13.3. Jogi szabályozás rendszere és hierarchiája
13.3.2. Tájvédelem a természetvédelmi törvényben
6. § (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
(2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.
(3) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
(4)12 Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a védett természeti
területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) feladata.
(5)13 A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek
felsorolását.
7. § (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;
b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről;
104
c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;
d) művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges;
e) biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez;
f) a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket;
g) autópályát, valamint a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelő térközönként - biztosítva legyen;
h) biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.
(3)14 Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt
területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.
(4)15 A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és a tájképi adottságok
megóvására vonatkozó részletes szabályokat az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel a Kormány állapítja meg.
(5)16 Elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad
légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik.64
Területrendezési tervek és településrendezési eszközök
A tájvédelem területrendezési, településrendezési tervekkel való kapcsolata a területhasználatok meghatározásán, az egyes területhasználati típusokon való tevékenységek szabályozásán alapszik (pl: beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, építési hely kijelölés, beépítési %, zöldfelületi arány, építménymagasság, védelmi célú növénytelepítés stb.). A tájrendezés alapvető feladata a területhasználatok térbeli rendjének és arányának olyan meghatározása, ami a táj teljesítőképességét fokozza, a tájértékeket fenntartja illetve helyreállítja. A nemzeti park igazgatóság tájvédelmi és természetvédelmi szempontból véleményezi a településrendezési eszközöket azok kidolgozása során (1997. évi LXXVIII.
törvény 9.§ (2), (3) bekezdés és 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés). A vélemény figyelembe vételével kidolgozott helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben foglaltak betartatása biztosítja a tájvédelmi és természetvédelmi érdekek érvényesítését.
A területi felügyelőség hatósági eljárásokban való részvétele tájvédelmi szakhatóságként 65 1. termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás (művelésből való kivonás, termőföld belterületbe vonása) /338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet/
64 1996. évi LIII. törvény
65 http://www.termeszetvedelem.hu/tajvedelem_szakhat
105
területi hatály: vízvédelmi területen, az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen és Natura 2000 területen;
2. építésügyi engedélyezési eljárások /193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
területi hatály: külterületen, valamint belterület esetén természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, továbbá ha barlangot, egyedi tájértéket közvetlenül érint a tevékenység;
3. egyes sajátos építmények, villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárások /320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet/
területi hatály: külterületen, illetve belterületen egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén.
Tájékoztató kiadvány a szélerőművek telepítésének táj- és természetvédelmi szempontjairól:
4. elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb
műtárgyakkal kapcsolatos eljárások /362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
területi hatály: országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, a települések külterületén, valamint a települések belterületén természeti terület és egyedi tájérték érintettsége esetén;
5. a bányászati szakigazgatással kapcsolatos eljárások /267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
területi hatály: általános;
6. erdészeti hatósági engedélyezési eljárások tájképvédelmi erdő esetén /22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet/, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles
a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban, b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
c) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges és további rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kezdeményezte, valamint
d) az erdő elsődleges és további rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban;
106
7. közlekedési hatósági engedélyezési eljárások /263/2006 Korm. rendelet/
területi hatály: vasúti építmények esetén szűkített (külterületen, továbbá egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület és Natura 2000 terület esetén belterületen), egyéb esetekben általános;
vasúti építmény és repülőtér esetében érvényes a szűkítő szabály, miszerint a felügyelőség csak abban az esetben vesz részt az eljárásban, ha a tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles;
8. régészeti feltárások (terepbejárás, valamint a műszeres lelet- és lelőhely-felderítés kivételével), egyes tereprendezési munkák és a műemlékhez tartozó ingatlanterületen fakivágás, -telepítés engedélyezése /324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet/
területi hatály: régészeti feltárás esetén szűkített (országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő külterületen, természeti területen, egyedi tájértéket magába foglaló területen és Natura 2000 területen), egyéb esetekben általános;
régészeti feltárás esetén érvényes a szűkítő szabály, miszerint ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles egyéb esetekben nincs;
9. a hőtermelő létesítmények létesítési és a távhővezeték vezetékjogi engedélyezési eljárása, ha a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles /157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet/
területi hatály: hőtermelő létesítmény esetében általános, távhővezeték esetében külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen.
A tájvédelem feladatai összefoglalóan
• Tájvédelmi szakhatóságként tájvédelem szempontjainak érvényesítése az egyedi engedélyezési eljárásokban.
• A területi tervezés során érvényesítse a természet és tájvédelem szempontjait a területrendezési, településrendezési folyamatokban.
• Koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését, védje a kultúrtörténeti értékeket.
• Végezze el az Európai Táj Egyezmény végrehajtásából és a kapcsolódó nemzetközi stratégiákból adódó feladatokat.
13.3.3.Fontosabb jogszabályok és szabványok