Szakértői vélemény a vizsgált témáról

Azért, hogy még több információt szerezzek a prémium autók vásárlásáról, és annak világáról, interjút készítettem egy szakértővel is, vagyis egy prémium autó értékesítővel, ami magában foglalja azt is, ahogy ők, az értékesítők, a vevőket látják és ismerik. Az interjú átirata a 6. sz. mellékletben megtalálható, itt most a legfontosabb jellemzőket szeretném kiragadni.

51 Ahogy a kérdőív elemzésénél is írtam, a válaszadók közt is felmerültek olyan válaszok, hogy azért választották jelenlegi autójukat, „mert megtetszett”, igaz viszonylag kevesen mondták, hogy elsősorban ez volt a döntő ok, ésszerűbb indokokkal is alátámasztották válaszaikat. Szakértőnk szerint is az első benyomás a fontos, a felszereltség vagy technikai tulajdonságokat csak utána nézik a vásárlók. Versenytársak tekintetében meglepő volt számomra, hogy csak a két másik német márkát tartja versenytársának a Mercedes, talán az autók stílusa, márkaszemélyisége lehet az, ami miatt a többi prémium márkát nem tartják igazi versenytársuknak. Ennek ellenére, a válaszadók közt volt olyan, nem is egy, aki német márkát használ, de egy másik nemzetiségű márkáról tért át (Saab-ról Mercedes-re), vagy a márkapreferenciái közt megjelenik a Mercedes mellett a Volvo is. Ezek szerint mégis versenytársak ezek a márkák?

Talán nem meglepő, hogy egyik prémiumos interjúalanyom sem mondta, hogy ő elvárja, hogy vele máshogy foglalkozzanak, viszont az értékesítő mégis úgy látja, hogy kicsit talán felsőbbrendűnek érzik magukat az ügyfelek. Az egyik Mercedeses válaszadóm azt mondta, hogy „ha valahol jól érezzük magunkat, ott márkahűek maradunk”, ezt akár úgy is lehet érteni, hogy ha megkapják a kellő figyelmet és kiszolgálást, akkor márkahűek maradnak.

Bevett szokás amúgy a prémium autós kereskedésekben, hogy ha bejön egy ügyfél, azt egyből megkínálják kávéval, teával, üdítővel, foglaljon helyet, stb, tehát igen, valóban tesznek is azért, hogy az ügyfél jól, és különlegesnek érezze magát egy ilyen helyen.

Természetesen az etnikum, mint vásárlói kör is felmerült. Amit a válaszadók közül inkább negatívumként említettek, az szakértői szemszögből nem hangzott (és talán nem is hangozhat) negatívumként, hiszen komoly vásárlói kört jelentenek ők is. Másrészről, a gyakorlatom során többször is tapasztaltam, hogy az egyszerűbb emberek gyakran sokkal szimpatikusabbak és emberibbek voltak, mint egy-két magas beosztású, magát felsőbbrendűnek képzelő menedzser vagy vállalkozó.

Abban mondhatni egyetért a válaszadói közönség és a szakértő is, hogy a legkomolyabb indok egy prémium autó megvásárlása mögött a státus és a gazdagság megmutatása a kívülállóknak. A döntés tekintetében is találunk egyezést szakértő és laikus körében, egyaránt említik az ismerősöket, mint véleményformáló információforrást. A válság hatását le sem lehetne tagadni, az egyik feladatom dokumentumrendezés volt a szakmai gyakorlatom alatt, a 2007-es, 2008-as évhez képest volt, hogy helyenként valóban a fele mennyiségű autóátadási papírhalom várt rám, de a bizakodás is helyénvaló, a jelen időszakhoz közelítve újra elkezdtek nőni a kupacok.

52 8. KONKLÚZIÓ, HIPOTÉZISEK MEGVÁLASZOLÁSA ÉS ÖSSZEGZÉS

A legfontosabb konklúzió a vizsgált témával kapcsolatban az, hogy igenis, létezik olyan, hogy prémiumautó, és autós, és vannak különbségek a nem prémium és a prémiumautó vásárlók gondolkodásában. A szakértői interjúból kiderült, hogy ők, a prémium márkaszalonok munkatársai tisztában vannak ezzel, és mindent meg is tesznek az ügyfelek érdekében, hogy azok valóban prémium ügyfélnek érezzék magukat. Fontos felismerés az is, hogy a nem prémium márkák ügyfélmegtartásra tett kísérletei vagy nem léteznek, vagy nem elég erősek, mert a tulajdonosok nem ragaszkodnak túlzottan a márkához, pedig szerintem érdemes lenne ilyen irányú lépéseket tenni. Nem arra gondolok, hogy adjanak csereautót a szervizelés időtartamára, vagy rendezzenek fogadást egy új modell bemutatásakor, csak arra, ami a reklámban és marketingben egyaránt kulcskérdés, és a reklámmal való telítettség miatt szerintem egyre fontosabb is lesz, a jelenlét. Jelen lenni az ügyfél, az autótulajdonos életében. Szerviz után felhívni, hogy elégedett volt-e, kialakítani egy adatbázist, ami alapján direkt marketingeszközökkel el tudják érni őket. Ezek nem túl költséges dolgok, viszont úgy gondolom, hogy segíthetnék a márkákat az ügyfelek megtartásában.

Az általam vizsgált jelenség, úgy gondolom, rejteget magában olyan üzleti lehetőségeket, is, melyekben (igaz, talán nem a válság idején) van befektetési lehetőség. El tudok képzelni egy olyan autókozmetikát, ami kifejezetten a prémium autósok számára célozott, rengeteg szolgáltatással, lehetőséggel, akár szakmai programokkal összekapcsolva. Olyannak gondolom ezt az autókozmetikát, hogy amíg az ügyfélnek tisztítják az autóját, kívül-belül, nagy odafigyeléssel természetesen, addig ők részt vehetnek egy előadáson, vagy bemutatón, szakmai programon, az autós világban elismert szakértők tarthatnának itt előadásokat, lehetnének bemutatótermek, ahol egy-egy márka kiállíthatná modelljeit, vagy termékeit időszakosan, vagy akár állandóan. Nem tartom kizártnak, hogy különböző járművekkel kapcsolatos továbbképzéseket is szervezhetnének ilyen helyszínre.

Összességében, ez egy olyan hely lenne, ahol minden az autók, és autósok körül forog. Itt megkapnák a kellő figyelmet a tulajdonosok, és azzal foglalkozhatnának, amit a legjobban szeretnek, az autókkal.

Ha viszont azt a lehetőséget szeretnénk kiaknázni, hogy fontos az üzleti életben a megjelenés, az autóval való megjelenés, akkor ez a képzeletbeli autókozmetika alkalmazhat futárokat is, akik akár éjszaka, akár a tárgyalás előtti órákban elviszik az

53 ügyfél autóját kitisztítani. Addig ő dolgozhat, nem megy el fölösleges ideje, és mire indulnia kell a tárgyalásra, addigra az autóját visszahozzák, tisztán és fényesen, hogy megfelelően nézzen ki akkor, amikor meg kell jelenni vele. Ahhoz viszont, hogy egy ilyen üzleti vállalkozást meg lehessen alapozni, a jelen kutatás nem elég, ki kellene bővíteni szélesebb közönségre, és fel kellene mérni, hogy mennyire lenne rá igény.

A következő részben újra előkerülnek a hipotézisek, és az interjúk feldolgozása alapján bizonyításukra, vagy cáfolatukra kerül sor.