Kaposvár részletes helyzetelemzésének összefoglalása

A különböző gazdasági, társadalmi, környezeti változásokra reagálva új városfejlesztési modellek jelentek meg. Magyarországon a rendszerváltást követően az EU hatására, a fejlesztési források biztosításával jellemzően felülről irányítva alkalmazzák ezeket. Minden városfejlesztési, stratégiai dokumentum központi eleme lett a fenntarthatóság. Erre építve jellemzően az okos (smart) város és a zöld város koncepció terjedt el a hazai városfejlesztési politikában. Kaposvár részletes helyzetértékelése, elemzése alapján megállapítható, hogy a vizsgált város is ezt az irányt jelölte ki. A település jövőképe: „Térségi erőforrásokra és együttműködésre alapozott gazdasági központ; egészséges családokban gyarapodó zöld város.”

A városfejlesztési dokumentumok elemzése és az empirikus kutatás eredményei is ezt támasztják alá. A város adottságai kedvezőek: magas a zöldfelület aránya, jó minőségű, tiszta levegő jellemzi a települést. A város stratégiai céljai közé tartozik a település általános környezeti állapotának megőrzése, javítása, a település fenntartható fejlődési pályára állításának segítése. Ennek érdekében a beruházások során olyan technológiákat, módszereket alkalmaznak, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a település működését, elősegítik a fenntartható fejlődést. A Németh István Program fejlesztései is a „zöldváros” koncepció gyakorlatba történő adaptációját szolgálják.

Kaposvár élen jár a modern településenergetikai megoldások megvalósításában (Bánkuti–

Zanatyné U., 2018). A „zöld szemlélet”, klímatudatosság, fenntarthatóság beépül a kaposváriak mindennapi életébe.

A városra jellemző problémákat a városvezetés és a lakosok is hasonlóan látják: autópálya-összeköttetés hiánya, város népességszámának csökkenése, korszerűtlen, rossz állapotban lévő

126 közintézmények (iskolák, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, kórház, színház), elhagyott, kihasználatlan műemléképületek, épületegyüttesek, leromlott állapotú önkormányzati épületek, közlekedési, parkolási problémák, rossz állapotban lévő utak, járdák, nem megfelelő kerékpárúthálózat, csapadékvíz-, szennyvíz elvezetési problémák. A városvezetés a felsoroltak megoldását a Németh István Program keretében megvalósuló fejlesztések hatásaitól várja. A gyorsforgalmi út megépülésével új cégek letelepedésére számítanak a városban. A kaposváriak azonban saját jövőképüket nem látják annyira optimistán, mint a városét. Legnagyobb probléma a város népességszámának rohamos csökkenése. A jövőkép nagyban függ a munkalehetőségek bővülésével és a bérszínvonal emelkedésével. Ez az alapja az elvándorlás megállításának.

A fejlesztési koncepcióval egyetért a lakosság, azonban az önkormányzati döntéshozók véleményével ellentétben nem érzik magukat bevonva a fejlesztési irányok meghatározásába, véleményük szerint az önkormányzati döntésekben legkevésbé a lakosok személyes igényeit vették figyelembe az elmúlt 10 évben. Elsősorban a külföldi befektetők, a település politikai vezetői és a település jelentősebb vállalkozói a döntéseket befolyásoló csoportok.

A város fejlődése szemmel látható és tapasztalható, azonban a fejlesztések a belső övezetre koncentrálódnak, nagy a kontraszt a belváros és a külvárosi területek között.

A városon belül megfigyelhető a gazdagok és szegények elkülönülése, a lakóhelyi társadalmi elkülönülés. A szegények jellemzően a külvárosi területeken laknak, Szentjakab városrészen, a gazdagok pedig a belvárosban és Kisgáton.

A helyi lakosság szerint a legsúlyosabb társadalmi probléma Kaposváron az alkoholizmus, a drogfogyasztás és a szegénység növekedése. A szegregáció is megfigyelhető, azonban nem jelentős mértékű, számos programmal, intézkedéssel próbálják megszüntetni, enyhíteni.

A város összeségében egy jó, összetartó közösség, ami legfőképpen annak köszönhető, hogy a polgármester 25 éve arra törekszik, hogy közösséget építsen. Társadalmi szempontból van a városnak ereje, a gazdaságot kell megerősíteni.

A városfejlesztési tevékenység top-down módon valósul meg, azonban a helyi lakosok a fejlesztési irányt jónak ítélik meg. Az empirikus kutatás eredménye alapján Kaposvár élhető, biztonságos város.

A részletes helyzetelemzés során feltárt problémák és stratégiai célok alapján azonosítottam a város kulcstényezőit és indikátorokat rendeltem hozzájuk (30. táblázat).

127 30. táblázat: Kaposvár kulcstényezői és a kapcsolódó indikátorok

Kulcstényezők Indikátorok

a kultúrára, rendezvényekre épülő városi turizmus

10 000 lakosra jutó összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) 10 000 lakosra jutó vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)

10 000 lakosra jutó összes vendég száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

10 000 lakosra jutó vendégek a vendéglátó egységekben (fő)

autópálya összeköttetés

legközelebbi autópálya-csomópont elérési ideje (perc)

legközelebbi autópálya-csomópont távolsága (km)

új vállalatok működő vállalkozások száma (db)

regisztrált vállalkozások (db)

versenyképes fizetések

1 adófizetőre jutó munkaviszonyból származó jövedelem (eFt)

1 adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alap (eFt)

népességszám csökkenése

lakosságszám (fő)

természetes szaporodás, fogyás (fő)

vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt) (fő)

alkoholizmus, drogfogyasztás szenvedélybetegségben szenvedők száma (fő)

szegregáció

szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka(%)

alacsony státuszú népesség koncentrációja (%)

közösségi részvétel a politikai döntéshozatalban

a helyi lakosság bevonásának mértéke a politikai döntéshozatalba (%)

zöld város ÜHG leltár: ÜHG kibocsátás (tCO2)

128 fajlagos energiafelhasználás mértéke (teljes energiafelhasználás (kWh)

környezetbarát technológiát alkalmazó vállalkozások száma a támogatások eredményeként (db)

zöldfelület nagysága (m2)

gyalogút, járda és kerékpárutak hossza (km) szemléletformálási tevékenységbe bevont aktív/passzív lakosság száma (fő)

Forrás: Saját szerkesztés

A városspecifikus index összetevőinek mérésére szolgáló kiinduló mutatókészletet az M7 Mellékletben foglaltam össze. A város jövőképére, stratégiai céljaira vonatkozó adatok egy része központi adatbázisból nem érhető el, ezért az ezekre vonatkozó információk, mutatók gyűjtése, rendszerezése az önkormányzat feladata. A Modern Városok Program keretében megvalósuló fejlesztések Kaposvár számos gazdasági, társadalmi és környezeti problémájára megoldást nyújthat, jelentősen javítva a város rugalmasságát. Ennek mérése érdekében a városvezetésnek kiemelt feladata a település kulcstényezőire vonatkozó adatok beszerzése.

129 7 EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A kutatás a nemzetközi és hazai szakirodalom átfogó tanulmányozásán, további saját szekunder elemzésen, valamint ezeket kiegészítő primer vizsgálatokon alapult. A szakirodalom elemzésével megállapítható, hogy a rezíliencia vagy rugalmasság fogalma nagy fejlődésen ment keresztül. A rugalmasság nagy hatással van a város fenntartható fejlődésére és a sebezhetőséget csökkentő szektorokra, mint például a társadalom védelmére, a katasztrófák, egyéb sokkhatások kockázatának csökkentésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.

A rezíliencia megoldást kínálhat a globális urbanizáció aktuális és egyre égetőbb kihívásaira, köztük a klímaváltozásra, a gazdasági válságokra, a demográfiai-, társadalmi krízisekre.

A rezíliencia egy komplex rendszer azon képessége, mely lehetővé teszi a gazdasági, társadalmi, környezeti változásokra, sokkhatásokra adott megfelelő válaszoknak köszönhetően a rendszer helyreállítását, működését. A képességet meghatározó tényezők biztosítják a folyamatosan változó feltételekhez való alkalmazkodást, a rendszer zavartalan működését. A rezíliens rendszer képes fejlődni, tanulni, átalakulni, ezáltal csökkenteni a veszélynek, sokkhatásnak való kitettségét. A rendszer térben lehatárolható, formális és informális kapcsolatok összessége. A rezílienciát nem fejlődési potenciálnak tekintem, hanem egy rendszer képessége a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra, adaptációra és a jövőbeli sokkhatásokra való felkészülésre a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében.

A kutatás során az alábbi kérdésekre kerestem a választ:

1. Hogyan értékelhetők a városi rugalmasságra vonatkozó nemzetközi és hazai kutatások, mérési módszerek?

2. Hogyan építhető be a rezíliencia a városfejlesztési stratégiába?

3. Kialakítható-e a hazai középvárosok rugalmasságának mérésére szolgáló index? Milyen további módszerekkel lehet elemezni a hazai középvárosok rugalmasságát?

4. Milyen rugalmasak a hazai középvárosok? Mekkora különbségek vannak a hazai középvárosok rugalmassága tekintetében?

5. Milyen a hazai középvárosokra vonatkozó CRI régiónkénti megoszlása? Van-e kapcsolat a régiók fejlettsége és a városok rugalmassága között?

6. A hazai középvárosok a rezílienciájuk alapján klaszterekbe sorolhatók?

7. Hogyan látják a helyi lakosok, az interjúalanyok a városuk rugalmasságát befolyásoló tényezőket? Mi a véleményük a városukról? Az empirikus kutatás alapján milyen a városok rugalmassága egymáshoz képest?

8. Melyek Kaposvár kulcstényezői, prioritásai? Ezekhez milyen indikátorok rendelhetők?

130 A kérdések megválaszolását a hazai és nemzetközi szakirodalmi elemzésre, a szekunder adatokra és az empirikus kutatás eredményeire alapoztam. Az alábbiakban a feltett kérdések mentén összegzem a doktori disszertáció főbb eredményeit és következtetéseit, melyek egyúttal a kutatómunka téziseit jelentik.