4. IV. fejezet: Jogi, etikai és költséghatékonysági kérdések
3.3. Eltérő adatfelvételi módszerek költségei
A költségekre vonatkozó fenti leírás a személyes interjúval készült kutatásokra vonatkozik. Az alábbi táblázatban az egyes költségtípusok eltéréseit jelöltük az adatfelvételi mód függvényében a személyes interjúkhoz képest (+ nagyobb, 0 azonos, - kisebb költség, X nincs ilyen költség).
Költség
a Az online kérdőív esetén nyomtatási költség értelemszerűen nincs, a tervezési és programozási költség összetett kérdőív esetén azonban magasabb lehet.
IV. fejezet: Jogi, etikai és költséghatékonysági kérdések
Online X 0 ? a - +0 0/+ b
a Az online kérdezés esetén az ellenőrzés nem szokásos eljárás, azonban a nehezen körülhatárolható csoportok kutatása esetén, különösen, ha válaszadói ösztönzőt is alkalmazunk célszerű lehet beiktatni. Természetesen ebben az esetben szükség van olyan adat gyűjtésére is, amely segítségével az ellenőrzés lehetséges.
b Az online adatok esetén – amennyiben a célcsoport tagjai körében az internet ellátottság nem közelíti a 100%-ot – szükség lehet olyan kiegészítő eljárások (illesztés, súlyozás) alkalmazására is, amelyekkel a mintavételi keret és a célcsoport eltérései lehetőség szerint kezelhetők.Ez többletköltséggel jár.
Irodalom
Az itt szereplő angol nyelvű cikkek többsége a 2011-es állapot szerint az EISZ rendszerében elérhető.
[bibliography_1] Róbert, Angelusz. Rétegződés és láthatóság. In: A láthatóság görbe tükrei. Új Mandátum.
Budapest. 2000.
Earl, Babbie. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, több kiadás.
[bibliography_2] Ulrich, Beck. A kockázat-társadalom. Századvég Kiadó. Budapest. 2003. 138-181.
[bibliography_3] S, Berg. Snowball Sampling. Encyclopedia of Statistical Sciences. 1988. 8:528-532.
[bibliography_4] James S., Coleman. Relational Analysis: The Study of Social Organization with Survey Methods. Human Organization. 1958. 17(4). 28-36.
[bibliography_5] Beáta, Dávid és Tom, Snijders. A budapesti hajléktalanok számának becslése. Szociológiai Szemle. 2000. 10(3). 60-75.
[bibliography_6] AZ ICC/ESOMAR PIAC- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOKRA VONATKOZÓ NEMZETKÖZI KÓDEXE. Internet: http://www.pmsz.org/sites/default/files/sztenderdek/ICC-ESOMAR_KutatasiKodex.pdf(utolsó letöltés időpontja: 2011. június 1.).
D., Freedman, R., Pisani, és R., Purves. Statisztika. Typotex,. 2005.
Matthias, Ganninger, H. Sabine, Hader, és Siegfried, Gabler. Design Effects and Interviewer Effects in the European Social Survey: Where are we now and where do we want to go tomorrow? Centre for Survey
Research and Methodology (ZUMA) 2007. március 29. Internet:
http://www.europeansocialsurvey.org/index.php?option=com_docman&task=doc_view&gid=197 (utolsó letöltés időpontja: 2011. június 1.). 2007.
[bibliography_7] Endre, Hann, Miklós, Tomka, és Ferenc, Pártos. A közvélemény a cigányokról.
Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Tanulmányok, beszámolók, jelentések, Budapest, 1979, 11. évf.
8. szám. 1979.
[bibliography_8] Ágnes, Hárs. Magyarok az osztrák munkaerőpiacon: Ingázók, bevándorlók, munkaerő-migránsok? OFA, Kutatási zárójelentés. 2009.
[bibliography_9] Gábor, Havas, István, Kemény, és Gábor, Kertesi. A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren. Kritika. 1998. 3. szám.
[bibliography_10] Douglas, Heckathorn és M.J., Salganik. Sampling and Estimation in Hidden Populations Using Respondent-Driven Sampling. Sociological Methodology. 2004. 34(1). 193-239.
[bibliography_11] Moris H., Hensen, William N., Hurwitz, és William G., Madow. Sample Survey Methods and Theory. Wiley Classic Library. 1993.
[bibliography_12] ISA ETIKAI KÓDEX. Internet: http://www.szociologia.hu/tudomanyos_etika (utolsó letöltés időpontja: 2011. június 1.).
[bibliography_13] Graham, Kalton. Practical methods for sampling rare and mobile population. In:
Proceedings of the Annual Meeting of the American Statistical Association. 2001.
[bibliography_14] John M., Karon. The Analysis of Time-location Sampling Study Data . ASA Section on Survey Research Methods . Internet: http://www.amstat.org/sections/srms/proceedings/y2005/Files/JSM2005-000306.pdf (utolsó letöltés időpontja: 2011. június 1.). 2005.
[bibliography_15] Gábor, Kertesi. Az empirikus cigánykutatások lehetőségeiről. Replika. 1998. 29. szám.
[bibliography_16] Gábor, Kertesi és Gábor, Kézdi. A cigány népesség Magyarországon. socio-typo. Budapest.
1998.
Irodalom
[bibliography_17] János, Ladányi és Iván, Szelényi. Ki a cigány? Kritika. 1997. 12. szám.
[bibliography_18] János, Ladányi és Iván, Szelényi. Az etnikai besorolás objektivitásáról. Kritika. 1998. 3.
szám.
[bibliography_19] János, Ladányi és Iván, Szelényi. Még egyszer az etnikai besorolás objektivitásáról. Replika.
1998. 30.sz.
[bibliography_20] János, Ladányi és Iván, Szelényi. A roma etnicitás "társadalmi konstukciója" Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában. Szociológiai Szemle. 2001. 4. szám.
[bibliography_21] Farzana B, Muhib, LS, Lin, A, Stueve, RL, Miller, WL, Ford, WD, Johnson, és PJ, Smith. A venue-based method for sampling hard to reach populations. Public Health Reports.. 2001. 116 (1).
216-22.
[bibliography_22] D., Pffefermann és Rao, C. R. (ed.), Rao. Handbook of Statistics 29. Sample Surveys: Design, Methods and Applications. North-Holland – Elsevier. 2009.
[bibliography_23] Péter, Róbert. Az életstílus meghatározottságának változása, 1982-1998. In: Szociológiai Szemle. 2000. 2. szám.
[bibliography_24] Dávid, Simon. Módszertani előtanulmány az „Empirikus kutatás a menekültek társadalmi integrációjáról” című kutatáshoz. 2005.
[bibliography_25] Tom A. B., Snijders. Estimation on the basis of snowball samples: How to weight? Bulletin de Methodologie Sociologique.. 1992. 36(9). 59-70.
[bibliography_26] Marinus, Spreen. Rare populations, hidden populations, and link-tracing designs: what and why. In: Bulletin de Méthodologie Sociologique. 1992. No. 36. September. 34-58.
[bibliography_27] A, Stueve, LN, O’Donnell, R, Duran, DA, San, és J., Blome. Time-space sampling in minority communities: results with young Latino men who have sex with men. American Journal of Public Health.. 2001. 91(6). 922-926.
Márta, Székelyi és Ildikó, Barna. Túlélőkészlet az SPSS-hez - Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest,. 2002.
[bibliography_28] Iván, Szelényi. Szegénység, etnicitás és a szegénység "feminizációja" az átmeneti társadalmakban - Bevezetés. Szociológiai Szemle. 2001. 4. szám.
[bibliography_29] Iván, Szelényi. Poverty under post-communist capitalism - the effects of class and ethnicity in a cross-national comparison. Draft. Internet: http://www.ceu.hu/polsci/Workshop/Papers/szelenyi.doc.
2001.
[bibliography_31] Steven K., Thompson. Adaptive Cluster Sampling. Journal of the American Statistical Association, Vol. 85, No. 412 (Dec., 1990). 1990. 1050-1059.
[bibliography_30] John K., Watters és Patrick, Biernacki. Targeted Sampling: Options for the Study of Hidden Populations. Social Problems, Vol. 36, No. 4 (Oct., 1989). 1989. 416-430.
Itt szeretnénk köszönetet mondani Sós Juditnak, a Survey Statisztika Mesterszak végzős hallgatójának, aki jelentős segítséget adott a szerteágazó szakirodalom összegyűjtésében és összefoglalásában, amely nélkül ez a tananyag nem jöhetett volna létre ebben a formában.
A. függelék - Melléklet
1. A magyarországi cigány népesség arányának becslései (Ladányi-Szelényi, 1997)
Keménya HTPb Szonda Ipsosc Szelényi-Treimand
KSHe
Cigány 4,7% 3,1% 6,6% 3,9% 3,9%
Nem tudja eldönteni
f 9,1%g 2,2% 1,2% 0,8%
Nem cigány 95,3% 87,8% 91,2% 94,9% 95,3%
a) A Kemény-féle kutatás adatai a cigányok össznépességen belüli arányára vonatkoznak.
b) A háztartáspanel-vizsgálat adatai a 16 éven felüli népességre vonatkoznak.
c) A Szonda Ipsos felvételének adatai a 18 évesnél idősebb népességre vonatkoznak.
d) A Szelényi–Treiman-féle kutatás adatai a 20–70 éves népességre vonatkoznak.
e) A KSH adatai a cigányok össznépességen belüli arányára vonatkoznak.
f) Ez a kutatás nem személyek, hanem háztartások besorolásán alapult, és csak „cigánynak” vagy „nem cigánynak” lehetett az egyes háztartásokat minősíteni.
g) Az ebben a táblázatban szereplő 1992-es kérdezési hullám során kapott „nem tudja eldönteni” válaszok aránya sokkal magasabb a későbbi hullámokban kapott aránynál. A többi kutatással való összehasonlíthatóság érdekében mégis az első kérdezési hullám adatait láttuk indokoltnak itt szerepeltetni.
2. A Ladányi-Szelényi kutatás során alkalmazott mintavétel lépcsőnként
A.1. táblázat
-Településméret-
kategóriák Elsődleges mintavételi egységek száma
E.m.e.-enként
kiválasztott másodlagos mintavételi egységek száma
Kiválasztott másodlagos mintavételi egységek száma
Falu 500 alatti lakos 5 5 25
Falu 500-999 lakos 8 6 48
Falu 1000-1999 lakos 11 8 88
Falu 2000-2999 lakos 6 11 66
Falu 3000-4999 lakos 5 14 70
Melléklet
Falu 5000-9999 lakos 3 15 45
Falu 10000 feletti lakos 2 6 12
Város 10000 alatti lakos 5 10 50
Város 10000-19999 lakos 7 13 91
Város 20000-29999 lakos 4 15 60
Város 30000-49999 lakos 4 13 52
Város 50000-99999 lakos 2 13 26
Megyeszékhely 18 önsúlyozó 180
Budapest 1 önsúlyozó 187
3. A Kemény-vizsgálat kiválasztási arányai
százalékban és a települések száma (zárójelben) rétegenként, lépcsőnként és településtípusonként
(Kertesi-Kézdi, 1998 alapján)
A.2. táblázat
-Településtípus Sűrűség
(összes elsődleges kiválasztási egység)
Első lépcső kiválasztási arány (kiválasztott e.k.e.)
Második lépcső kiválasztási arány (összes másodlagos kiválasztási egység a kiválasztott e.k.e.-kben)
Háztartások összesített bekerülési aránya (kiválasztott m.k.e.)
Budapest
ritka (272) 4 (11) 100 (131) 4 (131)
közepes (60) 20 (12) 20 (481) 4 (96)
sűrű (53) 40 (21) 10 (1423) 4 (143)
Miskolc
ritka (13) 20 (3) 40 (40) 8 (15)
közepes (14) 25 (4) 32 (199) 8 (55)
sűrű (10) 50 (5) 16 (365) 8 (58)
Megyeszékhelyek
ritka (190) 10 (19) 20 (200) 2 (42)
közepes (79) 20 (14) 10 (415) 2 (46)
sűrű (44) 40 (17) 5 (1474) 2 (74)
Melléklet
Településtípus Sűrűség
(összes elsődleges kiválasztási egység)
Első lépcső kiválasztási arány (kiválasztott e.k.e.)
Második lépcső kiválasztási arány (összes másodlagos kiválasztási egység a kiválasztott e.k.e.-kben)
Háztartások összesített bekerülési aránya (kiválasztott m.k.e.)
Egyéb városok (a 20%-os első lépcső után)
ritka (138) 20 (28) 50 (213) 2 (108)
közepes (37) 25 (10) 4 (235) 2 (94)
sűrű (23) 50 (13) 2 (859) 2 (173)
Község
ritka (369) 2 (8) 100 (94) 2 (94)
közepes (450) 10 (45) 20 (1647) 2 (327)
sűrű (380) 20 (76) 10 (7692) 2 (766)