keresztül újra és újra megprobálta eltenni Dávidot láb alól.
Jer. 33:19-26 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván: Ezt mondja az Úr: Ha felbonthatjátok az én szövetségemet a nappal, és az én szövetségemet az éjszakával, hogy se nap, se éjszaka ne legyen az ő idejében: Az én szolgámmal, Dáviddal való szövetségem is felbomlik, hogy ne legyen fia, a ki uralkodjék az ő székében, és a lévita papokkal, az én szolgáimmal. Mint az ég serege meg nem számlálható, és a tenger fövenye meg nem mérhető, úgy megsokasítom az én szolgámnak, Dávidnak magvát, és a Lévitákat, a kik nékem szolgálnak. És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván: Nem vetted észre, mit szóla e nép? mondván: A két nemzetséget, a melyet az Úr kiválasztott vala, elveté, és az én népemet megútálták úgy, hogy többé ő előttök nem nemzet az. Ezt mondja az Úr: Ha szövetségem nem lesz a nappal és az éjszakával, és ha nem szabtam törvényeket az égnek és a földnek, Jákóbnak és az én szolgámnak, Dávidnak magvát is elvetem, úgy hogy az ő magvából senkit fel ne vegyenek, a ki uralkodjék Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak magván: mert visszahozom őket a fogságból, és megkegyelmezek nékik.
1 Sám. 18:29 Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lőn Dávidnak teljes életében.
2 Sám. 7:12-17 Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát: Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő
királyságának trónját mindörökké. Én leszek néki atyja, és ő lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem őt emberi veszszővel és emberek fiainak büntetésével; Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tőle, miképen megvonám Saultól, a kit kivágék előtted. És állandó lészen a te házad, és a te országod mindörökké tiéd lészen, és a te trónod erős lészen mindörökké. Mind e beszéd szerint, és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak.
Zsid. 4:16 Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.
1 Sám.16:7 Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.
Gal. 4:29 De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.
Gal.4:28 Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.
1 Móz. 2:7 És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
1 Kor. 15:47 Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való.
A 2 Sám. 7:15-ben Isten így szólt Dávidhoz és
leszármazottaihoz. „ Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tőle, miképpen megvonám Saultól, akit kivágék előtted”. Az első pillantásra azt gondolnánk, hogy a „tőle”
szó Salamonra vonatkozik, de 16-ik vers bizonyítja, hogy Dávid családjáról, mint örökkévalóról van szó. A Zsidókhoz írt levél 1:5 abban a kontextusban idézi a 2 Sám. 7:14-t, mint ami a Jézus Krisztusra vonatkozik. Kétségtelen, hogy Jézus Dávid leszármazottja volt, családfája részletesen vissza van vezetve, a Mát. 1:1-16-ban Izrael királyain keresztül. Ez a király „a kegyelem királyi székén” foglal helyet.
Az 1 Krón. 8:33 szerint Saul elsőszülött volt. Dávid a
legfiatalabb volt 8 fivére között. Sámuel először Eliábot akarta felkenni, az elsőszülöttet, de Isten azt mondta neki:
„megvetettem őt”.
Az írás, mely ezt telejesen világossá teszi a Gal. 4:22-29-ben található. Pál kifejti, hogy Izsák és Ismáel születései
allegóriák. Ismáel „testből” született, míg Izsák csoda folytán született, betöltve Isten igéretét. Sára képtelen volt a
gyerekszülésre, Izsák születése csoda volt. „De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.” Pál kifejti, hogy Ismáel a természetes, testi Izraelt jelképezi, míg Izsák az egyház vagyis szellemi Izrael jelképe mely újraszületett. „Mi pedig, atyámfiai (az Egyház), Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk (Isten igérete)„.
Pál ezt a nézetet továbbá megerősíti és egyértelművé teszi az 1
Kor. 15:45-47-ben. Pál itt megállapítja, hogy „az első ember
Ádám” egy fizikai, testi ember volt, a földből való, földi
(porból született). A második Ádám (Krisztus) szellemi volt,
felülről született. Kifejti, hogy Istennek egyik törvénye, mely
szerint a természetes mindig megelőzi a szellemi testet. Isten
tervében a természetes Izrael megelőzte a szellemi Izraelt. A
természetes születés megelőzi a szellemi születést.
1 Kor. 15:50 Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
Gal. 5:17 Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.
3 Móz. 17:11 Mert a testnek élete a vérben van, én pedig az oltárra adtam azt néktek, hogy engesztelésül legyen a ti életetekért, mert a vér a benne levő élet által szerez engesztelést.
2 Móz. 12:13 És a vér jelül lesz néktek a házakon, a melyekben ti lesztek, s meglátom a vért és elmegyek mellettetek és nem lesz rajtatok a csapás veszedelmetekre, mikor megverem Égyiptom földét.