48. § (1) Ha a 46. §-ban meghatározott ellenõrzés során a Szövetség az ellenõr jelentése alapján hiányosságot, illetve a tag jogellenes mûködését állapítja meg, továbbá ha a tag a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem megfelelõen tesz eleget, a Szövetség határidõ tûzésével felszólítja a tagot a jogszerû állapot helyreállítására.
(2) A Szövetség a felszólítás eredménytelensége esetén, vagy ha alaposan feltételezhetõ, hogy az ellenõrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszony alapjául szolgáló tevékenységet, eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkezõ hatóságnál.
15. Záró rendelkezések
49. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a 9. § (1) bekezdés szerinti fogyasztást korlátozó intézkedéseket, b) a biztonsági kõolajkészlet 9. § (2) bekezdés szerinti felhasználási rendjét, c) az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes elõírásokat,
d) az ellátás súlyos zavara esetén és az 1999. évi XXXIX. törvény 2. §-a szerinti nemzetközi szerzõdés 5. cikk 1. pontja szerinti esetben alkalmazandó készenléti terv szabályait
rendeletben állapítsa meg.
50. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) A 42. § (8) és (9) bekezdése, valamint az 54. § (3) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
51. § (1) A Szövetség e törvény hatálybalépését követõ elsõ rendes közgyûlésén alapszabályát e törvénynek megfelelõen átdolgozza és elfogadja.
(2) E törvény hatálybalépése az igazgatóság, az igazgatótanács és a felügyeleti bizottság tagjainak tagsági viszonyát nem érinti.
52. § A 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásához szükséges ellenõrzõ és jelölõ rendszert a Szövetségnek e törvény hatálybalépését követõ hat hónapon belül kell kialakítania.
53. § (1) E törvény 54. § (2) bekezdése a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.
(2) Ez a törvény – az 54. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a tagállamok minimális kõolaj- és/vagy kõolajtermék-készletezési kötelezettségérõl szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
54. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következõ 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletezõ Szövetség tulajdonában álló biztonsági és különleges kõolajkészlet.”
(2) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 23. § (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„d) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet.”
(3) Hatályát veszti a 42. § (7) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi XLIX. törvény.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
1. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez
A kõolaj és kõolajtermékek behozott mennyiségének számítása
1. A referencia évben behozott mennyiség számítása során figyelembe vehetõ finomítói alapanyagok és kõolajtermékek:
1.1. Finomítói alapanyagok: nyersolaj, földgáz-kondenzátumok (NGL), finomítói nyersanyagok, adalékok, oxigenátok, egyéb szénhidrogének.
1.2. Kõolajtermékek: finomítói gáz (nem cseppfolyósított), etán, cseppfolyós gáz (LPG), motorbenzin, repülõbenzin, benzin típusú sugárhajtómû-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómû-üzemanyag, egyéb kerozin, motorikus gázolaj/dízelolaj, háztartási és egyéb tüzelõolaj, fûtõolaj – alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb), fûtõolaj – magas kéntartalmú (1%-nál magasabb), lakkbenzin és más speciális benzin, kenõanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz, egyéb finomítói termékek.
2. Az átlagos napi nettó kõolaj- és kõolajtermék behozatal számítása kõolaj-egyenértékben
A a b c g d e f
=( - + )´ +( - + )´1 065, 365
ahol:
A = az átlagos napi nettó kõolaj és kõolajtermék behozatal kõolaj-egyenértékben kifejezve
a = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok behozatalának mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben b = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok kivitelének mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben c = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok készleteiben bekövetkezett változások a referencia évben (nyitó készlet mínusz záró készlet) tonna mértékegységben (a kõolaj és kõolajtermékek készleteiben bekövetkezett változásoknál figyelembe kell venni a kereskedelmi és a biztonsági kõolajkészletek változását)
d = az 1.2. pont szerinti kõolajtermékek behozatalának mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben e = az 1.2. pont szerinti kõolajtermékek kivitelének mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben f = az 1.2. pont szerinti kõolajtermékek készleteiben bekövetkezett változások a referencia évben (nyitó készlet mínusz záró készlet) tonna mértékegységben
g = amennyiben a hazai vegyipari benzin feldolgozási nettó (a vegyipari termelésbõl a finomításba visszajövõ anyagárammal csökkentett) hozam éves átlagos értéke („h”)
– nem haladja meg a 7%-ot: 96%;
– amennyiben meghaladja a 7%-ot: (100%-h).
E rendelkezés alkalmazásában:
a) belföldre behozott mennyiség
1. az Európai Unió más tagállamából belföldi felhasználásra, forgalmazásra vagy raktározásra, 2. a harmadik országból belföldi rendeltetéssel behozott és vámkezelt,
b) külföldre kivitt mennyiség
1. jogszabály rendelkezései szerint igazoltan az Európai Unió más tagállamába kiszállított, 2. a NAV által igazoltan harmadik országba kiléptetett
kõolaj és kõolajtermék mennyisége,
c) kereskedelmi kõolajkészlet: azon kõolaj- és kõolajtermék készlet, amely nem minõsül a 2009/119/EK tanácsi irányelv szerint kötelezõen tárolandó kõolajkészletnek, kivéve a technológiai készlet;
A közúti, vízi- vagy légi jármû, a kötöttpályás, illetve vasúti szerelvény vontatására alkalmas erõgép üzemanyag tartályába töltött üzemanyag mennyiség behozatala, illetve kivitele e törvény alkalmazásában nem minõsül behozatalnak, illetve kivitelnek.
3. A biztonsági kõolajkészlet referencia évre vonatkozó mennyiségének számítása során csak a kõolajtermékbe kevert bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetõk figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kõolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kõolajtermék tulajdonságait;
b) bioüzemanyag: a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elõmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésérõl szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék;
d) technológiai készlet: olyan csõvezetékben, finomítói technológiai üzemben található nyersolaj- vagy kõolajtermék készlet, amely a finomító rendeltetésszerû mûködését biztosítja.
4. A biztonsági kõolajkészlet referencia évre vonatkozó mennyiségének számítása során a nemzetközi tartályhajókon szállított kõolaj- és kõolajtermék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni.
E pont alkalmazásában „nemzetközi tartályhajón szállított mennyiség” az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.1. pontjában meghatározott, a nemzetközi hajózásban részt vevõ valamennyi lobogó alatt hajózó hajón szállított üzemanyag-mennyiség. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartoznak ide a belföldi hajózásban részt vevõ hajók.
2. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez
A biztonsági kõolajkészlet képzése
1. Biztonsági kõolajkészlet a következõ nyersolajból és kõolajtermékekbõl képezhetõ:
Kombinált nomenklatúra 2012
a) Nyersolaj 27090090
b) Motorbenzin 27101231-27101270
c) Motorikus gázolaj/dízelolaj 27101943-27101948, 27102011-27102019
d) Háztartási és egyéb tüzelõolaj
e) Fûtõolaj – alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb) 27101962-27101964, 27102031-27102035 f) Fûtõolaj – magas kéntartalmú (1%-nál magasabb) 27101968, 27102039
2. A biztonsági kõolajkészlet szintjét a következõképpen kell meghatározni:
A = [a x 0,96 + (b+c+d+e+f) x1,2] x 0,9 ahol,
A = a biztonsági kõolajkészlet nagysága kõolaj-egyenértékben a = a tárolt nyersolaj mennyisége tonna mértékegységben b = a tárolt motorbenzin mennyisége tonna mértékegységben
c = a tárolt motorikus gázolaj/dízelolaj mennyisége tonna mértékegységben d = a tárolt háztartási és egyéb tüzelõolaj mennyisége tonna mértékegységben e = a tárolt alacsony kéntartalmú fûtõolaj mennyisége tonna mértékegységben f = a tárolt magas kéntartalmú fûtõolaj mennyisége tonna mértékegységben 3. A biztonsági és a különleges kõolajkészlet mennyiségének számítása során
a) a kõolajtermékbe kevert, vagy
b) a Magyarországon tárolt, kõolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetõk figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kõolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kõolajtermék tulajdonságait;
b) bioüzemanyag: a Büat. 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.
4. A kõolajkészletezési kötelezettség nem teljesíthetõ olyan kõolaj, illetve kõolajtermék mennyiséggel, a) amelynek kitermelésére még nem került sor,
b) amely csõvezetékben, vasúti tartálykocsiban, tengerjáró hajók tartályaiban, tengeren hajózó tartályhajók tartályaiban, üzemanyagtöltõ állomások tartályaiban van;
c) amely kiskereskedõk és végfelhasználók által fenntartott készleteket alkot;
d) amely katonai szervezet tulajdonában van, valamint katonai szervezet részére fenntartott;
e) amelynek a kõolajtermék-gyártás vagy kõolaj esetén a készletre vétel dátumától számított életkora meghaladja a hat évet;
f) amelyet lefoglaltak, vagy végrehajtás alá vontak.
3. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez
A különleges kõolajkészlet összetétele és mértéke
1. Különleges kõolajkészletként is nyilvántartható a 2. melléklet 1. pont b)–f) alpontja szerinti kõolajtermékekbõl álló készlet azon része, amelyre teljesülnek a következõ feltételek:
a) a készlet az Európai Unió területén van,
b) a referencia évben a belföldi fogyasztás legalább 75%-át lefedi a kiválasztott termék kategóriák fogyasztási adatainak összege,
c) az így nyilvántartott készlet mennyisége nem változik a nem kevesebb, mint egy naptári év során, nem számítva az esetleges termékfrissítés idõszakát,
d) a vállalás közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és
e) a vállalt és közzétett kötelezettség módosítása naptári hónap elsõ napjára esik.
2. A különleges kõolajkészletek mennyiségének meg kell felelnie az e mellékletben meghatározott éves belföldi fogyasztás legalább 30 napra esõ mennyiségének. A különleges kõolajkészlet mértéke kizárólag termékfrissítési célból, ideiglenesen csökkenthetõ.
3. Ha különleges kõolajkészlet képzésére kerül sor, úgy az 1. pont b) alpontjában hivatkozott belföldi fogyasztást a következõ módon kell meghatározni: az éves belföldi fogyasztás kizárólag a következõ termékek – az 1099/2008/EK rendelet C. mellékletének 3.2.1. pontjában meghatározott – adott naptári évben „megfigyelt bruttó belföldi szállításának” összege adja: motorbenzin, repülõbenzin, benzin típusú sugárhajtómû-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómû-üzemanyag, egyéb kerozin, motorikus gázolaj/dízelolaj, háztartási és egyéb tüzelõolaj, fûtõolaj – alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb), fûtõolaj – magas kéntartalmú (1%-nál magasabb). A belföldi fogyasztás kõolaj-egyenértékének kiszámításához 1,2-es szorzót kell alkalmazni.
4. A különleges kõolajkészlet mennyiségének számítása során a) a kõolajtermékbe kevert, vagy
b) a Magyarországon tárolt, kõolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetõk figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kõolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kõolajtermék tulajdonságait;
b) bioüzemanyag: a Büat. 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.
5. A különleges kõolajkészlet mennyiségének számítása során a nemzetközi tartályhajókon szállított kõolaj- és kõolajtermék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni.
E pont alkalmazásában „nemzetközi tartályhajón szállított mennyiség” az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.1. pontjában meghatározott, a nemzetközi hajózásban részt vevõ valamennyi lobogó alatt hajózó hajón szállított üzemanyag-mennyiség. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartoznak ide a belföldi hajózásban részt vevõ hajók.
4. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez
A tagi hozzájárulás köteles termékek köre
Kombinált nomenklatúra 2011 Kombinált nomenklatúra 2012
Motorbenzinek 27101131 27101231
27101141 27101241
27101145 27101245
27101149 27101249
27101151 27101251
27101159 27101259
27101170 27101270
Kerozin típusú sugárhajtómû üzemanyag
27101921 27101921
Gáz- és tüzelõolajok 27101941 27101943, 27102011
27101945 27101946, 27102015
27101949 27101947, 27102017
27101948, 27102019 Alacsony és magas kéntartalmú
fûtõolajok
27101961 27101962, 27102031
27101963 27101964, 27101935
27101965 27101968, 27102039
27101969
2013. évi XXIV. törvény
a szociális közmûszolgáltatás kialakítása érdekében egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról*
1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
1. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 13. §-a a következõ (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (1b) bekezdés szerinti tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.”
2. § (1) A VET. 34. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Jogszabályban közvilágításra kötelezett (a továbbiakban: közvilágításra kötelezett), továbbá az e kötelezettséget átvállaló személy jogosult közvilágítási berendezést az elosztóhálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó köteles ezt tûrni és együttmûködni. Az elosztó az e rendelkezés szerinti tûrésért és együttmûködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.”
(2) A VET. 34. § (5a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5a) Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése azzal, hogy e tevékenységekért az elosztó a közvilágítási elosztási díjon felül további díjat nem kérhet.”
3. § A VET. „Közvilágítás” alcíme a következõ 34/A–34/B. §-sal egészül ki:
„34/A. § Ha a közvilágítási berendezést nem a közvilágításra kötelezett üzemelteti, akkor annak üzemeltetéséhez – a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseinek kivételével – közvilágítási üzemeltetési engedély szükséges.
34/B. § (1) Az elosztó a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezéseirõl, a közvilágítási üzemeltetési engedélyes az általa üzemeltetett közvilágítási berendezésekrõl köteles naprakész nyilvántartást (a továbbiakban:
közvilágítási leltár) vezetni.
(2) A közvilágítási leltárból az elosztó és a közvilágítási engedélyes az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére köteles térítésmentesen adatot szolgáltatni.”
4. § A VET. 40. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott mérõberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén – a hálózathasználati szerzõdés eltérõ rendelkezése vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó (4a) bekezdés szerinti kérésének hiányában – legalább éves gyakorisággal, egyéb esetben a Vhr.-ben elõírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidõre kell biztosítani. A hálózathasználati szerzõdés egy évnél hosszabb leolvasási idõszakot nem állapíthat meg.
(4a) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kérésére a (3) bekezdésben meghatározott mérõberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén a hálózati engedélyes negyedévente biztosítja.
(4b) A hálózati engedélyes – profil alapú elszámolás esetén – köteles legalább 5 napos idõtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejérõl a leolvasás elõtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. A (4) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a hálózati engedélyes köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, – amennyiben rendelkezésre áll – a levélszekrényben. Az értesítésben a hálózati engedélyes felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelõsége esetén az idõpont-egyeztetés lehetõségére – azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetõséget biztosít –, a hálózati engedélyes idõpont-egyeztetésre alkalmas elérhetõségére és a leolvasás legkésõbbi idõpontjára. A leolvasás idõpontja tekintetében a hálózati engedélyes és a felhasználó köteles megegyezni.”
5. § (1) A VET. 47. §-a a következõ (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Ha a (7) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a villamosenergia-kereskedõ a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolását a nem számlatartozásból eredõ fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történõ érvényesítését igazolható módon megindította.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2013. március 18-i ülésnapján fogadta el.
(2) A VET. 47. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(9) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását, és a villamosenergia-elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhetõ, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott külön díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedõ annak tudomására jutását követõen 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történõ ismételt bekapcsolását.”
6. § A VET. 47/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt, egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását, és a villamosenergia-elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhetõ, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott díjat is megfizeti, a villamosenergia-kereskedõ annak tudomására jutását követõen 24 órán belül köteles kezdeményezni az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történõ ismételt bekapcsolását.”
7. § A VET 47/B. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (3) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedõ által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt az új villamosenergia-kereskedõnek a kézhezvételt követõen úgy idõben eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedõ a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.”
8. § A VET. 50/A. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a járási (fõvárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot mûködtetni. A fõváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendõ ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttmûködve tart fenn.”
9. § A VET „Az egyetemes szolgáltatás” alcíme a következõ 50/B. §-sal egészül ki:
„50/B. § Az egyetemes szolgáltató az 5000 fõt meghaladó lakosságú, az egyetemes szolgáltató által fenntartott ügyfélszolgálattal nem rendelkezõ településen köteles munkanapokon az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetõségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az üzletszabályzat elérhetõségét biztosítani. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttmûködve tart fenn.”
10. § A VET. „Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban” alcíme a következõ 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minõségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minõségi mutatókat állapít meg.
(2) A minõségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:
a) az ellátás megbízhatósága, b) az ellátás folyamatossága, c) az üzembiztonság,
d) a felhasználókkal történõ kapcsolattartás,
e) a villamosenergia-minõség mérhetõ és ellenõrizhetõ jellemzõi, és
f) az egyes engedélyesek által végzett alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb jellemzõ szolgáltatások ellátásának minõsége.
(3) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendõ követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza
a) az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelezõ határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket,
b) a követelmények be nem tartása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, c) a szankcionálható és a nem szankcionálható mutatókat.
(5) Az egyedi felhasználókat érintõ mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerzõdésszegésnek minõsül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.
(6) Az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadására irányuló, hivatalból induló hatósági eljárásban ügyfélként kizárólag az egyes engedélyesek vesznek részt.”
11. § A VET. a következõ 63/B. §-sal egészül ki:
„63/B. § (1) Fizetési késedelem miatt történõ kikapcsolás esetén a közös képviselõ kérelme alapján a társasház közös tulajdonban lévõ helyiségeiben a Vhr.-ben meghatározott minimális villamosenergia-szolgáltatást biztosítani kell, ha a társasház megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti minimális szolgáltatás igénybevételének joga megilleti
a) a négynél több szintes társasházat, ha abban az ingatlan tulajdonosaként fogyatékkal élõ fogyasztó lakik, vagy b) azt a társasházat, amely a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben a fizetési meghagyásos eljárást a társasház közös képviselõje által igazoltan megindította
feltéve, hogy az a) vagy b) pontban meghatározott feltételeket a társasház a fizetési késedelem miatti kikapcsolási eljárás megindítása elõtt megfelelõen igazolta a villamosenergia-kereskedõ és az elosztó felé, valamint a késedelmes fizetési kötelezettségének részletekben történõ teljesítésérõl a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint megállapodott az érintett engedélyesekkel.”
12. § A VET. 74. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki:
(Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:)
„j) közvilágítási berendezések üzemeltetése a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével.”
13. § A VET. a következõ alcímmel és 84/A. §-sal egészül ki:
„Közvilágítási üzemeltetési engedély
84/A. § A közvilágítási üzemeltetési engedélyt a Hivatal az engedélyes kérelmére visszavonja, ha a közvilágítási üzemeltetési engedélyes és a közvilágításra kötelezett a közvilágítási berendezések üzemeltetésére kötött szerzõdés megszûnik.”
14. § A VET. 119. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hálózati eszköz beruházója és a hálózati engedélyes köteles együttmûködni, ennek keretén belül a hálózati engedélyest érintõ kérdésekben részletesen megállapodni, különös tekintettel a hálózati elem elhelyezésére, a költségviselésre és a kivitelezõ kiválasztására.”
15. § A VET. „Villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások” alcíme a következõ 119/A. §-sal és 119/B. §-sal egészül ki:
„119/A. § (1) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzat kérésére a 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítást vagy áthelyezést a 119. § (1) bekezdésétõl eltérõen saját költségén végzi, ha a helyi önkormányzat a mûködési területe szerinti belterületen lévõ hálózati elem 119. § (1) bekezdés szerinti átalakítását vagy áthelyezését azt megelõzõ két évben kérte, mint ahogy a hálózati elem könyv szerinti értéke nullára csökken.
(2) A hálózati engedélyes a helyi önkormányzatot annak kérésére évente tájékoztatja a helyi önkormányzat mûködési területén lévõ belterületi közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezetei és a csatlakozó berendezések mûszaki állapotáról, tervezett cseréjének idejérõl, valamint arról, hogy e hálózati elemek könyv szerinti értéke mikor csökken nullára.
119/B. § (1) A helyi önkormányzat a mûködési területéhez tartozó belterületen lévõ közintézményi felhasználó és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportlétesítmény esetében, továbbá a mûemlék tulajdonosa a kulturális
119/B. § (1) A helyi önkormányzat a mûködési területéhez tartozó belterületen lévõ közintézményi felhasználó és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti sportlétesítmény esetében, továbbá a mûemlék tulajdonosa a kulturális