1. Sorszám: a főfolyamat lépéseinek egymásutániságát, sorrendjét jelzi.
2. Tevékenység/feladat: a főfolyamat adott lépésének tartalmát tömören fogalmazza meg.
3. Jogszabályi alap: az adott tevékenység elvégzésére vonatkozó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső szabályzat.
4. Előkészítési feladatok, input adatok: a feladatellátás feltételeinek megteremtésére, az azzal kapcsolatos szervezési feladatok megoldása, amely során meghatározásra kerül, hogy milyen előkészítő feladatokat kell elvégezni és milyen dokumentumok alapján a feladatok végrehajtásához.
5. Tevékenységben/feladatban közreműködő szervezeti egység: az adott feladat ellátása során a Hivatal más szervezeti egységéhez vagy más szervezethez való esetleges kapcsolódási pont.
6. Keletkező dokumentum: a tevékenység vagy feladat eredménye, amely a további munkálatok alapját képezi.
7. Felelős, kötelezettségvállaló: a tevékenység vagy feladat végrehajtásáért felelős személy beosztása.
8. Határidő: olyan határidő vagy határnap, amit a tevékenység vagy feladat adott lépésének végrehajtására jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső szabályzat előír, illetve amit vezetői döntés meghatároz.
9. Ellenőrző, érvényesítő: az addig elvégzett feladat szabályszerű végrehajtásáért, illetve az elkészült anyag kontrollálásáért felelős személy beosztása
10. Ellenőrzés gyakorisága: a tevékenység vagy feladat adott lépésének ellenőrzésére az ellenőrzési ponthoz kapcsolódó jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső szabályzat által előírt ellenőrzés gyakorisága.
11. Utalványozó/ellenjegyző/jóváhagyó/intézkedést elrendelő: az arra feljogosított, általában magasabb vezető beosztású személy, aki dönthet az addig elvégzett feladat elfogadásáról, a folyamat továbbviteléről.
12. Pénzügyi teljesítés: a jóváhagyás után, jogszabályi előíráson vagy egyéb kötelezettséget keletkeztető dokumentumon alapuló feltételek teljesítését követő kifizetés.
13. Könyvvezetésben való megjelenés: a folyamat adott lépésének, pénzügyi következményeinek nyilvántartása.
A táblázat sorai az adott szervezeti egység működési folyamatainak és az azokhoz tartozó részfolyamatoknak számához igazodva szabadon bővíthető.
2. melléklet a 25/2015. (XII. 4.) GVH utasításhoz
A kockázatok hatásának értékelése és az alkalmazandó kontrollok meghatározása
1. A kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják a feladatellátás szabályszerűsét, eredményességét, ezért az értékelés során meg kell határozni a feltárt kockázati tényezők bekövetkezésének valószínűségét, illetve a szervezeti egységre gyakorolt hatását
2. Kockázatok hatásának értékelése az alábbi 10×10-es kockázati mátrix segítségével történik:
Szervezetre gyakorolt hatás magas
10
9
8
közepes
7
6
5
4
GVH átlagos kockázati tűréshatára
3
alacsony 2
1
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Bekövetkezés valószínűsége
alacsony közepes magas
3. Meg kell becsülni az adott kockázat bekövetkezésének valószínűségét és szervezetre gyakorolt hatásának értékét 1 és 10 között, amely alapján az adott kockázat elhelyezhető a mátrixban, és ezzel megállapítható az adott kockázat hatása:
= kockázat hatása ALACSONY = A = kockázat hatása KÖZEPES = K = kockázat hatása MAGAS = M
A két becsült érték szorzata adja a kockázat együttes hatásának értékét, amely alapján a kockázatok fontosságuk szempontjából rangsorolhatók.
4. A kockázatok hatásának megállapítását követően kell meghatározni az alkalmazandó kontrollokat az alábbi kockázati térkép alapján.
5. A kockázati mátrix alapján a kockázatok négy csoportba sorolhatók, és mindegyik csoporthoz meghatározásra kerültek az alkalmazandó kontrollok azzal, hogy azoknál a kockázatoknál, amelyek az átlagos tűréshatárt meghaladják minden esetben megelőző kontrollt kell alkalmazni.
Szervezetre gyakorolt hatás magas
10
MEGELŐZŐ KONTROLL megelőzés, megszüntetés
9
8 HELYREÁLLÍTÓ
KONTROLL időszakos megfigyelés
közepes
7
6
5
FELTÁRÓ KONTROLL eseti megfigyelés
4
GVH átlagos kockázati tűréshatára 3
IRÁNYMUTATÓ KONTROLL folyamatos megfigyelés
alacsony 2
1
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Bekövetkezés valószínűsége
alacsony közepes magas
ATALOS ÉRTESÍTŐ • 2015. évi 60. szám 6825 Kockázatok és intézkedések nyilvántartása – SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE
A)
4. melléklet a 25/2015. (XII. 4.) GVH utasításhoz
Főfolyamatok kockázatelemzése – SZERVEZETI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE
1. FŐFOLYAMAT NEVE
F) kockázati hatások minősítése
F/a)
1. A szakmai feladatellátással kapcsolatos
kockázatok
2. A szabályozásból és annak változásából eredő
kockázatok
3. A koordinációs és kommunikációs
rendszerekben rejlő kockázatok
4. A külső szervezetekkel való
együttműködésben rejlő kockázatok
5. A partner szervezetek változásából eredő
kockázatok
6. Tervezésből, pénzügyi és egyéb erőforrások
rendelkezésre állásából eredő kockázatok
7. Az irányítási és a belső kontrollrendszerben
rejlő kockázatok
8. A humánerőforrás-gazdálkodásban rejlő
kockázatok
9. A megbízható gazdálkodást és a pénzkezelést
befolyásoló kockázatok
10. A számviteli folyamatokkal kapcsolatos
kockázatok
11. A működésből, üzemeltetésből eredő
kockázatok
12. Az iratkezeléssel, irattárazással kapcsolatos
kockázatok
13.
Az informatikai rendszerekkel, valamint adatkezeléssel és adatvédelemmel kapcsolatos kockázatok
Főfolyamat összesített kockázati besorolása:
1. Csak az adott főfolyamat szempontjából releváns kockázatokat kell értékelni.
2. A táblázat a szervezeti egység főfolyamatára ható egyéb kockázati tényező feltárása esetén bővíthető.
3. Főfolyamatra ható kockázatok összesített kockázati besorolásának megállapítása:
3.1. Egyes kockázati tényezők együttes hatásának megállapítása
3.2. Együttes hatás értéke alapján kockázati mátrix szerint a kockázat hatását minősíteni kell, és a minősítés értékének megfelelő oszlopba X-et kell tenni.
3.3. Összesített kockázati besorolás megállapításához az oszlopokban lévő X-eket meg kell számolni, és azok darabszámát az összesítés sorba megfelelő oszlopába beírni.
3.4. Az együttes kockázati érték a legtöbb X-et kapott értéknek felel meg.
II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények
A külgazdasági és külügyminiszter 35/2015. (XII. 4.) KKM közleménye
az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről szóló 2015. évi CLVIII. törvény 2. és 3. §-ának hatálybalépéséről
A 2015. évi CLVIII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2015. október 21-i 157. számában kihirdetett, az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány XXI. cikk 1. pontja az alábbiak szerint rendelkezik a hatálybalépésről:
„(…) A jelen Alapokmány hatálybalépését követően az azt megerősítő, elfogadó vagy az Alapokmányhoz csatlakozó államok esetében az Alapokmány azon a napon lép hatályba, amelyen az adott állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy csatlakozási okiratát.”
Magyarország csatlakozási okirata letétbe helyezésének napja: 2015. november 4.
Az Alapokmány Magyarország vonatkozásában történő hatálybalépésének napja: 2015. november 4.
A fentiekre tekintettel, összhangban a 2015. évi CLVIII. törvény 4. § (3) bekezdésével, megállapítom, hogy az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről szóló 2015. évi CLVIII. törvény 2. és 3. §-a 2015. november 4-én, azaz kettőezer-tizenöt november negyedik napján lépett hatályba.
Szijjártó Péter s. k.,
külgazdasági és külügyminiszter