FÓKUSZAI
KUTATÁSI
KÉRDÉSEK FELTEVÉSEK MÓDSZEREK
1. Rugalmas hangsúlyosabban jelenik meg a
rugalmasság, mint versenyképességi tényező, a rugalmas város koncepciója valamint számos mérési módszer
van a városi rezílienciára vonatkozóan.
1.2. A rugalmas város koncepció hazai szakirodalmi feldolgozottsága, valamint a nemzetközi szakirodalomból ismert mérési módszerek hazai adaptációja kezdeti stádiumban
van.
2. A város rugalmasságát növelő tevékenységek beépítése, lehet elemezni a hazai
középvárosok rugalmasságát?
3.1.Kidolgozható a hazai Város Rugalmassági Index.
3.2. Statisztikai módszerekkel adatelemzések végezhetők a városi rezílienciára vonatkozóan.
3.3. Empirikus kutatással vizsgálható a hazai középvárosok rugalmassága. közepesen és nagyon rugalmas
város is.
4.2. Nagy különbségek vannak a hazai középvárosok
4 KUTATÁS
FÓKUSZAI
KUTATÁSI
KÉRDÉSEK FELTEVÉSEK MÓDSZEREK
rangsor
A hazai középvárosok a rezílienciájuk alapján klaszterekbe sorolhatók?
5.1. A hazai középvárosokra vonatkozó CRI régiónkénti megoszlása jelentősen eltérő.
5.2. A hazai középvárosok a rugalmassági jellemzőik alapján
különböző csoportokba sorolhatók.
5.3. A földrajzilag egymáshoz közelebb fekvő középvárosok több hasonlóságot mutatnak, azaz a többváltozós elemzések
alapján a klaszterek elemei térben nem nagy távolságra
helyezkednek el.
5.4. Az empirikus kutatás során kiválasztott négy hazai középváros rugalmassága
Hogyan látják a helyi lakosok, az interjúalanyok
a városuk rugalmasságát befolyásoló tényezőket?
Mi a véleményük a városukról? Az empirikus
kutatás alapján milyen a városok rugalmassága
egymáshoz képest?
6. A kérdőíves felmérés és a mélyinterjúk eredménye alapján
a négy vizsgált város rugalmassági sorrendje megegyezik a CRI alapján
számított sorrenddel.
7. A Város Rugalmassági Index során használt mutatókon kívül
Kaposvárra vonatkozóan
A rugalmas város koncepció alkalmazható-e a tudományos vizsgálatokban és a várostervezésben? Milyen korlátai vannak a városi rezíliencia mérésének? Milyen
jövőbeni lehetőségei vannak a kutatásnak?
Forrás: Saját szerkesztés
5 1.3 A kutatómunka felépítése és a kutatás módszertana
A rugalmas város, mint új innovatív városfejlesztési modell vizsgálatakor a leíró-felderítő kutatásmódszertan alkalmazható a koncepció újszerűsége miatt. A hazai szakirodalom feldolgozottsága kezdeti fázisban van, így elsősorban a nemzetközi szakirodalom áttekintésével mutatom be a koncepció értelmezését, fogalmi hátterét, alkalmazhatóságát. Megvizsgáltam, hogy a rugalmasság, mint versenyképességi tényező hogyan építhető be a fenntartható városfejlesztési politikába, stratégiába. Mérhető-e a város rugalmassága? Ha igen, hogyan?
Milyen indikátorokat használnak a nemzetközi szakirodalomban, gyakorlatban?
Az elméleti háttér tanulmányozása után feltérképeztem, hogy a rugalmas városokat jellemző mutatók közül melyek érhetők el a hazai nyilvános adatbázisokban. Az indikátorok felhasználásával kialakítottam a Város Rugalmassági Indexet (CRI-t), melynek segítségével 2018. évre vonatkozóan meghatároztam a hazai középvárosok rugalmasságát. Az indexet a város rugalmasságának gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójára kidolgozott alindexekből építettem fel. A szekunder forrásokból származó adatok alapján kiszámított indexeket statisztikai módszerekkel (box-, pontdiagram, hierarchikus és K-központú klaszteranalízissel) elemeztem tovább. Az adatelemzések az SPSS 25.0 verziójában készültek.
A hazai középvárosok rezílienciájának vizsgálatakor a legfőbb akadályt az adatok hiánya okozta. A rugalmasságra ható tényezőket mérő mutatók egy része nem szerepel statisztikai adatbázisokban (pl.: helyi lakosok részvétele a döntéshozatalban), ezért a rugalmasság vizsgálatához elengedhetetlen volt a szekunder forrás kiegészítése primer kutatással. A kvalitatív módszerek idő- és költségigénye miatt négy hazai középvárost (Békéscsabát, Egert, Kaposvárt és Sopront) vizsgáltam ezzel a módszerrel. Az értekezés során az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 projekt keretében végzett empirikus kutatás város rugalmasság témában releváns anyagát használtam fel.
Minden város eltérő városfejlesztési stratégiával, jövőképpel rendelkezik a település múltjától, a szerkezeti jellemzőktől, valamint a saját problémáitól függően. Ezért minden városnak más és más eszközei és prioritásai vannak a változásokkal szemben. A Város Rugalmassági Index (CRI) kidolgozása során kiemeltem, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti index mellett fontos egy városspecifikus index meghatározása is, amely alapján még pontosabb képet kaphatunk az adott város rezílienciájáról. Az értekezés során a szekunder adatok, az empirikus kutatás eredményeinek és a város stratégiai dokumentumainak elemzése alapján Kaposvárra kidolgoztam a CRI városspecifikus indexét.
A dolgozat befejező részében a következtetéseket, a vizsgálat eredményeit, a kutatás téziseit, jövőbeni lehetőségeit, a téma aktualitását mutatom be. Mivel országos szinten ilyen
6 jellegű kutatás ezidáig még nem készült, az eredmények a várostervezési, városfejlesztési szakpolitikák szempontjából hasznosak lehetnek.
7 2 RUGALMAS VÁROS – FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS. ELMÉLETI
HÁTTÉR
2.1 A koncepció értelmezése és fejlődése
A rugalmasság fogalma nagy fejlődésen ment keresztül: míg Holling (1973) az eredeti állapot visszanyerését értette alatta, a stabilitás volt a fontos, White és O’Hare (2014) a változást és az alkalmazkodást hangsúlyozta. Fizikai megközelítésben a rugalmasság egy tárgynak vagy dolognak azon képessége, hogy a deformációs energiát tárolja és rugalmasan elhajlik egy terhelés alatt, törés vagy deformáció nélkül (Gordon 1978), illetve az a sebesség, amellyel a rendszer visszatér az eredeti egyensúlyi helyzetébe (Bodin 2004). Az ökológiai rendszerek rugalmassága azt jelenti, hogy a rendszeren belüli kapcsolatok megmaradnak egy külső hatás után is (Holling 1973), a rendszer egy stresszhatást követően képes az eredeti állapotát visszanyerni (Klein 2003), az egyén, a csoport, a szervezet folytatni tudja létezését egy negatív hatást követően is. Erre csak a változatos erőforrásokkal bíró, alkalmazkodó rendszerek képesek (Longstaff 2005). Az ökológiai rendszerek rezílienciája egy pozitív adaptációs válaszreakció (Waller 2001). Egy rugalmas társadalom képes a társadalom infrastruktúráját ért sokkhatásnak ellenállni (Adger 2000), a társadalmi egységek enyhíteni tudják a veszélyeket, a katasztrófák hatásait vissza tudják tartani, a helyreállítási tevékenységeket úgy hajtják végre, hogy közben minimalizálják a társadalmi feszültségeket (Bruneau 2003). Egy közösség akkor rugalmas, ha képes egy tartós stresszes élethelyzetből újra felállni vagy alkalmazkodni hozzá (Brown 1996). A család, az iskola és a különböző csoportok tevékenységei enyhítik a társadalmat, közösséget érintő negatív hatásokat (Sonn 1998). Az egyének és a közösségek képesek a hosszan fennálló stresszhelyzeteket kezelni, az erőforrásaikat hatékonyan tudják felhasználni, alkalmazkodók és rugalmasak is egyben (Ganor 2003). Egy rugalmas közösségben a tagok közösen, átgondoltan lépnek fel egy sokkhatással szemben, értelmezik, beavatkoznak és továbblépnek (Pfefferbaum 2005). Az egyén rugalmassága a sokkhatáshoz való sikeres alkalmazkodási képességet jelenti (Masten 1990). Az egyén jól tud alkalmazkodni a változó körülményekhez, egy kihívást követően visszatér eredeti, jól működő állapotába (Butler 2007). A definíciókat megvizsgálva megállapítható, hogy a rugalmasság értelmezéseit két csoportba oszthatjuk: az egyik, amikor a rezílienciát inkább egy folyamatnak, képességnek tekintik, nem pedig eredménynek (Brown 1996, Kulig 1997, Pfefferbaum et al. 2005), illetve az alkalmazkodóképesség jellemzi, nem pedig a stabilitás (Handmer, Dovers 1996, Waller 2001).
8 A rugalmasság definícióját vizsgálva megállapítható, hogy számtalan területen, szinten megjelenik a rezíliencia fogalma: egyén, háztartás, közösség, rendszer, társadalom stb. (Berkes és Folke 1998, Carpenter, Walker, Anderies és Abel 2001, Gunderson és Folke 2005).
Bourbeau (2013) tovább bontotta a rezíliencia tipológiáját, és az alábbi öt multidiszciplináris kategóriát definiált (2. táblázat):
2. táblázat: A rezíliencia multidiszciplináris meghatározásai