A felvázolt kép alapján kiderül, hogy az elmúlt időszakban az oktatáspolitikában az
idegennyelv-oktatás szerepét nem a tanulók érdekei és céljai határozták meg. Most
pe-dig, hogy úgy gazdaságilag mind társadalmilag megpróbálunk felzárkózni a
„Nyugat”-hoz, világos, hogy a magyar átlagpolgárnak erre csak akkor van esélye, ha a külvilággal
kommunikálni tud. Nagy hatósugarú, az egész világot átfogó kommunikációs eszközre
van szüksége, és ez ma az angol. Ugyanakkor szüksége van a szűkebb kultúrkör és a
kö-zeli és szoros gazdasági kapcsolatok miatt ennek a régiónak immár évszázadok óta használt közvetítő nyelvére, a németre is. A németül tanulónak hazai szemszögből nézve sokkal reálisabb esélyei vannak arra, hogy kijusson célnyelvi országokba, német nyelvterületre, mint hogy eljusson a távoli Angliába vagy Amerikába. Viszont a technika fejlődése nélkülözhetetlenné teszi a másik germán nyelvet, az angolt annak is, aki soha életében nem vetődik olyan messzire. Mindkét nyelvre szükségünk van, sőt, a kevésbé
„frekventált” nyelvekre is, s hogy a jövő generációinak ez módjában álljon, nekünk, idegennyelv-szakos pedagógusoknak kell mindent megtennünk. A címben feltett kér-désre, hogy mit ér az idegen nyelv, ha német, nem az az igazi válasz, hogy a német nyelvtudás más nyelvekkel szemben erős pozícióban van. Akár a német, akár más nyelv tudásáról van szó, az csak akkor ér igazán valamit, ha azok, akiknek tanítjuk, eljutnak arra a szintre, ahonnét önállóan és saját igényeik szerint tudnak továbblépni. Ezért nem egymás konkurrenciájaként kell az idegen nyelveket kezelni, hanem meg kell próbálni kölcsönösen begyűjteni az egyes nyelvek oktatásában szerzett tapasztalatokat és azokat más nyelvek oktatásában kipróbálni. Kommunikációt kell elkezdeni az egyes izolált nyelvszakok között, sőt, ne adj' Isten, az anyanyelvet tanító kollégákkal is. Ez mindenkinek hasznára válna, legyen szó angol, német vagy bármi más nyelv oktatásáról.
Ne passzívan várjuk a Nyugattól, hogy „megsegítsen” minket. Rajtunk, nyelvtanárokon is áll, hogy Magyarországon milyen hamar és mekkorára sikerül az Európába vezető kapukat megnyitni.
Irodalom
Dannerer, M. (1992): Wirtschaftsdeutsch in Ungarn. Eine empirische Studie über Bedarf und Probleme. Info DaF 19, 3. sz. 335–349.
Földes, Cs. (1992): Deutsch als europäische Verkehrssprache. DUfU II. sz. 39–41.
Földes, Cs. (1992): Deutsch als Verkehrssprache in Ostmitteleuropa – am Beispiel Ungars. In: Born, J. és Stickel, G. (szerk.): Deutsch als Verkehrssprache in Europa. de Gruyter, Berlin-New York (Jahrbuch 1992 des IdS Mannheim).
Földes, Cs. (1992): Zur gegenwärtigen Situation des Deutschen als Fremdsprache in Ungarn – dargestellt im osteuropäischen Kontext. Zielsprache Deutsch, 23. 1. sz. 30–40.
Ginter, Károly (1993): Az idegen nyelvek a közoktatásban. Nyelvinfó, 1. 1. sz. 7–9.
Glück, H. és Sauer, W. (1993): Chinese mit Münchner Dialekt. Aus wirtschaftlichen Gründen wächst das Interesse am Deutschhunterricht. DIE WELT, 1993. 7. 21.
Glück, H. (1992): So schwach ist das Deutsche international gar nicht. Sprachkenntnisse als Wirtschaftsgut.
Frankfurter Allgemeine Zeitung, Nr. 300, 1992.12.28. 7.
Kéri Henrik (1980): A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Tantervi útmutató. Német nyelv I.–IV. osztály.
Tankönyvkiadó, Budapest.
Közvéleménykutatás: Idegennyelv-tudás Kelet-Közép-Európában. Köztársaság, 1993/4, 33–34.
Krumm, Hans-Jürgen (1991): Zur Situation der deutschen Sparche im Europa der Neunziger Jahre. DUfU II.
sz. 5–6.
Medgyes Péter (1992): Angol – a kommunikáció pótnyelve. Körkép az angol nyelv magyarországi oktatásáról és terjedéséről. Magyar Pedagógia, 92. 4. sz. 263-283.
Nelde, P. H., Vandermeeren, S. és Wölck, W. (1991): Deutsch in Ungarn – Ergebnisse einer kontaktlinguistischen Umfrage. DUfU II. sz. 13–25.
Neuner, G. (1989): Kommunikative Didaktik – auch für den Deutschhunterricht in Ungarn? DAAD-Dokumentationen, Szeged-Bonn, 497–519.
Statisztikai Tájékoztató (1993). Alapfokú és középfokú oktatás 1992/93. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest.
Winkler Tiborné (1992): Az iskolai német nyelvtanítás Magyarországon a kezdetektől 1948-ig. Bölcsész-doktori disszertáció, Budapest.
Witte, B. C. (1991): Deutsche Gastlehrer in den MOE-Staaten. Ein Beitrag zu Frieden und Verständigung.
Begegnung 2. sz. 2.
Zalánné Szablyár Anna (1993): Tanítási és tanulási célok. Előadás a III. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián. Miskolc. Kézirat.
ABSTRACT
KATALIN PETNEKI: WHAT IS A FOREIGN LANGUAGE WORTH IF IT IS GERMAN?
Concerning the number of students and teachers involved in foreign language education, English takes the first place. There is some statistical evidence claiming that at different levels of education German is nearly as popular as English. The importance of any foreign language is supported by other data, for example, in job advertisements language knowledge is also among the conditions of many applications. In Hungary, in this aspect, just as in any former social countries, German takes the first place. This tendency shows the important role taken by Germany in this area. In Western Europe, German as a foreign language is important only in Germany because of the great number of foreigners. In other EC countries it is preceded by English, French and Spanish. In Hungary, German is studied and taught for economical reasons as well as for reasons of educational tradition. Surveys reveal that only very few people would say that they speak any foreign language, although they had to study it for at least 4 years at school. There are different reasons for this failure. Teaching objectives, since they were not compatible with the real aims of the student, were ignored in practical language teaching. Priority was taken by the language examination, and the aims of the student and the teacher were adjusted to it. For a long time, the goal of adults was also to obtain the language certificate. The situation has changed during the course of time. It became clear that what is needed is language competence, that is to develop the ability of thinking and acting independently in the foreign language, Not only foreign language knowledge but intercultural competency is also expected. The renewal of foreign language education should be in agreement with these aims. Teachers of foreign languages should coordinate their work to develop and revitalize their profession.
MAGYAR PEDAGÓGIA 93. Number 3–4. 135–147. (1993)
Levelezési cím / Address for correspondence: Katalin Petneki, Eötvös Loránd University, Department of German Studies, Centre of German Methology, H–1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19–24.