Szerves oldószer, mint ioncsere-kromatográfiás eluensmódosító

A szerves oldószerek a minták oldhatóságának javítása és az oszloptöltetek tisztítása mel-lett az elválasztás szelektivitásának megváltoztatására és ezáltal módszerfejlesztésre is alkalmazhatóak.

El˝obbiek ismeretében vizsgáltam a MeOH, mint szerves eluensmódosító kriptand alapú állófázison történ˝o elválasztásra gyakorolt hatását. Az n-decil-2.2.2 kriptand molekula megfelel˝o komplexstabilitási állandóit (Függelék: 6. táblázat) felhasználva a korábbiak-hoz hasonlóan metanol tartalmú mozgófázis esetére is meghatároztam a ligandum speci-eszek móltörteloszlását (3.4.13. ábra). A móltörteloszlás görbék számításához szükséges protonálódási és komplexképz˝odési állandókat a megjelölt térfogatarányra vonatkozóan interpolálással becsültem.

A 3.4.1.b és 3.4.13.b ábrákat összehasonlítva megállapítható, hogy NaOH mozgófázis-hoz 4 v/v %-ban metanolt adva a fémionnal komplexált kriptand speciesz mólaránya a

KRIPTAND-FUNKCIONALIZÁLT TÖLTETEKEN

köszönhet˝oen a funkciós csoportok közel 100%-ban komplexált formában vannak jelen, így az oszlop ioncserekapacitása maximális.

(a)

3.4.13. ábra. Az állófázison lév˝o kriptand molekulák komplexált, protonált, valamint sza-bad formáinak mólaránya KOH (a) és NaOH (b) mozgófázisok esetén 96:4 térfogatarányú víz:metanol elegyben.

A karbonsav anionok retenciós viselkedését 15-15 mM KOH és NaOH mozgófázisok ese-tén 4,25%, 8,5% és 12,75% metanol tartalom mellett vizsgáltam. Az alkalmazott elúciós körülmények között a komponensek disszociációs egyensúlyának eltolódásának retenci-óra gyakorolt hatása elhanyagolható. Kálium-hidroxid mozgófázis mellett a metanol tar-talom növelése minden karboxilátra vonatkozóan a retenció csökkenését eredményezte, míg nátrium-hidroxid esetében, benzoát és szalicilát kivételével növekedés volt tapasz-talható. El˝obbiek alapvet˝oen a komplexképz˝odési egyensúlyi állandók változásával ma-gyarázhatóak. Míg KOH eluens alkalmazása esetén az állófázis ioncserekapacitása eleve maximális, addig Na-kriptand komplexképz˝odési állandójának MeOH hozzáadásával va-ló növelése révén növekszik az álva-lófázis ioncserekapacitása.

Az egyes karboxilátok retenciós tényez˝ojének az eluens szerves oldószertartalmának függ-vényében való változását [6] szerint az alábbi lineáris összefüggéssel írtam le.

lgk⁰ = lgk₀⁰ −S⁰Φ⁰ (3.31)

aholk₀’ a szerves oldószer mentes alkáli-hidroxid mozgófázis esetén mérhet˝o retenciós tényez˝o,Φ’ a szerves oldószer térfogataránya,S⁰pedig az adott komponens visszatartásá-nak metanol tartalom függvényében való változását jellemz˝o paraméter. Mérési eredmé-nyeimet, valamint a (3.31) összefüggést felhasználva meghatároztam az egyes karbonsav anionokhoz tartozóS⁰ paramétereket, melyek értékét a 3.10. táblázatban tüntettem fel.

KRIPTAND-FUNKCIONALIZÁLT TÖLTETEKEN

3.10. táblázat. A retenciós tényez˝o változását, az alkáli-hidroxid mozgófázis metanol tartalmának függvényében leíróS’paraméter alkáli-hidroxid mozgófázisok esetén.

KOH NaOH

Komponens k0’ S’ R² k0’ S’ R²

formiát 0,463 (-1,44) - 0,206 1,66 0,9906 acetát 0,420 -1,23 0,9644 0,156 2,91 0,9692

laktát 0,420 (-1,47) - 0,174 2,49 0,9853

propionát 0,585 (-3,58) - 0,261 0,64 0,9978 piruvát 0,714 (-2,45) - 0,279 1,16 0,9616 oxalát 2,859 -2,84 0,9833 0,668 3,29 0,9815 malonát 2,897 -2,70 0,9636 0,667 3,25 0,9899 szukcinát 3,229 -2,18 0,981 0,713 3,17 0,9709 adipát 3,845 -2,84 0,9992 0,814 3,10 0,9958 pimelát 4,913 -3,51 0,9996 0,947 2,42 0,9574 fumarát 6,257 -2,99 0,8461 1,118 3,15 0,9615 maleát 3,128 -2,33 0,8101 0,678 2,83 0,9294 tartarát 3,262 -2,09 0,7922 0,675 3,48 0,9789 citrát 25,733 -5,27 0,975 2,590 4,25 0,9743

TFA 5,570 -4,50 0,9674 1,403 0,63 0,8

BCA 6,862 -4,96 0,9636 1,920 (-0,05)

-benzoát 11,724 -6,35 0,9904 3,942 -2,14 0,9631 ftalát 7,755 -4,65 0,9481 1,327 2,83 0,9963 szalicilát 73,477 (-8,01) - 34,277 -3,07 0,96

A 3.6. táblázatban szerepl˝o komplexképz˝odési és ioncsere-egyensúlyi, valamint a 3.10.

táblázatban feltüntetettS’paraméterek ismeretében a (3.31) egyenletben szerepl˝o k₀’ ta-got a b˝ovített kriptand modell alapján számítva meghatároztam az egyes komponensek retenciós felületeinek mozgófázis koncentráció és metanol tartalom függvényében várha-tó alakulását (3.4.14. ábra). Az eredmények alapján a metanol, mint szerves eluensmó-dosító alkalmazása egy további optimalizálási lehet˝oség a koncentráció illetve kapacitás gradiens módszerek mellett makrociklus alapú állófázisok esetén.

Metanol tartalmú mozgófázissal végzett elúció során a retenciós tényez˝ok és ezáltal a sze-lektivitás változtatása mellett az elválasztás felbontása is javítható. Kísérleti munkám so-rán azt tapasztaltam, hogy n-decil-2.2.2 kriptand típusú állófázis esetén az alkáli-hidroxid mozgófázishoz 4-5 v/v %-ban metanolt adva kedvez˝o változás érhet˝o el a vizsgált kar-bonsav anionok kromatográfiás csúcsalakjai tekintetében (3.4.15. ábra).

KRIPTAND-FUNKCIONALIZÁLT TÖLTETEKEN IRUPLiW DFHWiW ODNWiW SURSLRQiW SLUXYiW

(b) 7)$ %&$ EHQ]RiW IWDOiW

7)$ %&$ EHQ]RiW IRUPLiW DFHWiW ODNWiW SURSLRQiW SLUXYiW IRUPLiW DFHWiW ODNWiW SURSLRQiW SLUXYiW

(d)

3.4.14. ábra. Monovalens, valamint halogénezett és aromás karbonsav anionokra szá-mított retenciós felületek az eluens metanol tartalmának és koncentrációjának változása függvényében KOH (a,b) és NaOH (c,d) mozgófázisok esetén.

(a)

Retenciós id [min]

KOH (15mM) + 4.25 % MeOH

Retenciós id [min]

NaOH (15mM) + 4.25 % MeOH

3.4.15. ábra. A mozgófázis metanol tartalmának elúciós csúcsalakokra gyakorolt hatása KOH (a) és NaOH (b) eluensek esetén.

(a): 1−acetát, 2−piruvát, 3−maleinát, 4−TFA, 5−BCA, 6−benzoát, 7−ftalát (b): 1−pimelát, 2−BCA, 3−benzoát, 4−ftalát, 5−szalicilát

A folyadékkromatográfiás készülékek teljesítményének, érzékenységének és az elválasz-tási módszerek hatékonyságának, szelektivitásának növelése folyamatos munkát ad a szak-emberek számára. A felmerül˝o analitikai feladatok hatékony megoldása, különösen komp-lex minták esetében a kromatográfiás rendszer és az elválasztandó komponensek, továbbá a mátrixalkotók részletes ismeretét igényli. Ezen ismeretek megszerzése gyakorlati és el-méleti alapkutatások révén lehetséges. Doktori kutatómunkám alapvet˝o célja az említett alapkutatások eredményeinek b˝ovítése, folyadékkromatográfiás gyakorlatban is haszno-sítható információk megszerzése volt.

Támaszkodva a folyadékkromatográfia és az ionkromatográfia általánosan elfogadott el-méleteire, felhasználva az elválasztástechnika alapösszefüggéseit, célom volt a folyadék-kromatográfiás kolonnák tulajdonságainak, különös tekintettel azok szemcseméret elosz-lásának (PSD), valamint nyomásesésének elválasztási hatékonyságra gyakorolt hatásá-nak részletes megismerése, továbbá komplexképz˝odési egyensúlyi folyamatok ioncsere-kromatográfiás jelent˝oségének, alkalmazhatóságának vizsgálata.

A PSD elválasztási hatékonyságra gyakorolt hatásával számos tanulmány foglalkozik, azonban mivel az oszloptöltés min˝osége nehezen reprodukálható, a kísérleti adatok össze-hasonlítása nem ad egyértelm˝u, teljes mértékben megbízható eredményt. El˝obbire tekin-tettel doktori munkám keretében olyan elméleti modellt dolgoztam ki, mely lehet˝oséget ad a PSD hatásának, oszloptöltés min˝oségét˝ol független, gyors, készülék- és oldószer-használat mentes vizsgálatára.

Az oszloptöltetek PSD szórásának elválasztási hatékonyságra gyakorolt hatását az általá-nos sebességi modell segítségével vizsgáltam. Számításaim során a töltet szemcseméret eloszlását lognormális eloszlással jellemeztem. A szemcseméret eloszlás szórásának ha-tékonysági paraméterekre (tányérszám, felbontás, csúcskapacitás) gyakorolt hatását 5µm és 2,6µm átlagos szemcseátmér˝oj˝u, teljesen porózus illetve tömörmagvú töltetek, vala-mint különböz˝o vizsgálandó molekulaméret tartományok esetében vizsgáltam.

Megállapítottam, hogy a tömörmagvú fázisok sz˝ukebb PSD-vel jellemezhet˝oek, és a po-rózus töltetekhez képest, különösen a nagyméret˝u molekulák esetén hatékonyabb elvá-lasztást tesznek lehet˝ové. A porózus töltetek tekintetében a PSD szórásának

csökkenté-A < 2µm szemcseátmér˝oj˝u kromatográfiás töltetek és az UHPLC rendszerek megjelené-sével el˝otérbe került az oszlop nyomásesés elválasztásra gyakorolt hatásának vizsgálata.

Több tanulmány is igazolta, hogy nagyméret˝u molekulák (peptidek, proteinek) esetében a nyomásváltozás észrevehet˝oen befolyásolja az adott komponens retencióját. El˝obbi hát-terében a mozgófázis és ezzel együtt a komponens lineáris vándorlási sebességének, vala-mint moláris térfogatának megváltozása áll. Munkám során az oszlopbeli nyomásesés retencióra és elválasztási hatékonyságra gyakorolt hatását a Gibbs-féle szabadentalpia egyenlet és az egyensúlyi-diszperzív modell segítségével részleteiben vizsgáltam.

Magasabb nyomásesés és moláris térfogatváltozás esetén a retenciós tényez˝o és a vándor-lási sebesség jelent˝osebb mérték˝u változását tapasztaltam. Megállapítottam, hogy nagy-méret˝u molekulák UHPLC körülmények között történ˝o elválasztása során a nyomásesés okozta sebesség gradiens retenciós tényez˝ore gyakorolt hatása nem hagyható figyelmen kívül.

Az egyensúlyi-diszperzív modellt a Martin-Synge algoritmus alkalmazásával megold-va számítottam az oszlopbeli sávprofilokat, majd az elúciós csúcsprofilokat. Utóbbiak-ból momentumanalízissel meghatároztam a várható retenciós id˝o, csúcsszélesség, csúcs-aszimmetria és elérhet˝o tányérszám értékeket. Megállapítottam, hogy a nyomásesés és moláris térfogatváltozás növekedése a sávok hosszirányú varianciájára, valamint a csúcs-szélesség, csúcsaszimmetria és tányérszám értékekre egyaránt kedvez˝otlen hatást gyako-rol. Számításokkal igazoltam, hogy a komponens sávok oszlopból való megnövekedett ki-lépési sebessége egyfajta sávkompressziós hatásként, különösen a magasabb∆pés∆V_m tartományokban részben vagy teljes mértékben kompenzálhatja az oszlopbeli sávszélese-dést.

A Gd(III) és Gd(III) specieszek analitikája az 1980-as évekt˝ol kezd˝od˝oen egyre nagyobb figyelmet kapott. A különböz˝o Gd-kelátok MRI kontrasztanyagként való felhasználása a szennyvíztisztítási technológiák alacsony eltávolítási hatásfoka következtében jelent˝os környezeti terhelést jelent. A vízkezelés során komplexb˝ol felszabaduló Gd(III) er˝osen toxikus, felszíni vizekben és potenciálisan ivóvizekben való megjelenése komoly kocká-zatot jelent. A Gd(III) és specieszeinek vizsgálata jellemz˝oen csatolt analitikai módsze-rekkel történik, mely technikák m˝uszer és szerves oldószer igénye magas. Az ionkro-matográfiás módszerek jelent˝osen egyszer˝ubb készülékigény˝uek és szerves oldószerek felhasználását sem igénylik, mindemellett lehet˝oséget adnak az egyes Gd(III) specieszek mellett szervetlen és szerves mátrixionok szimultán min˝oségi és mennyiségi meghatá-rozására, akár magas sótartalmú minták esetében is. El˝obbiek ismeretében kutatómun-kát végeztem különböz˝o poliamino-karboxilát ligandumok Gd³⁺fémionnal alkotott kelát komplexeinek anioncsere-kromatográfiás elválasztására vonatkozóan.

és koncentrációviszonyok függvényében jellemz˝o móltörteloszlását. Lehetséges mátrix-komponensek közül PO³⁻₄ ion esetében úgy találtam, hogy annak magas mintaoldatbeli koncentrációja befolyásolhatja a kelát komplexek kialakulását.

Az anioncsere-kromatográfiás módszert, lúgos elúció (pH > 10) mellett alkalmasnak talál-tam Gd-EDTA, Gd-DCTA és Gd-DTPA kelátok meghatározására. Standard mintaoldatot injektálva a kromatográfiás csúcsokból frakciógy˝ujtést követ˝oen igazoltam, hogy az el-választott csúcsok valóban Gd-DTPA és Gd-EDTA komplexekhez tartoznak. Analitikai mér˝ogörbe felvételét követ˝oen meghatároztam a módszer Gd-DTPA komplexre vonatko-zó kimutatási határkoncentrációját (LOD = 0,2µg/L (0,37 nM)).

Cl⁻, NO⁻₃, Gd-DTPA, PO³⁻₄ , SO²⁻₄ és Gd-EDTA anionokra retenciós adatbázist rögzítet-tem. Elméleti modell vezettem le a komponensek retenciójának mozgófázis pH és ion-er˝osség függvényében való leírására. A modellt mérési adatokra illesztve meghatároztam az egyes anioncsere-egyensúlyi és intereluens állandók értékeit. Az illesztett paraméterek és a modell felhasználásával kiszámítottam a komponensek retenciós, valamint felbontás felületeit. Ezen felületeket együttesen értékelve megadtam a vizsgálni kívánt komponen-sek szelektív elválasztását biztosító optimális elúciós körülményeket.

Er˝os kationcserél˝o SPE töltet és DTPA komplexképz˝o ligandum alkalmazásán alapu-ló mintael˝okészítési eljárást dolgoztam ki, mely a mátrixalkotók hatékony eltávolítása mellett biztosítja nyomnyi mennyiség˝u Gd-kelát komplexek reprezentatív min˝oségi és mennyiségi meghatározását.

Egyszer˝u kémiai szerkezetük ellenére a különböz˝o karbonsavak és származékaik szá-mos területen (pl.: környezeti minták, élelmiszeripar, gyógyszeripar stb.) fontos sze-repet játszanak, min˝oségi és mennyiségi meghatározásuk gyakori analitikai feladat. A fordított-fázisú folyadékkromatográfia mellett ionkromatográfiás technikák (ionkizárás, ioncsere) is lehet˝oséget adnak az említett komponensek meghatározására. Az ioncsere-kromatográfiában használt állófázisok között rendelkezésre állnak makrociklikus ligan-dummal funkcionalizált állófázisok is, melyek bár széles körben nem terjedtek el, több el˝onyös tulajdonsággal is rendelkeznek. Ezen töltetek esetében az elválasztást megha-tározó kémiai folyamatok, különösen szerves analitok tekintetében teljes részletességgel nem ismertek, így doktori kutatómunkámat szervetlen és karboxilát anionok n-decil-2.2.2 kriptand ligandumokkal funcionalizált makrociklus alapú ioncserél˝on, alkáli-hidroxidos elúció mellett mutatott retenciós viselkedésének vizsgálatára is kiterjesztettem.

Megállapítottam, hogy az alkalmazott elúciós körülmények között a komplexált és sza-bad kriptand specieszek túlsúlya jellemz˝o, az egyszeresen protonált forma megjelenésével csak Li⁺ fémion esetén kell számolni, kétszeresen protonált ligandum jelenléte mindhá-rom alkáli fémion esetében elhanyagolható.

való alakulásának el˝orejelzésére retenciós modellt („b˝ovített kriptand modell") vezettem le. A számított eredmények kísérleti adatbázissal való összevetése mellett meghatároztam Cl⁻, BrO⁻₃, NO⁻₂, Br⁻, NO⁻₃, SO²⁻₄ és PO³⁻₄ , valamint formiát, acetát, laktát, propionát, piruvát, oxalát, malonát, szukcinát, adipát, pimelát, fumarát, maleát, tartarát, citrát, TFA, BCA, benzoát, ftalát és szalicilát anionok esetén az elválasztást KOH, NaOH és LiOH mozgófázisok esetén befolyásoló egyensúlyi paramétereket, illetve a retenció és a kémiai szerkezet közötti alapvet˝o összefüggéseket.

A h˝omérséklet, kriptand állófázison való retencióra gyakorolt hatásának vizsgálata során egyérték˝u anionok esetében a van’t Hoff összefüggés alapján meghatároztam a retenciót jellemz˝o f˝obb termodinamikai paramétereket. Homológ sorok retenciójának h˝omérséklet-függését vizsgálva mono- és dikarbonsavak esetére megadtam a szabadentalpia változás szénatomszám függvényében jellemz˝o változásának mértékét.

Retenciós modelleket vezettem le a komponensek kriptand alapú koncentrációgradiens és kapacitásgradiens elúció esetén várható retenciójának el˝orejelzésére. Vizsgáltam továbbá szervetlen és karbonsav anionok retenciójának metanol tartalmú mozgófázis esetén való alakulását és megállapítottam, hogy alacsony v/v %-ban alkalmazott MeOH eluensmódo-sító a csúcsalakok javítása révén növelheti az elválasztás hatékonyságát.

Doktori munkám eredményei elméleti és gyakorlati területen egyaránt hasznosíthatóak. A szemcseméret eloszlás tekintetében végzett elméleti kutatásom a folyadékkromatográfiás oszloptöltetek fejlesztési irányainak kijelölésére vonatkozóan szolgáltat hasznos informá-ciót. A kolonnák nyomásesésének elválasztási hatékonyságra gyakorolt hatásával kap-csolatos eredményeim a HPLC - UHPLC módszertranszferek során adhatnak segítséget a retenciós viselkedés, els˝osorban nagyméret˝u molekuláknál jelentkez˝o változásának értel-mezésében. Gd-kelátok anioncsere-kromatográfiás elválasztásával kapcsolatban született eredményeimmel igazoltam, hogy a csatolt technikák mellett az egyszer˝ubb m˝uszer és kevésbé terhel˝o vegyszerigény˝u ionkromatográfia is alkalmas lehet a különböz˝o Gd(III) specieszek min˝oségi és mennyiségi meghatározására, míg a kidolgozott retenciós modell mintamátrix-specifikus módszerek kidolgozásához nyújt segítséget. Kriptand alapú an-ioncserél˝o állófázison végzett kísérleti munkám hozzájárul szervetlen anionok és karbo-xilátok makrociklikus ioncserél˝on történ˝o elválasztása során lejátszódó egyensúlyi folya-matok részletesebb megismeréséhez. A kidolgozott retenciós modellek és meghatározott egyensúlyi paraméterek a megfelel˝o elúciós körülmények meghatározásában nyújtanak segítséget.

[1] S. Fekete, K. Horváth, and D. Guillarme, „Influence of pressure and temperature on molar volume and retention properties of peptides in ultra-high pressure liquid chromatography,”J. Chromatogr. A, vol. 1311, pp. 65–71, 2013.

[2] K. Kümmerer and E. Helmers, „Hospital effluents as a source of gadolinium in the aquatic environment,”Environ. Sci. Technol., vol. 34(4), pp. 573–577, 2000.

[3] M. Cyris, „Behavior of gadolinium-based diagnostics in water treatment,” Ph.D.

dissertation, Institut für Instrumentelle Analytische Chemie der Universität Duisburg-Essen, 2013.

[4] L. R. Snyder, J. J. Kirkland, and J. W. Dolan,Introduction to Modern Liquid Chro-matography, 3rd ed. Hoboken, New Jersey: John Wiley & Sons, Inc., 2011.

[5] S. C. Moldoveanu and V. David,Essentials in Modern HPLC Separations. Am-sterdam: Elsevier, 2013.

[6] J. Weiss,Handbook of Ion Chromatography, 4th ed. Weinheim, Germany: Wiley-VCH, 2016.

[7] J. P. Foley and J. G. Dorsey, „Equations for calculation of chromatographic figures of merit for ideal and skewed peaks,”Anal. Chem., vol. 55(4), pp. 730–737, 1983.

[8] A. J. P. Martin and R. L. M. Synge, „A new form of chromatogram employing two liquid phases: A theory of chromatography 2. application to the micro-determination of the higher monoamino-acids in proteins,” Biochem. J., vol.

35(12), pp. 1358–1368, 1941.

[9] L. C. Craig, „Identification of small amounts of organic compounds by distribution studies ii. separation by counter-current distribution,” J. Biol. Chem., vol. 155, pp.

519–534, 1944.

[10] J. C. Giddings and H. Eyring, „A molecular dynamic theory of chromatography,”

J. Phys. Chem., vol. 59(5), pp. 416–421, 1955.

[11] F. Dondi and M. Remelli, „The characteristic function method in the stochastic theory of chromatography,”J. Phys. Chem., vol. 90(9), pp. 1885–1891, 1986.

[12] F. Dondi, A. Cavazzini, M. Remelli, A. Felinger, and M. Martin, „Stochastic the-ory of size exclusion chromatography by the characteristic function approach,” J.

Chromatogr. A., vol. 943(2), pp. 185–207, 2002.

[13] A. Felinger, A. Cavazzini, M. Remelli, and D. F., „Stochastic−dispersive theory of chromatography,”Anal. Chem., vol. 71(20), pp. 4472–4479, 1999.

[14] A. Felinger, A. Cavazzini, and F. Dondi, „Equivalence of the microscopic and mac-roscopic models of chromatography: stochastic–dispersive versus lumped kinetic model,”J. Chromatogr. A., vol. 1043(2), pp. 149–157, 2004.

[15] G. Guiochon, A. Felinger, D. G. Shirazi, and A. M. Katti,Fundamentals of Prepa-rative and Nonlinear Chromatography. Amsterdam: Elsevier, 2006.

[16] E. Wicke, „Empirische und theoretische untersuchungen der sorptionsgeschwin-digkeit von gasen an porösen stoffen ii,”Kolloid Z., vol. 86(3), pp. 295–313, 1939.

[17] J. N. Wilson, „A theory of chromatography,” J. Am. Chem. Soc., vol. 62(6), pp.

1583–1591, 1940.

[18] D. DeVault, „The theory of chromatography,” J. Am. Chem. Soc., vol. 65(4), pp.

532–540, 1943.

[19] J. C. Giddings,Dynamics of Chromatography. New York: M. Dekker, 1965.

[20] J. J. van Deemter, F. J. Zuiderweg, and A. Klinkenberg, „Longitudinal diffusion and resistance to mass transfer as causes of nonideality in chromatography,”Chem.

Eng. Sci., vol. 5(6), pp. 271–289, 1956.

[21] P. C. Haarhoff and V. der Linde H. J., „Concentration dependence of elution curves in non-ideal gas chromatography,”Anal. Chem., vol. 38(4), pp. 573–582, 1966.

[22] D. M. Ruthven,Principles of Adsorption and Adsorption Processes. New York:

Wiley, 1984.

[23] E. Kuˇcera, „Contribution to the theory of chromatography: linear non-equilibrium elution chromatography,”J. Chromatogr., vol. 19(2), pp. 237–248, 1965.

[24] M. Kubin, „Beitrag zur theorie der chromatographie ii. einfluss der diffusion aus-serhalb und der adsorption innerhalb des sorbens-korns,” Collect. Czech. Chem.

Commun., vol. 30(9), pp. 2900–2907, 1965.

[25] K. Horváth, F. Gritti, J. N. Fairchild, and G. Guiochon, „On the optimization of the shell thickness of superficially porous particles,” J. Chromatogr. A, vol. 1217, pp.

6373–6381, 2010.

[26] A. Felinger, B. Boros, and R. Ohmacht, „Effect of pressure on retention factors in hplc using a non-porous stationary phase,” Chromatographia, vol. 56(1), pp.

S61–S64, 2002.

[27] M. Martin and G. Guiochon, „Effects of high pressure in liquid chromatography,”

J. Chromatogr. A, vol. 1090(1-2), pp. 16–38, 2005.

[28] M. C. Ringo and C. E. Evans, „Pressure-dependent retention and selectivity in reversed-phase liquid chromatographic separations usingβ-cyclodextrin stationary phases,”Anal. Chem., vol. 69(4), pp. 643–649, 1997.

[29] M. C. . Ringo and C. E. Evans, „Pressure-induced changes in chiral separations in liquid chromatography,”Anal. Chem., vol. 69(24), pp. 4964–4971, 1997.

[30] C. E. Evans and J. A. Davis, „Effect of pressure-induced ionization, partitioning, and complexation on solute retention in reversed-phase liquid chromatography,”

Anal. Chim. Acta, vol. 397(1-3), pp. 163–172, 1999.

[31] V. L. McGuffin, C. E. Evans, S. H. Chen, V. V. Mozhaev, K. Heremans, J. Frank, P. Masson, and C. Balny, „Direct examination of separation processes in liquid chromatography: Effect of temperature and pressure on solute retention,” J. Mic-rocolumn. Sep., vol. 5, pp. 3–10, 1993.

[32] V. L. McGuffin and S. H. Chen, „Molar enthalpy and molar volume of methylene and benzene homologues in reversed-phase liquid chromatography,” J. Chroma-togr. A, vol. 762(1-2), pp. 35–46, 1997.

[33] V. L. . McGuffin and S. H. Chen, „Theoretical and experimental studies of the effect of pressure on solute retention in liquid chromatography,”Anal. Chem., vol.

69(5), pp. 930–943, 1997.

[34] M. M. Fallas, U. D. Neue, M. R. Hadley, and D. V. McCalley, „Investigation of the effect of pressure on retention of small molecules using reversed-phase ultra-high-pressure liquid chromatography,” J. Chromatogr. A, vol. 1209(1-2), pp. 195–205, 2008.

[35] M. M. . Fallas, U. D. Neue, M. R. Hadley, and D. V. McCalley, „Further investiga-tions of the effect of pressure on retention in ultra-high-pressure liquid chromato-graphy,”J. Chromatogr. A, vol. 1217(3), pp. 276–284, 2010.

[36] M. M. Fallas, M. R. Hadley, and D. V. McCalley, „Practical assessment of frictional heating effects and thermostat design on the performance of conventional (3 µm and 5 µm) columns in reversed-phase high-performance liquid chromatography,”

J. Chromatogr. A, vol. 1216(18), pp. 3961–3969, 2009.

[37] L. Novakova, J. L. Veuthey, and D. Guillarme, „Practical method transfer from high performance liquid chromatography to ultra-high performance liquid chroma-tography: The importance of frictional heating,” J. Chromatogr. A, vol. 1218(44), pp. 7971–7981, 2011.

[38] A. de Villiers, H. Lauer, R. Szucs, S. Goodall, and P. Sandra, „Influence of frictio-nal heating on temperature gradients in ultra-high-pressure liquid chromatography on 2.1 mm i.d. columns,”J. Chromatogr. A, vol. 1113(1-2), pp. 84–91, 2006.

[39] S. Fekete, J. L. Veuthey, D. McCalley, and D. Guillarme, „The effect of pressure and mobile phase velocity on the retention properties of small analytes and large biomolecules in ultra-high pressure liquid chromatography,”J. Chromatogr. A, vol.

1270, pp. 127–138, 2012.

[40] X. Liu, P. Szabelski, K. Kaczmarski, D. Zhou, and G. Guiochon, „Influence of pressure on the chromatographic behavior of insulin variants under nonlinear

con-[41] J. E. Madden, M. J. Shaw, G. W. Dicinoski, N. Avdalovic, and P. R. Haddad, „Si-mulation and optimization of retention in ion chromatography using virtual column 2 software,”Anal. Chem., vol. 74(23), pp. 6023–6030, 2002.

[42] D. T. Gjerde, G. Schmuckler, and J. S. Fritz, „Anion chromatography with low-conductivity eluents,”J. Chromatogr. A, vol. 187(1), pp. 35–45, 1980.

[43] P. R. Haddad and C. E. Cowie, „Computer-assisted optimization of eluent con-centration and ph in ion chromatography,”J. Chromatogr. A, vol. 303, pp. 321–330, 1984.

[44] M. J. Van Os, J. Slanina, W. E. De Ligny, W. E. Hammers, and J. Agterdenbos,

„Determination of traces of inorganic anions by means of high-performance liquid chromatography on zipaxsax columns,” Anal. Chim. Acta, vol. 144, pp. 73–82, 1982.

[45] P. R. Haddad and J. P. E., Ion Chromatography - Principles and Applications,

[45] P. R. Haddad and J. P. E., Ion Chromatography - Principles and Applications,

In document Komplex egyensúlyi és hatékonysági paraméterek vizsgálata az ion- és folyadékkromatográfiában (Pldal 102-132)