épen állott utolsó középkori falak statarialiter megsemmi- síttetnek.
Es ez igy nagyon jól van. Megjön az idő, és talán nem sokára, hogy nemzetellenes féltudósok azt is tagadni fogják, hogy a magyarnak csak valaha voltak is némi műemlékei;
hiszen egyáltalán úgy is el van terjedve azon hir, hogy Pest egészen újabb keltű város, mely alig számít többet egy vagy másfél száz esztendőnél! Es ezen bizonyos tudatlanság axió
májának van nem egy védője, még azok közt is, kik művel
teknek és tanultaknak csúfoltatják magukat a még keveseb
bét tudó tömeg által.
Hogy valami mégis maradjon régi erődítésünkből, hogy legyen legalább egy lap, mely talán a nagyobb pietással biró utókor által felkerestessék, mellékelem Bergh barátom tudó
sítását, fentartván magamnak a Pest bástyáira vonatkozó s még emlékezetemben és jegyzőkönyveimben lévő adatok közlését.
»Becses felszólítására mellékelve van szerencsém a pestvárosi régi bástya maradványainak felvételét beküldeni s egyúttal annak szerkezetére vonatkozó észleleteimet közölni.
A múlt év elején, midőn ezen felvételt teljesítém, a régi város-falnak még két részletét ismertem eredeti valóságában, beépítetlenül; a bástya-utcza 25-ik sz. a. Tury képv. úr akkor még üres, de azóta már beépített telkén és Kovács József orvos úr telkén a só-utczában, mely résznek lebontása e napokban szintén megkezdetett; e két ponton tett vizsgálódásaim és méréseim és e két pont közt még félig beépítve található maradványok figyelembe vétele arról tanúskodtak, hogy ezen mintegy 40—50° hosszú majdnem egészen egyenes vonalon a szerkezet a rajzban előtüntetett (^76. lapon) módon minden torony nélkül, rendszeresen és az egyes méretekben feltűnő pontossággal vitetett keresztül. A fal anyaga tisztán kő és pedig a most is általános használatban lévő kőbányai és promontori-féle kivétel nélkül; téglának legkisebb nyomát sem találhattam. A mellvéd felső része faragott kövekből van
Digitized by
76 RÖMER FLÓRIS
szorgalmasan összeállítva, a mellvéden aluli vastag fal azonban kevésbbé pontos munkát m u tat; a falragasz kavicsokkal készít
tetett s rendkívül erős. Tagozatok az egész falon a koronát képező esvetőn kívül nem fordulnak elő; kívülről úgy látszi k általában vakolva volt, míg belső, város felőli részén épen nem. A lőrések belülről 2' széles fülkét képeznek és
ék-alak-Digitized by
A RÉGI PEST.
bán l"-nyi nyílásra szorulnak össze; a lőrés alján a fal kül- vonaíán , a bástyánál párhuzamos és vízszintes, mintegy 1 Vadnyi átmérőü henger-alakú üredék észlelhető, mely a lőréstől jobbra és balra mintegy 9—12''-nyire a falba mélyed.
Abbeli vizsgálódásaim, hogy a régi talaj felett a bás
tyának mily magassága lehetett, biztos eredményre nem vezettek; ásatás alkalmával ugyan a mellvédtől lefelé szá
mítva 3 0—3'-nyira egy bókázatot képező kiszökellésre akad
tam s közvetlen e felett még az állásolás alkalmával kiha
gyott üregek helyei voltak láthatók, úgy hogy felvehető, misze
rint a falnak legalább is 4 0 magasnak kellett belül lennie, nem számítván ehhez a 7' magas mellvédet; — ezen felvétel mel
lett a régi talajnak legalább 7'-bal mélyebben kellett feküd
nie a bástya-utcza mostani legmélyebb pontjánál.
Pest B e r g h K á r o l y . « Ezek Bergh sorai. Kár, hogy a régi árkokról semmi alapos adataink nincsenek, de már ezekből is láthatjuk, hogy Pest falai nem valami durva, elhamarkodott müvű építmé
nyek, hanem valóban mintaszerű alkotványok, melyek jómódú, sőt gazdag városról tanúskodnak.
Egy reményünk van, hogy a régi bástyákhoz épített házak választó falai a magyar-utczában és az országút mel
lett a Károlykaszárnyáig, a vandalismus ellen védve, egyes darabokban még fenmaradnak, hogy a jövő archaeologjainak némi csekély anyagul szolgálhassanak. Már legújabban a f e hér hajó, Pestnek újra születésével egykorú ház falai ledönté
se alkalmával ismét bebizonyítva látjuk föltevésünket, miért tápláljuk a reményt, hogy ezen bontásnál, valamint ab. Sina- féle ház lerombolása alkalmával talált város falak mindenütt e vonalon előfordulandnak.
Fontos kérdés lenne az: ki építette légyen Pestnek már most egészen elpusztuló fa la it? — Vannak, kik azokat Robert Károlynak tulajdonítják; ezek ellen Podhradczky Bertrandon de la Brouquiére Engel szerinti (Geschichte des ungarischen Reiches II. 37 6.) idézetét hozza fel: Pest sei eine ziemlich gute offene Stadt, mig nevezett utazó 1432-ben ere
detileg ezt mondja, Budáról visszatérvén: E t de la retournay arriere a Paste qui est une asses grosse ville champestre; mi
Digitized by
78 KÚMER FLÓUIS
talán azt is jelenthetné, ellentétben a hegyes Budával, hogy
Pest rónán fekvő város. .
' Bajos ott valami bizonyosat akarni mondani, hol semmi írott adat nincsen; de maguk a falmaradványok sem olyanok, hogy határozott jelleggel bírnának. Nem kételkedhetünk ugyan IY. Béla erődítési törekvésein; III. Endréről is tud
juk, hogy 1297-ben Posonynyal Széplakot (Schöndorf) egye
sítette és elrendelé, hogy kőből vagy másból épített házaik a városfalak erősítésére használtassanak (Arpádkori uj ok
mánytár. X. 170.); és ugyanazon évben a fertői vám feléből Sopron roskadozó falait is fölépíttetni rendeli (u. o. 171.1.);
tudjuk, hogy Nagy Lajos Budát, Kassát, Kolosvárt látta el falakkal, valamint Zsigmond is, ki némely várost falövvel határozott kerittetni, főleg azért, hogy a nyílt helyeknek menedékük legyen, hová vagyonukat biztosan elrejthessék.
(F e jé r: Iloni városaink. 49.1.)
De P e strő l eddig hasonló adatokat nem bírunk, bár ezért a reményről le nem mondunk, hogy még idővel ezen irányban biztos adatokkal fel fogunk léphetni.
V.
Pest a tőrök foglalás alatt.
18. §. P e s t s z o m o r ú á l l a p o t a .
Azon szomorú állapotnak, mely a mohácsi vész után hazánkra, főleg annak fővárosára Budára , és az akkoron dunántúli elővárosának tekintett Pestre nézve a török járom alatt elérkezett, vészteljes előjátéka volt a parasztok keresz
tes háborúja, mely a kereszténység ellenségei ellen szerez
tetvén, magát a hazát rémületbe hozta. — A 40,000-ből álló csőcselék 1514-ben a Rákoson gyülekezett, vezérei Dózsa György, Lőrincz a czeglédi p a p , és Sáleres Ambrus pesti polgár, mindannyi hadak parancsnokai, nem gátolták, hogy portyázóik a két városnak kültelkein fekvő nemesek házait ki ne rabolják, fel ne gyújtsák, és lakóikat válogatott kínok
kal halálra ne gyötörjék.
A gondatlanul pazarló király nélkülözte a legszüksége
Digitized by
sebbeket, és a hitelezők közt első sorban a buda-pesti polgár
ság épen úgy szerepelt, mint hajdan Zsigmond király alatt.
Sok lenne lépcsőzetenkint elmesélni azt, mily nyomorra jutott Pest ezen országos veszély alatt, midőn már 1526-ban Báthory István nádor kénytelen Buda vagy a Rákos helyett az ország rendéit Komáromba híni tanácskozásra, és ezen szokatlan meghivást avval indokolni: »hiszen jól tudjátok, hogy Buda és Pest városai elégtek, és az élelmektől egészen megfosztrák /«
I. Ferdinánd, midőn 1527-ben aug. 22-kén V III. Henrik angol királynak ir, levelét így keltezi: Datum in castris nostris ad civitatem Budensem infra Pest positis (Monum. Hungáriáé histor. V. 168.), és ugyanezen 1527-ben Ursinus Velius már csak említi, hogy Pest a török csapás és az ellenséges felpör
kölés előtt gazdag és előkelő város volt; ámbár tudjuk, hogy kültelkei mintegy három mértföldnyire terjedtek, magyar és német lakói jobb időkben mindenféle kereskedést űztek, leg
inkább pedig nemes és édes boraikat1) eladás végett Len
gyelországba és Silesiába vitték.
De azért az első csapás után ismét összeszedhette ma
gát a sokat szenvedett város, mert 1532-ben János király parancsolja Dohó Ferencz hívének: hogy fényes készülettel
*) Mifélék voltak e borok, látjuk ns. themeswari Bodó Mihály végrendeletéből, mely 1511-ben készülvén igy szól: dominus pallati- nus tenetur pro vinis florenis quinquaginta. Item dominus prepositus albensis tenetur pro vinis florenis XXXVIII. Item apud dominam meam generosam habeo precia quatvor vinorum Zeremiensium. . , Item vina tam Zirimiensia quam simigiensia in celarys quinquaginta, modo plura. . . . Item in opido de Kamanch (Kamenicz) habeo octo vina Zeremiensia ex quibus tria dentur domine ursule. . . . Item domine Katherine . . . lego florenos XXV. et duo vina simigiensia. Item domine dorothee sagwary Moniali lego vnum vinum simigiense . . . Capelle sancti Michaelis lego florenos VIII. et unum vinum simigiense. (Hazai Ok
mánytár. I. 402.) — Oláh Miklós esztergomi érsek pedig »Hungária et Atila«-jában Lib. I. Caput. X. azt m ondja: Pesthum . . . vinis exo
ticis, non Sirimicis modo optimis, atque perinde ac Cretica sunt dulci sapore praestantibus; sed etiam Baroniaicis, Somodinis, ac alterius generis ; praeter haec mercaturis quoque omnibus celebris. Még ekkor a tokaji bor nem bírt azon hirrel, melyről ma az egész világon ismerik.
Digitized by
80 RÓMER PLÓRIS
jöjjön Pestre, hol a király Keresztelő sz. János napján időzni fog; elmaradását pedig árulásnak fogja tekinteni.
A változó szerencse Pestet ezután hol a török, hol a német kezébe játszotta, és a város, mely majd kizárólagosan erődített helynek vétetett, városi jellegétől mintegy meg
fosztva, csakis vár gyanánt birt még némi fontossággal.1) Mert Pest7 már Soliman első foglalása alkalmával 1526-ban?
iparkodó polgárainak legnagyobb részét elvesztette azon düh által, melylyel őket a törökök lekonczolák. Lakosok nélkül természetesen a város polgári építményei is lassanként ha
lomra dűltek.
Azonban a fenmaradt lakók is lassanként elszéledtek, ámbár a visszafoglalás után Szapolyay a városnak megkimé- lését ígérte.
i) Hogy ezen időben Pest, mint vár, egészen katonai szervezést nyerhetett, kitűnik abból, hogy ezen időből semmiféle okmányt nem bírunk, melyből e városnak vagy Budának is e korszakban működő tisztviselóségének nyomaira akadhatnánk. — Budának utolsó bírája (Rupp. i. h. 235. 1.) 1541-ben Athady János, első a visszafoglalás után 1687-ben Prenner János Farkas volt. — Pestnek utolsó bírája 1537-ben Kenez Zewch Endre, ki talán az idézett éven túl is bíráskodott. Rupp^
i. h. 28ö. lapon, nevét egy kamarai levéltárban talált okmányból idézi, vagy talán Pestnek szomorú helyzete miatt kivándorlott ? — Elég az, hogy egy adatból, melyet Géresy Kálmán barátomnak köszönhetek, az tűnik ki, miszerint Kenez-Zeuch pesti biró Nagy-Váradon volt elte
metve ; sírkövén t. i ez á ll: »Hic sepultus est Andreas Kenez sívé Zeuch Judex Civitatis Pestien sis, qui obyt in die 18-a Mensis sept. 1554.« Ezen követ Nagy-Váradon 1777-ben ásták ki. (1. M. N. Múzeumi könyvtárban Sinai gyűjtemény 3123 föl. lat. a 512-dik lapon.)
Legyen szabad e helyen Rupp i. h. 285. lapon álló lajstromát még nehány bíróval megtoldanom : 1413 és 1440 közé jönek :
1432-ből Kalmár László ; Borosjenei Mátyás után Gregorius Judex (Hazai Okmt. I. 384. 1.)
1499-ben Beke Jakab (u. o. I. 381. 1.) 1503-ban ismét Beke Jakab (u. o. 393. 1.)
A visszafoglalás után 1692—1708-ig Proberger Jakab volt Pest
nek első bírája. Már e nevek maguk'is tanúságul szolgálnak arra, hogy az iker-városok tiszti személyzete a török járom előtt tiszta magyar, a visszafoglalás után német vala, és mivel a tisztek rendesen a nagyobb rész kifolyásai, erről magára a polgárok nemzetiségére is lehet némileg következtetni.
Digitized by
81