Nemzeti könyvtárak új épületei
Szakirodalmi szemle az OSZK vezetői számára – Készült a Könyvtártudományi szakkönyvtárban, 2015 szeptemberében
A leendő könyvtárépület megtervezéséhez fontos általános olvasmány, tömör bevezetés a könyvtárépítés teendőibe: A könyvtárosok kézikönyve 4. Határterületek. 6. fejezet: A könyvtár épülete és berendezése / Papp István. Budapest, Osiris, 2002. 263-301. p. Továbbá útmutatással szolgálhat az IFLA library building guidelines : developments and reflections / ed. on behalf of IFLA by Karen Latimer and Hellen Niegaard. - München : Saur, 2007. - 266 p. : ill.
Az elmúlt bő 20 évben a következő új nemzeti könyvtári épületek épültek (átadási időpontokkal és ahol megadható, az építkezés kezdő időpontjával)
• Észt Nemzeti Könyvtár, Tallinn 1993
• National Library of Scotland, Edinburgh 1995 – közel 20 ezer nm
• British Library, London 1997 (indult 1982) – 108 ezer nm
• Deutsche Bibliothek, Frankfurt am Main 1997 (1992)
• Bibliotheque nationale de France, Paris 1998 (1989) – 360 ezer nm
• Shanghai Library (1999?) – 83 ezer nm
• Dán Nemzeti Könyvtár, Koppenhága 2002 – 21,5 ezer nm
• Bibliotheca Alexandrina, Egyiptom 2002 – 85 ezer nm
• Deichmanske Bibliothek, Oslo 2005
• National Library, Singapore 2005 – 11 ezer nm
• Deutsche Nationalbibliothek, Leipzig 2011
• Román Nemzeti Könyvtár, Bukarest 2012 (1989)
• Lett Nemzeti Könyvtár, Riga 2014
• Qatar National Library (épül) – http://qnl.qa/library-building?sectionId=27
A vonatkozó folyóiratcikkekből kinyerhető tapasztalatokat foglaljuk össze, helyenként konkrét utalásokkal, és támaszkodva egy tanulságos szempontrendszerre (BISBROUCK, Marie-Francoise: What to look for: a check list for visiting library buildings), amely az IFLA említett kötetében található (237-244. p.).
A nemzeti könyvtárak többsége monumentális, impozáns épület, amelyet neves építész tervezett. A mindenkori tervek azt tükrözik, hogy az adott időszakban milyen trendek
122/154
érvényesültek a kulturális örökség tárolásában, védelmében, a gyűjteményekhez és szolgáltatásokhoz való nyilvános hozzáférésben, az információtechnológia fejlődésében.
Maguk az épületek gyakran nem feltétlenül szakmai szempontok alapján, hanem középületekként és mint kiváló építészeti teljesítmények hívják fel magukra a figyelmet.
Híven tükrözik a kulturális tradíciókat, a történelmi hátteret, a nemzeti aspirációkat és a politikai tényezőket. A dán nemzeti könyvtár új épületrésze (Fekete gyémánt) a tengerparton áll, a régi könyvtári templomépülethez építették hozzá. A kikötőben sétálók mindig találhatnak itt kulturális programot, a könyvtár a város kulturális életének egyike központja.
Ezt az épületet is képzőművészeti alkotások díszítik.
A nemzeti könyvtárak épületei között vannak újonnan épültek, vannak könyvtári célra átalakított épületek, és az idő elteltével átépítések és bővítések is előfordulnak. A tervezésbe bevont könyvtári szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy rendkívül fontos az épületek funkcionalitása és a megfelelő környezet.
Új nemzeti könyvtárak telepítésénél a városközpontban való elhelyezésre ritkán van mód, de igen fontos a jó megközelítés lehetősége, azaz a megfelelő közösségi közlekedés, parkolási lehetőség (gépkocsiknak és kerékpároknak), az épület megvilágítása és a hozzá elvezető eligazító jelzések.
Sok esetben a nemzeti könyvtár épületében más intézmények és funkciók is helyet kapnak.
Az Alexandriai Könyvtárban például múzeum, művészeti galéria, levéltár, konferencia- és természettudományos központ, egyetem és szakiskola. A rigai nemzeti könyvtár új épületét 2015-ben, amikor Lettország tölti be az EU elnökségi posztját, reprezentációra használják.
Fontos találkozókra kerül itt sor, amelyek nyilván emelik a könyvtár presztízsét.
Fontos, hogy a könyvtár bejárata legyen feltűnő és egyértelmű. Tanulságos lehet, hogyan alakították át 15 év elteltével a francia nemzeti könyvtár épületét: átépítették a könyvtár bejáratát, amely nem volt könnyen megtalálható. Ezzel egyidejűleg sok mindent telepítettek a bejárat mellé, ami szívélyesebbé teszi a látogatók fogadását (kávézót, könyvesboltot, kiállítóhelyet). A tanulási teret a korábbi szigorú, osztályterem-szerű elrendezés helyett mobil bútorokkal rendezték be, a számítógépek esetében is a lazább elrendezést választották. Ez a tendencia a legtöbb helyen érvényesül: az olvasótermekhez előadótermek, szemináriumi szobák, csoportos munkára alkalmas kisebb terek csatlakoznak.
Csehországban a 2000-es évek közepén komolyan foglalkoztak egy új könyvtárépület gondolatával, és egy, külső megjelenését tekintve meglehetősen bizarr terv született, amely nagy vitát váltott ki, de nem valósult meg. Azóta a tervről nem hallani, hanem a nemzeti kulturális intézmények megújítása és fejlesztése keretében a Klementinum történelmi épületegyüttesének felújítása van folyamatban. A külső raktárbázisban, amely 1994 és 1996 között épült, a nem kölcsönözhető, archiválásra, digitalizálásra szánt köteteket helyezték el (4 millió kötetes a kapacitása). Ezt 2015-től felújítják, 2018-ig pedig hozzáépítenek (kapacitása akkor összesen 10 millió kötet lesz). A Klementinumban a cseh nyelvű prézens anyag legújabb része marad, ott maradnak a kéziratok, első kiadások és a muzeális gyűjtemény. A feldolgozás és a digitalizálás is ezen a külső telephelyen lesz elhelyezve.
123/154
A raktárakat vagy legalább azok egy részét jellemzően a föld alatt (sok esetben közvetlenül az olvasói terek alatt) vagy távoli épületben, elrendezését tekintve túlnyomórészt tömörraktárként helyezik el. Ma már több helyen működnek automatikus raktári rendszerek.
Fontos szempont természetesen a raktári helyiségek belmagassága mellett a klimatizálás, a megfelelő hőmérséklet és páratartalom, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi intézkedések.
Célszerű (központi és helyi) világítás, megfelelő eligazítójelzés-rendszer szükséges. A növekedési potenciálra is gondolni kell. A zárt raktárak bizonyos gyűjteményrészeknek speciális védelmet biztosítanak. (Katasztrófa esetére is gondolni kell a szállításra.) A raktárak, az olvasótermek és a tájékoztató övezet közötti szállítás eszközeiről ésszerű döntést kell hozni. A dokumentumok mozgatása kulcsfontosságú (szállítószalag, egyéb megoldások). A kijáratoknál lopásgátló berendezések vannak elhelyezve.
A gyűjtemények elhelyezésénél nyilvános terekben az azonnali tájékozódási lehetőség rendkívül fontos. A tervezés lényeges kérdése a szabadpolcos gyűjteményrész arányának eldöntése. A fogadó térben, a kölcsönző és tájékoztató pultnál a személyzet számára munkaállomások állnak rendelkezésre, hogy az olvasóknak segíteni tudjanak. A használói igények határozzák meg az olvasói számítógépek számát, funkcióit és felszereltségét. Az egyéni használat mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a csoportos használat igényei. A nyilvános terekben ennek kapcsán elkülönítik a zajos és csendes tereket, megfelelő hangszigetelésről gondoskodva. Ma már magától értetődő, hogy mindig tekintettel kell lenni a hátránnyal élőkre. Az olvasók kényelme (bútorzat, feliratok, kávézó, dohányzó- és pihenőhely, világítás stb.) elsődleges szempont kell, hogy legyen.
Az olvasói szinteket rendszerint a bejárattól közvetlenül megközelíthetően tervezik. A tervezők adnak arra, hogy az olvasók számára a méretek, színek és felületek szempontjából vonzó tereket biztosítsanak.
Az új épületekben rendszerint külön bejáraton közlekednek a munkatársak, és külön bejáratot terveznek a különböző szállítmányok érkeztetésére is. A személyzet munkaszobái az olvasói terektől elkülönülten kapnak helyet, akár közös szinten, akár több szinten elszórtan. A tervezés során fontos kiinduló szempont lehet a munkaszervezet, illetve a munkaszervezés gyakorlata. Az épületen belül gondoskodni kell arról, hogy a személyzet könnyen közlekedhessen (folyosók, átjárók, a belső részlegek és raktárak elérhetősége). A munkatársak kényelmét szolgálják a megfelelő bútorok és berendezések, öltözők, mosdók, zuhanyozók, étkezők, pihenőhelyek, továbbá nem szabad elfeledkezni a tantermekről és más szakmai közösségi terekről.
124/154