MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)
(IV) SZACHARIN KÁLIUM SÓJA
Szi no ni mák Ká li um-sza cha rin, ká li um-sza cha ri nát.
Jel lem zés
Ké mi ai név ká li um-o-ben zo szul fi mid, a 2,3-di hid ro-3-oxo benz-izo szul fo na zol ká li um só ja, az 1,2-benz-izo ti a zo lin-3-on-1,1-di o xid-mo no hid rát káliumsója
EINECS
Összeg kép let C7H4KNO3S · H2O
Mo le ku la tö meg 239,77
Tar ta lom Leg alább 99% és leg fel jebb 101% C7H4KNO3S, szá raz anyag ra
vo nat koz tat va.
Le írás Fe hér kris tá lyok vagy fe hér, kris tá lyos por; szag ta lan vagy gyen ge il la tú, és na gyon édes, még a na gyon híg ol da tai is. Kb. 300–
500-szor éde sebb a sza cha róz híg oldatainál.
Azo no sí tás
Old ha tó ság Víz ben tö ké le te sen ol dó dik, eta nol ban mér sé kel ten oldódik.
Tisz ta ság
Szá rí tá si vesz te ség Leg fel jebb 8% (120 °C, négy óra).
Ben zoe sav és sza li cil sav Elõ zõ leg öt csepp ecet sav val el sa va sí tott, 10 ml 1:20 ará nyú ol dat hoz kell vas-klo rid kb. egy mó los vi zes ol da tá ból há rom csep pet adni. Csa pa dék vagy lila el szí ne zõ dés nem jelenik meg.
o-To lu ol szul fon amid Leg fel jebb 10 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
p-To lu ol szul fon amid Leg fel jebb 10 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va Ben zoe sav-p-szul fon amid Leg fel jebb 25 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va Könnyen el sze ne sít he tõ anya gok Nin cse nek je len.
Ar zén Leg fel jebb 3 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Sze lén Leg fel jebb 30 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Ólom Leg fel jebb 1 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.”
3. Az E 955 szuk ra lóz ra vo nat ko zó szö veg he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
„E 955 SZUKRALÓZ
Szi no ni mák 4,1’,6’-tri klór-ga lak to-szuk róz Jel lem zés
Ké mi ai név 1,6-dik lór-1,6-di de o xi-$-D-fruk to fu ra no
zil-4-klór-4-de o xi-"-D-ga lak to pi ra no zid
EINECS 259–952–2
Összeg kép let C12H19Cl3O8
Mo le ku la tö meg 397,64
Tar ta lom Leg alább 98% és leg fel jebb 102% C12H19Cl3O8, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Le írás Fe hér-tört fe hér, gya kor la ti lag szag ta lan kris tá lyos por.
Azo no sí tás
A. Old ha tó ság Víz ben, me ta nol ban és eta nol ban tö ké le te sen ol dó dik.
Etil-ace tát ban kis mér ték ben oldódik.
B. Inf ra vö rös ab szorp ció A min ta ká li um-bro mid disz per zi ó já nak inf ra vö rös spekt ru ma re la tív ma xi mu mot mu tat a szuk ra lóz re fe ren cia min ta se gít sé gé vel nyert re fe ren cia spekt rum ban kimutatott hullámszámok esetén.
C. Vé kony ré teg-kro ma to grá fia A tesz tol dat ban a fõ folt Rf ér té ke ugyan annyi, mint az egyéb kló ro zott di sza cha ri dok vizs gá la tá ban re fe ren ci át je len tõ
„A” stan dard ol da té. Ezt a stan dard ol da tot 10 ml me ta nol ban 1,0 g szuk ra lóz re fe ren cia min ta feloldásával nyerik.
D. Faj la gos for ga tó ké pes ség
[ ]
a D20 = +84,0° és +87,5° kö zött, szá raz anyag ra szá mít va (10 ve gyes szá za lé kos oldat).Tisz ta ság
Víz Leg fel jebb 2,0% (Karl Fis cher-mód szer).
Szul fát ha mu Leg fel jebb 0,7%.
Egyéb kló ro zott di sza ha ri dok Leg fel jebb 0,5%.
Kló ro zott mo no sza ha ri dok Leg fel jebb 0,1%.
Tri fe nil fosz fin-oxid Leg fel jebb 150 mg/kg.
Me ta nol Leg fel jebb 0,1%.
Ólom Leg fel jebb 1 mg/kg.”
4. Az E 962 asz par tám-ace szul fám sóra vo nat ko zó szö veg he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
,,E 962 ASZPARTÁM-ACESZULFÁM SÓ
Szi no ni mák Asz par tám-ace szul fám.
Asz par tám-ace szul fám só.
Jel lem zés A só asz par tám és K-ace szul fám meg kö ze lí tõ leg 2:1 ará nyú (m/m), sa vas pH-jú ol da tá nak a kris tá lyo so dás be kö vet kez té ig tar tó fel me le gí té sé vel ké szül. A ká li u mot és a ned ves sé get el tá vo lít juk.
A ter mék szilárdabb, mint önmagában az aszpartám.
Ké mi ai név az L-fe ni la la nil-2-me til-L-"-asz pa ra gin sav 6-me til-1,2,3-oxa ti a zin-4(3H)-on-2,2-di o xid só ja
Összeg kép let C18H23O9N3S
Mo le ku la tö meg 457,46
Tar ta lom 63,0%–66,0% asz par tám (szá raz anyag) és 34,0%–37,0%
ace szul fám (sav for má ban, szá raz anyag ra vo nat koz tat va).
Le írás Fe hér, szag ta lan kris tá lyos por.
Azo no sí tás
A. Old ha tó ság Víz ben alig ol dó dik, eta nol ban gyen gén ol dó dik.
B. Transz mit tan cia Víz ben 1 cm-es cel lá ban, 430 nm-en, meg fe le lõ
spekt ro fo to mé ter rel meg ha tá roz va – re fe ren ci a ként vi zet hasz nál va – az 1%-os ol dat transz mit tan ci á ja leg alább 0,95, ami leg fel jebb kb. 0,022 abszorbanciával egyenértékû.
C. Faj la gos for ga tó ké pes ség
[ ]
a D20 = +14,5° és +16,5° kö zött.100 ml han gya sav ban (15 N) 6,2 g kon cent rá ció mel lett, az ol dat el ké szí té sé tõl szá mí tott 30 per cen be lül ha tá roz zuk meg.
A szá mí tott faj la gos for ga tó ké pes sé get 0,646-tal oszt juk az asz par tám-ace szul fám só asz par tám-tar tal má nak kiigazításához.
Tisz ta ság
Szá rí tá si vesz te ség Leg fel jebb 0,5% (105 °C, 4 óra).
5-Ben zil-3,6-di o xo-2-pi pe ra zin-ecet sav Leg fel jebb 0,5%.
Ólom Leg fel jebb 1 mg/kg.”
5. Az E 965 (i) mal tit ra vo nat ko zó szö veg he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
,,E 965 (i) MALTIT
Szi no ni mák D-mal tit, hid ro gé ne zett mal tóz.
Jel lem zés
Ké mi ai név (")-D-glü ko pi ra no zil-1,4-D-glu cit
EINECS 209–567–0
Összeg kép let C12H24O11
Re la tív mo le ku la tö meg 344,31
Tar ta lom Leg alább 98% D-mal tit tar ta lom, C12H24O11 szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Le írás Édes ízû, fe hér, kris tá lyos por.
Azo no sí tás
A. Old ha tó ság Víz ben na gyon jól, eta nol ban kis mér ték ben ol dó dik.
B. Ol va dás pont-tar to mány 148–151 °C
C. Faj la gos for ga tó ké pes ség
[ ]
a D20 = +105,5° és +108,5° kö zött (5 ve gyes szá za lé kos ol dat)Tisz ta ság
Víz Leg fel jebb 1% (Karl Fis cher-mód szer).
Szul fát ha mu Leg fel jebb 0,1%, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Re du ká ló cuk rok Leg fel jebb 0,1%, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Klo rid Leg fel jebb 50 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Szul fát Leg fel jebb 100 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Nik kel Leg fel jebb 2 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Ar zén Leg fel jebb 3 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Ólom Leg fel jebb 1 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.”
6. Az E 965 (ii) mal tit szi rup ra vo nat ko zó szö veg he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
,,E 965 (ii) MALTITSZIRUP
Szi no ni mák Hid ro gé ne zett, nagy mal tóz tar tal mú glü kóz szi rup, hid ro gé ne zett glükózszirup.
Jel lem zés Fõ leg mal ti tot tar tal ma zó elegy, amely ben a mal ti ton kí vül szor bit és hid ro gé ne zett oli go- és po li sza cha ri dok ta lál ha tók. Nagy mal tóz tar tal mú glü kóz szi rup ka ta li ti kus hid ro gé ne zé sé vel vagy egyes össze te või hid ro gé ne zé sé vel, majd össze ke ve ré sé vel ál lít ják elõ. Ke res ke del mi for ga lom ba szirupként, valamint szilárd halmazállapotú termékként kerül.
Tar ta lom Leg alább 99% az összes hid ro gé ne zett sza cha rid, szá raz anyag ra vo nat koz tat va; és leg alább 50% a mal tit, szá raz anyag ra
vonatkoztatva.
Le írás Szín te len és szag ta lan, tisz ta visz kó zus fo lya dék vagy fe hér, kris tá lyos massza.
Azo no sí tás
A. Old ha tó ság Víz ben na gyon jól, eta nol ban kis mér ték ben ol dó dik.
B. Vé kony ré teg-kro ma to grá fia Meg fe lel a teszt nek.
Tisz ta ság
Víz Leg fel jebb 31% (Karl Fis cher-mód szer).
Szul fát ha mu Leg fel jebb 0,1%.
Re du ká ló cuk rok Leg fel jebb 0,3% (glü kóz ban ki fe jez ve).
Klo rid Leg fel jebb 50 mg/kg.
Szul fát Leg fel jebb 100 mg/kg.
Nik kel Leg fel jebb 2 mg/kg.
Ólom Leg fel jebb 1 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.”
7. Az E 966 lak tit ra vo nat ko zó szö veg he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
,,E 966 LAKTIT
Szi no ni mák lak tit, lak to zit, lak to bi o zit Jel lem zés
Ké mi ai név 4-O-$-D-ga lak to pi ra no zil-D-glu cit
EINECS 209–566–5
Összeg kép let C12H24O11
Re la tív mo le ku la tö meg 344,32
Tar ta lom Leg alább 95%, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Le írás Édes ízû, kris tá lyos por vagy szín te len ol dat. A kris tá lyos ter mé kek víz men tes, mo no hid rát és di hid rát for má ban fordulnak elõ.
Azo no sí tás
A. Old ha tó ság Víz ben na gyon jól ol dó dik
B. Faj la gos for ga tó ké pes ség
[ ]
a D20 = 13° és +16° között, szá raz anyag ra szá mít va (10 ve gyes szá za lé kos vi zes oldat)Tisz ta ság
Víz Kris tá lyos ter mé kek; leg fel jebb 10,5% (Karl Fis cher-mód szer).
Egyéb po li o lok Leg fel jebb 2,5%, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Re du ká ló cuk rok Leg fel jebb 0,2%, glü kóz ban, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Klo rid Leg fel jebb 100 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Szul fát Leg fel jebb 200 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Szul fát ha mu Leg fel jebb 0,1%, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Nik kel Leg fel jebb 2 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Ar zén Leg fel jebb 3 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Ólom Leg fel jebb 1 mg/kg, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.”
A ké mi ai ne vek ki ala kí tá sa és he lyes írá sa „A ma gyar ké mi ai el ne ve zés és he lyes írás sza bá lyai” címû so ro zat Szer vet len Ké mi ai Ne vez ék tan (Szer kesz tet te:
Fo dor né Csá nyi Pi ros ka és Si mán di Lász ló,, Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le te, 1995) és az Út mu ta tó a szer ves ve gyü le tek IU PACne vez ék ta ná hoz (Szer kesz tet -te: Nyit rai Jó zsef és Nagy Jó zsef, Ma gyar Ké mi ku sok Egyesülete, 1998) könyveiben közölt szabályoknak felel meg.
* * *
Az 56/2004. (IV. 24.) FVM ren de let mel lék le té nek 68. sor szá mú elõ írá sa
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)
1-2-2006/129 számú elõírás
A szí ne zé ke ken és éde sí tõ sze re ken kí vü li egyéb élel mi szerada lék anya gok ra vo nat ko zó kü lön le ges tisz ta sá gi kö ve -tel mé nyek meg ál la pí tá sá ról szó ló 1-2-96/77 elõ írás módosításáról és helyesbítésérõl
1. §
A Ma gyar Élel mi szer könyv nek a szí ne zé ke ken és éde sí tõ sze re ken kí vü li egyéb élel mi szerada lék anya gok ra vo nat ko -zó kü lön le ges tisz ta sá gi kö ve tel mé nyek meg ál la pí tá sá ról s-zó ló 1-2-96/77 szá mú elõ írá sá nak (a to váb bi ak ban: 1-2-96/77 szá mú elõ írás) mel lék le te ezen elõírás mellékletének megfelelõen módosul.
2. § Ez az elõ írás 2008. feb ru ár 1-jén lép ha tály ba.
3. §
Ez az elõ írás a szí ne zé ke ken és az éde sí tõ sze re ken kí vü li egyéb élel mi szer-ada lék anya gok ra vo nat ko zó kü lön le ges tisz ta sá gi kö ve tel mé nyek meg ál la pí tá sá ról szó ló 96/77/EK irány elv mó do sí tá sá ról és he lyes bí té sé rõl szó ló 2006. de cem -ber 8-i 2006/129/EK bi zott sá gi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja.
Mel lék let az 1-2-2006/129 szá mú elõ írás hoz
Az 1-2-96/77 szá mú elõ írás mel lék le te a kö vet ke zõ kép pen mó do sul és ke rül he lyes bí tés re:
1. Az E 216 pro pil-p-hid ro xi-ben zo át ra és az E 217 nát ri um-pro pil-p-hid ro xi-ben zo át ra vo nat ko zó ré sze ket törölni kell.
2. Az E 307 al fa-to ko fe rol ra vo nat ko zó szö veg he lyé be a kö vet ke zõ szöveg lép:
,,E 307 ALFA-TOKOFEROL
Szi no ni mák DL-"-to ko fe rol.
Jel lem zés
Ké mi ai név DL-5,7,8-tri me til-to kol.
DL-2,5,7,8-tet ra me til-2-(4’,8’,12’-tri me til-tri de cil)-6-kro ma nol.
EINECS* 233-466-0
Összeg kép let C29H50O2
Mo le ku la tö meg 430,71
Tar ta lom Leg fel jebb 96%.
Le írás A hal vány sár gá tól a bo ros tyá nig vál to zó szí nû, majd nem szag ta lan, tisz ta, visz kó zus olaj, amely le ve gõ vagy fény ha tá sá ra oxi dá ló dik és elsötétedik.
Azo no sí tás
A. Old ha tó ság Víz ben nem ol dó dik, eta nol ban jól ol dó dik, éter rel ke ver he tõ.
B. Spekt ro met ria Ab szo lút eta nol ban az ab szorp ció ma xi mum ér té ke kb. 292 nm.
Tisz ta ság
Tö rés mu ta tó nD20=1,503–1,507
Faj la gos ab szorp ció E1cm1% eta nol ban E1cm1% (292 nm) 72–76
(0,01 g 200 ml ab szo lút eta nol ban).
Szul fát ha mu Leg fel jebb 0,1%.
Faj la gos for ga tó ké pes ség
[ ]
a D25 = 0°±0,05° (klo ro form 1:10 ará nyú ol da tá ban).Ólom Leg fel jebb 2 mg/kg.”
* Eu ro pe an in ven to ry of exis ting com mer ci al che mi cal subs tan ces (Eu ró pai ke res ke del mi for ga lom ban lévõ ké mi ai anyagok adattára).
3. Az E 315 D-erit ro asz kor bin sav ra vo nat ko zó szö veg he lyé be a kö vet ke zõ szöveg lép:
,,E 315 D-ERITROASZKORBINSAV
Szi no ni mák Izo asz kor bin sav.
D-ara bo-asz kor bin sav.
Jel lem zés
Ké mi ai név D-erit ro hex-2-én sav-(-lak ton.
Izo asz kor bin sav.
D-izo-asz kor bin sav.
EINECS 201–928–0
Összeg kép let C6H8O6
Mo le ku la tö meg 176,13
Tar ta lom Leg alább 98%, szá raz anyag ra vo nat koz tat va.
Le írás Fe hér tõl a hal vány sár gá ig vál to zó szí nû, kris tá lyos, szi lárd anyag, amely fény ha tá sá ra fo ko za to san elsötétedik.
Azo no sí tás
A. Ol va dás pont-tar to mány Kb. 164 °C és 172 °C kö zött le bom lás sal.
B. Asz kor bin sav- és szín re ak ció teszt Po zi tív Tisz ta ság
Szá rí tá si vesz te ség Leg fel jebb 0,4%, csök ken tett nyo má son, szi li ka gé len 3 órán át vég zett szá rí tást követõen.
Szul fát ha mu Leg fel jebb 0,3%.
Faj la gos for ga tó ké pes ség az
[ ]
a D25 ér ték 10 ve gyes%-os vi zes ol dat ese tén –16,5° és –18,0°
kö zött van.
Oxa lát 1 g anyag nak 10 ml víz zel ké szí tett ol da tá hoz hoz zá kell adni
2 csepp jég ece tet és 5 ml 10%-os kal ci um-ace tát ol da tot. Az ol dat nak tisz tá nak kell maradnia.
Ólom Leg fel jebb 2 mg/kg.”
4. Az E 316 nát ri umDerit ro asz kor bát ra vo nat ko zó szö veg utá ni rész a kö vet ke zõ, E 319 ter ci erbu tilhid ro xiki non -ra (TBHQ) vo nat ko zó szöveggel egészül ki:
,,E 319 TERCIER-BUTIL-HIDROXI-KINON (TBHQ)
Szi no ni mák TBHQ
Jel lem zés
Ké mi ai név Terc-bu til-1,4-ben zol di ol.
2-(1,1-di me ti le til)-1,4-ben zol di ol.
EINECS 217–752–2
Összeg kép let C10H14O2
Mo le ku la tö meg 166,22
Tar ta lom Leg alább 99% C10H14O2-tar ta lom.
Le írás Fe hér szí nû, kris tá lyos, jel leg ze tes sza gú szi lárd anyag.
Azo no sí tás
A. Old ha tó ság Gya kor la ti lag nem ol dó dik víz ben. Eta nol ban ol dó dik.
B. Ol va dás pont Leg alább 126,5 °C.
C. Fe nol ve gyü le tek 5 mg min tát kell fel ol da ni 10 ml me ta nol ban, és eh hez hoz zá kell adni 10,5 ml di me til-amin-ol da tot (1:4). Vö rös tõl ró zsa szí nig ter je dõ szín keletkezik.
Tisz ta ság
Ter ci er-bu til-p-ben zo ki non Leg fel jebb 0,2%.
2,5-di-ter ci er-bu til hid ro xi-ki non Leg fel jebb 0,2%.
Hid ro xi ki non Leg fel jebb 0,1%.
To lu ol Leg fel jebb 25 mg/kg.
Ólom Leg fel jebb 2 mg/kg.”
5. Az E 415 Xan tán gu mi ra vo nat ko zó szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ szöveg lép: