Debrecen szellemi kultúrájának színképe nem lenne teljes a Kollégium ősi eredetű, gazdag termésű diák
költészete nélkül. Ez a kéziratos versgyűjteményekben heverő, lappangó, elfeledett ,,irodalomalatti irodalom“
adja meg igazán Debrecen irodalmának sajátos táji jellegét, mely átszínezi a Csokonai-korszak magasabb- rendű irodalmát is.
A diákköltészet eredetét a kollégiumi poetica classis latin verselési gyakorlataiban nyomozhatjuk. A XVIII.
század elejétől kezdve már feltünedeznek a latin rigmu
sok között a magyar versek is, a század vége felé pedig magyarrá válik egészen a diákpoézis. Nagyrészt alkalmi versek ezek : a debreceni iskolai és társadalmi élet igényei és szükségletei termelték a diákpoéták köszöntő,
sirató-I sirató-I
16 4
verseit, elégiákat, ódákat, epitaphiumokat, vizsgái verseket stb. A témák sablonaiban meglehetős kényel
metlenül mozog a diák s csak a legjobbaknak sikerül szabadulni a bibliai közhelyektől, a siránkozó, panaszos hang imaimától és terjengősségétől, a pedáns tanáros oktató modortól, a példák száraz elsorolásától s az egy
hangúan kerepelő gyarló verseléstől. A felvilágosult korszellem később felbátorítja a diákverselőket a szemé
lyes megnyilatkozásra is : egyre leplezetlenebbé bele
viszik a maguk egész valóját, érzésvilágát a kezdetleges rigmusokba s a kegyes, kenetteljes hangot felváltja a tréfás, dévaj hang, mely az erotikus témákban merészen szabadszájúvá válik. E felszabadulásban éppen Csokonai, a diákság példátlanul népszerű poétája játszotta a leg
fontosabb szerepet deákos-népies verseivel, frivolhangú tra veszt iáival és erotikus témáival. Csokonai géniusza hamar kibontakozott az iskolai miliőből, de a diáktársak és verselő utódok szemében ez a bohémlelkű szabadszájú Csokonai maradt a bálványozott mintakép. Az ő epiká
ját, durvábbhangú verseit másolgatja és utánozza a diák utókor a kéziratos versgyűjteményekben. Erre van lelkűk ráhangolva ; a költészet magasabb régióiba már nem tudják követni a lángeszű költőt.
Az ilyen versek érthetőleg nem kerültek szélesebb nyilvánosság elé — már csak a rebellis politikai, felekezeti és szociális célzatosság miatt sem — de annál több örö
möt, szórakozást talált benne a diáktársak szűk baráti köre. Éppen ezért rendkívül jellemző képet kapraik belőlük a diáktársak ízléséről, e „közönség“ irodalmi igényeiről, a kor szelleméről és a benne végbemenő változásról. A magyar diákélet és diákszellem ősi arcula
tát ezek a rendkívül érdekes és eredeti „kéziratos gyűjte
mények“ őrzik. Híven tükröződik benne a Kollégium és a város miliője, az iskolázás teológikus-deákos hatásai (a bőséges bibliai és klasszikus mitológiai vonatkozások
ban), a falusi szegénysorsú környezetből jött diákság ízlésének vaskos nyerseségeiben s nyelvének, eszejárásá- nak gyökeres magyarságában.
A Kollégium kisugárzó erejét és egész országot át
fogó hatását a diákköltészet is bizonyítja : a falusi
pa-/
1 66
рок, rektorok, kántorok közvetítésével leszállt a néphez s mái napig él körében, mint köszöntővers, lakodalmi rigmus vagy halotti búcsúztató. Kivételes esetben pedig felemelkedik az irodalom magaslatára, mint Csokonai csodálatos bölcselő költeménye : A lélek halhatatlansága.
Szemelvényeink közül az első az R 667. sz. kollégiumi gyűjteményből (89— 100 1.) vett allegorikus vallásos ( tárgyú költemény, Háló Kovács József debreceni praecep
tor, (Csokonai tanára) később nagykőrösi lelkipásztor 1779-ből való : ,, Jejunio . . ." c. műve. А XVIII. századi gyűjtemények hangját, szellemét jól jellemzi ez a darab ; a szerző egyháza és iskolája megpróbáltatásait pana
szolja, sorsukért aggódva fohászkodik a Gondviselő segítségéért a veszedelmek idején. (Mária Terézia el
nyomása.) Az egyházával, iskolájával való megható együttérzés, igaz vallásos bűnbánat és töredelem szólal meg az elégikus hangú, terjengős gyarló versezetben.
Jellemző példája a debreceni „lugubris" tónusnak.
Az allegória értelme : Egy vihardúlta völgyben plántálták ide (időrejtvény versben). Megtépázták ezt is a rontó szelek, letörték sok ágát, elriasztottak sok madár
kát ( = diákot), de Isten kegyelméből tönkre mégsem tehették.
Az uralkodó egyház hatalmaskodásával szemben a tiltakozás csak ilyen burkolt formában szólalhatott meg.
Ugyanezen gyűjteményből való a diák-ízlésre jel
lemző két verses találós-kérdés és egy diáknóta. A Szívós János-féle vidám anekdota a mesterkélt leonin-verselés- nek érdekes példája (az R. 1173. sz Zilahy János-féle gyűjteményből).
Csokonai diákkorában már a diákság legfőbb mulat -tatója a szellemes es frivol Blumauer, az osztrák fel
világosodás „bohócruhába öltöztetett apostola" volt.
1 6 6
Híres Aeneis-travestiája Szalkay Antal debreceni diák fordításában (1792) sok kéziratos másolatban forgott köz
kézen. A kifigurázott olimpusi istenekről a tréfa és a gúny hamarosan az egyházi és világi tekintélyek ellen fordult.
A diákság politikai és szociális felfogását, mely erősen rebellis (demokratikus és kuruc) színezetű, a Jókai révén híressé vált ,,A kopottabb nemesekhez“ c. vers (Kovács József műve, — lásd Jókai: És mégis mozog a föld c. regé
nyében — 17 1.) továbbá a Korúié Miklós nagyváradi püspök halálára készült pasquillus egy részlete illuszt
rálja. A németek ellen szóló allegorikus vers: A z elnyo
matott jobbágyok miatyánkja a földesurak ellen. A nép- költészet iránti érdeklődést mutatja a sok népi helyzetdal és valódi népdal a kéziratos versgyűjteményekben. A kö
zölt népdalt K iss Pál nevű d-i diák másolta 1807-ben egy hódmezővásárhelyi gyűjteménybe.
A diákköltészet és a „mindenes gyűjtemények" tárgyi és műfaji szempontból rendkívül kevertek, változatosak, vaskos kötetre menne csupán a jellemző és érdekesebb da
rabok bemutatása is. Itt csak ízelítőt adhattunk. A nagy
terjedelmű s főleg debreceni eredetű gyüjteményirodalom még feltárásra vár— a tárgykör kutatója dr. otrokocsiNagy Gábor debreceni tanár a kéziratos kötetek számát Száznál is többre becsüli. Tőle várhatjuk a gyüjteményirodalom keletkezésére, életformájára, tárgyára, forrásaira, szer
zőire vonatkozó további fontos kérdések tisztázását.
Irodalom.
Otrokocsi Nagy Gábor: Református kollégiumi diák
irodalom a felvilágosodás korában. Debrecen 1942, Ref.
Tanárképző Intézet.