Kategória Kategória megnevezése 1 Hírek, események, rendezvények 2 Helyzetelemzések, kutatások 3 Kritikák, kritikai hangvételű írások 4 Interjúk, riportok
5 Pozitív „iskolapéldák”, integrációs programok, jó gyakorlatok 6 Negatív „iskolapéldák”, szabálytalanságok, iskolabezárások 7 Szakmai „hozzászólások”*
* Szakmai hozzászólások alatt a pedagógia, a pszichológia, a társadalomtudományok stb. elméleti vagy gyakorlati szakembereinek különböző megnyilvánulásai értendők.
Az egyes cikkek természetszerűen egyszerre több helyre is besorolhatóak lennének. A ka-tegorizálás a lényegi jelleget igyekezett megragadni, a szubjektivitás lehetőség szerinti mini-malizálásával.
7. táblázat
Országos napilapokban megjelent cikkek tartalmi kategóriák szerinti megoszlása
Kategória
Forrás 1 2 3 4 5 6 7
Népszabadság 2 2 3 1 2 0 0
Magyar Hírlap 3 0 1 1 1 1 0
Népszava 8 1 0 2 0 1 0
Magyar Nemzet 3 4 1 0 0 0 1
Összesen: 16 7 5 4 3 2 1
8. táblázat
Országos hetilapokban megjelent cikkek tartalmi kategóriák szerinti megoszlása
Kategória
Forrás 1 2 3 4 5 6 7
Heti Válasz 4 1 0 2 1 1 0
Magyar Narancs 0 1 0 2 0 1 1
HVG 4 2 0 0 0 0 1
168 óra 0 0 1 3 0 0 0
Élet és Irodalom 0 1 0 0 1 0 0
Összesen 8 5 1 7 2 2 2
9. táblázat
Internetes (online) újságokban megjelent cikkek tartalmi kategóriák szerinti megoszlása
Kategória
Forrás 1 2 3 4 5 6 7
Figyelő – fn.hu 5 2 0 4 0 0 2
Index 5 1 2 0 1 1 0
Origo 6 0 0 0 0 0 0
Összesen: 16 3 2 4 1 1 2
A kialakított kategóriákon belüli elemzés tovább differenciálhatja a képet.
A „Hírek, események, rendezvények” kategória további felbontása:
1. Az első kategóriában a legtöbb híradás Hoffmann rózsa és oktatási kabinetjének oktatáspolitikai koncepciójával, törvénytervezetével, nyilatkozataival, közszereplé-sével foglalkozik, illetve az ehhez kapcsolódó reflexiókat jeleníti meg. Összesen nyolc olyan cikk található a vizsgált időintervallumban, ahol az iskolai integrációval kapcsolatos elképzelések is ismertetésre kerülnek /cikkek azonosítószámai (lásd 1. ábra): 15, 21, 25, 26, 28, 41, 42, 70/.
2. Ugyanígy nyolc írás született összesen a kormánynyilatkozatok, országgyűlési tudósítások, magyar eU-elnökség híreivel összekapcsolódva, amelyekben szerepelt az oktatási integráció kérdésköre is /cikkek azonosítószámai: 37, 40, 58, 81, 89, 90, 93/.
3. második helyen Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár köz-szereplései, a romák integrációjáról, illetve iskolai integrációról vallott nézetei, ál-lásfoglalásai foglalkoztatták a sajtót. erről összesen hat tudósítás született /cikkek azonosítószámai: 3, 20, 22, 38, 68, 94/.
2. ábra
A teljes regisztrált anyag kategóriánkénti megoszlása (%)
Forrás: Gyorsjelentés Hírek, események,
rendezvények 41
Helyzetelemzések, kutatások
15 Kritikák, kritikai
hangvételű írások 11 Interjúk, riportok
18
Pozitív „iskolapéldák”, integrációs programok
6
Negatív
„iskolapéldák”
5
Szakmai „hozzá-szólások”
4
4. Harmadik helyen Hoffmann rózsa, oktatási államtitkárnak és gloviczki Zoltán ál-lamtitkár-helyettesnek, lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének és Pokorni Zol-tán, az oktatási Bizottság elnökének együttes szerepléseivel, azonos fórumokon történő megjelenéseivel, illetve az iskolai integrációról alkotott eltérő véleményű sajtóközléseivel foglalkozó cikkek állnak. Összesen öt ilyen jellegű publikáció szü-letett az adott időszakban a különböző sajtóorgánumokban /cikkek azonosító-számai: 11, 17, 30, 44, 67/.
5. A Jobbik integrációhoz – oktatási integrációhoz kapcsolódó elképzeléseivel, illet-ve az erre történő reflexiókkal, híradás jelleggel, összesen három cikk foglalkozott /cikkek azonosítószámai: 4, 23, 79/.
6. Három anyag Pokorni Zoltán egyéni nyilatkozatairól tudósít, amelyek elsősorban az integrációról, és azon belül is a sajátos nevelési igényű (snI) gyermekek hely-zetéről, oktatásáról, míg további egy írás lázár János Fidesz frakcióvezető – hód-mezővásárhelyi polgármester – egyéni nyilatkozata a szegény gyerekek integrá-ciójáról szólnak /cikkek azonosítószámai: 27, 77, 83, 92/.
7. további hat híranyag az iskolai integráció témaköréhez kapcsolható különböző tudósítások /cikkek azonosítószámai: 25, 56, 57, 59, 78, 86/.
A „Helyzetelemzések, kutatások” kategória további felbontása:
1. A második kategóriába tartozó munkák zöme, öt cikk foglalkozik Zolnay János és szociológus kutatócsoportja iskolai integráció után követéses vizsgálatának ered-ményeivel /cikkek azonosítószámai: 5, 19, 32, 34, 69/.
2. A magántanulókká nyilvánított roma diákok arányával egy, a lemorzsolódási okok társadalmi hátterével egy, a Jobbik romaintegrációs törekvéseivel egy publikáció foglalkozik /cikkek azonosítószámai: 35, 36, 6/.
3. további három anyag az iskolai integrációról szóló helyzetelemzés, diskurzus je-gyében látott napvilágot /cikkek azonosítószámai: 53, 66, 84/.
4. Helyzetelemzések az oktatáspolitikai változtatásokról /cikkek azonosítószámai:
49, 55, 65/.
5. egyéb /cikk azonosítószáma: 45/.
A „kritikák, kritikai hangvételű írások” kategória további felbontása:
1. A harmadik kategóriában az előző kormány oktatáspolitikájának bírálatával kettő (cikkek azonosítószámai: 16, 33).
2. A jelenlegi kormány oktatáspolitikájának bírálatával kettő (cikkek azonosítószámai:
7, 9).
3. A Jobbik romastratégiájának bírálatával egy (cikk azonosítószáma: 80) cikk foglal-kozik.
4. továbbá még három kritikai hangvételű anyag íródott ebben a kategóriában (cik-kek azonosítószámai: 10, 61, 85).
Az „Interjúk, riportok” kategória további felbontása (interjúalanyok szerint):
lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (cikkek azonosítószámai: 1, 39).
Hoffmann rózsa, oktatási államtitkár (cikk azonosítószáma: 13).
Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke (cikk azonosítószámai: 72, 73, 46).
Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár (cikk azonosítószá- ma: 24).
magyar Bálint, volt oktatásügyi miniszter (cikk azonosítószáma: 76).
Az oktatáspolitikai diskurzus más szereplőivel (cikkek azonosítószámai: 18, 50, 51, 60, 62, 63, 74).
A „Pozitív „iskolapéldák”, integrációs programok, jó gyakorlatok” kategória további felbon-tása:
1. Integrációs programok (cikkek azonosítószámai: 8, 12, 82).
2. Felzárkóztató programok (cikkek azonosítószámai: 2, 43).
3. egyéb (cikk azonosítószáma: 64).
A „negatív „iskolapéldák”, szabálytalanságok, iskolabezárások” kategória további felbon-tása:
1. szabálytalanságok (cikkek azonosítószámai: 14, 88).
2. Iskolabezárások, tiltakozások (cikkek azonosítószámai: 29, 47, 52).
A „szakmai „hozzászólások’” kategóriába tartozó cikkek azonosítószámai: 31, 48, 54, 71, 75.
Az adott időintervallumban vizsgált sajtóanyagok legtöbbet a romák társadalmi integrációjá-val, a roma gyerekek szegregált, illetve integrált nevelésével foglalkoztak. Úgy tűnik, ebben az időszakban kevésbé számított frekventált témának az snI-s gyerekek helyzete, és a velük kapcsolatos tennivalók.
magyarországon az elmúlt években nem csökkent, sőt jelentősen erősödött (30%-kal) az oktatási szegregáció jelensége. Az elkülönített osztályokban vagy iskolákban tanuló gyerekek száma több százezerre rúg, pedig évek óta törvény is tiltja a hátrányos megkülön-böztetést. A 2004-es roma-integrációs vizsgálat utánkövetéseként Zolnay János és csoportja 350 iskolát vizsgált meg. Az eredmények szerint az összes roma diák (200,000) 30-40%-os cigánytöbbségű csoportban tanul, főként elkülönült intézményekben. 170 faluban és város-ban működik homogén cigányiskola, hétszázváros-ban pedig párhuzamos cigány osztály.
Ismereteink szerint a sajátos nevelési igényű gyerekek 90%-a elkallódik, mert az egészségügyi, szociális, oktatási rendszer nem ismeri fel időben a problémákat. czeizel Bar-bara a mindenkinek becsengettek programban részt vevő korai Fejlesztő központot támo-gató Alapítvány vezetője elmondta, hogy 2009-ben például 2 370 0-5 éves korú gyermek kapott korai fejlesztést, s ez mintegy 10%-a csak annak, ahány gyermeknek valóban szük-sége lett volna rá (ez azt jelenti, hogy körülbelül 25 000 gyerek érintett). Pokorni Zoltán, a sa-játos nevelési igényű gyermekek integrációja érdekében, a közoktatási törvény finomítására törekszik.
3. ábra
Az elemzett írások témaköreinek megoszlása (%)
Forrás: Gyorsjelentés Romagyerekek helyzete,
szegregált/integrált nevelése
43
Oktatáspolitika, oktatáspolitikai koncepció
30 SNI-gyerekek helyzete, szegregált/
integrált nevelése 12
Egyéb integrációval kapcsolatos témák
15
megoszlanak a vélemények arról, hogy a különböző okokból leszakadó gyerekek in-tegrációjában milyen szakmai szempontokat kell érvényesíteni. Így például abban is külön-böznek az álláspontok, hogy a problémás gyerekek hány százalékos jelenléte mellett lehet megvalósítani az integrált oktatást. egyesek szerint ez az arány 10% körül van, mások akár 40%-os jelenlét mellett is megvalósíthatónak érzik az integrációt.
Ami biztosnak tűnik, hogy azoknak a, főként roma tanulóknak, akik szegregált isko-lákban nőnek fel, szinte nincs is esélyük a kitörésre.