A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND KIALAKÍTÁSA A) Értelmezõ rendelkezések

C) INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ

III. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI REND KIALAKÍTÁSA A) Értelmezõ rendelkezések

1. Általános polgári jogi felelõsség: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

2. Felróhatóság: Felróható a magatartás akkor, ha az nem felel meg az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak.

3. Vétkesség: olyan jogellenes cselekményhez (tevékenység vagy mulasztás) kapcsolódó elkövetõi tudatállapot, melyet szándékosan vagy gondatlanul követtek el. Szándékosan követi el a bûncselekményt az, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy abba belenyugszik. Gondatlanul követi el a cselekményt az, aki elõre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmûen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetõségét azért nem látja elõre, mert a tõle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

4. Kártérítési felelõsség: a köztisztviselõ a közszolgálati jogviszonyából, illetve a munkavállaló a munkaviszonyából eredõ kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelõsséggel tartozik.

5. Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselõ, ha közszolgálati jogviszonyából, a munkavállaló pedig ha munkaviszonyából eredõ kötelezettségét vétkesen megszegi.

6. Szabálysértés: az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetõit a szabálysértésekrõl szóló többször módosított 1999. évi LXIX. törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bûncselekményt valósít meg.

7. Szabálysértésért való felelõsség: szabálysértés miatt az vonható felelõsségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

8. Bûncselekmény: az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló többször módosított 1978.

évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) büntetés kiszabását rendeli. A bûncselekmény bûntett vagy vétség.

9. Bûntett: az a szándékosan elkövetett bûncselekmény, amelyre a Btk. kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bûncselekmény vétség.

10. Szándékosan követi el a bûncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

11. Gondatlanságból követi el a bûncselekményt, aki elõre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmûen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetõségét azért nem látja elõre, mert a tõle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

12. a Btk. alkalmazásában: Hivatalos személy:

a) az országgyûlési képviselõ, b) a köztársasági elnök, c) a miniszterelnök,

d) a Kormány tagja, az államtitkár, és a szakállamtitkár e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész,

f) az országgyûlési biztos

g) a helyi önkormányzati testületek tagja, h) a közjegyzõ és a közjegyzõ helyettes,

i) az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,

j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevõszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyûlés Hivatalánál szolgálatot teljesítõ személy, akinek tevékenysége a szerv rendeltetésszerû mûködéséhez tartozik.

k) a pártfogó felügyelõi szolgálatnál pártfogó felügyelõi tevékenységet végzõ, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,

l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el.

13. a Btk. alkalmazásában: Kár: bûncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni elõny.

14. a Btk. alkalmazásában: az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetõleg vámbevétel csökkenése:

a) kisebb, ha húszezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, c) jelentõs, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,

d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, e) különösen jelentõs, ha ötszázmillió forintot meghalad.

B) Alapvetõ rendelkezések

1. A szabálytalanság valamely létezõ szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent az igazgatóság gazdálkodási tevékenysége vonatkozásában.

2. A szabálytalanság fogalmába a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, valamint a büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.

3. A szabálytalanság alapesetei:

a) a szándékosan okozott szabálytalanságok

b) a nem szándékosan (gondatlanságból) okozott szabálytalanságok 4. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

a) hozzájáruljanak a költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó jogszabályokban és belsõ intézkedésekben meghatározott elõírások megszegésének, a szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelõzés);

b) keretet biztosítsanak ahhoz, hogy az elõírások megsértése esetén a megfelelõ állapot helyreállításra kerüljön: a hibák, hiányosságok korrigálása, a felelõsség megállapítása illetve az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

5. A szabálytalanságok megelõzése:

a) Az igazgatóság gazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Áht.) 121. §-ában foglaltakra figyelemmel elsõdlegesen az igazgató felelõssége, aki e feladatát az igazgatóság gazdasági szervezetét irányító gazdasági szakigazgató-helyettes útján látja el. A gazdasági szakigazgató-helyettes az igazgatóság mûködésével összefüggõ gazdasági és pénzügyi feladatokat jelen utasítás szerint látja el. Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenõrzése mellett végzi.

b) A szabálytalanságok megelõzésével kapcsolatosan a gazdasági szakigazgató-helyettes felelõssége, hogy:

– az igazgatóság a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelõ szabályzatok alapján mûködjön;

– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje;

– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, valamint a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelõen, amilyen mértéket képviselt.

6. Az igazgatóság számára rendelkezésre álló források szabályszerû, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a gazdasági szervezet feladatát a gazdasági szervezet Ügyrendje szabályozza.

7. A gazdasági szervezet alkalmazottainak konkrét feladatát, jog-és hatáskörét – az APEH belsõ intézkedéseinek és az igazgatói utasítások, belsõ szabályzatok figyelembevételével – a munkaköri leírások tartalmazzák. A közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségeiket a köztisztviselõk jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), illetve a munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a Munka Törvénykönyvérõl szóló többször módosított 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján kell teljesíteniük.

C) A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje

1. A fõosztályvezetõk és az osztályvezetõk feladatkörükben kezelik az igazgatóság gazdálkodási tevékenysége során elõforduló szabálytalanságokat (szabályok be nem tartása, hiányosságok, mulasztások).

2. A szabálytalanságok kezelése magában foglalja:

a) a szabálytalanság észlelését;

b) szükséges intézkedések, eljárások meghatározását;

c) az intézkedések, eljárások nyomon követését;

d) a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartását.

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, elõzetes, utólagos és vezetõi ellenõrzés rendszerében történhet az igazgató, a gazdasági szakigazgató-helyettes, fõosztályvezetõk és osztályvezetõk illetve a gazdasági szervezet alkalmazottai részérõl, az igazgatóság Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztálya, Központi Hivatal Költségvetési Belsõ Ellenõrzési Fõosztálya illetve külsõ ellenõrzési szerv által egyaránt.

A gazdasági szervezet alkalmazottja észleli a szabálytalanságot:

– Amennyiben a szabálytalanságot a gazdasági szervezet valamely alkalmazottja észleli, köteles a közvetlen vezetõjét értesíteni.

– Amennyiben a közvetlen vezetõ az adott ügyben érintett, az alkalmazottnak a vezetõ felettesét, annak érintettsége esetén az õ felettesét kell értesítenie. (Írásos értesítésre a 1. számú függelékben felsorolt jogszabályok által meghatározott esetekben van szükség.)

– Ha a fentiekben megfogalmazottaknak megfelelõen értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy errõl értesíti a gazdasági szakigazgató-helyettest.

– A gazdasági szakigazgató-helyettes köteles gondoskodni a megfelelõ intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

A gazdasági szakigazgató-helyettes, a fõosztályvezetõ, illetve az osztályvezetõ észleli a szabálytalanságot:

A gazdasági szakigazgató-helyettesnek, valamint a fõosztályvezetõnek, illetve az osztályvezetõnek észlelése alapján a feladat-, hatáskör és felelõsségi rendnek megfelelõen kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

Az igazgatóság Belsõ Ellenõrzési Önálló Osztálya, illetõleg a Központi Hivatal Költségvetési Belsõ Ellenõrzési Fõosztálya észleli a szabálytalanságot:

Amennyiben a belsõ ellenõr ellenõrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló, többször módosított 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.), valamint a Költségvetési Belsõ Ellenõrzési Szabályzat és Kézikönyv rendelkezéseinek megfelelõen jár el. A belsõ ellenõrzés megállapításai alapján a gazdasági szervezetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia, illetve az intézkedési tervet végre kell hajtania.

Külsõ ellenõrzési szerv észleli a szabálytalanságot:

A külsõ ellenõrzési szerv (pl. az Állami Számvevõszék, az EU ellenõrzést gyakorló szervei, stb.) szabálytalanságra vonatkozó megállapításait ellenõrzési jelentés tartalmazza. A büntetõ-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenõrzõ szervezet mûködését szabályozó jogszabály alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a gazdasági szervezetnek intézkedési tervet kell kidolgoznia.

A szabálytalanság észlelését követõ szükséges intézkedések, eljárások megindításáért az érintett fõosztályvezetõ javaslatára, a gazdasági szakigazgató-helyettes, – érintettsége esetén az igazgató – a felelõs.

Büntetõ-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekvés vagy mulasztás esetén – az 1. számú függelékben részletezett – az egyes eljárásokra irányadó jogszabályoknak az eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

A gazdasági szakigazgató-helyettes, valamint a fõosztályvezetõk érintettsége esetén az igazgató feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás, intézkedés nyomon követése során:

– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések illetve a megindított eljárások helyzetét;

– figyelemmel kíséri a vizsgálatok során tett javaslatok végrehajtását;

– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetõségeket” beazonosítja (hasonló kockázatok meghatározása);

– információt szolgáltat a belsõ ellenõrzés számára, elõsegítve annak folyamatban lévõ ellenõrzéseit, az ellenõrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintõ eseményekre való nagyobb rálátást.

A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás, intézkedés nyilvántartása során – a gazdasági szakigazgató-helyettes, valamint a fõosztályvezetõk érintettsége esetén – az igazgató:

a) gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett írásos dokumentumok iktatásáról, valamint nyilvántartásuk naprakész és pontos vezetésérõl,

b) figyelembe veszi a pályázati úton felhasználásra kerülõ források, költségvetési elõirányzatok tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet szabálytalanságok kezelésérõl szóló VII. fejezetében meghatározottakat.

A szabálytalansággal kapcsolatos eljárások, intézkedések nyilvántartása tartalmazza:

– a szükséges eljárás, intézkedés típusát;

– az észlelõ megnevezését;

– az érintett megnevezését;

– az észlelés idõpontját;

– a szabálytalanság idõpontját;

– a szabálytalanság tárgyát;

– az eljárás, intézkedés idõpontját;

– a megállapításokat, javaslatokat;

– a jogkövetkezményeket;

– az intézkedési tervek végrehajtását.

1. számú függelék

A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZÕ JOGSZABÁLYOK

Ellenõrzési nyomvonalra és kockázatkezelésre vonatkozó jogszabályok 1. A számvitelrõl szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (Számv. tv.),

2. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja.),

3. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.),

4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.),

5. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ábkr.),

6. az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), 7. az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.), 8. a Magyar Köztársaság éves költségvetési törvénye,

9. a közbeszerzésekrõl szóló többször módosított 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.),

10. a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó elõirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjérõl szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet,

11. a központosított illetmény-számfejtésrõl szóló, többször módosított 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet,

12. a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjérõl szóló, módosított 37/2001. (X. 25.) PM rendelet,

13. a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet (Ber.), 14. a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap

projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló többször módosított 360/2004 (XII. 26.) Korm. rendelet.

A szabályzat figyelembe veszi továbbá:

1. az APEH utasításokat és az Igazgatóság belsõ szabályzatait,

2. a Pénzügyminisztérium Közleményét a FEUVE-vel kapcsolatos módszertani útmutatókról.

Szabálytalanságok kezelésére vonatkozó jogszabályok

1. a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló, többször módosított 1978. évi IV. törvény (Btk.);

2. a büntetõeljárásról szóló többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.);

3. a szabálysértésekrõl szóló többször módosított 1999. évi LXIX. törvény (Szabs. tv.);

4. a Polgári Törvénykönyvrõl szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.);

5. a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.);

6. a Munka Törvénykönyvérõl szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 7. a köztisztviselõk jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.);

8. a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló többször módosított 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.);

9. Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Költségvetési Belsõ Ellenõrzési Szabályzatának kiadásáról szóló mindenkor hatályos APEH utasítás (a továbbiakban: Költségvetési Belsõ Ellenõrzési Szabályzat), valamint az annak mellékleteként kiadott Belsõ Ellenõrzési Kézikönyv.

Az egyes eljárások megindításához kapcsolódó rendelkezések 1. Büntetõeljárás

a) A Be. 6. § (1) bekezdése értelmében a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a törvényben megállapított feltételek esetén a büntetõeljárást megindítsa, illetõleg az eljárást lefolytassa.

b) A Be. 171. § (2) bekezdésében elõírtak alapján a hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény elõírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomásra jutott bûncselekményt – ha az elkövetõ ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megõrzésükrõl kell gondoskodni.

c) A Be. 172. § (1) bekezdése szerint a feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni.

2. Szabálysértési eljárás

a) A Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése értelmében a szabálysértési eljárás feljelentés, illetõleg a szabálysértési hatóság részérõl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

b) A Szabs. tv. 82. § (2) bekezdése szerint a feljelentést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti.

3. Kártérítési eljárás

a) A Pp. 349. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perekben (munkaügyi perek) a törvény I-XIV.

fejezeteinek rendelkezéseit a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegû jogviszonyból származó perekrõl szóló XXIII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

b) Az a) pontban foglaltak mellett a köztisztviselõk kártérítési felelõssége vonatkozásában a Ktv. 57–58. §-ai, a munkavállalók kártérítési felelõsségének megállapítására pedig az Mt. VIII. fejezetének rendelkezései is irányadók.

4. Fegyelmi eljárás

A fegyelmi eljárás illetve felelõsség tekintetében a Ktv. 50–56. §-aiban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.

Ellenõrzési nyomvonalnál alkalmazott rövidítések

Szervezeti egység Rövidítések

Gazdasági szakigazgató-helyettes Gszh

Pénzügyi és Számviteli Fõosztály PSZF

Ellátási és Mûszaki Fõosztály EMF

Humánpolitikai Fõosztály HPF

Jogi és Koordinációs Fõosztály JKF

Titkársági Fõosztály TITK

Végrehajtási Fõosztály VH FO

Felszámolási és Végelszámolási szakigazgató-helyettes

és az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek FVszh

2.számúfüggelék Sor- számTevékenységJogszabályi alap/Belsõ szabályozás Elõkészítés(E)/ Végrehajtó(V)Keletkezõ dokumentumok Felelõs (F)/kötelezett- ségvállaló(K)HatáridõEllenõrzés(E)/ érvényesítés(É)Utalványozás(U)/ ellenjegyzés(E)Pénzügyiteljesítés

Könyvvezetésben valómegjelenítés (K),elszámolási feladatok(E) A)TERVEZÉS 1.Igényfelmérés

Gazdálkodási Szabályzat, Beruházási Szabályzat E:szervezeti egységekvezetõi V:PSZF,EMF dolgozói

igénylõlevelek

F:PSZFfõov.,EMF fõov., K:nem értelmezhetõ tervezési köriratban meghatározottak alapján

E:PSZF,EMF É:nem értelmezhetõU,E:nemértelmezhetõnem értelmezhetõnem értelmezhetõ 2.Költségvetés tervezése

Áht., Gazdálkodási Szabályzat E:PSZFfõov.,EMF fõov.,PSZF,EMF dolgozója V:PSZF,EMF dolgozói

költségvetési dokumentumok, szövegesindoklás F:PSZFfõov.,EMF fõov., K:nem értelmezhetõ

felügyeletiszerv általmeghat.

E:Gszh,PSZF fõov. É:nem értelmezhetõ U,E:nemértelmezhetõnem értelmezhetõ

K:elemi költségvetés E:PSZFdolgozói 3.Költségvetési tárgyalásGazdálkodási SzabályzatE:PSZFfõov., V:Gszh.

jegyzõkönyv, egyeztetõ kimutatás

F:,K:nem értelmezhetõnem értelmezhetõE:É:nem értelmezhetõU,E:nemértelmezhetõnem értelmezhetõnem értelmezhetõ 4.JóváhagyásGazdálkodási SzabályzatE:,V:nem értelmezhetõjóváhagyólevelekF:,K:nem értelmezhetõmindenévjanuár 20-igE:É:nem értelmezhetõU,E:nemértelmezhetõnem értelmezhetõnem értelmezhetõ 5.AlapokmányÁmr.E:,V:nem értelmezhetõAlapokmányF:,K:nem értelmezhetõmindenév február25-igE:É:nem értelmezhetõU,E:nemértelmezhetõnem értelmezhetõnem értelmezhetõ 6.Elemi költségvetés elkészítéseÁmr.E:PSZFfõov. V:PSZFdolgozói

elemi költségvetés bizonylatai F:PSZFfõov. K:nem értelmezhetõ mindenév február25-ig E:Gszh. É:nem értelmezhetõU,E:nemértelmezhetõnem értelmezhetõ K:elemi költségvetés E:PSZFdolgozói

3.számúfüggelék Sor- számTevékenységJogszabályi alap/Belsõ szabályozás Elõkészítés(E)/ Végrehajtó(V)Keletkezõ dokumentumok Felelõs(F)/ kötelezettségvállaló (K)HatáridõEllenõrzés(E)/ érvényesítés(É)Utalványozás(U)/ ellenjegyzés(E)Pénzügyiteljesítés

Könyvvezetésben valómegjelenítés(K), elszámolásifeladatok (E) B)VÉGREHAJTÁS a)Személyijuttatások 1.Rendszeresszemélyijuttatás(bér,bérjellegûkifizetések) 1.1.

Illetmény kifizetéshez kapcsolódó feladatok Ktv.,Közszolgálati Szabályzat E:munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF V:nem értelmezhetõ

igénybejelentõ, kinevezésiokirat, kinevezésiokirat módosítása F:dokumentumok elkészítéséért: munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF dokumentumok feldolgozásáért: nemértelmezhetõ K:nem értelmezhetõ

nemértelmezhetõE:,É:nem értelmezhetõU,E:nem értelmezhetõnemértelmezhetõK:,E:nem értelmezhetõ

4.számúfüggelék Sor- számTevékenységJogszabályi alap/Belsõ szabályozás Elõkészítés(E)/ Végrehajtó(V)Keletkezõ dokumentumok Felelõs(F)/ kötelezettségvállaló (K)HatáridõEllenõrzés(E)/ érvényesítés(É)Utalványozás(U)/ ellenjegyzés(E)Pénzügyiteljesítés

Könyvvezetésben valómegjelenítés(K), elszámolásifeladatok (E) B)VÉGREHAJTÁS a)Személyijuttatások 2.Jutalom 2.1.Eredményarányos jutalomKtv.,Közszolgálati Szabályzat

E:munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF V:nem értelmezhetõ igénybejelentõ, elnökiértekezlet döntése,értesítõk, szervenkéntilisták F:dokumentumok elkészítéséért: munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF dokumentumok feldolgozásáért: nemértelmezhetõ K:nem értelmezhetõ

nemértelmezhetõE:HPFosztályaiÉ: nemértelmezhetõU,E:Gazdálkodási Szabályzatszerint elnökiértekezlet döntésének megfelelõidõpont

K:,E:nem értelmezhetõ 2.2.EsetijutalomKtv.,Közszolgálati Szabályzat

nemértelmezhetõE:HPF É:nem értelmezhetõ

U,E:nem értelmezhetõnemértelmezhetõK:,E:nem értelmezhetõ 2.3.KitüntetésekKtv.,Közszolgálati Szabályzat

nemértelmezhetõE:HPFosztályaiÉ: nemértelmezhetõU,E:nem értelmezhetõnemértelmezhetõK:,E:nem értelmezhetõ

5.számúfüggelék Sor- számTevékenységJogszabályi alap/Belsõ szabályozás Elõkészítés(E)/ Végrehajtó(V)Keletkezõ dokumentumok Felelõs(F)/ kötelezettségvállaló (K)HatáridõEllenõrzés(E)/ érvényesítés(É)Utalványozás(U)/ ellenjegyzés(E)Pénzügyiteljesítés

Könyvvezetésben valómegjelenítés(K), elszámolásifeladatok (E) B)VÉGREHAJTÁS a)Személyijuttatások 3.Jubileumijutalom,törzsgárdajutalom 3.1.JubileumijutalomKtv.,Közszolgálati Szabályzat

E:munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF V:nem értelmezhetõ igénybejelentõ, Jubileumi jutalomról értesítés F:dokumentumok elkészítéséért: munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF dokumentumok feldolgozásáért: nemértelmezhetõ K:nem értelmezhetõ

jubileumi jutalomra jogosultságnapja

E:HPFosztályaiÉ: nemértelmezhetõU,E:nem értelmezhetõnemértelmezhetõK:,E:nem értelmezhetõ 3.2.Törzsgárda jutalomKtv.,Közszolgálati Szabályzat

E:munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF V:nem értelmezhetõ igénybejelentõ, emléklap

F:dokumentumok elkészítéséért: munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF dokumentumok feldolgozásáért: nemértelmezhetõ K:nem értelmezhetõ törzsgárda jutalomra jogosultságnapja

E:HPFosztályaiÉ: nemértelmezhetõU,E:nem értelmezhetõnemértelmezhetõK:,E:nem értelmezhetõ

6.számúfüggelék Sor- számTevékenységJogszabályi alap/Belsõ szabályozás Elõkészítés(E)/ Végrehajtó(V)Keletkezõ dokumentumok Felelõs(F)/ kötelezettségvállaló (K)HatáridõEllenõrzés(E)/ érvényesítés(É)Utalványozás(U)/ ellenjegyzés(E)Pénzügyiteljesítés

Könyvvezetésben valómegjelenítés(K), elszámolásifeladatok (E) B)VÉGREHAJTÁS a)Személyijuttatások 4.Költségtérítések 4.1.Ruházati

Ktv.,Közszolgálati Szabályzat, Ruházati költségtérítés fizetésérõlszóló hatályosElnöki Utasítás E,V:nem értelmezhetõ munkavállalók esetébenszámlák, elszámolás F:PSZFfõov. K:nem értelmezhetõ hatályoselnöki utasításban meghatározott dátum

E:PSZFfõov., É:nem értelmezhetõ

U,E:nem értelmezhetõnemértelmezhetõK:,E:nem értelmezhetõ 4.2.Közlekedési

Gazdálkodási Szabályzat, Munkábajárással kapcsolatos Szabályzat E:munkavállalók V:PSZFdolgozóikérelem,engedély F:munkáltatói jogkörgyakorlók, PSZF K:Gazdálkodási Szabályzatszerint

Munkábajárással kapcsolatos Szabályzatszerint E:PSZFfõov. É:Gazdálkodási Szabályzatszerint U,E:Gazdálkodási Szabályzatszerint Gazdálkodási Szabályzat, Pénzkezelési Szabályzatszerint

K:elszámolás alapján,havonta E:PSZFdolgozói 4.3.TanulmányiKözszolgálati Szabályzat

E:munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF V:HPF,PSZF szerzõdéshez igénybejelentõ lap,tanulmányi szerzõdés, igazolások (vizsgákról, vizsgarendrõl), Gazdálkodási Szabályzatszerinti igénybejelentõ, számla

F:munkáltatói jogkörgyakorlók, HPF K:Gazdálkodási Szabályzatszerint Közszolgálati Szabályzatszerint, tanulmányi szerzõdésszerint

E:HPF,PSZF É:Gazdálkodási Szabályzatszerint U,E:Gazdálkodási Szabályzatszerinttanulmányi szerzõdésszerint

In document HIVATALOS ÉRTESÍTÕ (Pldal 109-200)