosszabb sorára tervszerűen megállapított rendszeres tudománypolitikai programm alapján lehetséges. Súlyos helyzetünkben kétszeres figyelmet érdemelnek a természet- és műszaki tudományok, melyeknek gyakorlati vonatkozásai közvetlen erősítik a nemzetet a létéért való kemény küzdel
mében.
E végből oly tudományos kongresszus összehívását tartom szükséges
nek, amely mérlegelve hazánkban úgy az általános természettudományok
nak, mini a műszaki, mezőgazdasági és orvosi tudományoknak helyzetét, javaslatot tesz ;i bajok orvoslasara, a hiányok pótlására és a szükséges új szervezésekre.
A természet és műszaki tudományok országos kongresszusát ennél
fogva folyó év őszére összehívom és az e részben szükséges intézkedések
Klebelsberg K uno M a g ya ry Z oltán
TERMÉSZET., ORVOS-, MŰSZAKI- ES MEZOGAZDASAGTUDOMANYI
ORSZÁGOS KONGRESSZUS
M U N K Á L A T A I .
BUDAPEST. 1926. ÉVI JA N U A R IU S 3—8.
szsxKiszrmc :
D * G O K K A S Á N D O R
ranrrw sv, n TANA*.tOnriMR.