· nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy
· üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü = Tlpnyt - 20 °C, Tü = Tlpnyt - 50 °C és Tü > 35 °C
IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek:
· nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy
· üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt, több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt - 50 °C és Tü > 35 °C
1.3.6. Tűzoltó készülékek
A hordozható tűzoltó készülékek tűz esetén az elsődleges beavatkozás eszközei, amelyek – méretükből, kialakításukból és működési idejükből adódóan - kizárólag kezdeti tüzek oltására alkalmasak.
A hordozható tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni, és maximális össztömege 25 kg.
A tűzoltó készülékeket csoportosíthatjuk oltóanyaguk szerint, nagyságuk szerint, illetve működési időtartalmuk alapján.
Oltóanyag szerint megkülönböztetünk: porral oltókat (P), vizzel oltókat (V), habbal oltókat (H), halonnal oltókat (G) és szén-dioxiddal oltókat (CO2). Jelenleg halonnal oltóként a halon pótlására készült oltógázokat tartalmazó készülékeket értjük.
A nagyság szerinti csoportosításnál a hasznos oltóanyag tömeget, vagy térfogatot vesszük figyelembe.
Ennek megfelelően pl. 1,2, 3, 4, 5, 6, 9, 12 kg-os, 6, 9 literes készülékek a legelterjedtebbek.
Működési időtartamuk alapján a következő kategóriák léteznek:
· 3 kg-ig 6 sec
· 3-6 kg között 9 sec
· 6-10 kg között 12 sec
· 10 kg felett 15 sec
Működési hőmérséklettartományuk általában – 20 és + 60 ˚C között van, a vizes bázisú készülékeknél +5 és + 50 ˚C között.
A készülékeket véletlenszerű működtetés megakadályozására biztosító elemmel látják el.
A szén- dioxiddal oltó tűzoltó készülék kivételével a készülékek üzemi nyomása – típustól függően – 12 – 18 bar. A szén-dioxiddal oltók üzemi nyomása 20 ˚C-on kb. 60 bar, azonban 30 ˚C hőmérsékleten akár 190-200 bar is lehet.
A tűzoltó készülékek használata során az alábbi biztonsági előírásokat kell betartani:
· Személyekre az oltóanyagot irányítani szigorúan tilos!
· A tűz területétől a minimális oltástávolságot meg kell tartani! ( min. 1, 1,5 m)
· Minden esetben ellenőrizni kell, hogy az oltóanyag alkalmas e az égő anyag oltására.
Minden hordozható tűzoltó készülék matricáján jelölni kell, hogy milyen típusú tüzek oltására alkalmas, ezért a halmazállapotok szerint tűzosztályokat határoztak meg. Az éghető szilárd anyagot „A” , az éghető folyadékot „B” az éghető gázt „C” betűvel jelölik. A halmazállapottól eltérő jelölést „D” az éghető fémeknél használnak.
A hordozható tűzoltó készülékek használata előtt ellenőrizni kell a készülék épségét és működőképességét.
A tűz oltás megkezdésekor még a veszélyeztetett területen kívül kell a készüléket üzembe helyezni a biztonsági elem eltávolításával, és az oltandó területet működő készülékkel kell megközelíteni a füst, láng és légáramlás figyelembe vételével.
A tűzoltás megkezdése előtt a közvetlen környezetben tartózkodókat figyelmeztetni kell a készülék használatára, illetve a veszélyhelyzet kialakulására.
Tűz oltást csak olyan személy végezzen, akinek egészségi, mentális állapota megfelelő, illetve ismeri a tűzoltó készülék használatát és a tűz oltással kapcsolatos alap információkat.
1.3.6.1. videó: Tűzoltási gyakorlat
Közvetlen tűz oltásra az egyes személyek nem kötelezhetők!
1.3.7. A tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak
Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel.
Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja.
Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi.
Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi.
Tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt;
Figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet.
Rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő.
Jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja.
Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla.
Biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából.
Képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra.
Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz.
A biztonsági jelek színét az alábbi táblázat tartalmazza:
2. A JEGYZŐKÖNYVVEZETÉS FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
2.1. A jegyzőkönyv tartalma
A szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatokon a kiindulási anyagokból az irodalmi leírás szerint a reakciót végrehajtva, a feldolgozás lépései után kapjuk a nyersterméket, amelyet megtisztítva a kívánt termékhez jutunk. E munka során jegyzőkönyvet készítünk, mely tartalmazza az adott irodalmi eljárás leiratát, a felhasznált anyagok és a végtermék mennyiségi és minőségi adatait, valamint az elvégzett kísérlet részletes leírását. Törekedjünk arra, hogy az általunk feljegyzett adatok alapján a kísérlet pontosan megismételhető legyen. A laboratóriumi jegyzőkönyvben tüntessük fel a feladat végrehajtásánál tett saját megfigyeléseinket is!
Minden előállítandó anyag esetén a leiratot a füzet bal oldalára igényesen ragasszuk be, a további részeket olvasható kézírással készítsük el. Jobb oldalra a munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat írjuk, melyeket a reakcióhoz felhasznált vegyszerek és a végtermék H/P mondatai tartalmaznak, majd a következő oldalon kezdjük az adott feladatra vonatkozó jegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyv részei:
– cím,
– reakcióegyenlet, – nyitó táblázat, – munka menete, – zárótáblázat.
Cím
A jegyzőkönyvben, középen felül, az elkészítendő preparátum nevét, vele egy sorban, az oldal szélén a kísérlet megkezdésének dátumát tüntetjük fel.
Reakcióegyenlet
A reakcióegyenlet felírásánál a reakcióban részt vevő anyagok a megfelelő sztöchiometriai számmal, az oldószerek, a katalizátorok, valamint a melléktermékek is szerepeljenek.
Nyitó táblázat
A részletes reakcióegyenlet után a nyitó táblázat következik, melyben a leirat alapján a reakcióhoz használandó reagensek, szubsztrátumok, oldószerek, katalizátorok mennyiségi és minőségi adatait adjuk meg:
– moltömeg (g/mol),
– mennyiség (tömeg [g], térfogat [cm3] és anyagmennyiség [mol]), – a felesleg anyagmennyisége (mol),
– fizikai jellemzők (olvadáspont[°C], forráspont [°C], sűrűség [g/cm3]),
– anyagtartalom (%).
A nyitó táblázathoz tartozó vegyszerek fizikai jellemzői és a H/P mondatok megtalálhatók az alábbi honlapokon:
http://www.omfi.hu
http://www.sigmaaldrich.com http://www.och.bme.hu
Munka menete
A laboratóriumi gyakorlat során az elvégzett munkával párhuzamosan vezessük a jegyzőkönyvet. A reakció kivitelezésekor részletesen ismertessük a kísérleti körülményeket (reakcióidő, hőmérséklet, melegítés vagy hűtés módja), illetve a felhasznált oldószer minőségét (technikai, desztillált vagy abszolutizált) is említsük meg. A jegyzőkönyv tartalmazza a reakciót követő különböző műveletek, a reakcióelegy feldolgozásának és a nyerstermék tisztításának tényadatait is, például:
– a szakaszos extrakciónál: az extraháló oldószer mennyiségét, – az átkristályosításnál: az oldószer mennyiségét,
– a desztillációnál: a frakciók forráspontját, tömegét.
Amennyiben vékonyréteg-kromatográfia (VRK) módszerével követjük a reakció menetét, vagy a termék minőségét szeretnénk ellenőrizni, a VRK-lap rajza mellett tüntessük fel az adszorbenst, a futtatóelegyet alkotó oldószereket, illetve azok arányát.
A laboratóriumi gyakorlat közben használt készülékek rajzát a füzetben ceruzával, a valóságnak megfelelően kell elkészíteni. Az összeszerelt készülékeket használatuk előtt az oktató minden esetben ellenőrzi!
Fontos, hogy a jegyzőkönyvben rögzítsük a feladat elvégzése során nyert tapasztalatokat, a leírástól történt eltéréseket, valamint azok indoklását. Törekedjünk az előállítandó anyag készítésekor a precíz munka mellett a kísérlet hiteles leírására.
Zárótáblázat
A tisztított termék tömegét és fizikai állandóit (kristályos anyagnál olvadáspont, folyadéknál forráspont és törésmutató), valamint a külső megjelenését a zárótáblázatban foglaljuk össze. A saját termelés %-os értékét az elméleti termelésből számoljuk (elméleti termelés: 100%).
A jegyzőkönyv előkészítése
A szerves kémiai laboratóriumi munka megkezdését alapos felkészülésnek kell megelőznie szerves kémiából, valamint munka- és balesetvédelemből. A gyakorlatra a jegyzőkönyvet előkészítve hozzuk, mely a megadott előállítás leiratának beragasztását, a H/P mondatok, a cím, a reakcióegyenlet és a nyitó táblázat megírását jelenti.
A jegyzőkönyv előkészítését és vezetését a terc-butil-klorid előállításának példáján mutatjuk be.