III. N YELVHASZNÁLAT ÉS ISKOLA
4. Az „új” ukrán társadalmi, politikai és gazdasági krízis hatása a nyelvek presztízsére, a tannyelv-választásra
Az első fejezetben megpróbáltuk bemutatni, hogy nagyon sok közös elem található a magyar kisebbségi térségekben az iskola választások-nál, ám ennek ellenére fontos kihangsúlyozni, hogy minden térség hor-doz olyan sajátosságot, ami miatt bizonyos jellemzők dominánsabbá válhatnak. Az adott ország a kisebbségpolitikának vagy a magyarság számarányának köszönhetően térségenként eltérő döntési mechaniz-musok válhatnak relevánssá. Ilyen releváns elemmé vált az állam-nyelv elsajátítása a 2008-as rendelet bevezetését követően Kárpátal-ján, aminek köszönhetően az ukrán nyelv presztízsének növekedése in-dult el a kárpátaljai magyarság körében. Úgy tűnik, jelenleg egy ilyen változáson mennek keresztül a tannyelv-választási szokások – egyre nagyobb előnyt élvez a magyar nyelv elsajátítása az ukránnal szemben.
Az Ukrajnában zajló eseményekről a nyelvpolitika aspektusából alapos összefoglalást találhatunk Csernicskó István és Fedinec Csilla (2015) írásában, amit 2015 februárjáig zajló események függvényében elemeznek. A „majdani” tüntetésekhez és az ország keleti részében dúló harcokhoz vezető utat mutatják be azokon a politikai eseménye-ken, rendelkezéseken és törvényeken keresztül, amelyek az állam- és kisebbségi nyelvhasználatra irányultak. A konfliktus, aminek követ-keztében végül hatalmi váltásra, terület elvesztésére, háború kitöré-sére került sor, az ország ukrán és orosz nyelvi, valamint kulturális megosztottságából eredeztethető. Az ország gazdasági és politikai krí-zisek sorozatait élte meg az elmúlt két évben.
A háború kitörését követően a sorozások elől menekülő férfiak főként külföldi munkavállalással próbálták elkerülni a behívásokat, és többen családjukkal együtt vagy már ki is költöztek, vagy csak terve-zik a teljes kiköltözést. Ebben a folyamatban azok a személyek, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, nyugodtan tudnak munkát vállalni nemcsak Magyarország területén, hanem az Európai Unió bár-melyik országában, illetve még Amerikában is. Az új gazdasági és poli-tikai krízis következtében tehát egy hatalmas migrációs hullám indult el, mind a magyar mind az ukrán lakosság körében. Tehát a külföldi munkavállalásnak a magyar állampolgárság megszerzése lett az egyik fontos eszköze. Az állampolgárság megszerzése érdekében azok a lako-sok is megtanultak, vagy szeretnének megtanulni magyar nyelven, akik már elfelejtették a nyelvet (annak ellenére, hogy valamelyik szü-lője vagy nagyszüszü-lője magyar volt), vagy soha nem mutattak annak el-sajátítására hajlamot korábban. Nem egyedüli eset, hogy az állampol-gárságot visszautasítják a magyarországi hatóságok az alacsony nyelv-ismeretre hivatkozva, illetve hogy annak odaítélése után is megfoszt-ják a magyar állampolgárságtól4.
A gazdasági és politikai krízisben keresendő tehát az a nyelvi presztízsben történő változás, ami a magyar nyelv preferenciáját hozta magával, az ukrán nyelv háttérbe kerülésével. Ezzel a ténnyel magya-rázhatjuk azt a tendenciát is, ami a tannyelv-választási szokásokban kezd kirajzolódni a kárpátaljai lakosság körében az elmúlt két év során5.
Egy szülővel személyes beszélgetésünkkor került szóba, hogy ugyanazzal a rossz példával élt, amivel anno az ő szülei, és belátta, hogy 4 éven keresztül a fiát az ukrán iskolában több lelki sérelem is érte, amit kicsit későn láttak be feleségével. Azt is hozzátette, hogy
iskolaváltást követően a gyerek feloldódott. Több hasonló esettel is ta-lálkozva minduntalan elhangzott, hogy a jövőt csak a magyar tannyel-vű iskolában látják újabban a szülők, ahol felkészülnek a magyaror-szági továbbtanulásra, illetve a tervezett költözés egyik alappirévé vált az itthon elkezdett magyar iskola. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a szülők magyar nyelvtanulását segítő lépésként fogják fel a gyerek magyar iskolába íratását, ahogy korábban tették ezt a magyar szülők az ukrán tannyelv-választás kapcsán a 2008-as rendeletet követően.
Eddig több interjús elemzésből nyert eredményeket, megállapítá-sokat foglaltunk össze, nézzük egy kicsit a számok fényében az eddigi jelenségeket, vagyis, miként alakultak, alakulnak beiskolázási arány-számok az elmúlt közel 20 esztendőben. A nyelvi presztízs emelkedése, annak vetülete a tannyelv-választásban nem első eset. A rendszer-váltást követően az általában csökkenő tendenciát mutató iskolázási arányszámok ellenére sem történt hanyatlás a magyar iskolákban (1.
ábra) – annak ellenére, hogy egy magas migrációs hullám volt jellemző ebben az időszakban a kárpátaljai magyarság körében. Orosz Ildikó (2010) felhívja a figyelmet, hogy markáns erővel hatott ebben az idő-ben (2000-es év környékén) a magyar nyelv presztízsére a kishatárfor-galom és a magyarországi továbbtanulás lehetősége, valamint a ma-gyarországi munkavállalás.
A 2. ábrán a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség adatainak elemzéséből külön kiemelnénk a 2008-as rendeletet követő időszakot, ahol a hirtelen váltás egy markáns tendenciát mutat, illetve az is szembetűnő, ami a 2014-es tanévkezdés kapcsán alakult: hirtelen közel 2 ezer fővel növekedett a magyar iskolát kezdők száma egy év leforgása alatt. Csupán az a kérdés, hogy vajon miként alakult a gyer-mekek létszáma ezekben az időszakokban? Erre a választ nehezen tud-juk megadni, ugyanis a népszámlások elmulasztása miatt pontos ada-tokkal nem rendelkezünk, így sejteni véljük csupán a statisztikai kiad-ványok (forrás: Megyei Statisztikai Hivatal kiadványai6) adataiból.
Azokban a járásokban, ahol magyarok is élnek, csak a 2003-as évig tudtuk visszavezetni a születések számát, így az összehasonlításunk még csökevényesebb. Ennek ellenére mutat számunka valamit: ponto-san azt, hogy azok a gyerekek, akik a 2014–2015, valamint 2015–2016-ös tanévben indultak el iskolába, azok feltehetőleg pont akkor szület-hettek, amikor a 2008-as évet követően emelkedett a születések száma mind Kárpátalja egész területén, mind azokban a járásokban, ahol ma-gyarok is élnek.
0 2 500 5 000 7 500 10 000 12 500 15 000 17 500 20 000 22 500 25 000
1987-1988
1989-1990
1991-1992
1993-1994
1995-1996
1997-1998
1999-2000
2001-2002
2003-2004
2005-2006
2007-2008
2009-2010 ukrán magyar Kárpátalja összes
1. ábra. Az első osztályba beiskolázott tanulók megoszlása az oktatás nyelve szerint Kárpátalján 1987-2009
(adatforrás: Orosz 2010:104, saját szerkesztés)
1200 1400 1600 1800 2000 2200
2007/2008 2008/2009 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016
2. ábra. A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák első osztályainak létszáma
(a KMPSZ adatai alapján)
11000 12000 13000 14000 15000 16000 17000 18000 19000
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 születések száma a magyarok lakta járásokban születések száma Kárpátalján
2. ábra. Kárpátalja és annak magyarok lakta járásainak születési száma (1997-2009)
(forrás: megyei statisztikai adatok) (saját szerkesztés)
Év A támogatás összege
A kifizetés ütemezése Országos termékenységi
mutató (ezer főben) 2004 725 (UAH) Egyszeri (születéskor) 9,0
2005 8 500(UAH) Egyszeri (születéskor) 9,0
2006 8 500 (UAH) 3 400 (UAH) születéskor – a fennmaradt összeget 12 hónapon keresztül
9,8
2007 8 500 (UAH) 3 400 (UAH) születéskor – a fennmaradt összeget 12 hónapon keresztül
10,2
Első gyermek után 12 240 (UAH)
Első gyermek után: egyszeri 4 800 (UAH), a fennmaradt összeget 12 hónapon keresztül
11,0 (2008-ban) Második
gyermek után 25 000 (UAH)
Második gyermek után 4 840 (UAH), a fennmaradt összeget 24 hónapon keresztül
11,1 (2009-ben) 2008–
2010
Harmadik és minden azt követő gyermek után 50 000 (UAH)
Harmadik és minden azt követő gyermek után
5 000 (UAH), a fennmaradt összeget 72 hónapon keresztül
10,8 (2010-ben)
Év A támogatás összege
A kifizetés ütemezése Országos termékenységi
mutató (ezer főben) Első gyermek után
24 960 (UAH)
Első gyermek után: egyszeri 8 320 (UAH), a fennmaradt összeget 24 hónapon keresztül Második gyermek
után 49 920 (UAH)
Második gyermek után 8 320 (UAH), a fennmaradt összeget 48 hónapon keresztül 2011
Harmadik és minden azt követő gyermek után 99 840 (UAH)
Harmadik és minden azt követő gyermek után 8 320 (UAH), a fennmaradt összeget 72 hónapon keresztül
11,0
Első gyermek után 27 330 (UAH)
Első gyermek után: egyszeri 9 110 (UAH), a fennmaradt összeget 24 hónapon keresztül Második gyermek
után 54 660 (UAH)
Második gyermek után 9 110 (UAH), a fennmaradt összeget 48 hónapon keresztül 2012
Harmadik és minden azt követő gyermek után 109 320 (UAH)
Harmadik és minden azt követő gyermek után 9 110 (UAH), a fennmaradt összeget 72 hónapon keresztül
11,0 (2012 májusáig)
Első gyermek után 29 160 (UAH)
Első gyermek után: egyszeri 9 720 (UAH), a fennmaradt összeget 24 hónapon keresztül Második gyermek
után 58 320 (UAH)
Második gyermek után 9 720 (UAH), a fennmaradt összeget 48 hónapon keresztül 2013.01.01–
2013.12.1
Harmadik és minden azt követő gyermek után 116 640 (UAH)
Harmadik és minden azt követő gyermek után 9 720 (UAH), a fennmaradt összeget 72 hónapon keresztül
–
Első gyermek után 30 960 (UAH)
Első gyermek után: egyszeri 10 320 (UAH), a fennmaradt összeget 24 hónapon keresztül Második gyermek
után 61 920 (UAH)
Második gyermek után:
egyszeri 10 320 (UAH), a fennmaradt összeget 48 hónapon keresztül 2013. 12 1.–
2014.06.30
Harmadik és minden azt követő gyermek után 123 840 (UAH)
Harmadik és minden azt követő gyermek után 10 320 (UAH), a fennmaradt összeget 78 hónapon keresztül
–
Év A támogatás összege
A kifizetés ütemezése Országos termékenységi
mutató (ezer főben) Első gyermek után
41 280 (UAH)
Első gyermek után: egyszeri 10 320 (UAH), a fennmaradt összeget 36 hónapon keresztül Második gyermek
után 41 820 (UAH)
Második gyermek után:
egyszeri 10 320 (UAH), a fennmaradt összeget 36 hónapon keresztül 2014.07.01
Harmadik és minden azt követő gyermek után 41 820 (UAH)
Harmadik és minden azt követő gyermek után 10 320 (UAH), a fennmaradt összeget 36 hónapon keresztül
–
2. táblázat. Gyermekvállalást segítő támogatás Ukrajnában 2004–2015 között7
A születések számának ez a drasztikus emelkedése mögött az a népességnövekedési politika húzódik meg, ami gyermeknevelési támo-gatás növelését írta elő. A gyermeknevelési támotámo-gatás mértéke bizo-nyos időszakokban markánsan növekedett. Alakulását a 2. táblázat-ban foglaltunk össze. A 2008–2010-es időszaktáblázat-ban tapasztalt születések számának növekedése mögött az érvényben lévő támogatás hirtelen emelkedése húzódik (2. táblázat). Ez a tendencia az országos születé-sek számában is megmutatkozott. Egy kisebb visszaesés történt a 2010-es évben, amit a globális 2008-as gazdasági krízis okozhatott.
A születések számához azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem minden gyerek jut el Kárpátalján a beiskolázásig, a migráció hatalmas változásokat okozhatott az új ukrajnai helyzetnek köszönhetően, és a migrációs hullám azt a korosztályt érintette főként, kiknek kis- vagy épp iskoláskorú gyermekeik vannak. Vagyis a születések számának változása, csupán egy viszonyulási alapnak tűnik, ám arra viszont tu-dunk belőle következtetni, hogy amiként növekedett a születések szá-ma, úgy nőtt a magyar iskolát kezdők száma is. Sajnos jelenleg nem rendelkezünk olyan adatokkal, amik az ukrán iskolát kezdő első osztá-lyosok adatait dolgozná fel. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy ha a magyar szülők gyermekeikkel elhagyták Kárpátalját, akkor a hiányu-kat a vegyes vagy ukrán házasságban született gyerekek tölthetik be, akik felzárkóztatása nem kis gondot okoz a pedagógusok számára.
Bár tanulmányunk elsődleges célja a magyar nyelv presztízsének bemutatása az ukránnal szemben, ám említést kell tenni a romákról.
Elsősorban abból szempontból, hogy a gyermekszületések számában a
romák markánsan alakítják a magyar anyanyelvűek születési számát.
Másodsorban, hogy a jelenlétük egy-egy közoktatási intézményben de-motiváló tényezővé válhat a magyar szülők döntési mechanizmusában.
Valamint a felzárkóztatásuk külön probléma az amúgy is nagy gondok-kal küzdő oktatási intézményeknek. A magyar anyanyelvű romák a kárpátaljai magyar közintézmények részeivé, alkotóelemeivé váltak. A főként magyarságot érintő migráció következtében létrejött hiányt te-hát nem csak az ukrán és vegyes házasságokban született gyerekek töltik be, hanem a roma gyerekek is bizonyos intézményekben, ahol koncentráltan vannak jelen a romák (pl. Badaló).8
A beiskolázási számok valamint a születések számának elem-zéséből úgy tűnik, nem rajzolódik ki tisztán az a tendencia, hogy a ma-gyar szülők a mama-gyar iskolát választják, preferálják jobban az új uk-rajnai helyzetnek köszönhetően, hanem az iskolázási tendencia, tan-nyelv-választási mechanizmusok felderítésére továbbra is csak egyéni szinteken kereshetjük a választ. A téma és a helyzet összetettségének köszönhetően a legalkalmasabbnak a kvalitatív módszerek bizonyul-nak, amiben jobban kirajzolódnak a vélemények alakulása. Kárpátalja viszonylatában a magyarság kapcsán mindent csak feltételezéssel álla-píthatunk meg a népszámlás folyamatos elhalasztása miatt. A legutób-bi népszámlás óta 15 év telt el, és azóta a 2001-ben született gyerme-kek például lassan érettségiig eljutnak. Ha pontosan tudhatnánk, hogy mekkora arányban vannak jelen a magyarok a területen, és annak mi-lyen korosztálybeli megoszlásai vannak, azzal több iskolázási adatot is meg tudnánk magyarázni. Így marad számunkra a kvalitatív módszer-tani megközelítés, amivel kereshetjük a választ a tannyelv-választási szokások kérdéseire.