• Nem Talált Eredményt

Tézis 3‐5: a kettős elegyekkel elért eredmények összefoglalása

In document MTA DOKTORI PÁLYÁZAT (Pldal 82-87)

4.  Kettős tüzelőanyag‐elegyek hatásának értékelése

4.3.  Terhelés változás hatásának vizsgálata

4.3.3.  Tézis 3‐5: a kettős elegyekkel elért eredmények összefoglalása

Az  összefoglalásban  külön  fogalmazom  az  égési  folyamattal  és  a  motor  üzemi  paramétereivel kapcsolatos megállapításokat. 

4.3.3.1. A KETTŐS ELEGYEK ÉGÉSI FOLYAMATAIVAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az elvégzett három, meglehetősen eltérő égésterű, egyszeres befecskendezésű és  keverékképző  rendszerű  motoron  mérési  eredmények  alapján  a  következők  állapíthatóak meg. 

Megállapítottam, hogy a gyulladási idő az általam vizsgált égésrendszerű motorokban  és  kompresszióviszony  tartományban  egyenes  arányban  függött  a  kompresszióviszonytól a  gázolaj tüzelőanyag esetén, a következő egyenlet szerint:  

 gyulladási idő., D2 [ms] = ‐0,3572* + 7,0442 (R² = 0,92)       (2. egyenlet)  Továbbá  az  általam  vizsgált  n‐butanol  bekeverési  tartományokban  az  n‐butanol  bekeverés növelésével a gyulladási idő nőtt és függött az n‐butanol részarányától. 

Megállapítható, hogy a kompresszióviszony növelésével a lineáris közelítő függvények  meredeksége nőtt a bekevert n‐butanol arányában 10V/V % bekeverés esetén:  

 gyulladási idő, B10 [ms] = ‐0,3315* + 6,5117 (R² = 0,94)      (3. egyenlet)  szerint, és 20V/V % bekeverés esetén: 

 gyulladási idő, B20 [m] = ‐0,3861* + 7,6205 (R² = 0,92)       (4. egyenlet)  Jól megfigyelhető, hogy az elő (perdítő) kamrás motor esetén ( = 19,92, 15,27 és  12,53 [‐]) a gyulladási idő nagyobb volt, mint a közvetlen befecskendezésű motoroknál.  

 

87. ábra A gázolaj (D2) és a n-butanol elegyek gyulladási ideje a kompresszióviszony függvényében

Az  előkevert  égés  szakasz  hasznos  hőváltozás  (HRR)  maximumának  változása  területén a következőket tudtam megállapítani: 

 

(3. tézis) Az n‐butanol bekeverés hatására az előkevert égési szakasz intenzitásának  változása és a gyulladási idő között összefüggés mutatható ki: 

Az  osztott  és  osztatlan  égésterű,  egyszeres  befecskendezésű  dízelmotorokban történő felhasználás során a mérési eredményeim alapján 

dc_1761_20

megállapítottam,  hogy  vizsgált  kompresszióviszony  és  n‐butanol  bekeverési tartományokban az n‐butanol bekeverés hatására a gázolajhoz  képest  az  előkevert  szakasz  hasznos  hőváltozásának  (HRR)  maximuma  megnőtt. A növekmény exponenciálisan csökken a növekvő gyulladási idővel  abban  az  esetben,  ha  befecskendezés  nem  befolyásolta  az  égési  folyamatot, azaz nem az előkevert égés során ér véget a befecskendezés, és  a hosszabb gyulladási idő miatt az  égési folyamat  nem  húzódik  túlzott  mértékben az expanzióba. [S‐10, S‐11 és S‐12] 

A mérési eredményeim alapján a következő számszerű összefüggéseket tudtam  meghatározni: 

 10 V/V % n‐butanol elegy esetén;  

HRR max, elők. B10/HRRmax elők. gázolaj +1 = 0,1576*  gyulladási idő [ms] ‐0,582  (R² = 0,79)   (5. egyenlet) 

 20 V/V % n‐butanol elegy esetén; 

HRR max, elők. B20/HRRmax elők. gázolaj +1 = 0,2447 * gyulladási idő [ms]  ‐0,506  (R² = 0,91)  (6. egyenlet)  A fenti észlelések oka, hogy az n‐butanol lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten, így  korábban kezd el kigőzölögni az elegyből, hamarabb jön létre égésképes keverék a  levegővel,  mely  megnöveli  az  előkevert  szakasz  hasznos  hőváltozásának  (HRR)  maximumát. Ennek annál nagyobb a hatása, minél több n‐butanolt tartalmaz az elegy. 

Nagy  gyulladási  idő  esetén  azonban  nem  csak  az  n‐butanol  tud  kigőzölögni  és  keveredni levegővel, hanem a gyulladás előtt a gázolaj is egyre nagyobb mértékben  gőzölög ki és tud égésképes keveréket létrehozni, így az n‐butanol hatása csökken (88. 

ábra). 

88. ábra Az előkevert szakasz hasznos hőváltozás (HRR) maximumának változása a gázolajhoz képest a gyulladási idő függvényében 10 V/V % (10 % BU) és 20 V/V % n-butanol (20 % BU) tartalmú elegyek esetén

[S-10, S-11 és S-12]

Az egyes motorokon és üzemmódokban az előkevert szakasz hasznos hőváltozás  (HRR) maximumának változása a gázolajhoz képest a gyulladási idő függvényében  10 V/V % n‐butanol (10 % BU) és 20 V/V % n‐butanol (20 % BU) elegyek esetén a 89. 

ábrán láthatóak. 

 

89. ábra Az előkevert szakasz hasznos hőváltozás (HRR) maximumának változása a gázolajhoz képest a gyulladási idő függvényében 10 V/V % (10 % BU) és 20 V/V % n-butanol (20 % BU) tartalmú elegyek különböző

motorok és üzemi pontok esetén [S-10, S-11 és S-12]

4.3.3.2. A KETTŐS ELEGYEK MOTOR ÜZEMMEL ÉS A

KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA Megvizsgáltam, hogy a különböző körülmények között elvégzett vizsgálatok során a  károsanyag komponensek gázolajhoz viszonyított változásai mennyire függtek az n‐

butanol bekeverés mértékétől (90. ábra). (megjegyzés: Az ábrában benne hagytam a  lineáris közelítést, hogy jobban lehessen érzékeltetni az eltérő trendeket.) 

 

90. ábra A NOx-, THC-, CO- és PM-kibocsátás gázolajhoz viszonyított változása az n-butanol bekeverés hatására különböző vizsgálati körülmények esetén [S-10, és S-11]

     

dc_1761_20

Az eredmények értékelése alapján a következőket tudtam megállapítani: 

(4. tézis) Az n‐butanol  bekeverésének mértéke és  a károsanyag‐kibocsátás között  összefüggés nem mutatható ki: 

Az  általam  vizsgált,  osztatlan  égésterű  és  egyszeres  befecskendezésű  dízelmotorokban történő felhasználás során a mérési eredményeim alapján  megállapítottam,  hogy  THC‐  és  CO‐kibocsátás  gázolajhoz  viszonyított  változásai  nem  függenek  az  n‐butanol  gázolajba  történő  bekeverésétől,  tehát  THC‐  és  CO‐kibocsátásra  felhasználás  körülményei  nagyobb  hatással  vannak,  mint  az  n‐butanol  bekeverésének  mértéke.  NOx‐

kibocsátás kis mértékben növekszik az n‐butanol bekeverés növelésével,  azonban eltérő mértékben a különböző motorokban és üzemi pontokban, a  növekedés átlagosan kisebb, mint 5%. A PM‐kibocsátás a gázolajhoz képest  csökken  az  n‐butanol  gázolajba  történő  bekeverésével,  azonban  ennek  mértéke is jelentősen eltér a különböző motorokban és a különböző üzemi  pontokban.  Tehát ennél  a komponensnél  is a  felhasználás  körülményei  nagyobb hatással vannak, mint az n‐butanol bekeverésének mértéke [S‐10,  és S‐11]. 

Amint azt láthattuk, az n‐butanol hatása az égési folyamatra nagymértékben függ az  n‐butanol tartalomtól és a gyulladási időtől.  

91. ábra A NOx-, THC-, CO- és PM-kibocsátások változása a gázolaj kibocsátásához képest a gyulladási idő függvényében 10 V/V % (10 % BU) és 20 V/V % n-butanol (20 % BU) tartalmú elegyek 1500 1/perc és 3000 1/perc

fordulatszámokon, különböző felhasználások esetén [S-10, és S-11]

Ezért  megvizsgáltam  (91.  ábra)  és  a  mérési  eredmények  alapján  értékeltem  a  bekeverés  mértékét  és  a  gyulladási  idő  hatását  a  különböző  általam  vizsgált  károsanyag komponensekre: 

(5. tézis) A gyulladási idő, az n‐butanol bekeverés mértéke és a vizsgált károsanyag‐ 

kibocsátás változása között részlegesen összefüggést mutattam ki: 

Az  osztatlan  égésterű  és  egyszeres  befecskendezésű  dízelmotorokban  történő felhasználás során a mérési eredményeim alapján megállapítottam, 

hogy  az n‐butanol  bekeverésének hatására  a NOx‐kibocsátás  gázolajhoz  viszonyított  változása  és  gyulladási  idő  között  összefüggés  nem  volt  kimutatható.  THC‐kibocsátás  gázolajhoz  viszonyítva  kis  gyulladási  idő  esetén nőtt, nagy gyulladási idő esetén csökkent, a változás függ n‐butanol  bekeveréstől és az logaritmikusan csökkent a gyulladási idő függvényében  kis légfelesleg esetén, nagy légfelesleg esetén összefüggés nem mutatható  ki. A CO‐kibocsátás változása és a gyulladási idő között összefüggés nem volt  kimutatható.  PM‐kibocsátás  csökkent  n‐butanol  gázolajba  történő  bekeverésével és annak mértéke logaritmikusan csökken a gyulladási idővel  kis légfelesleg esetén, nagy légfelesleg esetén összefüggés nem mutatható ki  [S‐10, és S‐11]. 

   

dc_1761_20

4.4. METANOLBEKEVERÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

In document MTA DOKTORI PÁLYÁZAT (Pldal 82-87)