A szeminárium munkája

írójára van bízva ; a benne folyó szellemi munka vezetésében azon­

ban természetszerűen osztozik vele az intézethez való kinevezteté- sének legelső napjától kezdve becses szaktudásával és teljes buz­

galmával a nyelvtudomány előadó tanára is. A szemináriumi életben fontos, hogy a vezető tanárok is sokat adjanak hozzá nemcsak a saját lelkűkből, hanem bizony a leckeórán kívüli idejükből is s örömüket leljék a szemináriumban és az ott folyó munkában.

B) A munka beosztása. Mióta a szemináriumi foglalkozás a tanterv keretébe rendszeresen és intézményesen be van állítva, a jelöltek foglalkoztatása úgy van beosztva, hogy az I. és II. évfolyam hallgatói mindegyik évben egy-egy féléven át fölváltva foglalkoznak az irodalomtörténet és a nyelvtudomány tanárának vezetése alatt az illető szaktudomány körébe vágó kérdések vizsgálatával, a III.

évfolyam hallgatói egész éven át az irodalomtörténet tanárának vezetése alatt dolgoznak. A munka központi vezetésére az illető félév vagy két félév idején a tantervbe beállított heti egy óra szolgál, melyen kívül azonban természetesen állandó és mindennapos az érintkezés a hallgatók és a vezető tanár között ; a tantervben jelzett órák inkább a munka eredményeinek az egész közösség előtti számbavételére, a tanulságok levonására, irányítások és útmutatások megadására, itt-ott a munka elméletének előadására valók.

A szemináriumi életnek több esztendei gyakorlata egy rend­

szeres szemináriumi munkakönyv egybeállítására vezette e sorok íróját, metyben minden együtt van, ami tapasztalatot e munkálko­

dásra nézve a szeminárium szervezésének megindulása óta eltelt évtized egybehordott. Ott van összegyűjtve az irodalomtörténet és nyelvtudomány köréből számos téma, kérdés vagy probléma, melyek úgy vannak számos esztendei megfigyelés, a szaktudomány át­

tekintésének s állandó figyelemmel kisérésének alapján egybeállítva»

hogy azoknak nagyobb része tudományos novum lehetőségét rejtve magában kínálkozik a hallgatóknak földolgozásra. A szeminárium vezetője egyúttal minden év elején az újonnan jött hallgatók önálló munkássága lehetőségének elősegítésére előzetesen összeállítja egész szellemi nacionáléjukat, képességeik, ügyességeik, érdeklődéseik jegy­

zékét saját bevallásuk és vállalkozásuk alapján, hogy természetes érdeklődésüknél fogva nyerje meg őket a lelkes munkának. Ez a szemináriumi anyakönyv egyúttal az egyénenkinti munka ellen­

őrzésének megejtésére is eszközül szolgál, mert abba van

be-jegyezve minden hallgató egész évi munkásságának minden fázisa, a szakolvasmányainak ellenőrzésére, szemináriumi dolgozata készí­

tésére, az ebből a szaktárgyból való tanítási gyakorlatokra, a közös olvasmány feldolgozására, a III. évfolyamon a szakfolyóiratok kol- lációjára, továbbá a kollokviumokra stb. vonatkozó megjegyzések, úgy hogy minden hallgató illető törzslapja teljes képet ad egész évi szemináriumi foglalkozása értékéről. A szemináriumi foglalkoz­

tatás alapelve tehát az, hogy az egyénekhez alkalmazva, mintegy az egyén lelki világára szabva történik.

C) A munka menete. 1. Az olvasmányok irányítása, a) Köte­

lező olvasmányok. A szemináriumi foglalkoztatás egyik ága minda- három évfolyamon az, hogy a hallgatók a könyvtár ú. n. tanuló­

gyűjteményének igénybevételével az illető évfolyamra „kötelező ol­

vasmányok kánona“ címen kiszabott olvasmány-minimumot elvégezni tartoznak. Olvasmány nélkül nincs élő s értékes irodalmi s iroda­

lomtörténeti ismeret és képzettség. A kötelező olvasmányok nyomon kisérik a rendszeresen előadott irodalomtörténeti anyagot s elősegítik annak megértését és intenzív földolgozását ; csak azok adnak igazi tartalmat az irodalomtörténeti stúdiumnak. A hallgatók, miután az első évfolyam bevezetéséül megkapták az olvasmány helyes kulti­

válásának elméletét s az útmutatásokat az olvasottak reprodukálá­

sának és földolgozásának praktikumára, — minden 6 hétben, de legalább évenként ötször írásban és előszóval beszámolnak kötelező irodalmi olvasmányaikról. E célból lehetőleg okos s részben szemé­

lyes impresszióikat föltáró kivonatokat készítenek a régi és újabb magyar remekírók kijelölt munkáiból. E kivonatok gyűjteménye később, künn a pályán is alkalmas lesz a régen olvasott dolgoknak a lélekbe való gyors visszaidézésére és felújítására (annál az elvnél fogva, hogy amit az ember jól átdolgozott, azt minden időre benső­

képpen magáévá tette) s azonkívül a hallgatók e kivonatok készítése közben is nevelik stilérzéküket ; e munka komolyságának biztosítá­

sára és ellenőrzésére szolgálnak azok az élőszóbeli próbák és meg­

beszélések, melyeknek a vezető tanár a kivonatok minden egyes bemutatása alkalmával aláveti a hallgatókat. A kivonatokat minden egyes alkalommal átnézi a vezető tanár. Ez bizony sok munkát igényel s ha valaha a hallgatók számának folytonos növekedésével a könyvtárkezeléshez s a szemináriumi praktikum vezetéséhez egy gyakornok alkalmazásával segítséget kaphatna a vezető tanár, az bizony nagy áldást jelentene a szeminárium életében.

b) Folyóiratok olvasása és kollációja. A munkának ehhez a

33

részéhez tartozik, de a szaktudományi rendszeres előadások hall­

gatásához is kapcsolódik az, hogy a 111. éves hallgatókat, kik ma­

gyar nyelvtudományi és irodalomtörténeti ismereteikben tanterv- szerűleg már eléggé előhaladtak, az I. félévben rendszeresen ráve­

zetjük a rendelkezésre álló szakfolyóiratok figyelemmel kisérésére vagyis azon orgánumok olvasására, melyekben a szaktudomány természetes továbbfejlődését és előhaladását éli. A hallgatók kifeje­

zett óhajtásában nyilvánuló különböző irányú tudományos érdek­

lődés természete szerint kiosztja nekik a vezető tanár a szakfolyó­

iratok legújabb füzeteiben megjelent cikkek közül azokat, melyek értékesebbek s melyekben valamely tudományos novum, valamely uj szempont és megvilágítás vagy valamely kérdés uj beállítása foglaltatik. Az illető hallgatók a nekik kiosztott tudományos dolgo­

zatokról havonkint 1—2 erre a célra szánt órában élőszóval refe­

rálnak, amit — ha szükséges — az egész illető kérdésnek s a dolgozat tudományos módszerének megbeszélése is követ. Ily mó­

don a hallgatók egyrészt hozzászoknak a folyóiratokhoz, megszeretik őket, impulzust nyernek azok kultiválására künn az életben tanári pályájukon is s megszerzik a jó tanárnál elmaradhatatlan állandó tudományos érdeklődésre való hajlandóságot, másrészt a tudomá­

nyos dolgozatokról való élőszóbeli referálás a jelöltek előadási kész­

ségének neveléséhez is hozzájárul.

c) Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti forrásm üvek közös olva­

sása. A szemináriumi munka eddig ismertetett részéhez tartozik a II. és III évfolyamon a közös olvasmány is, melyre a szemináriumi foglalkozás címen a tantervbe beállított óráknak egyrésze fordíttatik.

Ez órákon rendesen valamely nyelv- vagy irodalomtörténeti forrás­

mű, pl. Geleji Katona István „Magyar Grammatikátská“-ja, Kazinczy néhány kiválasztott levele, a „Tövisek és virágokénak vagy a

„Pályám emlékezetéinek egy része, vág}' Dugonics András „Föl­

jegyzései“, Kisfaludy Sándor vagy Arany János „Önéletrajz“-a, Arany és Petőfi levelezésének nevezetesebb részletei, stb. stb. kerül közös olvasásra, oly módon, hogy a hallgatók előre elolvasnak az illető forrásműből néhány lapot, törekednek minden lehető tudomá­

nyos segédeszköz igénybevételével teljesen megérteni, aztán a közös olvasás alkalmával a tanártól kapott kellő bevezetés után a szöveg teljes megértését a tanár vezetése alatt közös munkában elvégezik ; végül pedig az illető forrásmű tudományos értéke, jeléntősége rövid összefoglalásban megállapíttatik. Ez a forrásmű-olvasás alkalmat ad a tanárnak a szakkérdésekben való tudományos vizsgálódás

mód-szereinek ismertetésére s arra, hogy a tudományos kutatás minden­

féle csínja-bínjára és technikájára rávezesse a hallgatókat.

2. Szemináriumi dolgozatok készítése. A szemináriumi munka másik nevezetes ágát önállóságra törekvő rendszeres, tudományos dolgozatok készítése teszi. Ez abban áll, hogy miután a hallgatók az I. évfolyamon bizonyos elméleti bevezetést kaptak az effajta tudományos munkálkodásba, azután erejükhöz, addigi ismereteikhez s különböző irányú érdeklődésükhöz mérve, tehát úgyszólván egyéni­

ségükre szabva, az irodalomtörténetnek vagy segédtudományainak és a nyelvtudománynak éppen akkor tárgyalt részeiből egyénenkint külön-külön megállapított kérdéseket, lehetőleg esetleges tudományos nóvummal kecsegtető tételeket vagy problémákat kapnak földolgo­

zásra a két szaktanár közül attól, akinek vezetése alatt abban a félévben dolgoznak.

Az önálló kutatásba és tudományos munkálkodásba beveze­

tésül szolgál az I. éveseknél az anyaggyűjtés praktikumának ismer­

tetése, a nyelvtudományi és irodalomtörténeti kutatás segédeszkö­

zeinek bemutatása. Itt ismerteti a vezető tanár az alapvető nyelvé­

szeti és irodalomtörténeti munkákat, a magyar nyelv különböző tudományos szótárait, a bibliográfiái gyűjteményeket, repertóriumokat és egyéb reference-könyveket, a nyelvtudományi és irodalomtörténeti folyóiratokat ; azután következik a gyakorlás ezek használatában, majd az irodalmi művek készítésének elmélete és a dolgozat-vázlatok összeállításának praktikuma. Ide tartozik a megbeszélése a nyelv­

járások tanulmányozási módjának, a tájszavak, nyelvjárási szövegek, nyelvemlékek, néprajzi adatok gyűjtése körüli eljárásnak ; itt talál helyet a régi írások és nyelvemlékek olvasásában való gyakorlás, a segédtudományok ismertetése, a kéziratok tanulmányozása és feldolgozása, továbbá a tudományos idézés módjának megbeszélése, az irodalmi művek különböző tudományos kiadási formáinak be­

mutatása ; tárgyalása annak, hogy kell kiállítani teljes apparátussal egy tudományos igényű dolgozatot, továbbá annak, hogy készül el teljesen egy könyv; ide tartoznak a könyvtártan alapvonalai, a tudományos és anyaggyüjtő intézetek (levéltárak, közkönyvtárak, múzeumok) ismertetése, a nyomdának és a színpadnak, mint műve­

lődési intézményeknek bemutatása, stb. stb.

Az I. évesek első feladatai általában gyakorlások az anyag­

gyűjtésben, pl. tudományos másolások készítésében, vagy reper­

tóriumok (pl. valamely kérdés teljes irodalmának vagy az Arany János irodalom teljes repertóriumának) összegyűjtésében,

dolgozat-35

vázlatok, könyvismertetések és esetleg bírálatok készítésében, syn- chronistikai táblák vagy idevágó fali táblák anyagának egybeállítá­

sában, irók és költők utazási- vagy életadatainak kollektiv munkák számára való összeállításában, egyes költemények szövegkritikájában s magyarázataiban. Fokonként kapnak azután már az I., de külö­

nösen a II. és III. évfolyamon, nehezebb, önállóbb értékű, sőt lassanként szakszerű kutatást igénylő egyéni feladatokat. A külön képességeiknél és ügyességeiknél vagy művészi hajlamaiknál fogva sajátos munkákra alkalmas hallgatók gyakran kapnak olyan témákat, melyeknél azok a külön képességek is érvényesülhetnek, pl. a zenészek a zene elméletével összefüggő, a rajzolni tudók grafikonok vagy térképek készítésével összekapcsolható, a valamely idegen nyelvet tudók az illető idegen nyelvi ismeretet igénybe vevő tár­

gyakról.

E dolgozatok készülése közben az anyaggyűjtéstől kezdve végig figyelemmel kiséri a vezető tanár a jelölt munkáját, útmuta­

tásokkal segíti, — ha kell, — már az anyaggyűjtésnél, átnézi az össze­

gyűjtött anyag alapján készült előzetes vázlatot és megbeszéli a dolgozó fiatal emberrel, végül a dolgozatnak bizonyos a priori meg­

követelt tudományos apparátussal kiállított, végleges formában való beadása után elolvassa és megbírálja azt. A félév végére, esetleg nagyobb feladatoknál csak az év végére elkészült dolgozatok közül a jobbak, vagy azok, melyekben tudományos szempontból — akár anyagban, akár újabb szempontok alkalmazásában — valami értékes vagy tanulságos van, lehetőleg még azon félévben vagy a követ­

kezőnek elején felolvasásra és megbeszélésre kerülnek a heti külön szemináriumi órák folyamán. Az eljárás az, hogy a vezető tanár a nyilvános fölolvasás után bírálat és hozzászólás végett kiosztja a dolgozatot valamely rokon témával foglalkozó hallgatónak, akinek véleménye magával a dolgozattal együtt esetleg tárgyilagos tudo­

mányos vita tárgyává lesz. A bíráló .véleményének vagy a vitának elhangzása után a vezető tanár foglalja össze a kérdés tárgyalásából meríthető tudományos tanulságokat, de egyúttal a követett tudo­

mányos módszerre vonatkozókat is. Mindez a tudományos érdek­

lődés ébredésének, a befejező közös tárgyalás pedig különösen a birálat fontossága iránti érzék nevelésének s gyarapodásának, továbbá az élőszóval való előadási készség fejlesztésének tesz hasznos szol­

gálatot.

V. A szemináriumi munkaprogrammja a tantervben. A három évfolyam szemináriumi munkásságának m ár öt év óta m egform

u-lázva is érvényben levő programmját egyébként a tantervben a következő pontok foglalják egybe e sorok Írójának fogalmazásában (L. a 99955/1908 sz. VKM. rendeletre vonatkozólag a Paedagogium

1908/9 évi Almanachjának 7. s kk. lapjait):

I. évfolyam.

(Hetenkint 1 óra egész éven át.)

a) Elmélet.

1. Az olvasás elmélete. Az olvasottak reprodukálásának prak­

tikuma.

2. Bevezetés a tudományos munkálkodásba. Az anyaggyűjtés praktikuma. A nyelvtudományi és irodalomtörténeti kutatás segéd­

eszközei. A magyar szótárak ismertetése. Az alapvető nyelvészeti munkák ismertetése. Nyelvtudományi folyóirataink. Az irodalom- történeti alapvető munkák, repertóriumok és egyéb segédeszközök ismertetése. Irodalomtörténeti folyóiratok. Gyakorlás ezek hasz­

nálatában.

b) Dolgozatok és gyakorlatok.

1. írásbeli és szóbeli beszámolás a kötelező olvasmányokról.

2. Repertóriumok összeállításának gyakorlása. Gyűjtőmunkák technikájának gyakorlása.

3. A nyelvtudományi bevezetés, a magyar nyelvtan, a stilisz­

tika és a retorika körébe vágó tételek kidolgozása ; újabb irodalmi művek nyelvének módszeres vizsgálata.

4. Egyszerűbb nyelvjárási témák kidolgozása : népnyelvi gyűj­

tések, leírások, jellemzések ; etnográfiái gyűjtések és leírások.

5. Irodalomtörténeti témák kidolgozása : a régi magyar irodalom történetének egyes részletkérdéseire vonatkozó értekezések készítése.

Grafikonok készítése.

6. A szemináriumban készült dolgozatok felolvasása és közös megbeszélése.

II. évfolyam.

(Hetenkint 1 óra egész éven át.)

Dolgozatok és gyakorlatok.

1. Írásbeli és szóbeli beszámolás a kötelező olvasmányokról.

2. Magyar nyelvtörténeti tételek: a magyar nyelvtan, magyar nyelvhasonlítás, nyelvemlékek és a magyar nyelvjárások körébe vágó tételek megfejtése.

3. Esztétikai és poétikai témák kidolgozása : kiválóbb irodalmi

37

remekművek vizsgálata esztétikai szempontból. Az iskolai olvasmány­

tárgyalásra való tanári előkészülés gyakorlása.

4. Verstani témák kidolgozása : dolgozatok régibb és újabb költők verseléséről.

5. Irodalomtörténeti témák kidolgozása : a tárgyalt korok ma­

gyar irodalomtörténetének egyes részletkérdéseire vonatkozó érte­

kezések. Összehaáonlító irodalomtörténeti dolgozatok. Irodalmi vo­

natkozású térképek és grafikonok készítése.

6. A szemináriumban készült dolgozatok felolvasása és közös megbeszélése.

III. évfolyam.

(Hetenkint 1 óra egész éven át.)

Dolgozatok és gyakorlatok.

1. írásbeli és szóbeli beszámolás a kötelező olvasmányokról.

2. A polgáriskolai magyar nyelvi és irodalmi tankönyvirodalom ismertetése és bemutatása.

3. Irodalomtörténeti és nyelvtudományi folyóirataink figyelem­

mel kisérése és ezek tartalmának megbeszélése.

4. Nyelvi és irodalomtörténeti tanulmányoknak szolgáló intézmé­

nyeknek, tudós társaságok üléseinek, gyűjteményeknek, könyvtárak­

nak, az irodalomtörténeti állandó kiállításnak, országos levéltárnak, stb. meglátogatása.

5. Irodalomtörténeti témák kidolgozása: a tárgyalt korok ma­

gyar irodalomtörténetének egyes részletkérdéseire vonatkozó érteke­

zések. Összehasonlító irodalomtörténeti dolgozatok. Irodalmi vonat­

kozású térképek és grafikonok készítése.

6. A szemináriumban készült dolgozatok felolvasása és közös megbeszélése.

VI. A szemináriumban folyó munka eredményei. E munkásság közben eredményképen előállott nemcsak az a nagyszámú, körül­

belül 400 drb. szemináriumi dolgozat, — egyik-másik egész könyv, — melyeknek gyűjteménye a szeminárium munkásságának emlékéül megőrizve, a szerzők szerinti betűrendben rendezve s tárgyak sze­

rint katalógusba szedve, van elhelyezve a szemináriumban, s melyek között nem egy gondos, értékes, néha uj anyagot, uj szempontokat érvényesítő dolgozat akad, úgy hogy közülök néhány a tudományos folyóiratokban, egyrésze pedig a paedagogiumi ifjúság eddig

fönn-állott saját lapjában jelent meg ; hanem eredménye volt a szeminá­

rium sajátos, eredeti másutt sehol meg nem levő szemléltető esz­

közeinek irodalomtörténeti múzeummá gyarapodott nagy gazdag­

sága; ezenkívül több kollektiv munkának elkészítése vagy egyelőre legalább eszméjének megszületése s anyagának összegyűjtése ; ezek egyike-másika teljes elkészülte után, a legközelebbi jövőben, nyil­

vános tudományos fórumok előtt is hivatva lesz'a szemináriumban folyó munkának becsületet szerezni. Ide számítom főképen a már említett, jórészt előhaladott magyar irodalomtörténeti atlaszt, to­

vábbá a Petőfi-ikonografiát, az irodalomtörténeti diapozitiv-gyüjte- ményt s főleg a készülőben levő, anyaggyűjtésben szintén eléggé előhaladott synchronistikai áttekintését nemzeti irodalmunk életének, mely „Háromszáz év magyar irodalmának története“ és „Százötven év magyar irodalmának története“ címen két művészi címlappal1), ellátott folio kötetben fogja évenkinti fejlődéstörténetét adni először az 1473— 1772-ig (az első Magyarországon nyomtatott könyvtől Bes­

senyei György föllépteig) terjedő ú. n. régi magyar irodalomnak azután — kissé anticipálva is, és majdani kiegészítést igényelve — az 1772— 1921-ig terjedő uj magyar irodalomnak, egybegyűjtve minden egyes esztendő irodalmi életének összes nevezetesebb ese­

ményeit s igy egy pillanat alatt képet adva bármely év irodalmi karakteréről. Ideszámítjuk pl. a legaprólékosabb részletekig teljes Arany János-bibliografiát, mely a szemináriumban készült ; vagy pl. Hor­

váth Ádám eddig kiadatlan ének-gyűjteményének, az „Ötödfélszáz ének“-nek mindkét ismeretes kézirat alapján szövegkritikával készült, teljesen pontos másolatát, mely egy tervezett tudományos kiadás alapjául fog szolgálni.

Mindezeken kívül azonban igazi főeredménye volt ennek a szemináriumi munkásságnak az az elmélyedés nyelvünk és irodal­

munk tanulmányozásában, mely a hallgatóknál sok értékes remek­

művel s azok irodalmával való beható foglalkozást hozott magával ; eredménye volt továbbá főképen az, hogy e munka közben sok nemes impulzus született meg, mely eddig is irodalmi munkálko­

dásra serkentette künn az életben nem egy derék volt hallgatón­

kat, jelenlegi tanítóképző-intézeti s polgári iskolai tanárokat, kiknek irodalmi munkásságát — néhány nem éppen értéktelent s

jelenték-‘) A régi irodalomra vonatkozó kötet címlapját a Korvin-kódexek fényes renaissance-stilusában, az uj irodalomra vonatkozóét eredeti modern stílusban mű­

vésziesen készítette el Halápy János paedagogiumi hallgató.

39

telent — ma is örömmel tartjuk számon itthon az anyaintézetben.

Ez utóbbi motívumnak dokumentálására elhatározta a szeminárium vezetője, hogy össze fogja gyüjtetni a szemináriumból kikerült egy­

kori hallgatók idevágó irodalmi munkásságának repertóriumát s azt ezentúl állandóan ki fogja egészíttetni ; azonkívül a szemináriumi könyvtár egyik külön részlete gyanánt lehetőleg egybe is fogja gyűjteni ezen irodalmi munkásságnak termékeit.

Befejezés. Ha ennyi eredményt produkált ez az alig vagy nem is egészen egy évtizedes szeminárium, meg lehetünk vele elégedve, mert ha a szakbeli tudományos módszerek ismertetésével és gya­

korlásával sokakba nemes impulzust hintett az önálló tudomá­

nyos munka és továbbképzés számára, ki merné tagadni, hogy úgy általánosságban, mint egyesekre nézve hasznossá fejlődött ez az intézmény s célját nem tévesztette el.

Egy bizonyos, hogy a polgáriskolai tanárképzés színvonalának emeléséhez sikeresen hozzájárult és hozzá fog járulni a jövőben is.

Úgy legyen!

Olda

Bevezetés... -... 5

A Paedagogium magyar filológiai szemináriuma... . 7

I. A szemináriumokról általáb an ... . ... 7

II. A szeminárium története... 8

III. A szeminárium fölszerelése... ... 13

A) Helyiségei... 13

B) A könyvtár ... 20

C) Szemléltető és egyéb segédeszközök ... 25

IV. A szeminárium munkája... ... 31

A) A vezetés... 31

B) A munka beosztása... 31

C) A munka menete ... 32

1. Az olvasmányok irányítása ... 32

a) Kötelező olvasmányok ... 32

b) Folyóiratok olvasása és kollációja ... — 32

c) Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti forrásművek közös olvasása 33 2. Szemináriumi dolgozatok készítése ... 34

V. A szemináriumi munka programmja a tantervben ... ; 35

VI. A szemináriumban folyó munka eredményei... 37

Befejezés ... ... ... —... - ... - , 39

In document A Paedagogium magyar filologiai szemináriuma (Pldal 33-43)