Örömök, vágyak, bánatok
1. tábla – A szegény ember három kívánsága: Mit kívánnak az asszonyok az első helyen a jó tündértől? Említések típusa szerint, %
Összes megkérdezett háztartásában
élő
Ebből:
nem romák Romák
Egészség 30 21 35
Pénz (lottó ötös) 14 18 11
Egyéb anyagi említés 11 12 11
Saját ház/lakás 9 6 10
Jó élet a gyerekeknek 8 12 6
Házasság, család 3 3 3
Béke, nyugalom, szeretet 7 9 6
Meghaltak visszatérése 7 9 6
Egyéb 11 10 12
Együtt 100 100 100
A roma és nem-roma nők között a kívánságtípusok sorrendje nagyon hasonló, de az előfordulási arányokban vannak különbségek. A roma asszonyok több mint egyharmada (35%-a) nevezte meg az első helyen az egészséget, a nem romáknál említési arányuk lényegesen kisebb (21%), de ezzel együtt is első helyezett. Az anyagi típusú kívánságok nagyobb részaránnyal követik az egészséget a nem-romáknál, mint a roma asszonyok esetében Ha pénzt, a lottó ötöst, az egyéb kisebb-nagyobb anyagi természetű vágyat (a jelzáloghitel kiváltásától a gyereknek szánt számítógép megvásárlásához szükséges pénzig)
egybeszámoljuk, akkor a nem-roma asszonyok 30%-ának volt ilyen típusú kívánsága, s ha ehhez még hozzászámoljuk a saját ház/lakás vágyát, akkor 36%-kal már az anyagiak vezetnek. A romák esetében mindezeket a tételeket egybeszámolva is csak 22%-ot tesznek ki az anyagiak, messze elmaradva az egészség mögött!
3. ábra – A szegény ember három kívánsága: mit kívánnak az asszonyok a jó tündértől?
Említések típusa szerint, %
A mindhárom kívánság megoszlását bemutató ábrából az a következtetést is le lehet vonni, hogy az életben a három legfontosabb dolog, az egészség, a pénz (anyagi feltételek) és a kiegyensúlyozott kapcsolatok („béke, boldogság”), „csupán” ennek fontossági sorrendje a kérdés. Mint láttuk, a nagyon rossz általános egészségi állapotú romák körében az egészség
„beelőz” az anyagi dimenzióhoz képest, de másodikként már nagyobb súllyal jelenik meg, a prioritássorrendben pedig többeknél a boldogulás más dimenziói, kiegyensúlyozott családi élet, a gyerekek jövője stb. jelennek meg. „Legalább dolgozhassak időkorlát nélkül.”, vagy „Ne utálják a parasztok a cigányokat.”
A pénzzel, nagyobb anyagi jóléttel kapcsolatban fontosnak tarjuk kiemelni, hogy milyen korlátozott vágyakról van szó: ezek az emberek nem luxusra vágynak, hanem csak egy kicsit emberibb, kicsit könnyebb életre:
„Boldog és elégedett vagyok, csak pénz kéne. Csak pénz és semmi más.”
„Nem akarok nagyon gazdag lenni, de nem akarok szegény lenni. Csak egy kicsit feljebb.”
„Lenne egy csomó pénzem, hogy talpra tudjak állni (félmillió helyrehozna)”
„Csak annyi pénzem legyen, hogy megvegyem azt, amit akarok. Pl. 2 db banán helyett tudjak 1 kg-t venni.”
„Gyerekek ne éhezzenek, egyenek minden nap.”
„Elég pénz, jó élet – akkor lehetne még egy gyerek is.”
egészség
Ajánlások
A nőkkel és romákkal kapcsolatos szakpolitikai döntések és programok előkészítésénél és végrehajtásánál a következő szempontok figyelembevételét ajánljuk a döntéshozók figyelmébe.
Helyzetelemzés
Adatok gyűjtése: etnikai és nemi bontásban is legyenek adatok. A munkaerő-piaci hely-zetre, foglalkoztatásra, jövedelmi helyhely-zetre, életkörülményekre vonatkozó statisztikai vizsgálatokban rá kellene kérdezni az etnikai hovatartozásra. Egy megbízható empirikus kutatás előfeltételei közé tartozna az árnyalt területi tipológia, és az elfogadott roma mérőszám kialakítása.
Nemzetközileg is összehasonlítható gender és etnikai kirekesztődés mérésére alkalmas statisztikai rendszer kialakítása.
Települési és kistérségi szintű felmérések és kutatások.
A kormánynak meghatározott időnként el kell végeznie az önkormányzati juttatások és szociális szolgáltatások hatékonyságának elemzését, s a kapott eredményeket nyilvános-sá kell tenni, illetve ezek eredményeit figyelembe kell venni a szakpolitikák és progra-mok tervezésénél.
Tervezés
A programok tervezésénél figyelembe kell venni a helyi nők, férfiak és romák szem-pontjait, illetve megnézni, hogy van-e olyan speciális igény, probléma, ami kimondot-tan a roma nőket érinti.
A tervezésnél össze kell hangolni a humán és infrastrukturális fejlesztéseket.
A tervezés folyamatába be kell vonni a helyi érintett csoportokat, illetve azok képviselőit.
A tervezés folyamatában elő kell segíteni a helyi intézmények rendszerszerű együttműkö-dését (CSSK, Önkormányzat, CKÖ, Iskola, Védőnői szolgálat, Munkaügyi Központ, stb)
A tervezés folyamán olyan fejlesztéseket kell előnyben részesíteni, amely bevonja az alacsony szociális státuszú lakosságot, rendszeres és kiszámítható jövedelmet biztosít számukra. Továbbá hosszú távon, értelmes munkalehetőségeket generál. (A szegények, a roma-szegények munkahely nélkül is rengeteget dolgoznak, de a kereső munka gyakran (alvállalkozókon keresztüli) bejelentetlen, jó fizikai állóképességet igénylő fekete munka
–, amiért nem a kiszolgáltatott helyzetű munkavállalókat kellene büntetni, például a segé-lyezésből való kizárással! A munka és a jövedelem fogalmát is életszerűvé kell tenni.)
Előnyben kell részesíteni a képzést és foglalkoztatást együtt nyújtó programokat, mivel ezek az alacsony iskolai végzettségű roma nőknek is munkaerő-piaci lehetőségeket tudnának biztosítani.
Programok tervezésénél, a túlterhelt és alulfinanszírozott helyi szociális és gyermekjóléti intézmények kapjanak megfelelő pénzügyi kapacitást arra, hogy alacsonyan iskolázott roma nőket foglalkoztassanak és képezzenek az intézmény valamint a helyi roma kö-zösség igényeinek figyelembevételével. Legyenek roma pedellusok, szociális gondozók, szociális asszisztensek, stb. a helyi intézményekben.
Közmunka programok tervezésénél a kormány törekedjen a program fokozottabb centralizálására. Azoknak a településeknek, amelyek mind pénzügyi, mind HR szem-pontból forráshiányosak, nyújtson szakmai segítséget szakértők bevonásával. Egyrészt biztosítson pénzügyi forrást a szervezési feladatok elvégzésére, eszközökre, építőanya-gokra. Másrészt, a kormány tegye érdekelté az önkormányzatokat a foglalkoztatók tágabb körének bevonása.
A tervezés folyamatában törekedjen a hátrányos helyzetűek minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséhez. Tegye lehetővé, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportokkal dolgozó NGO-k normatív alapú támogatást kapjanak szolgáltatásaik rendszerszerű működésé-hez – akár a munkaügyi kirendeltségekműködésé-hez kapcsolódóan is.
A romákkal és nőkkel kapcsolatos közpolitikai döntések és programok kialakításánál vegye figyelembe a gyermekszegénység elleni programban foglalt prioritások és felada-tok végrehajtását. Tegye lehetővé a program széles körű támogatását és finanszírozását.
A kormány a helyi intézményekkel és civil szervezetekkel együttműködve rövidtávon csökkentse, hosszútávon pedig szüntesse meg a szociálisan alacsony státuszú, romák szegregációját és kirekesztését. Az iskoláknak és civil szervezeteknek pedig biztosítsa azokat a humán és pénzügyi feltételeket, amelyek hozzájárulnak az alacsony szociális státuszú gyerekek társadalmi mobilitásához.
Végrehajtás
A programok végrehajtásánál törekedni kell a legszélesebb nyilvánosság bevonására, továbbá a helyi célcsoportok, intézmények, döntéshozók és foglalkoztatók együttműködésére.
Ellenőrzés
A programok megvalósulásának ideje alatt belső minőségbiztosítását kell biztosítani, továbbá folyamatos ellenőrzést a nem kívánt hatások korrigálása érdekében.
Nagyon fontos hogy a programok ellenőrzésénél legyen számon kérhetőek az esély-egyenlőségi célkitűzések.
Ne valósulhassanak meg romák, roma nők esélyegyenlőségét célzó programok a célcso-portok foglalkoztatása nélkül.
118 119
1. számú melléklet
Azonosító adatok (AAxx)
Település neve:
AA01 Utcanév, házszám:
AA02 Település sorszáma:
AA03 Kérdőív sorszáma:
AA04 Kérdezett nevének kezdőbetűi:
AA05 Kérdező neve:
AA06 Kérdezés időpontja (HH,NN):
AA07
Kérdőív