„Azt, hogy egy adott hőmérsékletű környezetet mi milyennek érzünk, más mete-orológiai tényezőktől is függ. Szervezetünk ugyanis a meleg ellen védekezik. Ezt a folyamatot nevezzük hőszabályozásnak, vagy idegen szóval termoregulációnak.
A hőszabályozás célja, hogy a testmag hőmérséklete állandó (kb. 37 °C) maradjon.
Ennek érdekében a szervezetünk különböző hőszabályozó mechanizmusokat mű-ködtet. Meleg termikus viszonyok között szervezetünk kénytelen a hőleadás foko-zásával elkerülni a felhevülést. Ennek első lépcsője az, amikor a bőr erei kitágulnak, ezáltal a test belsejéből a vér a bőrfelszín közelébe áramlik. Megnövekszik a bőr hőmérséklete, ami az érzékelhető hőleadást is megnöveli. Ez a folyamat azonban
mintegy 33 °C léghőmérsékletig működik. Ha a szervezetünk »hőközpontja« azt érzékeli, hogy a testmag hőmérséklete nem csökken eléggé, akkor beindul a hősza-bályozási mechanizmus következő lépcsője, a verejtékezés. A verejtékezés során a verejtékmirigyek váladékából víz párolog, ami igen hatékony folyamat a hőleadás szempontjából. A verejtékezés során elpárologtatott víz mennyisége (és így a hőle-adás nagysága) függ a levegő páratartalmától, illetve a szélsebességtől.”
3. Időjárás-előrejelzés
Megoldások
1. Az egyik dobozt fehér, a másikat fekete papírlappal vontuk be. A dobozokba beleállítunk egy-egy hőmérőt. Mindkettőt megvilágítottuk 30 cm-ről lámpával, majd a lehűlés vizsgálatakor a megvilágítást megszüntettük. A fekete dobozban a levegő jobban felmelegedett, és kissé lassabban hűlt le.
4.1. A hőérzetet több tényező befolyásolja: a közvetlen napsugárzás mértéke, a szél erőssége, a levegő páratartalma, a szabad bőrfelület nagysága, a ruházat.
4.2. Az első esetben alacsony a levegő hőmérséklete, van közvetlen napsugárzás, közepes a páratartalom és mérsékelten szeles az idő. A második esetben ma-gas a hőmérséklet, van közvetlen napsugárzás, alacsonyabb a páratartalom, itt is mérsékelten szeles az idő. A hőérzetet az időjárás jellemzői (főként a hőmér-séklet, szél, páratartalom) és a szervezetünk hőszabályozása befolyásolja.
4.3. Mivel a hőérzet sok tényező együttese, a ruha színe csak kismértékben befo-lyásolja. Nagyobb mértékben számít a ruha bősége, anyaga, a szellőzés mértéke.
Ha a diákoknak nincs gyakorlatuk a kísérletek megtervezésében, kivitelezésében segítség lehet a kísérlet leírása. A kísérlet eredményét befolyásolhatta az is, hogy a levegő mozgott a fémdoboz és a környezet között. Érdemes leragasztani a fém-dobozok nyílását, mert akkor még egy változót lehet rögzíteni.
hOGyAN BefOlyÁSOljA A VÁNdOrMAdArAK életét A KlíMAVÁltOZÁS?
A foglalkozás jellemzői
45' 7–10.
téma:
Az élőlények hőszabályozása, alkalmazkodóképessége A foglalkozás rövid leírása:
A klímaváltozás hatásának elemzése a költöző madarak életmódjára.
fejlesztett készségek, képességek:
adatok elemzése, összehasonlítás, oksági gondolkodás, következtetés fejlesztett tartalmi tudás:
éghajlati övek, költöző madarak, alkalmazkodás eszközök:
digitális feladatlap, internetelérés (mobiltelefon/tablet/laptop), kivetítő A foglalkozás leírása
A hazánkban élő madárfajoknak nem-csak a nyári meleghez kell alkalmaz-kodniuk, hanem a telet is át kell vé-szelniük. Az egyes fajok eltérő módon alkalmazkodnak a változó hőmérsékle-ti értékekhez. Vannak, amelyek áttelel-nek, más fajok elköltöznek. Miért költö-ző madár a gólya? Mikor és hogyan kel útra? Mi a célpontja? Miért van szük-sége a vándorlásra? Milyen környeze-ti tényezők szükségesek a létfenntartá-sához?
feladatok
1. A kutatómunka megkezdésekor ismerkedjetek meg a fehér gólya életmódjával!
2. Merre jártak a gólyáink? Tanulmányozhatjátok a vándorlásukat! Válasszatok ki egy fehér gólyát a madarak közül, majd figyeljétek meg egy féléves időtartam alatt a helyzetét!
3. A madarak vándorlási útvonalának nyomon követése során ismerkedjetek meg az adott évben a telelőhelyek hőmérsékleti adataival! Keressétek meg a vándor-lás során érintett városok október-március közötti átlaghőmérsékleti adatait ab-ban az évben, amikor a kiválasztott fehér gólya vándorlását megfigyelték! Ha-sonlítsátok össze az adott évben a hazai átlaghőmérséklet-értékekkel!
4. Olvassátok el a cikkrészletet, és válaszoljatok a kérdésekre!
4.1. Miért válik kockázatosabbá a fehér gólyának a vándorlás?
4.2. Hogyan telelhet át egy gólya Magyarországon?
5. Mit gondoltok, a klímaváltozás hogyan fogja befolyásolni a fehér gólyák életét?
Mellékletek
1. A fehér gólya életmódja: https://golya.mme.hu/index.php?p=golya
2. Madarak műholdas nyomkövetése: https://satellitetracking.eu/inds/showtable 3. Időjárási adatok archívuma: https://www.meteoblue.com/hu/időjárás/
historyclimate/weatherarchive/budapest_magyarország_3054643 4. Mi a kockázatosabb? Vonulni vagy áttelelni?3
„Nemcsak a rövid távú, de a hosszú távú vonulók között is vannak olyan fajok, ame-lyek vonulásában változások történnek. Ilyenek a fehér gólyák, ameame-lyek közül egyre több egyed telel át Európában.
A klímaváltozás a vonulási útvonalon is számos változást hoz, amelyek az egyéb-ként is kockázatos vándorutat még jobban megnehezítik. Az egyre szélesedő Sza-harán való átkelés már önmagában is nagy kihívás, de a melegedéssel, a szára-zodással és a népesség növekedésével párhuzamosan Afrikában villámgyorsan tűnnek el a vizes élőhelyek, amelyek a vonuló madarak számára kulcsfontosságú pihenő- és táplálkozóhelyek.
A vándorlás során sok madár lesz illegális vadászat áldozata is, így az egyre kocká-zatosabb vonulással szemben a kontinensen telelni sok szempontból biztonságo-sabb megoldássá kezd válni, és a sikeres alkalmazkodás ezen fajok esetében akár
3 Forrás: https://vm-magazin.hu/menni-vagy-maradni-egyre-tobb-golya-szamara-ez-mar-nem-kerdes/
állománynövekedéshez is vezethet. […] az áttelelő gólyákat nem szerencsés, ha emberek próbálják életben tartani, a madarak maguk is képesek erre. A szürke gé-mek már régóta áttelelnek nálunk, a gólyának pedig a szürke gémnél is szélesebb a táplálékspektruma, vagyis télen is tud mit enni, például pockokat.”
Megoldások
4.1. Megváltoznak a környezeti feltételek, és ezek következtében víz- és az élelem-hiány alakul ki a pihenő- és táplálkozóhelyeken.
4.2. Ha változik az életmódja, például alkalmazkodik a téli körülmények közötti éle-lemszerzéshez.
5. Lehetséges válasz: kevésbé lesz jellemző, hogy elköltöznek, mert az élőhelyü-kön növekszik az évi átlaghőmérséklet.
A foglalkozás csoportmunkára ajánlott. Lényeges, hogy a tanulók a csoporton be-lül és a csoportok között is megosszák az információkat, különösen, ha más-más fehér gólyát „követnek”. Kereshetnek és elemezhetnek további cikkeket itthon ma-radt gólyákról.
hőMérSéKletI ANOMÁlIÁK 1900 éS 2016 KöZött
A feladat jellemzői
20' 9–12.
téma:
A Föld hőháztartása; Az éghajlatváltozás és hatásai A foglalkozás rövid leírása:
A globális felmelegedés vizsgálatára vonatkozó adatok értelmezése szimu-láció és grafikonok révén.
fejlesztett készségek, képességek:
adatok értelmezése, következtetés fejlesztett tartalmi tudás:
globális felmelegedés, globális éghajlatváltozás, átlaghőmérséklet eszközök:
tanulói feladatlap, internetelérés (mobiltelefon/tablet/laptop)
A feladat leírása
Sokszor és sokféle formában mutatták már be a tudósok számunkra, hogy a glo-bális felmelegedés korszakát éljük. A NASA mérési adatait felhasználva, a finn me-teorológiai intézet fizikusa készítette el azt a videót, amely a globális felmelegedés ritmusát mutatja be a világ minden tájáról, Afganisztántól Zimbabwéig. A videó és a mellékletek alapján válaszolj a kérdésekre!
Kérdések
1. Hogyan adják meg, mihez viszonyítják a videón látható hőmérsékleti eltéréseket?
2. Hogyan vizsgálják a globális felmelegedést?
3. Mi támasztja alá azt a megállapítást, hogy a „felmelegedés globális, nem pedig helyi”?
4. Fogalmazz meg észrevételeket a videóban látott 2016-os adatok alapján!
5. Mi a kapcsolat a globális felmelegedés és a globális éghajlatváltozás (klímavál-tozás) között?
Mellékletek
1. Hőmérsékleti