Az észleleti tényezők vizuális illeszkedési ítéletre gyakorolt hatását többszempontú varianciaanalízis segítségével vizsgáltam. A vizsgálat célja volt megtudni, hogy az észleleti tényezők, vagy azok összege, különbsége segítségével készíthető-e általános matematikai modell a vizuális eredmények alapján. A varianciaanalízis eltérő módon lerögzített varianciák segítségével a populáció különböző középértékeit viszonyítja egymáshoz. A vizuális kísérletek során előállt teljes adatmennyiség, mint alaphalmaz összvarianciáját vizsgálja, az ingadozás okára keresi a választ. Annak a tisztázását segíti, hogy a variancia eltérések mögött a véletlen vagy egy másik magyarázó tényező hatása bújik-e meg. A vizsgálat nullhipotézise (H0), hogy nincs különbség az átlagok között, a csoportok a célváltozó átlagára nézve minden mintában azonosak. p<0,05 szignifikancia szint esetén a nullhipotézist elvetjük, vagyis kimondjuk, hogy van különbség, az átlagok nem egyenlők. p>0,05 szignifikancia szint esetén a nullhipotézist megtartjuk, vagyis kimondjuk, hogy az átlagok megegyeznek. A varianciaanalízis alkalmazásának feltétele, hogy a függő változó legalább intervallum szintű, normális eloszlású, egyenlő szórású változó legyen, és a vizsgált csoportokban az elemszám közel azonos legyen. A normalitást minden további esetben Kolmogorov-Szmirnov próbával vizsgáltam, míg a szórások egyenlőségét Levene-próba segítségével ellenőriztem.
7.2.1 Vizuális megfigyelések normalitásának vizsgálata
A 9. táblázatban a Kolmogorov-Szmirnov próba eredményeit láthatjuk a háromfajta vizuális adathalmazra.
A vizuális eredmények eloszlásának vizsgálatára Kolmogorov-Szmirnov próbát végeztem, amelynek segítségével megmutattam, hogy a kísérleti eredmények mindhárom kísérletsorozat esetében normális eloszlásúak. A statisztikai próba eredményeit a 9. táblázat mutatja.
9. Táblázat: A Kolmogorov-Szmirnov teszt eredményei
Kolmogorov-Szmirnov teszt
p átlag variancia Skewness Kurtosis N Két színingerből
álló
színkombinációk 0,033 3,24 *
10-6 0,719 1,86 -0,205 -0,594 2346 Azonos
színezetű, három színingerből álló színkombinációk
0,089 7,74 *
10-14 1,884 1,51 -0,675 -0,086 3322 Különböző
színezetű, három színingerből álló színkombinációk
0,061 7,29 *
10-120 -0,242 1,30 0,385 0,051 14280
A táblázatból látható, hogy a vizuális megfigyelések normális eloszlást követnek, vagyis a szórások egyenlőségének vizsgálata után a varianciaanalízis lefolytatható.
Ez az eredmény a természetben lejátszódó folyamatok megfigyelési adatait tekintve nem meglepő, azonban a további vizsgálatok elvégzéséhez erre a vizsgálatra szükség volt.
7.2.2 A varianciák homogenitásának vizsgálata
A vizuális eredmények varianciájának ellenőrzését a Levene próba segítségével végeztem el, mivel kettőnél több, normális eloszlású, azonos n elemszámú valószínűségi változó állt rendelkezésre. Az alkalmazott statisztikai próba a varianciák homogenitását mutatta, így a varianciaanalízis további transzformációk nélkül elvégezhető.
7.2.3 Varianciaanalízis vizsgálat
A kísérletsorozatok folyamán a kísérleti személyek által értékelt vizuális illeszkedést a színkombinációk észleleti tényezői, valamint ezek különbsége és összege határozta meg. A varianciaanalízis során a színminták számától, valamint színezeti tulajdonságaitól függően különböző számú faktort kell vizsgálni. A vizsgálatok eredményeit ezért a továbbiakban külön kísérletsorozatonként mutatom be.
10. Táblázat: Az illeszkedési ítéletet befolyásoló tényezők két színingerből álló színkombinációk esetén.
Észleleti
tényező Négyzetes összeg sz.
Ahogy a 10. táblázatban látható, két színingerből álló színkombinációk illeszkedésének ítéletét a két színinger közötti relatív világosság különbség, krómakülönbség, színezeti szög különbség, valamint a relatív világosság összege szignifikáns mértékben befolyásolja. Ezen észleleti tényezők kevert hatása közül a relatív világosság különbség és színezeti szög különbség, valamint a színezeti szög különbség és a relatív világosság összeg együttes hatása szignifikáns.
11. Táblázat: Az illeszkedési ítéletet befolyásoló tényezők három színingerből álló monokróm színkombinációk esetén.
Ahogy a 11. táblázatban látható, három színingerből álló monokróm színkombinációk illeszkedésének mértékét a három színinger közötti relatív világosság különbség, krómakülönbség, valamint a relatív világosság összege szignifikáns mértékben befolyásolja. Szignifikáns hatása van a színkombinációk
együttes, közös színezeti szögének is. Ezen észleleti tényezők kevert hatása közül a króma különbség és a relatív világosság összeg együttes hatása szignifikáns.
12. Táblázat: Az illeszkedési ítéletet befolyásoló tényezők három színingerből álló trikróm színkombinációk esetén.
Észleleti
tényező Négyzetes összeg sz.
fok Variancia F p Az észleleti tényező hatása h1-h2 1525,60 11 138,69 103,17 0,000 szignifikáns h1-h3 2619,48 11 238,13 177,14 0,000 szignifikáns Jdiff 906,36 28 32,37 29,33 0,000 szignifikáns Cdiff 6322,69 255 24,79 22,46 0,000 szignifikáns Jszum 609,96 79 7,72 4,27 0,000 szignifikáns Jdiff * Cdiff 1631,57 986 1,65 1,50 0,000 szignifikáns h1-h2 * h1-h3 3610,57 121 29,84 22,20 0,000 szignifikáns
Ahogy a 11. táblázatban látható, három színingerből álló monokróm színkombinációk illeszkedésének mértékét a három színinger közötti relatív világosság különbség, krómakülönbség, valamint a relatív világosság összege szignifikáns mértékben befolyásolja. Szignifikáns hatása van a színkombinációk együttes, közös színezeti szögének is. Ezen észleleti tényezők kevert hatása közül a króma különbség és a relatív világosság összeg együttes hatása szignifikáns.
12. Táblázatban látható, három színingerből álló trikróm színkombinációk illeszkedésének mértékét a három színinger közötti relatív világosság különbség, krómakülönbség, színezeti szög különbség, valamint a relatív világosság összege szignifikáns mértékben befolyásolja. Ezen észleleti tényezők kevert hatása közül a relatív világosság különbség és krómakülönbség, valamint a színminta párok közötti színezeti szög különbségek együttes hatása szignifikáns.
A fenti táblázatokból a vizuális illeszkedést befolyásoló észleleti tényezők egyértelműen láthatók, így az elvégzett varianciaanalízis egyben a vizuális illeszkedés modellezésének kiindulási alapjaként is szolgál. A következő alfejezetekben a vizuális illeszkedés modellezését az itt kimutatott észleleti tényezők alapján végzem el.