1/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat
a székhely-szolgáltatásról
Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 112. § (1) bekezdésénekk)pontjában kapott felhatalmazás alap-ján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése a székhely-szolgáltatásról a következõ szabályzatot alkotta:
1. §
(1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegy-zett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, õrzése, rendel-kezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meg-határozott, a székhellyel összefüggõ kötelezettségek telje-sítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie1.
(2) A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az védnek (ügyvédi irodának, a továbbiakban együtt: ügy-véd) a székhelye (irodája, alirodája) is bejegyezhetõ, aki (amely) – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratai-nak munkaidõben történõ átvételérõl, érkeztetésérõl, meg-õrzésérõl, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jog-szabályban meghatározott, a székhellyel összefüggõ köte-lezettségek teljesítésérõl, így különösen a cég székhelyé-hez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintéz-kedések tûrésérõl (székhely-szolgáltatás).
(3) Ha a cég székhelyeként ügyvéd kerül feltüntetésre, a cég székhelye nem lehet azonos a központi ügyintézés (döntéshozatal) helyével.
2. §
(1) Adott cégnek székhely-szolgáltatást csak az az ügy-véd nyújthat, aki a cég létesítõ okiratát készítette és ellen-jegyezte2.
(2) Székhely-szolgáltatást az az ügyvéd nyújthat, aki rendelkezik
a) olyan személyi feltételekkel, amelyek útján biztosíta-ni tudja a cég üzleti és hivatalos iratainak rendszeres átvé-telét, érkeztetését, illetve a székhellyel összefüggõ kötele-zettségek (pl. az ügyfelek, hatóságok általi elérhetõség, a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések lehetõvé tétele) teljesítését;
1Ctv. 7. § (1) bek. elsõ fordulat.
2Ügyvédi törvény 25/A. § elsõ mondat.
b) olyan tárgyi feltételekkel, amelyek útján biztosítani tudja a cég üzleti és hivatalos iratainak õrzését, rendelke-zésre tartását, és mindezeknek, valamint a cég esetleges in-góságainak a cég más irataitól, az egyéb megbízók iratai-tól, az ügyvéd saját irataiiratai-tól, és ingóságaitól történõ elkü-lönítését.
(3) Az ügyvéd a (2) bekezdésb)pontjában írt elkülöní-tési kötelezettségnek az iratok és ingóságok külön helyi-ségben, illetve külön lezárható ingóságában (bútorában) való elhelyezésével kell eleget tenni.
3. §
(1) A cégnek a székhely-szolgáltatás során kezelt iratait jól láthatóan jelölni kell, ezen jelölésnek mind az iraton, mind az irat elkülönített tárolási helyén azonosíthatónak kell lennie.
(2) Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely-szolgáltatás alapján tart magánál. Az iratjegyzéket folyamatos lapszámozással kell ellátni, és olyan módon kell lefûzni, hogy abból lap utólag ne legyen ki-, illetve behelyezhetõ.
4. §
(1) A székhely biztosítására az Ügyvédi törvényben meghatározott szabályok szerint megbízási szerzõdést kell kötni. A székhely-szolgáltatásra kötött megbízási szerzõ-dés csak abban az esetben szólhat határozott idõre, ha a cég létesítése is határozott idõre történt.
(2) A megbízási szerzõdésnek tartalmaznia kell azon iratfajtákat, amelyeket a cég a székhelyen kíván õrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cég-iratait, hatósági engedélyeit, az adóhatóság felé történõ adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggõ iratait, vala-mint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.
(3) A megbízási szerzõdésnek tartalmaznia kell a szer-zõdés megszûnésének okait, illetve hogy a megszûnés ese-tén milyen módon törese-ténik az iratok átadása, átvétele.
5. §
(1) A székhely-szolgáltatást nyújtó ügyvéd (ügyvédi iroda) kizárólag a székhely-szolgáltatás címén elhelyezett, elkülönítetten kezelt, a megbízási szerzõdésben megjelölt és az ügyvéd által vezetett nyilvántartásból azonosítható iratokra és ingóságra kiterjedõ, a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedéseket köteles tûrni.
(2) Ha a hatósági kényszerintézkedés külön jogszabály alapján az ügyvéd birtokában lévõ, a céggel kötött egyéb
megbízásából eredõ iratokra, ingóságokra is kiterjed, az erre vonatkozó nyilatkozatot, illetve az intézkedés írásbeli elrendelését az ügyvédnek a kényszerintézkedés foganato-sítása elõtt el kell kérnie, annak egy kiadmányát (vagy má-solatát) meg kell õriznie.
(3) A székhelyet biztosító ügyvéd (ügyvédi iroda) a ha-tóság eljárását nem akadályozhatja, azonban köteles arról a céget haladéktalanul értesíteni.
6. §
(1) Az ügyvéd jogosult a megbízási szerzõdés megszû-nésének tényét a cégbíróságnak haladéktalanul bejelen-teni.
(2) Ha a cég a székhellyel összefüggõ adatváltozás cég-bírósági bejelentésére a törvényes határidõn belül a szük-séges intézkedést nem teszi meg, az ügyvéd (ügyvédi iro-da) jogosult a Ctv. 88. §-ában meghatározott eljárás kezde-ményezésére.
7. §
(1) A megbízási szerzõdés megszûnése esetén az ügy-véd köteles a székhely-szolgáltatás során birtokába került iratokat és ingóságokat a cégnek visszaadni.
(2) Ha a cég az iratait a megbízási szerzõdés megszûné-se után felszólítás ellenére nem veszi át, az ügyvéd köteles az iratokat – a cég költségére – levéltárba helyezni, és errõl a céget írásban értesíteni. Az ügyvéd a székhely-szolgálta-tásra szóló megbízási szerzõdés megkötésekor kérheti a le-véltárba elhelyezés költségeinek elõzetes letétbe helye-zését.
8. §
(1) A területi kamara nyilvántartást vezet azokról az ügyvédekrõl, akik székhely-szolgáltatást nyújtanak.
(2) Az ügyvéd köteles bejelenteni, ha ilyen szolgáltatást nyújtani kíván, és a területi kamara a szolgáltatás idõtarta-ma alatt bármikor ellenõrizheti, hogy a székhely-szolgálta-tás nyújszékhely-szolgálta-tásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak-e.
9. §
A jelen – a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése által 2007. november 19-én elfogadott és az IRM 2008. március 13-án közölt észrevételei alapján 2008. március 31-én mó-dosított – szabályzat az Igazságügyi Közlönyben kihirde-tése napján lép hatályba.
2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat
a jogügyletek biztonságának elõsegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával
kapcsolatos feladatokról
1. Egyes jogszabályi rendelkezések folytán meghatáro-zott tevékenységek végzéséhez az ügyvédnek rendelkez-nie kell bizonyos technikai feltételekkel annak érdekében, hogy jogszabályban írt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni tudja. Ezen szabályok áttekintésére és értelme-zésére a Magyar Ügyvédi Kamara az alábbi kötelességek-re hívja fel a figyelmet.
2. Az ügyvéd az alábbi tevékenységeket – a 27.3. pont-ban írt kivétellel – csak akkor végezheti, ha rendelkezik a 21. pontban körülírt elektronikus aláírással és a 25. pont-ban írt technikai feltételekkel, és a területi kamara az ügy-védnek az ügyvédi tevékenység végzése érdekében be-szerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességé-nek kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését nyilvántartásba1vette:
a) okirat jogszabály által elõírt ellenjegyzése [a továb-biakban: okirat ellenjegyzése]2,
b) cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban képvi-selet ellátása3,
ba)aláírás-hitelesítés4, bb)székhelyellenõrzés5,
bc) a cég – ügyvéd által készített – létesítõ okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása,
c)aza)ésb)pontokkal összefüggésben pénz és érték-tárgy letéti kezelése6.
2.1. A jelen szabályzatban írt kötelezettségek megsze-gése fegyelmi vétséget valósíthat meg.
2.2. A területi kamara jogosult ellenõrizni a jelen sza-bályzatban foglaltak megtartását.
Okirat ellenjegyzése
3. Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzés-sel, amely a saját vagy az irodája közremûködésével jött létre7. Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
1Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi törvény) 116. § (1) bek.m)pontja.
2A jogügyletek biztonságának erõsítése érdekében szükséges törvény-módosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény 3. §.
3A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény 13. § és 28. § (4) bek.
4A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9. §.
5Ügyvédi törvény 27. § (3) bek.
6A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelõzésérõl és megaka-dályozásáról szóló törvény ügyvédekre vonatkozó elõírásai.
7Ügyvédi törvény 27. § (3) bek.
a)az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogsza-bályoknak megfelel, és
b)az okiratban megjelölt fél az iratot elõtte vagy helyet-tese elõtt írta alá, illetõleg aláírását elõtte vagy helyethelyet-tese elõtt saját kezû aláírásának ismerte el, illetve a minõsített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minõsített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elekt-ronikus okiratéval megegyezik8.
3.1. Okirat szerkesztésének elvállalása esetében az ügy-véd kötelessége, hogy
a) meggyõzõdjék a fél személyazonosságáról, ügyleti képességérõl és jogosultságáról, az általa létrehozni kívánt jogügylet tartalmáról,
b)tájékoztassa a felet a jogügylet lényegérõl és jogi kö-vetkezményeirõl,
c)világosan és egyértelmûen írásba foglalja a fél nyilat-kozatait,
d)elõzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenõr-zésével érintett felet az ellenõrzés céljáról, módjáról és tar-talmáról, az ügyvédi közremûködés megtagadásának köte-lezettségérõl és a 15. pontban megjelölt bejelentési kötele-zettségérõl, valamint az ellenõrzés során megismert ada-tok kezelésérõl,
e)elvégezze a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvény elõ-írásai szerinti ügyfél-átvilágítást.
3.2. Az okiratszerkesztõ ügyvéd az ügyfelek személy-azonosságát a személyazonosításra szolgáló okmány alap-ján köteles megállapítani. Az ügyvéd köteles az okmá-nyokban rögzített adatokról másolatot készíteni, amelyhez csatolni kell a félnek az adatkezeléshez adott írásbeli hoz-zájárulását. Ha az ügyfél a másolatkészítéshez nem járul hozzá, az adatokat más módon kell rögzíteni.
3.3. Az okiratszerkesztõ ügyvéd a szerzõdéskötési szán-dék valódiságát szokatlan körülmény észlelésénél köteles vizsgálni. A szerzõdéskötés motivációjának, gazdasági hátterének vizsgálata az ügyvédnek nem kötelessége, ki-véve, ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás meg-elõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvény, illetve az ehhez kapcsolódó szabályzat ettõl eltérõen rendelkezik.
3.4. A gazdasági társaság vagy más szervezet alapítása-kor az alapítók által a jogszabály kötelezõ elõírása alapján tett és az alapítók felelõssége alá tartozó nyilatkozatok tar-talmának valódiságát a létesítõ okiratot szerkesztõ ügyvéd nem jogosult és nem köteles ellenõrizni.
3.5. A 3.1.e. pont szerinti ügyfél-átvilágítás kötelezett-ségérõl külön szabályzat rendelkezik9.
8Ügyvédi törvény 27. § (1) bek.
9Vö.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelõzésérõl és meg-akadályozásáról szóló törvény ügyvédekre vonatkozó elõírásaival.
3.6. Ha az ügyletkötés során valamelyik felet mazott képviseli, az okiratszerkesztõ ügyvéd a meghatal-mazás megfelelõségét, és a meghatalmazott személyazo-nosságát is köteles ellenõrizni. Szabályos meghatalmazás esetében a meghatalmazó ügyletkötési szándékát az ügy-véd nem vonhatja kétségbe.
3.7. Az okiratszerkesztõ ügyvéd köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a szerzõdés aláírása elõtt az okiratot olvassák el. A figyelmeztetés és/vagy az okirat elolvasásá-nak megtörténtére az okiratban vagy az ügyvédi megbízási szerzõdésben (tényvázlatban) utalni kell.
3.8. Az okiratszerkesztõ ügyvéd – papíralapú okirat ese-tén – legalább egy eredeti példányt köteles minden szerzõ-dõ félnek dokumentáltan átadni.
3.9. Az elektronikus dokumentumot papír alapon meg kell jeleníteni, a másolaton rögzíteni kell az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát, az aláírót meghatározó adatokat, és záradékban az elektronikus do-kumentum azonosítására vonatkozó azon adatokat (meta-adatokat10), amelyek az elektronikus dokumentum tartal-mából egyébként nem állapíthatóak meg, de a másolat szempontjából jelentõséggel bírnak11.
4. Az ügyvéd köteles megtagadni a közremûködést ok-irat szerkesztéséhez, ha
a) tudomása szerint az okirat jogszabálysértõ célra vagy jogszabály megkerülésére irányul12,
b) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,
c)a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy d)az ellenõrzés során azt állapítja meg, hogy az igazol-vány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését beje-lentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva13, illetve
e) valamely más aggályos körülményt észlel. Az okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni külö-nösen, ha a fél a személyazonosításra szolgáló okmány ér-vényességének ellenõrzéséhez nem ad hozzájárulást.
Képviselet cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban 5. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás 2008.
július 1. napjától kizárólag elektronikus úton történik.
A cégbírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelezõ.
Az ügyvédi képviseletet csak az az ügyvéd láthatja el, aki a létesítõ (módosító) okiratot készítette és ellenjegyezte14.
10 Metaadat: Más adatok leírására és meghatározására szolgáló adat.
Olyan tulajdonságok definiálására alkalmas, mint név, típus, fellelhetõség, összefüggés más adatokkal.
11Lásd hasonlóan az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet 26. § (1) bek.
12Ügyvédi törvény 3. § (3) bek.
13Ügyvédi törvény 27/D. § (1) bek.
14Ügyvédi törvény 27. § (4) bek.
5.1. Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzé-si) eljárásban a cég bejegyzésére (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a céginformációs szolgálat honlapján közzétett informatikai jellemzõkkel rendelkezõ, elektroni-kus nyomtatványon kell elõterjeszteni15.
5.2. A jogi képviselõ elektronikus úton csak az erre vo-natkozó jogszabályban16meghatározott formátumú és mé-retû, minõsített elektronikus aláírással ellátott okiratot nyújthat be a cégbírósághoz.
5.3. Az egyszerûsített eljárásban17 a jogi képviselõ a be-jegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok, illetve a cégbejegyzési kérelem mellékletét nem képezõ okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát el-végezte. Ezen utóbbi iratokat a jogi képviselõ õrzi, és amennyiben ezen okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerûségi kétség merülne fel, a jogi képviselõ kö-teles ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz becsatolni.
5.4. Az eljárási illetéket és a közzétételi díjat elektroni-kus úton kell megfizetni az errõl szóló jogszabály18 elõírá-sainak megfelelõen. Ehhez indokolt külön bankszámlát fenntartani. Többszemélyes ügyvédi iroda esetében az el-járási illeték és a közzétételi díj elektronikus megfizetése céljára fenntartott (egy vagy több) bankszámla felett vala-mennyi, elektronikus aláírással rendelkezõ tag részére utalási jogot kell biztosítani.
Aláírás-minta hitelesítés
6. Az aláírás-minta ellenjegyzésével az ügyvéd azt tanú-sítja, hogy az aláírás-mintát adó személy személyazonos-ságát megfelelõen igazolta, s az aláírás-mintát az ellen-jegyzõ ügyvéd elõtt sajátkezûleg adta.
6.1. Az ügyvéd aláírás-minta ellenjegyzésére kizárólag cégbejegyzési, illetve a cégjegyzésre jogosult személyé-nek változására irányuló változásbejegyzési eljárásban jo-gosult, és az aláírás-minta elkészítésének feltétele az, hogy az a cégeljárásban becsatolásra kerüljön. Erre vonatko-zóan az aláírás-minta hitelesítésekor nyilatkozni kell.
6.2. Az ügyvéd nem jogosult cégeljáráson kívül alá-írás-minta ellenjegyzésére, illetve az aláírás-mintával összefüggésben hiteles kiadmányok kiadására, az elve-szett minták idõközbeni pótlására19.
15Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdé-seirõl szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. §.
16Ez jelenleg az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseirõl szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet.
17Ctv. 48. §.
18Ez jelenleg a 25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történõ megfizetésérõl a cégeljárásban és más cégügyekben.
19Ctv. 9. § (3) bek.
6.3. Az aláírás-minta ellenjegyzését megelõzõen a 11–16. pontok szerint kell eljárni.
6.4. Az aláírás-mintán – a létesítõ okiratában foglaltak-kal egyezõen – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. veze-tõ tisztségviselõ, munkavállaló), a cégjegyzés módját, va-lamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cég-jegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírás-min-tán a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltet-hetõ20, ha ez nem ellentétes a létesítõ okirat tartalmával (lásd 1. sz. melléklet).
Székhely (telephely, fióktelep) -ellenõrzés
7. Cég létesítõ okiratának és a létesítõ okirat módosítá-sának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilván-tartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével
a) köteles meggyõzõdni arról, hogy a jognyilatkozatot tevõ fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég szék-helyeként, telepszék-helyeként, fióktelepeként megjelölt ingat-lan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogo-sult-e, továbbá
b) meggyõzõdhet arról is, hogy az más cég székhelye-ként, telephelyeszékhelye-ként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe.
7.1. Ha az ingatlan használatára jogosultságot igazoló iratok megtekintésekor az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közremûködést megtagadni.
7.2. Az ingatlan székhelyként, telephelyként vagy fiók-telepként feltüntetését jogszabállyal ellentétesnek kell te-kinteni, ha a használat jogcímét megalapozó szerzõdés (jognyilatkozat) nyilvánvalóan érvénytelen, illetve az in-gatlan-nyilvántartási adattal ellentétben áll.
7.3. Ha a bemutatott okiratok és az ingatlan-nyilvántar-tás adatai eltérnek egymástól, az ügyvédet kötik az ingat-lan-nyilvántartás adatai, kivéve, ha egyértelmûen megálla-pítható az eltérés oka és az elhárítható. Az ügyvédet nem terheli az ingatlan-nyilvántartási adat és az egyéb iratok közötti ellentmondás okának feltárása, illetve az ellent-mondás feloldásának kötelezettsége.
Okirat-átalakítás
8. Az ügyvéd a cég – általa készített – létesítõ okiratá-nak és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme to-vábbi mellékleteinek elektronikus okirati formába
alakítá-20Ctv. 9. § (2) bek.
sa esetén, az elektronikus okiratot minõsített elektronikus aláírásával látja el. A minõsített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval21.
8.1. A papíralapú dokumentumról történõ elektronikus másolatkészítés során a másolatkészítõ biztosítja a papír-alapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, és azt, hogy minden – az aláírás el-helyezését követõen az elektronikus másolaton tett – mó-dosítás érzékelhetõ legyen.
8.2. Papíralapú dokumentumról történõ elektronikus másolat készítése során a másolat készítõje elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú doku-mentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd a 8.3. pontban írt metaadatok elhelye-zését követõen az elektronikus másolatot hitelesítési zára-dékkal („Az eredeti papíralapú dokumentummal egyezõ”) és elektronikus aláírással látja el.
8.3. Az elektronikus másolatot a következõ metaadatok elhelyezésével kell létrehozni és azt egyértelmûen az ere-deti papíralapú dokumentumhoz rendelni:
a)a papíralapú dokumentum megnevezése;
b)a papíralapú dokumentum fizikai méretei;
c)a másolatkészítõ szervezet megnevezése és a máso-latkészítõ személy neve;
d)a másolatkészítõ rendszer, illetve a másolatkészítési szabályzat pontos megnevezése és verziószáma;
e)a másolatkészítés ideje;
f)érvényességi idõ, vagy annak jelzése, hogy az érvé-nyességi idõ nem meghatározott.
8.4. Több dokumentumon is elhelyezhetõ egy elektroni-kus aláírás, illetõleg egy idõbélyegzõ. Ez esetben a doku-mentumok a továbbiakban csak együtt kezelhetõk.
8.5. Az aláírónak külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint gondoskodnia kell az elhelyezett aláírás érvényességének érvényességi idõn belüli – ha az érvényességi idõ nem meghatározott, úgy korlátlan ideig történõ – folyamatos megállapíthatóságáról.
8.6. A másolatkészítéssel megbízott vagy arra feljogosí-tott személy, személyek körét belsõ szabályzatban kell meghatározni. A másolatkészítõnek rendelkeznie kell a fél (egyéb érintett) hozzájárulásával, amelyben a fél a szemé-lyes adatainak a másolatkészítés céljára történõ kezelését engedélyezi. A másolatkészítõnek rendelkeznie kell a má-solatkészítõ rendszer olyan részletességû dokumentációjá-val, amelybõl a rendszerrel szemben a jogszabályban meg-állapított követelmények teljesülése megállapítható, vagy a rendszer gyártója/forgalmazója által kiállított, a megfele-lésre vonatkozó igazolással22.
21Ügyvédi törvény 27/A. § (1) bek.
22Vö.: a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történõ másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet.
9. Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles má-solatát) megõrizni. A kamarai tagság megszûnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni23.
9.1. Az eredeti papíralapú okmányok nem selejtezhetõk.
9.2. Az elektronikus formába alakított okiratot archivál-ni24kell.
9.2.1. Az elektronikus dokumentumokat vagy lenyoma-tokat oly módon kell megõrizni, amely kizárja az utólagos módosítás lehetõségét, folyamatosan biztosítja a jogosul-tak hozzáférését, valamint az elektronikus dokumentumok értelmezhetõségét (olvashatóságát). Az elektronikus do-kumentumokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, mó-dosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen.
9.2.2. Ha az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum archiválását olyan szolgáltató végzi, amely e szolgáltatás tekintetében a szolgáltatók nyilvántartásában minõsített szolgáltatóként szerepel, az ellenkezõ bizonyí-tásáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentu-mon elhelyezett elektronikus aláírás vagy idõbélyegzõ, il-letve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás és idõ-bélyegzõ elhelyezésének idõpontjában érvényes volt25.
Pénz- és értéktárgy letéti kezelése 10. Az ügyvéd
Pénz- és értéktárgy letéti kezelése 10. Az ügyvéd