SZÜRET, ŐSZI VETÉS IDEJE

Általában szeptember 25. és október 25. közötti időszak. A szőlő leszüretelésének és feldolgozásának, valamint az őszi kenyérgabona és némely ültetvény vetésének legfőbb ideje.

Az ekkor végzett kerti munkák és veteményezések már nem túl jelentősek.

717 Szent Tekla, szűz vértanú (+100-200)

718 Ionai Szent Adamnan apát, egyház-tanító (+704)

719 Egykor (egészen i. sz. 325-ig), az őszi nap-éj egyenlőség idejét még 4 nappal későbbre számították.

Pontosabban, március 25-ére, pontosabban: Gyümölcsadó vagy Szüreti Boldogasszony napjára. Ez a hagyomány a XV. századra már szinte elfelejtődött.

720 Szent Szűz Mária, Jézus szülőanyja.

721 Szent Gerard püspök, vértanú (+1046)

722 Nemajnics Szent Sztefan, szerb király (+1228)

723 A XVIII. századtól: Fogolykiváltó boldogasszony.

724 Ez az ünnep, a kelta Mabon őszi nap-éj egyenlőségi és termés-hálaadási ünnep magyar megfelelője.

SZEPTEMBER 25.

Kalendárium szerint: KLEOFÁS⁷²⁵, EUFROZINA⁷²⁶ napja.

Régi naptár szerint: Ősz havának kezdete.

Nap-állás: Nappal és éjszaka egyforma hosszúságú.

Jellege: Dolgos nap.

A szükséges napi és idény-munkák elvégzése. Többnyire ekkor vetették a rozsot, és hűvöses hegyvidékeken is ekkor kezdődött az árpa-vetés. Búza-vetésre is többnyire megfelelt ez a nap.

Néhol úgy hitték, hogy kerülni kell az erdőket, mert e napon „költöznek oda” a kígyók, elhagyva a mezőket-legelőket (hogy átteleljenek). Máshol úgy vélték, hogy ekkortól várhatók az őszi esők.

SZEPTEMBER 26.

Kalendárium szerint: CIPRIÁN és JUSZTINA⁷²⁷ napja.

Csillag-naptár: Égi kút⁷²⁸ a Zeniten.

Jellege: Dogos nap, az esedékes munkák elvégzésével.

Magasabb vidékeken (ahol már sáros fagyok is várhatók) igyekeztek erre az időre betakarítani a gyökér-zöldségeket. Az ekkor esett esőt - többfelé - hasznosnak tartották (gyógyítja a földet), jó előjelnek a jövő évi gazdag terméshez. Ugyanakkor, a szőlő esetében ezt kellemet-lennek vélték, mert megbetegíthette a szemeket. Néhol, ekkor tartották meg az őszi vásárt.

SZEPTEMBER 27.

Kalendárium szerint: KOZMA és DAMJÁN⁷²⁹ napja.

Jellege: Dolgos időszak.

Egyes vidékeken⁷³⁰ ekkor fejeződtek be a kerti munkálatok, zöldség-félék begyűjtése. Ekkor kezdődött a káposzta savanyítása, valamint a zöldség-félék szárítása, aszalása, savanyítása.

Ezt a napot a kalákában végzett munka, majd közös étkezés és mulatozás tette emlékezetessé.

Néhol a káposzta-feldolgozást csapatostul végezték. Lányok és legények vágták a káposztát (közben ismerkedhettek). Az asszonyok a káposztát dézsákba rétegezték és ízesítették, amit aztán a férfiak kádban alaposan megtapostak (hogy tömörödjön és levet eresszen).

SZEPTEMBER 28.

Kalendárium szerint: VENCEL⁷³¹, KARITON⁷³² napja.

Régi naptár szerint. Egykor ünnep. Szőlősgazdák és pásztorok napja.

Jellege: Termés- és időjósló nap.

725 Szent Kleofás vértanú (+50k)

726 Alexandriai Szent Euprosyne aszkéta szerzetesnő (+5szd)

727 Szent Ciprianus és Szent Jusztina vértanú (+305k)

728 Cassiopeia csillagkép. Más néven: Kocsma-csillag

729 Szent Kozma és Szent Damján orvosok, ókeresztény vértanúk (+287)

730 Ortodox keresztényeknél egykori nevezetes nap: Vizdvizsennje, Kapusztnyik

731 Premysl-házi Vencel cseh fejedelem, hitvalló (+935)

732 Nagytiszteletű Palesztinai Szent Chariton abbé (+350)

Felvidék egyes melegebb vidékein és Buda környékén ekkor kezdődött a szüret. Többfelé ekkor kezdték behajtani a ridegtartású marhákat a legelőkről. Napos-meleg ideje kellemes őszt jósol. Esője (vagy száraz napja) pedig napfényes tavaszt hoz. Ha ekkor viharos az idő, akkor a meleg idő is véget ért (míg más változat szerint, ez éppen meleg időt jelez későbbre).

Úgy is hírlett, hogy „amilyen most Vencelkor, olyan lesz majd György-napkor” (ápr. 24) az időjárás. Azt is mondták: ha nem fagyott Vencel előtt, nem fog fagyni Jakab (okt. 9.) előtt.

KISFARSANG ÜNNEPKÖRE Szeptember 29-től november 25-ig tartó időszak. Ebbe tagozódtak a szüreti mulatságok, állat-behajtási ünnepek, mesterség-napok és vásárok, az őszi lakodalmak és közösségi vacsorás-vígasságok. Magába foglalva a kegyeleti emléknapokat is.

SZEPTEMBER 29.

Kalendárium szerint: MIHÁLY⁷³³, KYRIAK⁷³⁴ napja.

Jellege: Dolgos, közösségi nap.

Sokadalma: Sok városban őszi nagyvásár.

Népies megnevezés: KISFARSANG kezdőnapja.

Az őszi lakodalmi időszak kezdete. Ekkor hajtották vissza a György napján (április 24.-én) kihajtott állatokat. Pásztorok elszegődésének és számadásának ideje. Régi pásztor-ünnep, mulatságokkal, leány- és kirakodó vásárokkal, bálokkal, lagzikkal, vendégeskedésekkel.

Nőknek tilos volt mosni, mángorolni. Alföldön és Eger némely vidékén többnyire ekkor kezdődött a szüret.

A néphit szerint ekkortól „bezárul a természet”, vagyis: ezután a méhek már nem gyűjtenek, a halak is a víz mélyére húzódnak, és a fű sem növekszik ezután. Úgy tartották, hogy az ekkor vetett őszi búza vagy rozs nem rozsdásodik. Néhol, az ég dörgése hosszú őszt vagy kemény telet hirdetett, viszont az összebújó juhok mindenhol hideg télre utaltak. Ha lehetett még röpködő fecskét látni, akkor a hideg idő még távol volt. Meleg-fényes napja jó gabona-termést ígért jövőre. Tiszta éjszakája hideg telet jelenthetett, ködje és esője pedig lucskosat.

Helyenként úgy hitték, hogy az e napi időjárás megmutatja, hogy milyen is lesz a jövő évi Fülöp-Jakab (május 1.). Ha pedig már e nap előtt is hideg és esős-viharos volt az idő, az már igen kemény telet jelez. Erre utalt, ha e napon erős szél fújt nyugatról vagy északról. Erős villámlásai jó rozs- és bortermést jósoltak, de nagy szeleket és kevés gyümölcsöt.

SZEPTEMBER 30.

Kalendárium szerint: JEROMOS⁷³⁵, MIHAIL⁷³⁶, GRIGOR⁷³⁷ napja.

Polgári naptár szerint: Szeptember hónap vége.

Jellege: Dolgos nap.

Sokadalma: Egyes helyeken nevezetes-többnapos vásár.

Népies megnevezés: Pásztor-év kezdőnapja.

733 A bibliai Mihály főangyal.

734 Palesztinai Szent Cyriacus remete (+556)

735 Szent Jeromos áldozópap, egyháztanító (+420)

736 Szent II. Mihail, kijevi nagyfejedelem (1246)

737 Világosító Szent Grigirios örmény apostol, püspök, hittérítő (+331)

A háziállatok szemléjének és elhelyezésének ideje. A téli felkészülés kezdete. Többfelé a nyári szállásokból ekkor költöztek át a télibe. Napi fő feladatok: istállók-ólak takarítása és javítása, beteg-sérült állatok ellátása és gyógyítása. A debreceni 9 napos őszi vásár kezdő-napja (vásárnapok beosztása a téli vásárnál leírtakkal megegyező).