Táplálkozási szoftverek a szakmai feladatok megoldására

I.7.1. A táplálkozási szoftverek fejlődéséről röviden

Egyike a jól dokumentált, számítógép segítségével elemzett korai táplálkozási vizsgálatoknak, az USA-ban 1957-ben Trappista és Benedek-rendi szerzetesek összehasonlító táplálkozási vizsgálata volt (Goodloe et al. 1963). Az elemzések szobányi méretű számítógépen futottak, a bemeneti adatokat ún. kódolt adatkártyák segítségével adták meg a gépnek. A számítástechnika rohamos fejlődésével, mintegy 15 év alatt, mind a hardver eszközök, mind a kezelő szoftverek fejlettsége elérte az a fokot, amikor lehetővé vált a kisméretű, mikro computerek gyakorlati felhasználása a táplálkozástudomány különféle területein. Hordozható, és programozható (pontosabban

segítették a kutatók, és a klinikusok munkáját. Lehetővé vált például a tápanyag bevitel becslése és kontrollja, akár a kórházi osztályokon is. Ez a rendszer még nem tette lehetővé a valódi étrendtervezést, mégis hasznosan épült be a betegellátás napi dietoterápiás gyakorlatába (Rich 1981). Jelentős szakmai áttörést hozott az az időszak, amikor lehetővé vált a mikroszámítógépek valódi, feltétel-rendszerekre (if...then...else) épülő programozása. Az egyik legelső ilyen típusú programozási nyelv a BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) volt. Használatával közvetlenül a betegágy mellett, a páciens adatainak- és vitális paramétereinek megadását követően lehetett meghatározni az energia- és tápanyagszükségletét, ami sokkal hatékonyabb, személyre szóló kezelést tett lehetővé (Colley et al. 1985).

Ekkor azonban még mindig hiányzott a tudományos munkához szükséges nagyméretű háttér adattárak, élelmiszer összetételi adatbázisok tárolásának általános lehetősége, ami szükséges az étrendi becslés módszereinek szélesebb körű elterjedéséhez. A ’80-as évek közepétől ez a technikai probléma is megoldódott, és megjelentek az első fejlettebb funkcionalitású táplálkozási szoftverek. Ezek már képesek voltak a program számára megadott páciens adatok alapján, a háttérben futó összetételi adatbázis felhasználásával, a programnyelvben kódolt eljárások (algoritmusok) segítségével értékelhető kimeneti eredményt biztosítani (ezek a szakértői rendszerek alapjai): étrendi becslést végezni, energia- és tápanyag beviteli értékek számításával. Hamarosan sor került az első validitás vizsgálatokra is, amelyek a táplálkozási szoftverek használatával nyert tápanyag beviteli értékeket hasonlították össze a párhuzamosan végzett egyéb standard eljárások-, és élelmiszer-kémiai laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel. Levine és munkatársainak 1987-ben publikált meggyőző eredményei után gyakorlatilag „zöld utat” kaptak a számítógépes alkalmazások; használatuk megállíthatatlanul terjedt a táplálkozástudomány minden területén (Levine et al. 1987).

Hazánkban az 1985-88 között végzett Első Magyarországi Reprezentatív Táplálkozási Vizsgálat keretében történt először jelentősebb számítógépes adatfeldolgozás és elemzés. A háromnapos táplálkozási kérdőívek adatai nagyszámítógépen és mágnesszalagon kerültek rögzítésre és tárolásra, valamint a részletes adatelemzésre is így került sor (Biró 1994).

Igazi forradalmi áttörés akkor következett be a táplálkozási szoftverek terén, amikor

megjelenésével párhuzamosan az az igény is megszületett, hogy az élelmiszer összetételi adatbázisokra épülő speciális szoftverekkel gyorsan és hatékonyan lehessen megoldani a táplálkozástudomány különféle területein meglévő, energia- és tápanyagszámítást igénylő feladatokat.

I.7.2. Táplálkozási szoftverek napjainkban

A számítástechnika elmúlt évtizedben megfigyelhető hatalmas fejlődése – ami napjainkban is folyamatosan tart – lehetővé tette, hogy a mindennapi élet és a különféle szakmák szinte valamennyi területén számítógépes szoftverek segítsék (néha szinte uralják) a munkát és a szabadidő eltöltését. Ez a trend alapvetően megváltoztatta életmódunkat is, olyannyira, hogy ma már a „monitorizációnak” közvetlen és közvetett (sajnos gyakran negatív) egészségre gyakorolt hatásaival is számolni kell. Paradox módon azonban az életmódot érintő – így a táplálkozástudományi – kutatásokban is egyre nagyobb szerepet játszik a számítástechnika.

A táplálkozással foglalkozó szakemberek: kutatók, dietetikusok, az élelmiszeripar, élelmiszer-biztonság és sok egyéb terület képviselői használnak munkájuk során tápanyagszámító programokat. Az igény ezekre óriási; ha például csak a dietetikusok munkájára gondolunk: a páciens táplálkozási naplók kiértékelése és nyomon követése, a dietoterápiához szükséges speciális étrendek összeállítása, az egyéni étrendi tanácsadás és csoportos oktatás nagy szakmai felkészültséget és sok befektetett időt igényel.

Munkájukat nagyobb hatékonysággal tudják ellátni a fejlett táplálkozási szoftverek segítségével; ez szinte egy újabb ajtót nyit, újabb lehetőségeket teremt szakmai életükben. Ezt viszonylag korán felismerték a táplálkozás területén dolgozó szakemberek és a programozó fejlesztők, így együttműködésüknek köszönhetően az USA-ban és Európában például már több tucat táplálkozási szoftver volt forgalomban 2009-ben (1. ábra). Azonban a kereskedelemben kapható táplálkozási szoftverek közt gyakran nem könnyű eligazodni, a beszerzést megelőzően célszerű minél több szempontot figyelembe venni, ezek közül a legfontosabbak (Stumbo 2008):

• az adatbázis forrása, a szükséges élelmiszerek és tápanyagok körének lefedettsége

• az élelmiszerek és receptek megfelelő, könnyű kereshetősége, felhasználóbarát kezelhetőség

• a program által biztosított kimenetek, táblázatok és grafikonok információtartalma

• az ár/érték arány.

1. ábra:

Az USA-ban és Európában kereskedelmi forgalomban lévő néhány táplálkozási szoftver 2009-ben

Forrás: http://nutrition-software-review.toptenreviews.com/ Letöltve: 2009.08.24.

A ’80-as évek végétől a kutatási célú táplálkozási szoftverek jelentős fejlődése is megfigyelhető. Az étrendi becslésre használt táplálkozási kérdőíves módszerek kivitelezésére speciális szoftvereket fejlesztettek és validáltak.

A teljesség igénye nélkül néhány példa a számtalan alkalmazásból:

• háromnapos táplálkozási feljegyzés típusú kérdőív adatainak rögzítésére és elemzésére alkalmas szoftver, melyet bennszülött Hopi indián általános iskolás gyermekek vizsgálatában használtak (Brown and Brenton 1994);

• az EURRECA (EURopean micronutrient RECommendations Aligned) Hálózat támogatásával létrehozott, táplálkozási vizsgálatokban az étkezési napló elemzésére, valamint egyéni- és csoportos étrendtervezés céljaira egyaránt alkalmas szoftver (Gurinović et al. 2010);

• az IARC (International Agency for Research on Cancer – Nemzetközi Rákkutató Központ, Lyon) által fejlesztett, 24 órás visszakérdezés típusú táplálkozási kérdőívek validált adatrögzítésére és elemzésére alkalmas, nemzetközi vizsgálatokban is használható EPIC-Soft program (Ocké et al. 2011).

• a berlini Robert Koch Intézetben fejlesztett és validált DISHES 98 program, amely az étrendi anamnézis vizsgálatára alkalmas (Mensink et al. 2001);

• az élelmiszerfogyasztási gyakoriság kérdőív jellegéből fakadóan, a legtöbb validálási vizsgálatról beszámoló publikációt adó FFQ-szoftverek területe (Engle et al. 1990; Welch et al. 2005).

A táplálkozási vizsgálatok adatrögzítési fázisának egyik kritikus pontja a vizsgált személy által fogyasztott élelmiszerek minőségének meghatározása, és az ételek valóban elfogyasztott adagnagyságának becslése. A számítástechnika és a telekommunikáció lehetőségeinek párhuzamos kihasználására példa lehet az olyan táplálkozási szoftver alkalmazások megjelenése, amikor az étrendi feljegyzés a mobil telefon kamerájának használatával és egy speciálisan erre a célra fejlesztett program segítségével történik (Chen et al. 2010). Az eredmények és a további fejlesztések kedvező jövőt jósolnak ennek az eljárásnak (Six et al. 2010).