Az ol tó anya gok kü lön le ges ér zé keny sé ge mi att a tá ro lás, szál lí tás és fel hasz ná lás kü lö nös fi gyel met kö ve tel. Az im -mun bi o ló gi ai ké szít mé nye ket min dig az al kal ma zá si elõ irat ban fog lal tak sze rint kell tá rol ni.
Fon tos sza bály, hogy az ol tó anya go kat +2 °C -+8 °C hõ mér sék le ten (hû tõ szek rény ben) kell tá rol ni. Min den vak ci nát tá ro ló in téz mény kö te les a meg fe le lõ szá mú, mé re tû hû tõ szek rény rõl és a hõ mér sék let mo ni to ro zás ról gon -dos kod ni. A fo lyé kony ál la pot ban le töl tött, alu mí ni um hid ro xid vagy alu mí ni um fosz fáttar tal mú vak ci ná kat le -fa gyasz ta ni ti los.
A hõ ér zé keny MMR vak ci nát, il let ve a mo no va lens élõ ví rus-tar tal mú vak ci ná kat aján la tos a fa gyasz tó tér ben tá rol ni, amennyi ben az ol dó szer kü lön ki sze re lés ben van (pl.: 10x1 ada gos MMR vak ci na). Az ol dó szert ti los le fa gyasz ta ni, mi -vel a le fa gyasz tás so rán a tá ro ló am pul la meg re ped het, és a fel ol va dás so rán az ol dó szer ki fo lyik.
Kü lö nös gon dot kell for dí ta ni az élõ ví rus-tar tal mú, li o fi le zett vak ci nák re szusz pen dá lás utá ni fel hasz ná lá sá ra:
a) a re szusz pen dált 10, il let ve 20 ada gos BCG-t 4 órán be lül fel kell hasz nál ni;
b) a re szusz pen dált 1 ada gos MMR tri va lens vak ci nát azon nal vagy hû tõ ben, sö tét he lyen tá rol va max. 8 órán be lül fel kell hasz nál ni.
XIV. A vé dõ ol tá sok le bo nyo lí tá sá hoz, nyil ván tar tá sá hoz és je len té sé hez szük sé ges fel té te lek biz to sí tá sa 1. Va la mennyi vé dõ ol tás hoz egy szer hasz ná la tos tût és fecs ken dõt kell hasz nál ni.
2. Egyéb ol tá si se géd anya gok be szer zé sé rõl a ko ráb bi gya kor lat nak meg fe le lõ en kell gon dos kod ni.
3. Biz to sí ta ni kell va la mennyi vé dõ ol tás nyil ván tar tá sá hoz, je len té sé hez és az ol tó anya gok meg ren de lé sé hez szük -séges - a ko ráb bi ak ban rend sze re sí tett - nyom tat vá nyok be szer zé sét is.
4. A vé dõ ol tá so kat kö ve tõ nem kí vánt ol tá si ese mé nye ket be kell je len te ni akár gyer mek, akár fel nõtt ol tott nál ész -lel ték. Az Or szá gos Epi de mi o ló gi ai Köz pont szak mai irány el vet je len te tett meg (Egész ség ügyi Köz löny 2008. évi 5. szám) az ol tást kö ve tõ nem kí vá na tos ese mé nyek fel ügye le té rõl, amely tar tal maz za az ol tást kö ve tõ nem kí vá na tos ese -mé nyek je len té sé nek és ki vizs gá lá sá nak rend jét. A szak mai irány elv 2008-ban Epin fo kü lön szám ként is meg je lent, elekt ro ni kus vál to za ta meg ta lál ha tó a www.oek.hu hon la pon. A be je len tõ lap (3. sz. mel lék let) és ki vizs gá ló lap le tölt he tõ a www.ol tas biz ton sag.hu (www.va csatc.hu) hon lap ról is. A be je len tõ lap az ÁNTSZ te rü le ti leg il le té kes ke rü le ti/kis tér sé gi in té ze té be kül den dõ pa pír ala pú (pos ta, fax) vagy elekt ro ni kus for má ban (ema il). A ki vizs gá lást vég zõ a be je len tõ lap má so la tát és a ki töl tött ki vizs gá ló la pot meg kül di az Or szá gos Epi de mi o ló gi ai Köz pont ba. A je len tõ la pok elektro -nikus for má ban küld he tõk az okne@oek.antsz.hu e-ma il cím re.
1. szá mú mel lék let
Ol tá si ér te sí tõ
Név: ... Any ja neve: ...
Szü le té si idõ: ... év... hó ... nap La kó hely (vá ros, köz ség): ...
... (utca, ház szám) Ol tá sok meg ne ve zé se: ...
Ol tó anya gok gyár tá si szá ma: ...
Ol tás ide je: ... év ... hó ... nap Ol tó or vos neve: ...
Ren de lõ címe: ...
Te le fon szá ma: ...
Kelt: ……..……… év ……….……… hó ……… nap
P. H.
...
or vos alá írá sa
(Kül den dõ az ÁNTSZ ke rü le ti/kis tér sé gi in té ze té nek 2 pél dány ban, 1 pél dányt a ke rü le ti/kis tér sé gi in té zet to váb bít a vé dõ nõi kör zet nek).
2. szá mú mel lék let
TÁJÉKOZTATÁS A KÉT ÉVEN ALULIAK PNEUMOCOCCUS ELLENI VÉDÕOLTÁSÁRÓL
A pne u mo coc cus bak té ri u mok tü dõ gyul la dást, kö zép fül gyul la dást, agy hár tya gyul la dást és vér mér ge zést okoz hat nak.
Cse cse mõk nél és kis gyer me kek nél ezek a be teg sé gek súlyos lefolyásúak is lehetnek.
A sú lyos meg be te ge dé sek ha té ko nyan meg elõz he tõk vé dõ ol tás se gít sé gé vel, amely az Ön gyer me ke szá má ra in gye -ne sen biztosított.
A vé dõ ol tás koc ká za ta mi ni má lis, a be adá sát kö ve tõ en csak na gyon rit kán for dul nak elõ kel le met len tü ne tek, és azok is ál ta lá ban eny hék és gyor san el múl nak. Mel lék ha tás ként le vert ség, ét vágy ta lan ság, alu szé kony ság, ese ten ként láz, va -la mint az ol tás he lyén bõr pír, fáj da lom je lent kez het. A vé dõ ol tás be adá sát kö ve tõ en je lent ke zõ tü ne tek kel kapcso-latos kérdéseivel forduljon a gyermek háziorvosához!
_____________________________________________________________________________________________
Szü lõi/gond vi se lõi nyi lat ko zat
Ki je len tem, hogy a vé dõ ol tás sal kap cso la tos tá jé koz ta tást meg kap tam, és tu do má sul vet tem. Gyer me kem há zi or vo -sától va la mennyi kér dé sem re ki elé gí tõ vá laszt kap tam.
Gyer me kem ré szé re a pne u mo coc cus el le ni vé dõ ol tást ké rem - nem ké rem*
Vál la lom, hogy gyer me kem mel az or vos ál tal meg adott he lyen és idõ pont(ok)ban meg je le nek.
_________________________________ _________________________________
Gyer mek neve Szü le té si ide je
_________________________________ _________________________________
Szü lõ/gond vi se lõ neve A nyi lat ko zó alá írá sa
__________________________________
A tá jé koz ta tást adó alá írá sa és pe csét je
Dá tum: _______________________________________
* A meg fe le lõ alá hú zan dó!
3. szá mú mel lék let