A gazdag levéltár, mely Takáts halála után egyetlen fiára szállott, — bár irodalom-történeti szempontból igen nagyértékű volt, — 1873-ban, Takáts Sándor halála után, font számra ada
tott el egy szatócsnak.
H a Fejér György teljesíti a temetésekor magára vállalt meg
bízatást, s tényleg megírja Takáts József életrajzát, melyhez Pápay tudósítása szerint már hozzá is fogott, bizonnyára felhasználja a gazdag levél- és kézirattár adatait. Ez esetben talán felhívta volna az érdeklődők figyelmét a levéltárra, s igy esetleg megmenthették volna a család tagjai, vagy mások a pusztulástól. D e Fejér György
— ki tudná megmondani, mi okból — • nem felelt meg a meg
bízatásnak, s így Takáts nevét rövid idő alatt elfeledték A levél
tárral pedig maguk az örökösök — a Ghyczy- és Anyós-család
— sem törődtek; valószínűleg nem is tudták, mily értéket kép
viselnek a régi megsárgult levelek, melyek — mint a család jelenlegi ügyésze Írja, hozzám intézett levelében — egy szolga
hűtlensége folytán a szatócs boltjába kerültek.
E levéltár megmentett töredékéből következtetni lehet arra, mily nagyszámú, s ama kor irodalmi viszonyaira nézve mily nagy
fontosságú iratok vesztek el. Kém is számítván Takáts kéziratban maradt dolgozatait, Teleky Domonkos grófnak és másoknak kiadás végett hozzá küldött s nyomtatásban soha meg nem jelent mun
káit, elég, ha a több százra menő elveszett levélre hivatkozunk, melyeknek legtöbbje az akkor élő magyar irók tolla alól került ki.
A megmentett rész jobbára csak töredék; hol itt, hol amott hiányzik egy-egy oldal; néha csak egy-két sor van az egészből^
úgy hogy teljes egészet Takáts egyik hátrahagyott dolgozatából se alkothatni. Pedig útleírásai, versei, erkölcsi mondásai, iratai és közmondás gyűjteménye sok érdekes dolgot tartalmaznak.
A z életrajz folyamatában egyik-másikból közöltünk már rész
leteket. Említettük azt is, bogy tanítványa számára egész csomó csinosabbnál csinosabb történetkét és meséket irt. A már közöl- teken kívül azonban csak ezek maradtak ránk sértetlenül: ,,A haldokló gyermek“, melyet a szülők vigasztalására irt; „A,č Isten
ről“, melyben népszerű módon bizonyítja Isten létezését, végtelen jóságát és mindenhatóságát; „A megkerülésben ivó leány“, m éh
ben a szép Náni gyászos halálát adja elő, intő például a köny- nyelmű ifjúságnak. „A testvér ajándéka“ a gyermeki hálát pél
dázza, „A hazug tinó“, „A magameggyözésu, „A városi élet örö
mei“, „A bosszúálló g y e r m e k „ A parancsolgató leány11 különféle erkölcsi igazságok felvilágosítására Írattak. Igen csinos az „ Úgy jár, a ki szófógadatlan“ czimü parabola, melyben egy mulatságos kis történettel példázza az engedetlenség rossz következményeit.
„Az árnyékában magát elhízó gyermek“ a valódi nagyság miben
létét tárgyalja. A vigyázatlan hal példájában a mohó vágyak kor
látozásának szükségességét hirdeti. A szeles halacska nem veszi észre, hogy a csalétekben horog rejlik, — s meggondolatlanéi utánna k a p :
Jaj ! mit mivolsz, szeles Imiié ! Már foly véred, elveszel:
Ugyan miért vagy olyan molui ? Gyanús étket mért eszel?
*
Lássad kisded ’ e példákban, Ilogy az vesztét kergeti, A ki tilos szabadjában
Vágyódását követi.
Te ezen kárt elmellőzöd, Ha már kicsiny korodban, Magad önként meg-meggyözöd
Kedves mulatságodban.
Takáts c kis történetijében, parabolákban és mesékben nem ragaszkodik classicus mintákhoz ; eszme és kidolgozás egészen a sajátja; de tán éppen ezért eszthetikai szempontból többféle kifo
gást emelhetni ellenük. A hosszasabb leírás, elbeszélés és festés nem képes a cselekvények soványságát pótolni; különben is a kisded cselekményekhez jobban illett volna az élénk rövidség és
161
egyszerűséf»', mint a hozzájuk nem mért hosszas elbeszélés vagy festés. A laki szempontból sikerültebbek azok, melyekben a pár
beszédet alkalmazza. Egyik-másikban az elkülönített tanulság is fölösleges; mert magából az elbeszélésből úgyis önkényt levonható az. Ugyanazon dolognak ismétlése pedig zavarja a hatást, melyet a csattanós befejezés néha már biztosított.
Különben Takáts mentségére szolgálhat az a körülmény, hogy nem a közönség, hanem csak tanítványa számára irta m eséit; nem a mulattatás és hatás volt czélja, hanem a tanítás. E czélnak megfelelőleg sokszor oly dolgokat is bővebben kellett tárgyalnia, melyeket — ha a nagy közönség számára ir — néhány vonással is elegendő lett volna vázolnia.
Kein megvetendő szolgálatot tett Takáts irodalmunknak a közmondások és a maximák gyűjtésével. A z összegyűjtött anyag háromféle; egy részét különféle erkölcstani munkákból szedegette, s a természetből vett találó hasonlatok segítségével népszerűbb formába ön tötte; másik részét utazásai közben gyűjtögette, a har
madikat ő maga irta.
M integy százat jelesebb erkölcsi mondásai közül kiválogatott s egy közös rzím alatt — tahin kinyomtatás végett — össze
foglalt. Minthogy hátrahagyott kéziratai között ezek még a leg
kevésbé hiányosak, közlünk néhányat azok közül, a Takáts által adott rzím a la tt:
A jámbor életről.
Örömmel tegyük meg, a mit Isten parancsol, s hagyjuk el azt, a mit eltilt. H a azonban megbotlottunk s valami nem jóra vetemedtünk, ne tagadjuk, ne titkoljuk: lianem bánkódjunk inkább rajta, kérjünk bocsánatot istentől s szülőinktől és többé azt már ne cselekedj ü k ; mert veszedelmes egy kőbe kétszer ütközni.
líij nem parancsolná is Isten, hogy szeressük őt, szeretnünk kellene mégis, jobban, mint akárkit; mert érdemes arra és sok sok jót tesz velünk.
A mely nap nem mentünk előbbre a jámborságban és sze
lídségben, az a nap örökre elveszett tőlünk,
a
a mit szeretnénk megnyerni: a/ ;! bizalommal forduljunk hozzá szükségeinkben.
K i ifjúságában semmit sem tanúit, véuségében éhezni fog, vagy a haszontalan kenyérevők közé számiáltatni.
A mértékletesség a legjobb örök ség; de késő a takarékosság, mikor már üres a szekrény.
H a szükséget nem akarsz látni, az aprólékosban is gazdálkodj.
Sok cseresznye lehull előbb, hogy sem m egérjék: szinte úgy sok gyermek meghal elébb, hogysem emberi kort érjen el.
Inkább magánosságban, mint rossz társaságban. A ki sán
tával jár, sántikálni tanúi.
Minden állat magához hasonlóval társalkodik legszívesebben.
Eb ebnek a barátja.
A gondolkodás és gyakorlás csoda nagyra vihetik az emberi tehetségeket.
A mit nem ismerünk, se ne dicsérjük, se ne gyalázzuk.
A ki sokra nem vágyódik, gazdag; a ki kincsekről gondol
kodik, szegény.
Isten a jót parancsolja, a rosszat tiltja ; nem maga szerető
iéből, hanem mivel az erkölcs mind földi, mint mennyei boldog
ságot szerez annak, ki k ed v eli; a bűn ellenben megfosztja mind a kettőtől.
Tehát a keresztény erkölcsöket tjfiakornlm nem más, mint matin maf/át okosan szeretni
Szeresd a te ellenségedet, nem azt teszi, hogy te erőnek erejével keresd barátságát, szeress vele élni, társalkodni; hanem ama törvénynek ez az értelme: H a ellenséged éhezik, adj ennie.
-Xe állj boszút. Fizess jóval a rosszért.
E gy tál lencse jobb izü a barátok közt, mint a fűszerszá
mos, drága étel, ha panaszos.
Kern szégyen a szegénység, ha csak nem restség az oka:
de a rossz erkölcs szégyen is, káros is. A z embert, ne a ruhát tartsd tiszteletben.
K inek szárnya alatt nyugszol, azt tiszteljed. V igyázz, hogy meg ne sértsed az udvariasságot.
J ó a j ó s z á g , d e j o b b a j ó s á g . * J ó a t e l i é l é s s z e k r é n y , d e j o b b a z e g é s z s é g e s g y o m o r .
N e liigyj mindjárt annak, a ki dicsér; sokszor a nyelő a szív híre nélkül pörög. A szerkíviil liizclkedö vagy megcsalt, vagy meg akar csali/i.
Végy erót szívednek felháborodásán; szerezz békességet, a hol viszálykodnak; jótéteménynyel oltsd tiizét, haragodnak.
A ki meg nem akar ütközni, setétben ne botorkáljon. A ki le. nem akar esni, ne másszék a fára.
A kinek száját megégette egyszer a kása, az a tarhót is fújja. A kit egyszer a kígyó megcsíp, a gyíktól is fél.
A ki egyszer borjút lop, a tehenet is elviszi az. A nyalánk torkosból könnyen tolvaj válik.
A ki túr, Uralkodik; könnyebb engedelmeskedni, mint okosan parancsolni.
A ki igen sokat beszél, gyakran kimutatja foga fehérét. Sokat hallj, sokat láss, keveset szól j. Ocsmány beszélgetés: erkölcsvesztegetés.
Az iparkodónak semmi se nehéz ; a restnek minden pelhe fontot nyom.
A gyönyörűség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismer
teti meg magát. N e légy vakmerő, ha egyszer kihatoltál a vesze
delemből.
N e kezdj egyszerre sokba. A ki két nyúl után indul, egyet se ver. A ki sokat fog ölbe, nem szorít.
A hol sok a tudomány, ott sok a titok. A jó juh nem sokat bőg, de sok gyapjút ád.
A jó nevelés sohasem drága, az ifjúság aranyalma, méltó megőrizni. A jámbor ifjúból jó öreg ember szokott lenni.
A ki jól él, királyt sem fél. A ki sok mézet nyal, kese
rűt is fal.
Soha ki ne köss elöljáróiddal. A ki urával pöröl, annak csak Isten lehet orvosa.
Sokszor a rongyos dolmányban is vau okos ember. A bpj- torjányos csikóból válik a jó paripa. Nincs oly nagy úr, ki meg nem szorul.
Ha adsz, adj jó szívvel, ha kérsz, vedd jó kedvvel és nem
n *
— m- ; , •—
utaltatod meg magadat. A kinek mi vagyon kedvére, nincsen az terhére.
Hol lakjék, a ki kedve szerint akar élni ? Mindenütt jó lakni, a hol becsülete van az embernek.
Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse. Időtől kell várni, tanácsra hallgatni.
Első lépcsője a bölcsességnek azt tudni, hogy sokat nem tüdunk.
Mesterség a szerencse kézforgási között főntartani a jó szivet.
Lássad, ki előtt feded fel titkaidat! TIa ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. Többet árt sokszor a hízelkedő, mint az ellenség.
Parányi bimbóból nagy gyümölcs növekedik. A sok kis mag kasokat tölt.
A méreg a kóstolással is megárt. A mit meg nem lehet változtatni, legjobb azt elfeledni.
Mennél nagyobb vagy, annál letartóbh légy. A nap mennél magasabban van, annál kisebb árnyékot vet. A nagy folyó vizek kis zúgással folynak.
JS'e örülj annak, hogy a szomszédod háza ég. Belé ne unj mindjárt a munkába.; a tyúk addig piszkál, míg szemre talál. Se ne siess, se ne késs.
A z ész tanulás nélkül csak olyan, mint a mely föld parla
gon áll. Gazt aratnak azon a földön, melyet nem szántanak.
Jobb az útnak feléről visszatérni, mintsem rossz helyre menni.
Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség nincs. Itövíd torkosság hosszú betegség. Igen jó orvosság a mértékletesség.
Sok gazdag ifjú feljebb menne, ha nem tudná, hogy gazdag.
Szűkén költve, mindennap szerezve, növekedik a vagyon.
Henyéléssel senki meg nem gazdagodik.
A mit megtaláltál és vissza nem adtál, annyi mintha lop
tad volna.
A napfény nem volna oly kellemetes, ha a setét éjszaka föl nem váltaná. A tavasz nem tetszenék oly szépnek, ha a tél meg nem előzte volna.
165
Szépség, virág hamar hervadnak; a tudomány s erkölcs még a síron túl is kisérik az embert.
A megpirulás feneke a jó erkölcsnek.
Mindent hinni, és semmit se hinni, mindkettő gyarlóság.
A ki imádkozik, vagy kér, vagy hálákat ád ; se abban, se ebbeu nincs szüksége másnak szavaira.
Hol az Isten országa ? Az Isten ugyan mennynek és földnek U ra : de bizonyos értelemben csak ott uralkodik, a hol őt megisme
rik, és az igazság s erkölcs üzése által tisztelik.
Ha Isten pártfogód, pókháló is erős fal. Ha Isten velünk, ki ellenünk ?
A ki Istennel kezdi, Istennel végzi.
Lap.
I. B e v e z e té s ...o Ií. T akáts if jú s á g a ... 7 ]II. Takáts Becsben ... 27 IV. T akáts külteményes munkái és erkölcsi oktatásai . . . . 71 V. Egy könyvkiadó-vállalat a m últ s z á z a d b a n ... Ü7 VI. T akáts és az y p s i l o n - h á b o r ú ...1115 YII. Takáts és a nyelvújítási h a r c z ... 1 ■!<>
VIII. Takáts kiadatlan m unkái . ... löt)