A szabadföldi magnéziumtrágyázási kísérletekben a tavaszi talajtrágyázási („A”) kezelések elvégzése HO WW, 1999 és 2000 áprilisában talajmintákat J\ MW|WWQN EH a 0-30 és a 31-60 cm-HV WDODMUpWHJE O
Ezen kívül 2000 évben, augusztus elején is szedtünk talajmintákat.
$ EHJ\ MW|WW WDODMPLQWikban NO|QE|] PyGV]HUHNNHO KDWiUR]WXN PHJ a
IHOYHKHW PDJQp]LXPtartalmat.
A hazai viszonyok mellett elterjedt KCl-os kivonószer mellett, a Schachtschabel és az EUF módszert is alkalmaztuk. Vizsgálatainknál a
PyGV]HUHN HJ\V]HU |VV]HKDVRQOtWiVD LV FpONLW ]pVQN N|]|WW V]HUHSHOW
természetesen korlátaink ismeretében a PHVV]HPHQ N|YHWNH]WHWpVHN
levonásának szándéka nélkül.
7HWWNH]WD]pUWLVPHUWD]HO ]HWHVWDODMYL]VJiODWLHUHGPpQ\HNV]HULQW
(6. táblázat) a terület talajának magnézium ellátottsága, az általánosan használt KCl-os módszerhez Magyarországon alkalmazott határértékek alapján a jó kategóriába volt sorolható, miközben a területen a
V] O Q|YpQ\HQV~O\RVPDJQp]LXPKLány tüneteit diagnosztizáltuk.
Mindezeken kívül, az adszorpciós komplexus jellemzésére a
EHJ\ MW|WW talajmintákban meghatároztuk D NLFVHUpOKHW Nationok mennyiségét és arányát is.
0
28. ábra:$WDODMIHOYHKHW PDJQp]LXP tartalma,NO|QE|] PyGV]HUHNNHO
meghatározva (Badacsony, 1999. április)
$ NO|QE|] LG SRQWRNEDQ EHJ\ MW|WW WDODMPLQWiN NO|QE|]
módszerekkel meghatározott ÄIHOYHKHW ´ PDJQp]LXP WDUWDOPiW a szemléletesség érdekében ábrákon mutatjuk be (28-30. ábrák).
Ezen kívül, a számadatokat részletesen bemutató táblázatokat is megadjuk a 28-30. mellékletekben.
$]HUHGPpQ\HNE OPHJiOODStWKDWyKRJ\D.&O-os és a Schachtschabel módszerrel mért értékek tendenciájában hasonló módon jellemezték a
WDODM IHOYHKHW PDJQp]LXP WDUWDOPiQDN YiOWR]iViW D]D] D kis dózisú Mg trágyázási kezeléseknél nem, vagy csak minimális emelkedést mutattak ki a kontrollhoz képest. Ez összhangban van a hiánytünetek
ERQLWiOiViQDN HUHGPpQ\HLYHO YDODPLQW D WHUPpV PHQQ\LVpJL PLQ VpJL
paramétereinek alakulásával. Az EUF módszerrel meghatározott
“felYHKHW ´ PDJQp]LXP WDUWDORP DODNXOiViEDQ XJ\Dnakkor, nem lehet
PHJILJ\HOQLHJ\pUWHOP HQpUWHOPH]KHW YiOWR]iVRNDW
$ PpUW 0J pUWpNHNHW |VV]HKDVRQOtWYD D NO|QE|] PyGV]HUHNKH]
alkalmazott határértékekkel megállapíthatjuk, hogy a KCl-os és a Schachtschabel módszerrel meghatározott értékeknél mindhárom
LG SRQWEDQmár a magnéziummal nem trágyázott kontroll esetében is
„NHGYH] ” a kísérlet talajának magnézium ellátottsága (20. táblázat).
Az EUF értékeknél is az optimális tartományba esik – a szakirodalomban megadott határértékek alapján (50-150 mg/kg) – D]HOV PLQWDYpWHOLLG SRQW HUHGPpQ\VRUDGHDNpV EELNpWLG SRQWEDQPiUD]RSWLPiOLVQiODODFVRQ\DEE
értékeket mutatott ez a módszer.
0
29. ábra: $WDODMIHOYHKHW PDgnézium tartalma, NO|QE|] PyGV]HUHNNHO
meghatározva (Badacsony, 2000. április)
0
30. ábra: $WDODMIHOYHKHW PDJQp]LXPWDUWDOPDNO|QE|] PyGV]HUHNNHO
meghatározva (Badacsony, 2000. augusztus)
20. táblázat
$PDJQp]LXPPDOQHPWUiJ\i]RWWSDUFHOOiUyOEHJ\ MW|WWWDODMPLQWiN IHOYHKHW 0JWDUWDOPDNO|QE|] PyGV]HUHNNHOPHJKDWiUR]YD
„jó” ellátottsági kategória (2. táblázat)
„magas (D)” ellátottsági kategória (1. táblázat)
ÄRSWLPiOLV´HOOiWRWWViJ6= .(
ÄRSWLPXP´DODWWLHOOiWRWWViJ6= .(
$ NO|QE|] PyGV]HUUHO YpJ]HWW talajvizsgálatok alapján tehát
|VV]HVVpJpEHQNHGYH] 0JHOOiWRWWViJLiOODSRWUDM]olódik ki, miközben a
V] O OWHWYpQ\HQV~O\RVPDJQp]LXPKLiQ\WQHWHLMHOHQWNH]WHN
A talaj tápanyag-szolgáltató képessége szempontjából nagy
MHOHQW VpJH YDQ D] iVYiQ\L pV V]HUYHV NROORLGRN PHQQ\LVpJpQHN PLQ VpJpQHN $ NtVpUOHWL WHUOHWQHN DODFVRQ\ D KXPXsztartalma és a
IL]LNDLWDODMIpOHVpJDODSMiQNLMHOHQWKHW KRJ\DWDODMiVYiQ\LNROORLGRNEDQ
is szegény.
Ilyen extrém körülmények között, az adszorpciós komplexus vizsgálatával egyrészt a terület adszorpciós sajátosságait jellemezhetjük, másrészt a magnézLXP WUiJ\i]iV KDWiViUD EHN|YHWNH] HVHWOHJHV
változásokra is fényt deríthetünk.
0LQWDYpWHOLG SRQWMD
(adatok: mg/kg-ban megadva) Vizsgálati
módszerek Talajréteg
1999. április 2000. április 2000. aug.
0-30 cm 148 192 213
0,3 1,45 3,12 95,13
Ca Mg K Na
Mindezen megfontolások alapján határoztuk meg a talajmintákból a
NLFVHUpOKHW NDWLRQ WDUWDOPDW $ NLFVHUpOKHW NDWLRQRN PHQQ\LVpJL pUWpNH
mellett, az egyes kationok egymáshoz viszonyított, az S-érték %-ban megadott arányát is meghatároztuk.
A talajban uralkodó adszorpciós viszonyok jellemzésére bemutatjuk a
NRQWUROO WHKiW WUiJ\i]DWODQ SDUFHOOiUyO iSULOLViEDQ EHJ\ MW|WW WDODMPLQWiNQiODNLFVHUpOKHW NDWLRQRNPHJRV]OiViW(31. ábra).
Látható az ábráról, hogy a talaj sajátosságaiból adódóan a Ca uralja az adszorpciós komplexust. A Mg viszonylag alacsony arányt (3,12 %) képvisel, ami vontatottá teheti a magnézium utánpótlást.
31. ábra: .LFVHUpOKHW NDWLRQRNPHJRV]Oása az S-érték %-ában, a kontroll parcellákon, (1999. április)
)HOYHW GLN D NpUGpV KRJ\ LO\HQ N|UOPpQ\HN N|]|WW D PDJQp]LXP
trágyázás hatására bekövetkezhet-e változás az adszorbeált magnézium mennyiségében és arányában. A vizsgálati eredmények tanúsága szerint (21.
táblázat),KDV]HUpQ\PpUWpNEHQLVGHHJ\pUWHOP HQQ|YHNV]LNDPiVRGLNpV KDUPDGLNYL]VJiODWLLG SRQWEDQD0JLRQRNDUiQ\DD]6-értéken belül.
$WDODMPLQWiNNLFVHUpOKHW NDWLRQWDUWDOPDpVHJ\PiVKR]YLV]RQ\tWRWWDUiQ\D
$WDODMNLFVHUpOKHW NDWLRQWDUWDOPDPJHpJWDODM és aránya (S-érték %-ban)
∅ 10 kg/ha 20 kg/ha 30 kg/ha 40 kg/ha
0-60 cm Kation
mgeé/100g % mgeé/100g % mg eé/100g % mg eé/100g % mg eé/100g %
1999. április
Ca 25,57 95,13 25,19 94,52 25,87 94,04 26,35 94,27 27,15 93,98
Mg 0,84 3,12 0,99 3,72 1,07 3,89 1,04 3,72 1,18 4,08
K 0,39 1,45 0,40 1,50 0,48 1,74 0,48 1,72 0,48 1,66
Na 0,08 0,30 0,07 0,26 0,09 0,33 0,08 0,29 0,08 0,28
2000. április
Ca 26,05 94,15 26,2 91,87 31,6 92,43 28,6 92,89 24,5 91,59
Mg 1,19 4,30 1,82 6,38 2,07 6,05 1,72 5,59 1,79 6,69
K 0,37 1,34 0,44 1,54 0,47 1,37 0,41 1,33 0,40 1,50
Na 0,06 0,21 0,06 0,21 0,05 0,15 0,06 0,19 0,06 0,22
2000. augusztus
Ca 26,5 93,18 24,5 90,44 32,05 90,43 25,5 91,37 30,9 89,72
Mg 1,52 5,34 2,19 8,08 2,88 8,13 1,95 6,99 3,03 8,80
K 0,36 1,27 0,35 1,29 0,46 1,30 0,41 1,47 0,46 1,33
Na 0,06 0,21 0,05 0,19 0,05 0,14 0,05 0,17 0,05 0,15
A talajvizsgálati eredményeket összefoglalva az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:
¾ Annak ellenére, hogy a talaj tömegéhez képest, a kísérlet keretében
NLMXWWDWRWW P WUiJ\D PHQQ\LVpJH UHQGNtYO DODFVRQ\ D PDJQp]LXP
trágyázás hatását D WDODM IHOYHKHW 0J WDUWDOPiUD– a nemzetközileg elterjedt Schachtschabel – és a hazánkban általánosan alkalmazott KCl-os módszerrel, a „nagyobb dózisú” 30-40 kgMgO/ha kezeléseknél nyomon lehet követni.
¾ Az egyes módszerekhez kidolgozott határértékeket mechanikusan alkalmazva, a Schachtschabel és a KCl-RV PyGV]HU HVHWpEHQ NHGYH]
kép rajzolódott ki a talaj magnézium ellátottságáról, míg az EUF módszer optimum alatti ellátottságot is jelzett.
¾ Fontosnak érezzük ezért, hogy a szántóföldi viszonyokhoz képest
H[WUpP GH D V] O WHUPHV]WpV N|UOPpQ\HL N|]|WW J\DNRULQDN
mondható talajtani körülményekre tekintettel (magas mésztartalom, alaFVRQ\NROORLGWDUWDORPSDQQRQKRPRN&V]LQWHQW|UWpQ WHUPHV]WpV stb.), az egyes módszerek eredményeit D V] O WDODMRN HVHWpEHQ QH
mechanikusan értelmezzük.
¾ Vizsgálataink szerint, a kísérlet körülményei között, a magnéziumtrágyázás hatására, ha szerény mértékben is, de
HJ\pUWHOP HQQ|YHNV]LND0JLRQRNDUiQ\DD]6-értéken belül.
5. Összefoglalás
A magnézium fontos élettani szerepe közismert. Bár erre a tápelemre
LV PDNURHOHP V]LQW PHQQ\LVpJEHQ YDQ V]NVpJH D V] O Q|YpQ\QHN XWiQSyWOiVDDV] O OWHWYpQ\HNtrágyázási rendszerében, Magyarországon nem terjedt el.
Az XWyEEL pYHNEHQ MHOHQW V PpUWpN – magnézium hiányra
YLVV]DYH]HWKHW – KLiQ\WQHWHNHW OHKHWHWW D V] O ltetvények lombozatán érzékelni D %DODWRQ Wy pV]DNL SDUWMiQ HOKHO\H]NHG %DGDFVRQ\L
borvidéken. A jelenség felvetette a magnézium-utánpótlás termesztés-technológiába állításának szükségességét.
$ WpPD DNWXDOLWiViW IHOLVPHUYH D] )90 EDGDFVRQ\L 6] OpV]HWL pV
Borászati Kutatóintézetében szabadföldi magnézium-trágyázási kísérletet kezdtünk 1998-ban, amHO\QHN NHUHWpEHQ NO|QE|] Gy]LVVDO pV
kijuttatás-móddal (talaj,- ill. lombkezelés), évente magnézium utánpótlást
YpJH]WQNNHVHU Vy0J624 7H2O) felhasználásával.
A kísérlet keretében arra kerestünk választ, hogy a
magnézium-WUiJ\i]iV NO|QE|] PyGV]HUHLYHO PpUVpNHOKHW N-e a hiánytünetek, ill.
PLO\HQ KDWiVVDO YDQQDN D YL]VJiOW WpQ\H] N D WHUPpV PHQQ\LVpJpUH PLQ VpJpUHDV] O OHYpOpVDWDODMWiSHOHPWDUWDOPiUD
$ FpONLW ]pVQNEHQ PHJIRJDOPD]RWW NpUGpVHN PHJYiODV]ROiViUD D
kísérlet keretében mértük: a fürttermés mennyiségét, a must titrálható savtartalmát és mustfokát, valamint a szüret során meghatároztuk a rothadási %-RW (J\HV NH]HOpVHN WHUPpVpE O PLNURYLQLILNiFLyYDO ERUW
készítettünk. A kísérleti borok kémiai és organoleptikus értékelését is
minden esetben elvégeztük. A lombozaton szemrevételezéssel
pU]pNHOKHW KLiQ\WQHWHN PpUWpNpQHN V]iPV]HU VtWpVpUH V]UHW HO WW ERQLWiOiVW YpJH]WQN $ EHJ\ MW|WW OHYpO pV WDODMPLQWiN NpPLDL
analízisével a tápelemek mennyiségének és arányának változását követhettük nyomon.
A kísérlet három évének eredményei alapján megállapítható, hogy:
1. A fürttermés mennyiségében a „nagyobb adagú” talajkezelések (30-40 kgMgO/ha) esetében V]iPRWWHY a növekedés. A lombkezelés önmagában, megbízható mértékben nem növelte a fürttermés mennyiségét.
2. $ PDJQp]LXPWUiJ\i]iV D PXVW pV D ERU PLQ VpJpUH pYMiUDWIJJ
hatást mutatott. A mustfok adatoknálDYL]VJiOWpYHNN|]ONHWW EHQ a nagyobb dózisú talajkezeléseknél jelentkezett igazolható növekedés.
3. 0HJiOODStWiVW Q\HUW KRJ\ pYMiUDWWyO IJJ HQ csökkenhet a must titrálható savtartalma a magnézium trágyázás hatására, ami a
ÄOHOiJ\XOiVUD KDMODPRV´ WHUP KHO\HNHQ D] XWyEEL pYHN LG MiUiVL N|UOPpQ\HLN|]|WWQHPIHOWpWOHQONHGYH] KDWiV
4. $NtVpUOHWLERURNRUJDQROHSWLNXVPLQ VtWpVpQpODYL]VJiOWKiURPpYE O NHWW EHQ D] t]- pV DURPDDQ\DJRN PHQQ\LVpJpEHQ pV PLQ VpJpEHQ
éreztek pozitív különbséget a bírálók a magnézium-kezelések javára.
5. A loPER]DWRQ YL]XiOLVDQ pU]pNHOKHW – magnézium hiányra
YLVV]DYH]HWKHW – KLiQ\WQHWHNV]UHWHO WWLERQLWiOiViQiOLV a nagyobb dózisú (30-NJKDWDODMNH]HOpVHNQpONDSWXQNNHGYH] DODFVRQ\DEE
százalék-pUWpNHNHW$ORPEWUiJ\i]iV|QPDJiEDQLWWVHPYROWNHGYH]
hatású.
6. $ WDODM pV D OHYpODQDOt]LV DGDWRNEyO HJ\pUWHOP QHN W nik, hogy a kísérleti területen – K készletH] WUiJ\i]iVUDYLVV]DYH]HWKHW – relatív magnézium hiány okozza a hiánytüneteket.
7. $ V] O Q|YpQ\ WiSDQ\DJIHOYpWHOpQpO Dkísérlet körülményei között a K-Ca-Mg antagonizmus hármasból a K-Mg antagonizmus a domináns. Mindez ráirányítja a figyelmet a magnéziummentes K
P WUiJ\iNNDO YpJ]HWW QDJ\ DGDJ~ NpV]OHWH] WUiJ\i]iVL J\DNRUODWQiO
HO IRUGXOyNRFNi]DWRNUD.
8. A talajvizsgálati eredményeink alapján fontosnak érezzük, hogy a szántóföldi viszonyokhoz képest extrém – D V] O WHUPHV]WpV
körülményei között viszont gyakorinak mondható – talajtani körOPpQ\HNUH WHNLQWHWWHO D NO|QE|] talaj könnyen oldható magnézium tartalom meghatározási módszerek eredményeit a
V] O WDODMRNHVHWpEHQQHPHFKDQLNXVDQpUWHOPH]]N
$ FpONLW ]pVQNEHQ IHOWHWW NpUGpVUH YiODV]ROYD PHJIRJDOPD]KDWMXk, hogy a kísérlet körülményei között a magnézium-hiányra utaló tüneteket 30-40 kg/ha KDWyDQ\DJQDN PHJIHOHO NHVHU Vy talajkezelés formájában
W|UWpQ DONDOPD]iViYDO HUHGPpQ\HVHQ PpUVpNHOKHWMN $ NHVHU VyV
ORPEWUiJ\i]iV |QPDJiEDQ NHYpVQHN EL]RQ\XOW D V] O magnézium igényének biztosítására.
A magnézium-trágyázás, az alkalmazott dózistól és trágyázási
PyGV]HUW O IJJ HQ SR]LWtYDQ KDWRWW D V] O Q|YpQ\ IUWWHUPpVpUH HJ\HV
Foto: Májer
évjáratokban a must cukortartalmára, valamint a bor érzékszervi értékére. Ebben a tekintetben a trágyázási módszerek közül a lombtrág\i]iVQDNNHYpVEpPXWDWNR]RWWPHJDNHGYH] KDWiVD.
Mindezek alapján megállapítottam, hogy a kísérleti területhez hasRQOy DGRWWViJ~ V] O WHUOHWHNHQ szükség lesz a fenntartó trágyázás keretében magnézium utánpótlásra is. A kísérletben szerzett tapasztalataink szerint évente 30-40 kgMgO/ha hatóanyagnak
PHJIHOHO NHVHU VyDONDOPD]iVDMDYDVROKDWy talajkezelés formájában.
Reméljük, hogy eredményeink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Badacsonyi borvidéken az integrált szePOpOHW WiSDQ\DJ-gazdálkodás
MHJ\pEHQ D WHUPHO N KDUPRQLNXVDQ WiSOiOW V] O OWHWYpQ\HNHQ
versenyképesen termeljenek.
11. kép: Az 1998-ban súlyos magnézium hiánytüneteket mutató badacsonyi ültetvény (balra), és ugyanaz a tábla a kísérleteink alapján
javasolt két évi magnéziumtrágyázás után, 2000-ben (jobbra)
Foto: Májer
7. Köszönetnyilvánítás
Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni Dr. Debreczeni Béláné egyetemi tanár Úrhölgynek, valamint Dr. Diófási Lajos igazgató Úrnak,
WpPDIHOHO VHLPQHN D] pUWHNH]és megírásához nyújtott segítségükért, hasznos tanácsaikért, szakmai útmutatásaikért.
Köszönettel tartozom kutatóhelyemnek, hogy az értekezésem alapjául szolgáló kísérletekhez biztosította a személyi és tárgyi feltételeket, a biztos munkahelyi hátteret.
Szeretném megköszönni munkatársaimnak azt a sokoldalú segítséget, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozatot elkészíthessem. Külön
N|V]|QHWWHO WDUWR]RP .QROPDMHUQp 6]LJHWL *\|QJ\L PXQNDWiUVQ PQHN D
kísérletek kivitelezésében és az adatok feldolgozásában nyújtott áldozatos segítségért.
Ugyancsak köszönöm Kiss Ervin nyugalmazott tudományos
I PXQNDWiUVQDNpUWpNes tanácsait, hasznos útmutatásait.
Köszönöm opponenseimnek, Tóthné Dr. Surányi Klára címzetes egyetemi docens Úrhölgynek, Dr. Varga István és Dr. Kocsis László
HJ\HWHPL GRFHQV WDQV]pNYH]HW 8UDNQDN D] pUWpNHV EtUiODWRNDW pV
kérdéseket.
.|V]|QHWWHOWDUWR]RP5HJ V$QWDOQpQDND&VRQJUiG0HJ\HL1|YpQ\
és Talajvédelmi Szolgálat munkatársának, hogy a matematikai kiértékelésekhez a számítógépes programot rendelkezésemre bocsátotta.
És végül, de nem utolsósorban köszönöm feleségemnek és
FVDOiGRPQDN D]W D PHJpUW WiPRJDWiVW DPL QpONOez a dolgozat nem készülhetett volna el.
8. Irodalomjegyzék
Ballenegger, R. – Di Gléria, J. (1962): Talaj- és trágyavizsgálati módszerek0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
Balogh, I. (1988): Nyírségi homoktalajok termékenységének növelés kalcium és magnézium visszapótlásával. Kandidátusi értekezés tézisei. Karcag. 14-15. p.
Balogh, I. – T. Surányi, K. (2000): A Kálium szerepe és jeleQW VpJH
International Potash Institute Basel/Switzerland – Szent István Egyetem Budapest/Magyarország
Baranyai, F. – Fekete, A. – Kovács, I. (1987): A magyarországi talajtápanyag-YL]VJiODWRN HUHGPpQ\HL 0H] JD]GDViJL .LDGy
Budapest, 73-74. p.
Bauer, K. (2001): Empfehlungen für die „Weinbaumassnahmen ÖPUL 2000” für 2001. Österreichischer Weinbauverband. 9-20. p.
%DXHU . 6] O VJD]GiN N|Q\YH ,QWHJUiOW V] O WHUPHV]WpV
Lefler, P. – Varga, I. által átdolgozott magyar kiadás.
0H] JD]GDViJLNLDGy%XGapest
Bauer, K. – Baumgartner, A. – Fardossi, A. – Wunderer, W. (2003):
Richtlinien für die sachgerechte Düngung im Weinbau.
Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, Wien.
Baumberger, I. (1988): Stiellähme: Symptome, Ursachen.
Weinwirtschaft – Anbau, Nr. 5 - 20. Mai 1988. 20-24. p.
Bényei, F. – / ULQF] $ – 6] 1DJ\ / 6] O WHUPHV]WpV 0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVW-404. p.
Bergmann, W. (1983): Termesztett növények táplálkozási zavarainak
HO IRUGXOiVDpVIHOLVPHUpVH0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW-75. p.
Boller, J. – Avilla, J. P. – Gendrier, J. P. – Jörg, E. – Malavolta, C. (1998):
Integrated Production in Europe. IOBC Bulletin, 21. (1.) 1-21. p.
Bouard, J. – Baldacchino, C. – Broquedis, M. (1987): Stiellähme und Abscisinsäure. Internationale Stiellähme Tagung in Geisenheim.
Berichte. Wein-Wissenschaft, 42. (3.) 211-212. p.
Brechbuhler, Ch. (1987): Neue Ergebnisse zur Stiellähmebekämpfung.
Internationale Stiellähme Tagung in Geisenheim. Berichte. Wein-Wissenschaft, 42. (3.) 212-213. p.
Brendel, G. – Hofmann, E. - Antthon H. (1987): Kausalanalytische Untersuchungen über den Einfluss ökologischer Faktoren auf das Auftreten der Stiellähme auf einem Standort. Internationale Stiellähme Tagung in Geisenheim. Berichte. Wein-Wissenschaft, 42. (2.) 133. p.
Buzás, I. $ Q|YpQ\WiSOiONR]iV ]VHEN|Q\YH 0H] JD]GDViJL
Kiadó, Budapest.
Buzás, I. (1988): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2.
0H] JD]GDViJLNLDGy%XGDSHVW
Buzás, I. (1993): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA Kiadó, Budapest
Cline, A. R. (1987): Calcium and magnesium effects on Rachis necrosis of interspecific hybrids of Euvitis grapes, cv. Canada Muscat and cv.Himrod grapes. Journal of Plant Nutrition, 1987/10. 9-16. p.
Csepregi, P. – Zilai, J. 6] O IDMWD-ismeret és használat.
0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW-144. p.
Csermely, P. – Gergely, P. – Koltay, T. – Tóth, J. (1999): Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó, Budapest
Debreczeni, B. (1985): Agrokémia. Egyetemi jegyzet. Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely
Debreczeni, B. – Debreczeni B.-né (1983): A tápanyag és vízellátás
NDSFVRODWD0H] JD]GDViJLNLDGy%XGDSHVW
Debreczeni, B. – Debreczeni B.-né (1994): Trágyázási kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest
Debreczeni, B. – Miklay, F.-né (1988): Tápanyag-gazdálkodás.
Agroinform, Budapest. 208. p.
Debreczeni, B.-né (1997): Agrokémiai gyakorlatok. Egyetemi jegyzet.
Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely
'LyIiVL / $ PLQ VpJL ERUV] O WHUPHV]WpV WXGRPiQ\RV DODSMDL 0H] JD]GDViJL.LDGy, Budapest, 86-117. p.
'LyIiVL/$WHUP KHO\DIDMWDpVDWHFKQROyJLDYiOWiVIHODGDWDLD
domb- pV KHJ\YLGpNL PLQ VpJL ERUV] O -termesztésben. „AGRO-21” füzetek 1999. 28. szám, 11-30. p.
Diófási, L. –Ijjász, I. – Bíróné Toma, G. (1999): A mustok és a borok makro- és mikroelem tartalma a Mecsekaljai borvidéken. 50 éves
DSpFVL6] OpV]HWLpV%RUiV]DWL.XWDWy,QWp]HW-XELOHXPLNLDGYiQ\
az 50. évfordulóra. 64.67. p.
Diófási, L. – Májer J. (2000): InWHJUiOW V] O WHUPHV]WpVL WHFKQROyJLiN
egyes elemeinek továbbfejlesztése a Balaton-felvidéken. A TER-2010/99 azonosítószámú FVM K+F pályázat beszámoló jelentése.
Badacsony, 12-25. p.
Damberger, V. - Netzer, M. - Bandion, F. (1998): Zur Beurteilung des Magnesiumgehaltes in österreichischen Weinen. Mitteilungen Klosterneuburg 48. (1998): 208-213. p.
Darab, K. – Reményi, M.-né (1978): Magnéziumtartalmú talajok tulajdonságai és mikroásványtani összetétele. Agrokémia és Talajtan. 27. (3-4.) 357-378. p.
Eperjesi, I. – Kállay, M. – 0DJ\DU , %RUiV]DW 0H] JD]GDViJL
Kiadó, Budapest. 387-389. p.
Fardossi, A. – Hepp. E. – Mayer, C. – Kalchgruber R. (1993):
Vergleichende Untersuchungen zur Nährstoffaufnahme mit Stecklingen der Rebsorten Traminer in Abhängigkeit von Unterlagsorten und Edelreisklonen in Wasserkultur. Mitteilungen Klosterneuburg, 43. (1993) 153-159. p.
Fardossi, A. – Schober, V. – Schmuckenschlager, B. (1996): (LQIOX
verschiedener Unterlagsorten auf die Mg- Ernährung der Sorte Welschriesling. Mitteilungen Klosterneuburg, 46. (1996): 221-231 p.
Fardossi, A.– Wunderer, W.– Hepp, E. – Mayer, C. – Kalchgruber, R. (1994):
Untersuchungen über das Nährstoffaneigungsvermögen von Klonen verschiedener Rebsorten in den Jahren 1991 und 1992. Mitteilungen Klosterneuburg. 44. (1994): 77-90. p.
Farkas, G. (1984): Növényi biokémia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1-22. p.
Fazekas, T. – Selmeczi, B. – Stefanovits, P, (1992): A magnézium
IRUUiVDL pV MHOHQW VpJH D] pO YLOiJEDQ $NDGpPLDL .LDGy
Budapest, 13-118; 297-315 p.
Fekete, Z. – Hargitai, L. – Zsoldos, L. (1964): Talajtan és Agrokémia.
0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
Fregoni, M. – Sciena, A. (1975): Ergebnisse von Untersuchungen über die Ursachen und die Bekämpfung der Stiellähme. Mitteilungen Klosterneuburg. 25. (1.) 33-36. p.
Füleky, Gy.(1999): Tápanyag-JD]GiONRGiV0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVW
209-210; 252. p.
Füri, J. – Hajdú, L. (1980):A magnézium-hiány és gyógyítása. Kertészet
pV6] OpV]HW 7 p.
)90 6] OpV]HWL pV %RUiV]DWL .XWDWyLQWp]HWH %DGDFVRQ\ %HV]iPRló Jelentései, 1998-2002.
*\ UL ' $ WDODM WHUPpNHQ\VpJH 0H] JD]GDViJL .LDGy
Budapest, 174-175. p.
*\ UL, D. – Palkovits, M.-né – Matusné Sényi, K. (1998): Helyszíni és laboratóriumi talajvizsgálatok. Egyetemi jegyzet. Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely
Hajdú, E. – 0LNOyV ( 7iSHOHPHN V]HUHSH D V] O ERJ\yN
szürkepenészes rothadásánál. Lippay János Tudományos Ülésszak, Budapest. 2003. november 6-7. 508 – 509 p.
Hargitai, L. (1979): Kertészeti termesztés I. (Alkalmazott tartósítóipari talajtan és agrokémia) Egyetemi jegyzet. KÉE, Budapest
Haub, G. (1987): Zur Bekämpfung der Stiellähme mit Mineralstoffen.
Stiellähme. Internationale Stiellähme Tagung in Geisenheim.
Berichte. Wein-Wissenschaft, 42. (2.) 137. p.
Hobt, H. – Kemmler, G. (2000): Kieserite for better crops. Kali und Salz AG Kassel-Germany, 4-33. p.
Jürgens, G. – Becker, R. (1987): Ergebnisse bei der Bekämpfung der Stiellähme. Internationale Stiellähme Tagung in Geisenheim.
Berichte. Wein-Wissenschaft, 42. (3.) 213. p.
Kállay 0 $ ERU pV D] HJpV]VpJ (O DGiV D ; 6]HQW *\|UJ\ -hegyi Napokon. Tapolca, 2002. április 26.
.HUWDL90LWWXGXQNDV] O IUWNRFViQ\EpQXOiViUyO".HUWpV]HW pV6] OpV]HWS
Kiss, Á. (1987): Klorózis: a növények sárgasága. MH] gazdasági Kiadó, Budapest, 9-11. p.
Kiss, A. S. (1983): Magnéziumtrágyázás, magnézium a biológiában.
0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW-138. p.
Kiss A, S. (1979-a): Adatok a pollen csírázásához. Kertgazdaság, 11. (4.) 64-68. p.
Kiss A, S. (1979-b): A magnézium trágyázás hatása a paprika és a paradicsom terméselemeire. Kertgazdaság, 11. (5.) 65-68. p.
Kiss, E. (1991): A tápanyagellátás hatása a Balaton-felvidék borainak beltartalmára. XXXIII. Georgikon Napok, Keszthely 1990. augusztus 22-(O DGiVRNpVSRV]terek összefoglalói, II. kötet, 88-90. p.
Kiss, E. (1999): Az Olasz rizling fajta magnézium-táplálkozási sajátosságai. Hozzászólás a 2000. évi Intézeti Borbírálaton.
Badacsony, 2000. máj. 9.
Kiss, E. – Májer, J. – 9DUJD 3 gWYHQ pYHV D V] OpV]HWL és borászati kutatás Badacsonyban. Jubileumi kiadvány, Badacsony
Kocsis, I. – Kaptás, T. – Simándi, P. (2003): Egri borvidék talajainak Mg
HOOiWRWWViJD $] Ä,QWHJUiOW NHUWpV]HWL WHUPHV]WpV´ FtP WXGRPiQ\RV
OpV HO DGiVDLQDN pV SRV]WHUHLQHN |VV]HIRJODOyi. Szarvas, 2003.
október 17.; 181-186. p.
.RFVLV / 6] O DODQ\- és nemesfajták kölcsönhatása az
ROWYiQ\NpV]tWpVW O D WHUP UHIRUGXOiVLJ Kandidátusi értekezés, Keszthely
Kocsis, L. – Anda, A. – Berkei, J. – Burucs, Z. – Csepinszky, B. – Hoffmann, S. – Horváth, J. – Májer, J. – Máté, F. – Polgár, P. – Sisák, I. –6]DEy-$%DODWRQYt]J\ MW WHUOHWpQYpJ]HWW
vízgazdálkodási- pV LQWHQ]tY PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ
összehangolt fejlesztése. A Balatoni Fejlesztési Tanács felkérésére készített programtanulmány. Keszthely, 2000.
augusztus. 134 - 149. p.
Kocsis, L. – Walker, M. (2002): ScreeningVitis species for use in breeding magnesium tolerant rootstocks. Acta Horticulture, Number 603, Volume 1, 411- 416. p.
.R]PD3$V] O pVWHUPHVztése I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
152-166 p.
.|OFVHL7$V] O IUWNRFViQ\EpQXOiViQDNIHOWpWHOH]HWWRNDLpVD YpGHNH]pVOHKHW VpJHL6] O - Bor Inform12 (88:1.) 12. p.
Láng, I. – Csete, L. – +DUQRV =V $ PDJ\DU PH] JD]GDViJ
agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. 130-143. p.
Lehoczky, J. (1973): $ V] O HJ\ NO|QOHJHV EHWHJVpJpQHN D
fürtkocsány-EpQXOiVQDN NyURNWDQD WQHWHL pV PHJHO ]pVpQHN
módszerei. Növényvédelem 9. (4) 145-152 p.
Loch, J. (1988 .O|QE|] WDODMYL]VJiODWL PyGV]erek felhasználása a magnézium-trágyázási szaktanácsadásban. Kutatási eredmények a gyakorlatban. Tápanyag-JD]GiONRGiV 0H] JD]GDViJL pV
Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest, 23-27. p.
Loch, J. – Biczók, Gy. – Tolner, L. (1986): A Mg-trágyázás és a K-Ca-Mg antagonizmus. NEVIKI Konferencia, Keszthely, 1986. jún.
25- Ä$ PH] JD]GDViJ NHPL]iOiVD´ FtP 7XGRPiQ\RV
Konferencia Összefoglalói, 26-27. p.
Loch, J. – 1RVWLF]LXV È $JURNpPLD pV 7DODMWDQ 0H] JD]GD
Kiadó, Budapest, 96-98; 208-209. p.
/ ULQF] $ $ SHUPHWWUiJ\iN KDWiVD D V] O WHUPpVpQHN
alakulására. Doktori értekezés. Kertészeti Egyetem Budapest.
0iMHU-gNROyJLDLDODS~V] O WHUPHV]WpV%DGDFVRQ\WpUVpJpEHQ
Tanulmány a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részére. 1999.
szeptember 30. 1-61. p.
Májer, J. (1999): Magnézium-WUiJ\i]iVKDWiVDDV] O Q|YpQ\WHUPpVpQHN PHQQ\LVpJpUHPLQ VpJpUHDPDJQp]LXP-KLiQ\UDYLVV]DYH]HWKHW
hiánytünetek megjelenésére. XLI: Georgikon Napok, Keszthely 1999. 09. 23- Ä$JUiUM|Y QN DODSMD D PLQ VpJ´ FtP
tudományos konferencia kiadványa, Poszterek, 176-177. p.
Májer, J. (2000): Magnézium trágyázási kísérletek eredményei Badacsonyban. Lippay János Tudományos Ülésszak, Budapest, 2000. nov. 6- (O DGiVRN pV SRV]WHUHN |VV]HIRJODOyL
Kertészettudomány, 542-543. p.
0iMHU - 6] O OWHWYpQ\HN 0J-trágyázására irányuló kísérletek eredményei Badacsonyban. XLIII: Georgikon Napok, Keszthely,
2001. szept. 20-21. „Vidékfejlesztés- Környezetgazdálkodás-
0H] JD]GDViJ´ FtP WXGRPiQ\RV NRQIHUHQFLD NLDGYiQ\D ,,
kötet, 909-910. p.
Májer J. (2003): Magnesium supply of the vineyards in the Balaton-Highlands. ISHS 1st International Symposium on Grapevine, Lisbon 30th June- 2th July 2003, Abstract Book, 54. p.
0iMHU-6] O OWHWYpQ\HNPDJQp]LXPXWiQSyWOiVD/LSpay János Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Összefoglalók, Kertészettudomány, 528-529. p.
Májer, J. – Miklós, E. (2000): Magnézium-trágyázás hatása a talaj,
NO|QE|] PyGV]HUHNNHO PHJKDWiUR]RWW IHOYHKHW PDJQp]LXP
tartalmára. XLII. Georgikon Napok, Keszthely, 2000. 09. 21-22.
„Az agrár-WHUPpNSLDFRN pV N|UQ\H]HWN´ FtP WXGRPiQ\RV
konferencia kiadványa I. kötet, 300-303. p.
Mengel, K. (1976): A növények táplálkozása és anyagcseréje.
0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW-282. p.
Mérei Zs. - Szücs, E. – Horák, E. –(1981): Az állókultúrák fenntartó
P WUiJ\i]iVLLUiQ\HOYHL0e01$.%XGDSHVW
Mikulás, J. – Bognár, S. – Lehoczky, J. – Pölös, E. – Szegedi, E. – Sárospataki, J. – Lázár, J. (1994): A V] O Q|YpQ\YpGHOPL SURJUDPMD .(e 6] OpV]HWL pV %RUiV]DWi Kutató Intézet Kecskemét-Kisfái. 40-46. p.
Móri, I. (1990): A fürtkocsánybénulás kísérletes tanulmányozása.
Diplomamunka, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest.
Német, T. Kádár, I. (1999): A trágyázás és tápanyag-utánpótlás jelenlegi helyzete és OHKHW VpJHL$JURIyUXP) 2-4. p.
Neuman, L. (1996): 1996- ein Stiellähmejahr. Wein und Obst, LW BW 46/96.
1\tUL/)|OGP YHOpVWDQ0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVWS
Pecznik J. (1976):/HYpOWUiJ\i]iV0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW 3HWK 0 0H] JD]GDViJL Q|YpQ\HN pOHWWDQD $NDGpPLDL .LDGy
Budapest
3RO\iN ' $ V] O WiSDQ\DJ-ellátottságának tanulmányozása modell-kísérletekben. Kandidátusi értekezés, Budapest
3RO\iN'$V] O SHUPHWWUiJ\i]iVD.HUWpV]HWpV6] OpVzet, 29.
(22.) 6. p.
Redl, H. (1987): Die Problematik bei der Festlegung einer Schadensschwelle für die Stiellähme. Internationale Stiellähme Tagung in Geisenheim. Berichte. Wein-Wissenschaft, 42. (2.) 136.
p.
Redl, H.- Weindlmayr, J. (1987): Magnesiumhaltige Stiellähme Bekämpfungssmittel im Blickfeld ihrer Wirksamkeit und Beeinflussung von Traubenertrag und Weinqualität. Die Wein-Wissenschaft 1. 3-27 p.
Sarkadi, J. $ P WUiJ\DLJpQ\ EHFVOpVpQHN PyGV]HUHL 0H] JD]GDViJL.LDGy%XGDSHVW
Schaller, K. (1975): Magnesiumfrage im Weinbau. Der Deutsche Weinbau. 30. (7.) 235-237. p.
Scheffer, F. – Schachtschabel, P. (1966): Lehrbuch der Bodenkunde.
Ferdinand Enke Verlag Stuttgart. 267-271. p.
6WHIDQRYLWV37DODMWDQ0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVWp.