I. Általános tudnivalók.
1. Bölcselkedés; kezdő mozzanatai, történeti forrása. Célja, kezdete. Racionális-és pozi
tív vallás. A filozófia név jelentése és tar
talma a történeti fejlődésben... 4 2. A filozófia tartalm ának megosztása. A
metafizika, a noetika (ismeretelmélet) és történeti fejlődésük. A logika: Aristoteles Organonja. A logika mai tartalma: Wolff Kér, Kant, Hegel. Herbart, J. Stuart Mill . 8 3. A különös vagy alkalm azott bölcselkedés.
A természetbölcselet, kezdete, történeti fej
lődése, hatása. A lélektan, kezdete, fejlő
dése. Fiziológiai lélektan. A lélek a theo- logiában s a mai pozitív pszichológiában.
Az ethika, jelentése, tartalma. A klasszikus, a keresztény és a modern ethika. A belátás (intuitio) és a mértékelés (pondera
tio, utilitarizmus) elmélete. Determiniz
mus, indeterminizmus. — A jogbölcselet:
a jog forrása, tartalma. Ius naturae, ius civile V. gentium, — a tételes jog. A jogbölcselet rövid fejlődése. — Az eszté
tika; a szép és felfogása. Objektiv és szub
jektív szép. Tartalmi és alaki szép. Az egyéni állapot. Taine milieu-je az esztéti
kában s az evolúció. A vallásbölcselet célja és eszközei; fejlődése... 29
A történetbölcselete s a szociológia. Spen
cer Herbert társadalmi evolúció elmélete.
A társadalom statikája és dinamikája. A fejlődés három fokozata... 32
A filozófia két legrégebben ,,elvált“ alap
vető tudománya: a mathematika s a nyelvbuvárlat ... 34
4. Á bölcselkedés irányai s ezeknek elága
zása a vezető elvek szerint:
a) a metafizikában a végső ok quanti- tas-a, qualitas-a (klasszikus metafizika);
továbbá az isten, az emberi akarat és az emberi lélek felfogása folytán . . . 35 h) a noetikában az ismeret forrásának,
érvényességének, tartalmának felfogása szerint ...37 c) az ethikában az erkölcsiség (ethos)
végső mozzanatának, inditó okának, tár
gyának, végre céljának felfogása szerint 38 11. A bölcselkedés története.
1. A klasszikus filozófia korszakai.
E lső korszak Anaxagorasig. A természet kelet
kezését .magyarázó iskolák. A végső ok:
k o n k r é t... 42 Ion isk o la : Thales, Anaximander Anaxi
menes (a miletosi triász). Hippo és Apollonia! Diogenes...43 Dór iskola Pythagoras, Architas, Philo-laos (metempsychosis)... 43 E leai iskola: Xenophanes, Parmenides,
Zenon (az első dialektikus); Melissos . 44 H era kleito s: Világ-égés. Az emberi lélek
isteni szikra. Kratylos * ...45 E m pedokles: A négy ős-elem s a két ős
elv ...46 Orphikusok (m etam orphosis)...47 A tom isták: Leukippos, Demokritos . . . 17 A naxagoras: a mindenség végső oka: a
rendező értelem (i’u v s )... 48 M ásodik korszak a szofistáktól Aristotelesig . 49
A szofisták: Protagoras (az ember a mér
téke mindennek). Gorgias (az első nihi
lista). Prodikos, Thrasymachos, Hippias.
Filozófiai fatalizmus. A szofisták hatása 49 Sokra tes: a fogalom, a tudás a mértéke
mindennek. Az e r é n y ...50 i felszeg Sok-ratikusok : a megarai Eukli-
des, Diodoros, Stilpo; — az elisi Phai- don; a cynikus Antisthenes, Diogenes;
—- és a cyrenei A ris tip p o s ...51 Platon ': az ideák, a teremtő értelem; a
lélek; az állami r e n d ... 52
Dr. S e r é d i : A filozófia története. Ц
162
A risto teles: a tiszta fogalom. Fizikája, ethikája; h a t á s a ... 54 Aristoteles épig ó n ja i: Teophrastos, Eude-
mos, Strato (az első igazi materialista) 57 H arm adik korszak P l o t i n o s i g... 58
A stoikusok: Kleanthes, Krysippos. Az is
meret vizsgálása. Ethikájuk, apathia . 58 A z epikureusok: a kánon, a gyönyörűség;
a ta r a x ia ... 59 A sk e p tiku s o k : Pyrrho, Karneades, Enesi- demos, Sextus Empirikus; a tudomá
nyos kritika k e z d e t e ...60 A róm ai bölcselkedés: Cicero, Seneca.
Marcus Aurelius, Musonius, Epiktetus . 60 A z alexandriai bölcselkedö iskola': a neo-
pythagoreusok és a neo - platonisták.
Philon és Plotinos. A filozófia vissza
tér a v allásb a... 61 2. A kereszténység és a filozófia.
a) A patrisztika: a gnosztikusok; szent Ágoston ... . 64 b) A skolasztika; tanitása, érdemei, hatása
3. A modern bölcselet.
Humanizmus, reneszánsz, reformáció. Antik 68 és modern bölcselkedés.
I. korszák Bacon és Descartestöl — K a n tig . 71 B a co n : a realisztikus i r á n y ...
D escartes: a racionalisztikus irány . . . 72
„Ocassio“-n isták : Geulinx és Malebranche.
A velünk született e s z m é k ... 73 Spinoza-. A mathematikai szükségesség;
pantheizmusa; ismeret elmélete . . . 74 A z angol nem zeti bölcselkedés: Hobbes: a
mathematikai naturalizmus. Locke: ob- jektivizmus. Berkeley: szubjektivizmus.
Hume: szkepticizm us... 75 A fr a n c ia m a teria lizm u s: Condillac, Caba-
nis, Destutt de Tracy. Voltaire . . . 77 A z e n c ik lo p e d is tá k...
A német nemzeti filozofálás kezdete. Leib
niz: monaszok; harmonia és a szép . 78 A német eklektikusok . . . .
163 II. korszak K anttól — H e g e l i g... 79
K a n t: alapelvei. Az ismeret eredete. A priori és a posteriori ismeretek. A tiszta ész. Tér és idő. Kategóriák. Öntudat.
Morálfilozófiái elvei. Kategorikus impe
rativus. Az ítélőképesség; az esztétikai eszme. Célszerűség. Ész-vallás. Erkölcs.
Jog. Hatása ...
K a n t ellenei: Jacobi. K övetői: Humboldt V. Schiller. Krug. F r i e s ... 87 Kant filozófiája n á l u n k ...89 , A z idealizm us :
F ich te: az egységes Én. Kant és Fichte.
Az öntudat; az Én objektivizálódása; az abszolút É n ...90 Schleiermacher és S ch ellin g: a világlélek.
Pantheizmusa. Objektiv idealizmus . . 92 H eg el: Az idealizmus betetőzése. An sich,
für sich, an und für sich. Abszolút ide
alizmus. Természetbölcselete: panlogiz-mus ... 95 Hegel epigonjai: a jung-hegelianerek, alt-
hegelianerek. Hegel a mi főiskoláinkon 97 I II. korszak Herbarttól napjainkig. A reáliz
mus k o r a ...98 H erbart reálé i s a régi iskolák atomja, ideája,
monasz-ai. Ellenmondások képzése. A lélek: eszes reáie. — Exakt bölcselet . 99 B en e ke : lélektani a l a p e l v e k ...100 Schopenhauer: a pesszimizmus. A világ
nem más, mint az akarat evolúciója.
Ethikája: az én érvényesülése. A Nir
wana ... 101 H artm ann Ed. A lét elve. Transzcendentá
lis realizmus. Pesszimizmusa és hédoniz-m u s a ... 102 jo b b rendszerek. A materiális és reális irány
e g y b e o lv a d á sa ... 104 Lotzs: abszolút szubstancia, ember, isten.
T a n í tv á n y a i... 105 Fechner: az é le tm ű k ö d é s ...107 Uj K a n tizm u s: Lange, Paulsen, Ritschl . 109 L j m atcridlizm us. Feuerbach, Büchner,
Vogt, Moleschott. Ellenhatás: Cousin . 112 A pozitivizm us: neve, mivolta, keletkezése . . 117
Comte Ágost: Előzői és rendszerének alap
tételei. A tudományok osztályozása. A
164
lélek. Az emberi gondolkodás fejlődése.
A pozitív filozófia vallása, nevelése.
Szociológiája... 119 Comte ta n ítvá n ya i: Neolog és ortodoksz
pozitivisták. Littré és Lafitte. Antoine 127 M ill S tu a rt: a pozitív logika. Lélektana.
Determinizmusa. E t h i k á j a ...130 T a in e: metafizikai i l l ú z i ó ... 133 Spencer H erbert: A megismerés igazsága.
A fejlődés folyamat (evolúció). Erkölcs
tana ... 134 Lewes György: Szenzualizmus; módszere.
Igazolás módja. É r t é k e l é s ...136 A német pozitivizm us és neokantizm us . . . 138
D ühring: dualizmusa és pozitív - materá-liz m u s a ... 139 Riehl: Kritikus reálizmusa. Laas . . .
W u n d t: kozmologikus, pszichológiai és metafizikai alapelve...140 A pozitivizm us a külföldön. Hatása a tudomá
nyos életben. Richet, Bresson. A büntetőjog 143 Nietzsche Fr. Übermensch... 147 A pozitivizm us a m i irodalm unkban . . . . 149
B e z á r ó ...150
i