(1855—1860).
Az 1855-ik év.
J a n u á r hó.
Jan. 1-én uj g y ó g y s z e r t á r i á r j e g y z é k lépett hatályba. ')
-Ugyané napon rendelet jelent meg, mely meghagyja, hogy minden oly g. y m n a s i u m b a n , mely nyilvános akar lenni, a német n y e l v e t , mint köteles tantárgyat minden osztályban tanítsák ; még pedig — a germanizálási szándék nem titkolásával megjegyzi, hogy szorgalommal tanítsák, mert mentől elélib az egész tanítást német nyelven kívánják kez-detni. 2)
Jan. 20-káról egy rendelet a k e r e s k e d ő k e t arra utasitá, hogy mind a vétel, mind az eladásról alapos könyvveze-tést vigyenek; hogyan vigyék azt tüzetesen szabályozta. 3) Jan. 23-án Törés vár körül s kivülebb Óláhország felé, e napokban mintegy harminezszor éreztek földrengést. E nap éjjelén volt a legkeményebb, mi az épületekre is kárté-konyán hatott. Különös, hogy 1830-ban épen e napon ha-sonló földrengés volt itt. 4)
Jan. 29. A török birodalom melléktartományaiban élő ausztriai alattvalók jogügylete a birodalom uj szerkezetével e napról öszhangzásba hozatott. Az ottani c o n s u l s á g o k tevén az első folyamodásu törvényszékel: a moldovaiak a lembergi, az oláhoniak a szebeni főtörvényszékhez utasíttattak felebbezés végett. 5)
••') Orsi. kormlap 1855. 783.1 2) Ugyanott 1855. 68.1 3) Ugyanott 1855.76 I. l) Kronstdt. Ztg 1855. nro, 15. 6)0rsz, kormlap 1855.
99.1 208. 1. 1856 I 277. 1.
12
90 A SZERVEZÉS KORA. 1855, FEBRUÁR.
Ugyané napon a kolozsvári színpad ritka jelenetnek volt szintere. Gr. B e th 1 e n Mik 1 ó s, id. gr. Bethlen János fia, B o 1 n a i név alatt, mint a pesti n. színház tagja, vendégsze-repek sorát kezdé meg, Hamlettel. Akkora tetszést vívott ki, hogy 12 fellépte alatt a színház mindig zsúfolva volt, taps s virágkoszoru kiséré játékait.
F e b r u á r hó, 1855.
Febr. 1-én Zilahon a kereskedők olvasó egyletet ala-pitoltak, melynek alapját Harmath Ferencz 100 db uj ma-gyar könyvvel vetette meg
Febr. 2-án s.-szt-györgyi Daczó József, a székely nemesség vendégszerető, örökvidám öregeinek egyik ritka példánya, meghalt.
Febr. 3-án a kolozsvári n. szinház igazgatósága, gróf Mikes B e n e d e k urnák köszönetet mond azon hazafi tet-teért, hogy Margit-gyárából 360 darab lámpaüveget ajándé-kozott.
Febr. 5-én b. B r u c h e n t h a l Mihály, a jó gazda, gondos apa, s közügyszerető hazafi, barátai fájdalmára, élte legjobb korában, meghalt.
Febr. 10-én a kolozsvári r é p a e z u k o r - g y á r i épület eladóvá tétetett, miután a ezukorgyártás már régen megszűnt vala.
Febr. 14. C si k- T u s n á d o t és Tusnád-Újfalut a pár év előtt a politikai felosztás külön községekké alakította volt;
most a községek kérelmére elöbbeni helyzetökbe visszalé-tettek. 2)
Febr. 15-én az á l l a t k í n z á s ellen szabályzat jeleni meg, mely azt bűnténynek nyilvánítván, büntetés alá ren-delte. 3)
1) Hetilap 1855. 19. sz. 2) Orsz. korndap 1855. II. 61. I.
3) Ugyanott 1855. 109. I.
A SZERVEZÉS KORA. 1854, FEBRUÁR. 91 Ugyané nap a Maroson a jég egyszerre megindult.. M.-V á s á r h e l y n é l annyira megtolult, hogy az alváros ulczáit ellepé, négy ház összeomolt. A jégtorlaszok szétoszlatására ágyukat használtak.
Ugyané napon gr. T e l e k i József, Erdély egykori főkormányzója, s a magyar tudós társaság elnöke stb., ki 1848-ban főkormányzói hivatalából visszavonulva, „Hunya-diak kora" több kötetes nagy munkája bevégzésére szentelte végső éveit, élte 64-ik évében, a nemzet méltó fájdalmára, meghalt.
Febr. 16-án a jégmenés D é z s n é 1 ismételé vészeit. A Szamos vizét annyira kidagasztá, hogy hidat, utat elsepert, s a városban 9 házat összerongált. 2) Ugyané napon Tordát az Aranyos szintén fenyegeté.
Febr. 17-én az o r v o s o k és s e b é s z e k azon szol-gálata érdekében, mit a törvényszéki kinyomozások mellett tesznek, díjszabályzat jelent meg. 3)
Febr. 21-kén rendeltetett, hogy azon tanulók, kik hon vagy magán tanodákban végeznek s legalább a 8-ik osztály-ban magokat valanitííy nyilvános tanodába be nem íratják: nem választhatnak tanodát, hol az érettségi vizsgálatot leiegyék;
hanem a helytartósághoz kell hogy folyamodjanak, az jelöl e végre ki tanodát. 4)
Febr. 22-kén közhírré lételelt, hogy az engedménye-zett i p a r o s o k tözsczimöket, a kereskedők mintájára be-jegyeztethetik; de csak ugy, ha kitudják mulatni, hogy legalább egy évről rendes könyvet vezettek. 5)
Febr. 25-kén a r a b l á s és rablógyilkosságra a rög-tönbiróság, mi 1832. mart. 15-én hirdetett volt ki, meg lön szüntetve. 6)
Hetilap 1855. febr. 18. sz. 2) Ugyanott 1855. mart. 10. sz.
3) Orsz. kormlap 1855. 110 1. 4) Ugyanott 1855 194 1. 4) Ugyanott 1855 II. 62 1. 5) Ugyanott 1855 11 40 1.
12*
92 A SZERVEZÉS KORA. V a r t l u s hó, 1885.
Mart. 1. A szebeni, kolozsvári és brassai postákat az eddigi postamesteri kezelés alól kivéve, postaigazgatóságok alá veték. A b r a s s a i p o s t a m e s t e r Fronius, a posta-mesterséget a kormánynak e napon engedte át.
Mostantól kezdve Dézs v á r o s hetivására, hihetőleg az azon vidéken leginkább szaparodó zsidóságrai tekintetből, szombatról kedre tétetett át, min a városiak sokáig nem akar-tak megnyugodni. Ugyanez időben Dézsen az utcz a vilá-gítás 30 lámpával megkezdődött. 0
Mart. 5-éröl az i s k o l a i év és s z ü n i d ő k tartása az erdélyi iskolákra nézve is szabályoztatott. A protestánsok iskolai éve kezdetét is sept. 1 -ről oct. 1 -re akarták áttenni s az eddigi két hónapi nyári szünidőt hat hétre levonni; azon-ban hatályba nem léphetett. 2)
Mart. 6-án ö flge, Erzsébet császárné, az uralkodó há-zat egy h g a s s z o n y n y a l ajándékozván meg, ezt 21 ágyú-dörgés hirdeté.
Mart. 12. A kormány a birodalom tertileténi é p í t é -s z e t i e m l é k e k kutatá-sa -s fenntartá-sára, a kere-skedelmi minisztérium alatt központi bizottmányt állított, s a különböző országokban c o n s e r v a t o r o k a t és levelezőket nevezett ki, kik hivatalos pecséttel voltak ellátva. Hivataluk azonban csak tiszteletbeli. Erdélyben a következő conservatorok lőnek kinevezve: R e i s e n b e r g e r Lajos tanár Szeben, M ö -k e s c h Frigyes lel-kész Fogaras, K e s e r ű Mózes -kanono-k Fejérvár, Cipariu János kanonok Balázsfalva, Fodor András orv. dr. Déva, Müll e r Frigyes tanár Segesvár, P a-t a ky Pál a-tanár Udvarhely, dr. Kn ö p fl e r Vilmos M.-Vá-sárhely, M ül 1 e r Traugott lelkész Besztercze, L o r e n i Jó-zsef v. tanácsos Szászváros , P r a e t s c h k e s Sámuel tanár Brassó, Kővári László Kolozsvár és vidékére.
Correspon-9 Hetilap 1855 mart. 10. . sz. 2) Orsz. kormlap 1855.151. 1.
A SZERVEZÉS KORA. 1855, MARTIUS. 93 densekké neveztettek: Gr. K e m é n y József, A c k n e r Mi-hály lelkész és gr, M i k ó Imre. Hatáskörük az emlékek óvá-sa mellett, a talált műkincsek s régi pénzekre is kiterjedt, hogy azokat a muzeumokba juttassák, váltság mellett. Mire nézt megkívánjuk jegyezni, hogy a kormány a talált kincsek-nél eddig járult illetékéről lemondott, s azt a találó és föld-birtokos közt rendelte megosztandónak, s azokat szabadon eladhatóvá tette. A kik tehát cfélét találnak, fel tartoznak ugyan jelenteni, s a mit a kormány régiségtára részére át-vesz, annak árát fizeti, még pedig néha kétszeresen, három-szorosan.
Mart. 14-én az ev. l u t h e r á n u s o k püspöke, Binder Pál, Berethalornból Szebenbe ment, hol a kormány inult évi dec. 27-ki meghagyása folytán, az értekezletet a lutherán egyház berendezése felett megkezdőié. Szebenben maradt, s igy e naptól kezdve Berethalom megszűnt püspöki székhely lenni.
Mart. 17-röl a j á r á s h i v a t a l o k tüzetes utasítást kaptak. 2)
Mart. 20-án kelt rendelet szabályozza azt, mennyiben járulnak a községek azon álladalmi u t a k h o z , melyek
a kérdéses községeken átvonulnak : e rendelet szerint a köz-ségek gondozzák, de az anyagot a kormány adja ; hol pedig kövezeten megy az ut, olt a városnak annyit térit meg fenn-tartására, a mennyibe a kormánynak a porondozlatás ke-rülne. 3)
Mart. 26-án S z t - P é t e r e n , Brassó mellett, a tüz másodszor is kitört, s a roppant szélben a szép szász hely-ségben 85 gazda égett le; egy ember, s néhány állat is ál-dozatul esett.
Ugyané napon F a r n o s K á r o l y , egykori enyedi
0 Kronstdtr Ztg 1855. 45. sz. 2) Orsz, kormlap 1855. 156. 1.
3) Orsz, kormlap 1855. 203. 1.
94 A SZERVEZÉS KORA. 1855, Á R .
ref. tanár , ki Kolozsvártt volt alkalmazva , s kitől a gazdá-szati irodalom jeles munkálatokat bir, élte legjobb korában meghalt.
Mart. 30. A mult évben kezdődött keleti háború érde-kében, Párisban febr. 25-én a nagyhatalmak értekezletet nyitottak meg, minek következtében e napon a békeszerződés Francziaország, Ausztria, Angol- , Porosz-, Oroszország , Szárdinia és Törökország felhatalmazottjai által aláíratott; s ezzel a török-orosz háborúnak, mely európaivá fejlett vala, Oroszország megaláztatásával vége lön.
A p r i l hó, 1855.
Apr. 1-én a s á r k á n y i a k szomorú estvét értek, tüz ütvén ki, oly roppant terjedelmet vön, hogy 82 ház, 186 gazdasági épület, egy ember s 21 marha lett áldozata.
Apr. 3-án az a d ó - f e J ü g y e l ö k s alfelügyelők ré-szére utasítás lön közzé téve. *)
Apr. 8-án a b i r ó i h a t ó s á g hivatalnokai számára esküminta jelent meg. 2)
Apr. 8—10-én Kolozsvártt, több csapatokban 70 mor-va c s a l á d vonult át, kiket volt udmor-vari ágens Janka, szt-gothárdi jószágára hivott vala meg, a Mezőségre. A jámborok puszta földet véltek találni, hol egy kis morvavilágot alkot-hatnak , hozván magokkal mindenféle mesterembereket; de nem igy találván, felszedték a sátorfát, s kinek még annyi pénze volt visszament, a többi elszéledt.
Apr. 16-kán Brázán, Fogaras földén, 46 ház, s 48 gazdasági épület égett le.
Apr. 22-kén gróf T e l e k i J ó z s e f emlékére, az ev.
reformátusok Kolozsvártt, Maros-Vásárhelytt, Sz.-Udvarhely tt, Kézdi-Vásérhelytt, Tordán, Dézsen és Zilahon, mint egyhá-zuk fögondnokának százados szokás szerint, gyász isteni
tisz-') Orsi. kormlap 1855 II. 66 1. 2) Ugyanott 1855 234 1.
A SZERVEZÉS KORA. 1855, MÁJUS. 95 teletet tartának. A beszédekből néhány sajtó utján is meg-jelent. ')
Ugyané napról a h o n b u v á r l a t i egyletnek, (Vér-ein für Landeskunde) , melynek székhelye Szeben, a kor-mány megengedte, hogy levelezéseit a bécsi tudokor-mányos akadémiával s a hivatalokkal, ha hivatalos pecséttel van el-látva, s feljegyzi, hogy egyleti ügyben szól — bérmentetlen tehesse postára.
Apr. 25-kén l ó t e n y é s z t é s ü n k érdekében, a kor-mány oda utasitá a magánosokat, bogy a kik m é n e k e t akar-nak tartani, azokat bocsássák vizsgálat alá, s ha arra valók, tarthatási engedély-levelet fognak kapni, mi ingyen szol-gáltatik ki. 2)
M á j u s hó, 1855.
Máj. 1-én Párisban v i l á g t á r l a t nyilt meg, hova mező- és borosgazdáink, iparosaink feles czikkeket küldtek.
A kolozsvári keresk. kamara utján küldettek közül: Woschitz E1 e o n o r a rosolisa bronz érmet, a B a l o g h Pál né sely-me, V á g n e r F r i g y e s toroczkói vasa, Kemény fi J ó z s e f ludasi búzája méltányló oklevelet nyert. 3)
Máj. 8-án S e p s i-S z e n t í v á n y o n, tüz ütött ki, s 16 székely gazda leégett.
Máj. 24-kén ideigl. h a j ó malom- r e n d s z a b á l y t adlak ki, mi a Maroson és Szamoson fennálló hajómaimakra nézt jul. 1-én lépett alkalmazásba, A hf>jómaloin-tartás sze-mélyhez kötött iparjoggá tétetett, mi legfelebb a nőre szál-hatna át, (ha e rendelet Erdélyre találna). Egyszersmind meg-hagyatott, hogy a hidaknál azokon felyiil legalább 250, alól 200 öl távolságot hagyjanak fenn.
Máj. 27-én a s z e b e n i ev. l u t h e r a n nagy tem-p 1 o m o t, e remek müvét a legrégibb időknek, a község
ki-') Hetilap 1855 febr. 18 sz. 2) Országos kormánymlap 1855 247 I. 3) Hetilap 1855 mart. 14 sz Kolozsv. Közi. 1857 41 sz.
9 6 A SZERVEZÉS KORA. 1855, U .
javiltatá, s azt e napon, mint pünkösd első napján nagyszerű ünnepélylyel ismét kinyiták.
J u n i u s h ó , 1855.
Jun. 1-én Magyarország helytartója, A l b r e c h t f ő-h e r c z e g szemlekörulat tevén Erdélyben, e napon Sze-benbe érkezett, mint az Erdélyben fekvő hadtest főparancs-noka.
Jun. 9-én F o g a r a s városban, délután tüz ütött ki, s minden oltás daczára 38 telek égett le ; más nap a tüz ismét megujult.
Jun. 10. J e s u i t á k jöttek vala Erdélybe, kik több városban missio-prédikátiókat tartottak. Kolozsvártt e na-pon tárták az elsőt, s 10 napig folytaták, egyelőre háromszor, később, mert délután 3 órakor hallgatóság nem volt, csak kétszer , reggel 9 és d. u. 7 órakor. Német nyelven be-széltek.
Jun. 16. A r e f o r m á t u s o k Kolozsvárit zsinatot tártának, melynek nevezetesebb eseményei: 19 uj pap fel-szentelése, egy poedagogicum s egy theologicum seminarium felállítása, mely az enyedi collegium jövedelméből ideiglene-sen Kolozsvártt nyittatott meg, hét tanárral, négynek 1180, háromnak 950pfrt fizetéssel; e mellett gymnasiumaík ügyét is rendezték; végül a püspöki székhelyet, mely 48-ig Enye-den volt, Kolozsvárra tették át.
Jun. 19-kén kezdte meg működését az Oláhfalu mellett, igen szépen épült Szentkeresztbányainak nevezett vas-kohó.
Épitteté Demeter Miklós , brassai kereskedő. Naponként 20—25 mázsa mindenféle házi eszközöket, s egyebeket öntött.
A S e i d l i t z port eddig a fiíszerárus kereskedések is árulták: e napról a kormány azt egyenesen a gyógyszer-tárokra szoritá.
') Orsz. kormlap 1855 281 1.