1. Vajdasági szintű felmérést végezni, különös tekintettel magyar intézményeinkre (statisztikák, felmérések, tanulmányok);
2. Növelni a közösségi elérési pontok – az eMagyar pontok – számát;
minden magyarlakta településen legyen legalább egy eMagyar pont;
3. Az eMagyar pontok eszközfejlesztése, a számítógépek számának növe-lése, folyamatos műszaki karbantartása és fejlesztése;
4. Tartalomfejlesztés az eMagyar pontokon;
5. Informatikai képzések és táborok szervezése;
6. IKT szektor befektetéseit ösztönözni; informatikai befektetéseket serken-tő üzletember-találkozókat szervezni;
7. A digitális szakadék csökkentése; a számítógép és az internet hasz-nálatának serkentése különösen a hátrányos helyzetben élő lakosság. illetve az idősebb nemzedék esetében;
8. Megfelelni az információs társadalom kihívásainak.
Stratégiai javaslatok Alapvető programcélok
A vizsgált – kifejezetten multietnikus szerkezetű, de potenciáljai és gaz-dasági szerkezete tekintetében egységesnek tekinthető – észak-vajgaz-dasági régió-ra vonatkoztatott, működőképes és célrégió-ravezető regionális gazdasági progrégió-ram megfogalmazásakor két alapvető elvi érdeket és korlátozó tényezőt is figyelembe kell venni:
• hogy annak kell felvállalnia és szolgálnia a hátrányos gazdasági, politikai megkülönböztetést szenvedő régió teljes többségi és (mind a tömbben, mind a szigetben, szórványban élő) kisebbségi közösségének érdekvédelmét; mégis
• olyan megoldásokat kell benne megfogalmazni és alkalmazni, hogy az eredményes érdekvédelem ne korlátozza a piacgazdaság általánosan elfogadott (kötetlen) versenyszabályait, és ne képviseljen elfogadhatatlan, etnikailag (vagy egyéb módon) megkülönböztető elvárásokat vagy megkötéseket.
Ez a két, elvben egymással ellentétes alapszempont sajnos, igen nehezen (sőt talán teljes egészében nem is) békíthető össze. Csupán a következő alap-vető gazdaságpolitikai elvek és célok szolgálhatják eredményesen mindkét elvárást:
• A régió alapvető politikai és gazdasági célja, valamint érdeke is, a területi autonómiák minden lehetséges formájának maximális támogatása! A központi politikai, gazdasági hatalom gyors és hatékony lebontása, és a tartományi, regionális autonómiák és a területi önkormányzatok erősítése az egyetlen lehetőség és járható út a még tömbben élő, az önkormányzati területeken ab-szolút vagy relatív többséget képező, vagy akár csak megkerülhetetlen számos (szigetben vagy szórványban élő) kisebbségi közösségek eredményes, hatékony szelektív gazdasági támogatására. Az autonóm önkormányzati területek és régiók kiemelt, saját és külső (állami fejlesztési alapok, anyaországi, európai uniós, alapítványi) forrásokra támaszkodó fejlesztése és támogatása kiváló lehetőség a tömbben élő kisebbségi közösségek gazdasági esélyeinek viszonylagosan szelektív javítására, azonban a szigetben, szórványban élők esetében, sajnos, már nem igazán lehet ilyen eredményesen működtethető opciót megfogalmazni.
• A régióban élő kisebbségi közösségek hátrányos helyzetének általános enyhítésére csupán egyetlen célravezető, etnikailag szelektív támogatási le-hetőség fogalmazható meg: a teljes (magyar és nem magyar) kisebbségi po-pulációra kiterjedő intenzív, hatékony oktatási, szakképesítési rendszer felállítása és működtetése! Ez kell, hogy legyen a régió másik, sarkalatos gazdasági és politikai célkitűzése, hiszen itt nem védekezési és mások (a többségi közösség és más régiók) ellen irányuló, azokkal szemben álló konvencionális visel-kedésformákat kell továbbéltetni, hanem a közösség saját, rejtett erőforrásainak hatékony, sőt kifejezetten extenzív feltárását kell felvállalni.
A nagypolitikától függetlenül a régión belül is tovább kell építeni a felvázolt kitörési opció lokális gazdasági, politikai feltételeit:
• meg kell szüntetni a gazdasági életet erősen zavaró, politikai és etnikai feszültségeket;
• intenzíven továbbépíteni az extenzív gazdasági fejlődést meghatározó, lokális és regionális infrastruktúra-rendszereket;
• tudatosan és hatékonyan működtetni a régió teljes lakosságát involváló képesítési tudásmenedzsment-koncepciót;
• intenzíven továbbépíteni a régió belső és határokon átnyúló kis- és nagyrégiós együttműködési kapcsolatrendszerét;
• hatékony marketingtevékenységet kell folytatni a régió erőforrásainak, sajátos, egyedi, megkülönböztető különlegességeinek, komparatív előnyeinek és fejlesztési céljainak a lehető legszélesebb körű ismertetésére.
Rezümé
A potenciális külföldi befektetőknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy Vajdaság igen jó lehetőségeket nyújthat, elsősorban földrajzi fekvése, valamint jól képzett és olcsó munkaereje miatt. A külföldi befektetők szerbiai
viszonylatban relatív kielégítő infrastruktúrát találnak Vajdaságban, következés-képpen a rejtett piaci potenciálok megszerzése is motiválhatja őket. A magyar be-fektetők növelhetik hatékonyságukat azzal, hogy a munka-intenzív beruházásaikat a határhoz közel, Vajdaságba helyezik át, hiszen számos helyen még nyel-vi/kommunikációs akadályok sincsenek. Ezzel az európai piacon kívül is növelhetik eredményességüket és hosszú távú nemzetközi versenyképességüket – így stratégiai előnyhöz juthatnak az európai, illetve a világpiacon.
Vajdaság Regionális gazdasági fejlesztési programja, a Tartomány Végrehajtó Tanácsnak és a német Gezellshaft fuer Technishe Zusammen-arbietnek (GTZ), valamint a Centrumuer Internationale Migration und Entwick-lungnak (CIM) a közös munkája (2003). A cél a nyitás: a termékek ver-senyképességének növelése, más európai régiókkal felvett gazdasági kap-csolatok elmélyítése, kiemelt figyelem biztosítása a tudomány számára. Vajdaság gazdasági fejlesztési programjának három prioritásavan: 1. a belső tartalékok felhasználása, 2. a régió gazdasági fejlődését biztosító feltételek fejlesztése (kommunikációs hálózatok, az energia- és vízellátás, a kutatásfejlesztés, ügyviteli kommunikáció, külföldi beruházások), és 3. a régió humán-erőforrás minőségének fejlesztése.
Jelenleg a vajdasági magyarság élettere és gazdasági tevékeny-sége mélyen integrálódott a szerbiai gazdaság szövetébe, és szinte még nyomai sem lelhetők fel e gazdasági tevékenység bármilyen szintű horizontális vagy vertikális típusú regionális önszerveződésének. Ilyen eltérő körülmények között (még egy jól működő stabil gazdasági kör-nyezetet feltételezve is) szinte lehetetlen a teljes vajdasági magyarság számára egyetlen, egységes gazdaságpolitikai nemzetstratégiát és viselkedési modellt megfogalmazni, ezért a jelen programkoncepció is mindössze a fent körülhatárolt élettér (földrajzi, politikai régió) általános komparatív előnyeinek és hátrányainak teljességigény nélküli számba-vételére szorítkozik csupán. Egy, a vajdasági magyarság egészének érdekeit megfogalmazó, a mindenkori regionális erőforrásokra és kom-paratív előnyökre támaszkodó, és a különböző populációtípusok spe-cifikus körülményeit messzemenően figyelembe vevő – de ugyanakkor a gazdasági környezet irányadó korlátozó feltételrendszerét is érvé-nyesítő –, többváltozatú, propulzív gazdaságfejlesztési stratégiai forga-tókönyv-rendszer kialakítása és megfogalmazása a jelen tanulmányban, sajnos, nem lehetséges.