PART XII FINAL PROVISIONS
SZÖVEGE (ESZE 2000) ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk
A szabadalmak megadására vonatkozó európai jog Ezzel az Egyez ménnyel a Szer zõ dõ Ál la mok nak a ta lál má nyi sza ba dal mak meg adá sá ra vo nat ko zó kö zös jog -rend je jön lét re.
2. cikk Európai szabadalom
(1) Azo kat a sza ba dal ma kat, ame lye ket en nek az Egyez mény nek az alap ján ad nak meg, euró pai sza ba dal -mak nak kell ne vez ni.
(2) Az euró pai sza ba da lom mind egyik Szer zõ dõ Ál lam ban, amely re ki ter je dõ en azt meg ad ták, ugyan az zal a ha -tállyal ren del ke zik, és ugyan olyan fel té te lek alá esik, mint az eb ben az ál lam ban meg adott nem ze ti sza ba da lom, ki vé -ve, ha ez az Egyez mény el té rõ en ren del ke zik.
3. cikk Területi hatály
Euró pai sza ba da lom meg adá sát egy vagy több Szer zõ dõ Ál lam ra ki ter je dõ ha tállyal le het kér ni.
4. cikk
Európai Szabadalmi Szervezet
(1) Ezzel az Egyez ménnyel lét re jön az Euró pai Sza ba -dal mi Szer ve zet (a továb biak ban: Szer ve zet). A Szer ve zet igaz ga tá si és pénz ügyi ön ál ló ság gal ren del ke zik.
(2) A Szer ve zet szer vei:
a) az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal;
b) az Igaz ga tó ta nács.
(3) A Szer ve zet fel ada ta az euró pai sza ba dal mak meg -adá sa. Ezt a fel ada tot – az Igaz ga tó ta nács fel ügye le té vel – az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal lát ja el.
4a. cikk
A Szer zõ dõ Ál la mok mi nisz te re i nek ér te kez le te A Szer zõ dõ Ál la mok sza ba dal mi ügye kért fe le lõs mi -nisz te re i nek ér te kez le te öt éven te leg alább egy szer ülést tart, hogy meg tár gyal ja a Szer ve zet tel és az euró pai sza ba -dal mi rend szer rel kap cso la tos ügye ket.
II. Fejezet
AZ EURÓPAI SZABADALMI SZERVEZET 5. cikk
Jogállás (1) A Szer ve zet jogi sze mély.
(2) A Szer ve zet mind egyik Szer zõ dõ Ál lam ban az irány adó nem ze ti jog sze rint a jogi sze mé lyek ese té ben le -het sé ges leg szé le sebb körû jog ké pes ség gel ren del ke zik;
így kü lö nö sen ingó és in gat lan va gyont sze rez het, az zal ren del kez het, pert in dít hat és pe rel he tõ.
(3) A Szer ve ze tet az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal el nö ke kép vi se li.
6. cikk Székhely (1) A Szer ve zet szék he lye Mün chen.
(2) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal Mün chen ben mû kö -dik. Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal Há gá ban rész le get mû köd tet.
7. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal kirendeltségei Az Igaz ga tó ta nács ha tá ro za tá val szük ség sze rint – a tá jé koz ta tás és a kap cso lat tar tás cél ja i ra – az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal ki ren delt sé gei hoz ha tók lét re a Szer zõ dõ Ál la mok ban, illetve kor mány kö zi ipar jog vé del mi szer ve ze tek nél, az érin tett Szer zõ dõ Ál lam vagy szer ve zet be le -egye zé sé vel.
8. cikk
Kiváltságok és mentességek
Az eh hez az Egyez mény hez csa tolt, a ki vált sá gok ról és men tes sé gek rõl szóló jegy zõ könyv ha tá roz za meg azo kat a fel té te le ket, ame lyek sze rint a Szer ve zet, az Igaz ga tó ta -nács tag jai, az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal al kal ma zot tai, valamint a Szer ve zet mun ká já ban részt vevõ to váb bi – az em lí tett jegy zõ könyv ben meg ha tá ro zott – sze mé lyek mind egyik Szer zõ dõ Ál lam ban él ve zik mind azo kat a ki vált sá go kat és men tes sé ge ket, ame lyek szük sé ge sek a fel -ada ta ik el lá tá sá hoz.
9. cikk Felelõsség
(1) A Szer ve zet szer zõ dé ses fe le lõs sé gé re az adott szer -zõ dés re al kal ma zan dó jog az irány adó.
(2) A Szer ve zet szer zõ dé sen kí vü li fe le lõs sé gé re – ha a Szer ve zet, to váb bá az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal al kal -ma zot tai fel ada ta ik el lá tá sa so rán kárt okoz nak – a Né met Szö vet sé gi Köz tár sa ság joga az irány adó. Ha a há gai rész -leg vagy va la mely ki ren delt ség, illetve ezek al kal ma zot tai okoz nak kárt, annak a Szer zõ dõ Ál lam nak a joga az irány -adó, amely ben a rész leg, illetve a ki ren delt ség ta lál ha tó.
(3) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal al kal ma zot ta i nak a Szer ve zet tel szem ben fenn ál ló sze mé lyes fe le lõs sé gé re a Szol gá la ti Sza bály zat, illetve az al kal ma zá si fel té te lek az irány adók.
(4) Az (1) és a (2) be kez dés sze rin ti jog vi ták ese tén a kö -vet ke zõ bí ró sá gok nak van jog ha tó sá ga:
a) az (1) be kez dés sze rin ti jog vi ták ese tén a Né met Szö vet sé gi Köz tár sa ság bí ró sá gai, ki vé ve, ha a fe lek szer -zõ dé sük ben más ál lam bí ró sá gá nak jog ha tó sá gát kö tik ki;
b) a (2) be kez dés sze rin ti jog vi ták ese tén a Né met Szö -vet sé gi Köz tár sa ság bí ró sá gai, illetve annak az ál lam nak a bí ró sá gai, amely ben a rész leg vagy a ki ren delt ség talál -ható.
III. Fejezet
AZ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL 10. cikk
Irányítás
(1) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va talt az el nök irá nyít ja, aki a Hi va tal te vé keny sé gé ért az Igaz ga tó ta nács nak tar to -zik fe le lõs ség gel.
(2) E cél ból az el nök kü lö nö sen a kö vet ke zõ fel adat- és ha tás kö rök kel ren del ke zik:
a) meg te szi az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal mû kö dé sé nek biz to sí tá sá hoz szük sé ges va la mennyi in téz ke dést, ide ért ve a bel sõ igaz ga tá si elõ írások meg al ko tá sát és a nyil vá -nos ság nak szánt tá jé koz ta tá sok ki adá sát;
b) ha az Egyez mény el té rõ en nem ren del ke zik, ha tá roz ar ról, hogy mely in téz ke dé se ket kell az Euró pai Sza ba dal -mi Hi va tal nál Mün chen ben vagy annak há gai rész le gé nél meg ten ni;
c) ja vas la tot te het az Igaz ga tó ta nács ré szé re az Egyez mény nek az Igaz ga tó ta nács ha tás kö ré be tar to zó mó do sí tá sá ra, valamint az Igaz ga tó ta nács ha tás kö ré be tar to zó ál ta -lá nos sza bály za tok ra, illetve ha tá ro za tok ra;
d) elõ ké szí ti és vég re hajt ja a költ ség ve tést, illetve annak mó do sí tá sa it, valamint a pót költ ség ve tést;
e) a Hi va tal te vé keny sé gé rõl éven te je len tést ter jeszt az Igaz ga tó ta nács elé;
f) mun kál ta tói jo go kat gya ko rol az al kal ma zot tak fe let t;
g) ki ne ve zi az al kal ma zot ta kat és dönt elõ lép te té sük -rõl, ki vé ve, ha a 11. cikk el té rõ en ren del ke zik;
h) a 11. cikk ha tá lya alá nem tar to zó al kal ma zot tak te -kin te té ben fe gyel mi jog kört gya ko rol; a 11. cikk (2) és (3) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to zó al kal ma zot tak te kin te té ben fe gyel mi el já rást kez de mé nyez het az Igaz ga tó ta -nács nál;
i) fel adat- és ha tás kö rét át ru ház hat ja.
(3) Az el nök mun ká ját több el nök he lyet tes se gí ti. Az el -nök tá vol lé té ben vagy aka dá lyoz ta tá sa ese tén mun ka kö rét az Igaz ga tó ta nács ál tal meg ál la pí tott el já rás nak meg fele -lõen az egyik el nök he lyet tes lát ja el.
11. cikk
Vezetõ tisztségviselõk kinevezése
(1) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal el nö két az Igaz ga tó -ta nács ne ve zi ki.
(2) Az el nök he lyet te se ket – az Euró pai Sza ba dal mi Hi -va tal el nö ke vé le mé nyé nek meg hall ga tá sát köve tõen – az Igaz ga tó ta nács ne ve zi ki.
(3) A fel leb be zé si ta ná csok és a Bõ ví tett Fel leb be zé si Ta nács tag ja it – ide ért ve ezek el nö ke it is – az Euró pai Sza -ba dal mi Hi va tal el nö ké nek ja vas la tá ra az Igaz ga tó ta nács ne ve zi ki. Ki ne ve zé sü ket – az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal el nö ke vé le mé nyé nek meg hall ga tá sát köve tõen – az Igaz -ga tó ta nács meg újít hat ja.
(4) Az (1)–(3) be kez dé sek ben em lí tett al kal ma zot tak fe -let t az Igaz ga tó ta nács gya ko rol ja a fe gyel mi jog kört.
(5) A Bõ ví tett Fel leb be zé si Ta nács tag já vá az Igaz ga tó ta nács – az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal el nö ke vé le mé -nyé nek meg hall ga tá sát köve tõen – a Szer zõ dõ Ál la mok nem ze ti bí ró sá ga i nak és bí ró ság hoz ha son ló tes tü le te i nek
jogi vég zett sé gû tag ja it is ki ne vez he ti, akik bí rói te vé keny sé gü ket nem ze ti szin ten to vább foly tat hat ják. Ki ne -ve zé sük há rom évre szól és meg újít ha tó.
12. cikk Hivatali kötelezettségek
Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal al kal ma zot tai hi va ta li mun ka vi szo nyuk meg szû né se után sem hoz hat ják nyil vá -nos ság ra, illetve nem hasz nál hat ják fel a jel le gük nél fog va szak mai tit kot ké pe zõ in for má ci ó kat.
13. cikk
A Szervezet és az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai közötti jogviták
(1) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal al kal ma zot tai és volt al kal ma zot tai, illetve jog utó da ik az Euró pai Sza ba dal mi Szer ve zet tel szem ben fenn ál ló jog vi tá ik ese tén a Nem -zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve -zet Köz igaz ga tá si Bí ró sá gá hoz for dul hat nak, e bí ró ság alap sza bá lyá nak meg fele lõen és az ál lan dó al kal ma zot tak ra vo nat ko zó Szol gá la ti Sza bály zat, illetve a Nyug díj sza bály zat ke re tei kö zött, az ezek ben fog -lalt fel té te lek, valamint a más al kal ma zot tak al kal ma zá si fel té te le i bõl ere dõ elõ írások sze rint.
(2) Fel leb be zés nek csak ak kor van he lye, ha az érin tett sze mély ki me rí tet te a Szol gá la ti Sza bály zat, a Nyug díj sza bály zat, illetve az al kal ma zá si fel té te lek ál tal szá má ra biz -to sí -tott egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge ket.
14. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal, az európai szabadalmi bejelentés és az egyéb iratok nyelvei
(1) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal hi va ta los nyel vei: az an gol, a fran cia és a né met.
(2) Az euró pai sza ba dal mi be je len tést a hi va ta los nyel -vek egyi kén kell be nyúj ta ni, vagy – bár mely más nyel ven tör té nõ be nyúj tás ese tén – annak for dí tá sát kell be nyúj ta ni a hi va ta los nyel vek egyi kén a Vég re haj tá si Sza bály zat elõ -írásainak meg fele lõen. E for dí tás az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal elõtt fo lyó el já rás so rán bár mi kor össz hang ba hoz -ha tó az ere de ti leg be nyúj tott be je len tés szö ve gé vel. Ha az elõ írt for dí tást nem nyújt ják be kel lõ idõ ben, a be je len tést vissza vont nak kell te kin te ni.
(3) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal elõtt fo lyó va la -mennyi el já rás nyelv e az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal nak az a hi va ta los nyelv e, ame lyen a be je len tést, illetve a for dí
tást be nyúj tot ták, ki vé ve, ha a Vég re haj tá si Sza bály zat el -té rõ en ren del ke zik.
(4) Az olyan Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén la kó hellyel, illetve szék hellyel ren del ke zõ ter mé sze tes, illetve jogi sze -mé lyek, amely nek hi va ta los nyelv e nem az an gol, a fran cia vagy a né met, valamint az ilyen ál lam kül föl di la kó hellyel ren del ke zõ ál lam pol gá rai az olyan ira to kat, ame lye ket egy adott ha tár idõn be lül kell be nyúj ta ni, be nyújt hat ják en nek az ál lam nak bár me lyik hi va ta los nyel vén. Eb ben az eset -ben azon ban a Vég re haj tá si Sza bály zat ban elõ írt ha tár idõn be lül for dí tást kell be nyúj ta ni az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal hi va ta los nyel ve i nek egyi kén. Ha az euró pai sza ba -dal mi be je len tés ré szét nem ké pe zõ ira tot nem az elõ írt nyel ven nyújt ják be, vagy az elõ írt for dí tást nem nyújt ják be kel lõ idõ ben, azt úgy kell te kin te ni, mint ha az ira tot nem nyúj tot ták vol na be.
(5) Az euró pai sza ba dal mi be je len tést az el já rás nyel vén kell köz zé ten ni.
(6) Az euró pai sza ba da lom szö ve gét az el já rás nyel vén kell köz zé ten ni; a sza ba da lom szö ve gé nek az igény pon tok for dí tá sát az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal má sik két hi va ta -los nyel vén is tar tal maz nia kell.
(7) Az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal mind há rom hi va ta -los nyel vén köz zé kell ten ni
a) az Euró pai Sza ba dal mi Köz lönyt;
b) az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal Hi va ta los Lap ját.
(8) Az euró pai sza ba dal mi nyil ván tar tás ba való be jegy zé se ket az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal mind há rom hi va ta los nyel vén meg kell ten ni. Két ség ese tén az el já rás nyel -vén tett be jegy zés a hi te les.
15. cikk
Az eljáró szervezeti egységek
Az eb ben az Egyez mény ben sza bá lyo zott el já rá sok le foly ta tá sá ra az Euró pai Sza ba dal mi Hi va ta lon be lül a kö -vet ke zõ szer ve ze ti egy sé ge ket kell lét re hoz ni:
a) Át ve võ Iro da;
b) ku ta tá si osz tá lyok;
c) vizs gá la ti osz tá lyok;
d) fel szó la lá si osz tá lyok;
e) Jogi Osz tály;
f) fel leb be zé si ta ná csok;
g) Bõ ví tett Fel leb be zé si Ta nács.
16. cikk Az Átvevõ Iroda
Az Át ve võ Iro da fel ada ta a be je len tés be nyúj tá sát kö ve tõ vizs gá lat és az ala ki vizs gá lat az euró pai sza ba dal mi be -je len té sek te kin te té ben.
17. cikk A kutatási osztályok
A ku ta tá si osz tá lyok fel ada ta az euró pai ku ta tá si je len -té sek el ké szí -té se.
18. cikk A vizsgálati osztályok
(1) A vizs gá la ti osz tá lyok fel ada ta az euró pai sza ba dal -mi be je len té sek vizs gá la ta.
(2) Mind egyik vizs gá la ti osz tály há rom mû sza ki vég zett sé gû el bí rá ló ból áll. Az euró pai sza ba dal mi be je len tés re vo nat ko zó ha tá ro zat meg ho za ta la elõtt azon ban a be je len tés vizs gá la ta ál ta lá ban a vizs gá la ti osz tály egyik tag já -ra tar to zik. A szó be li el já rás a tel jes vizs gá la ti osz tály elõtt fo lyik. Ha a vizs gá la ti osz tály meg íté lé se sze rint a ha tá ro zat jel le ge ezt in do kol ja, az osz tály jogi vég zett sé gû el bí rá ló val egé szül ki. Sza va zat egyen lõ ség ese tén az osz tály ve -ze tõ jé nek sza va za ta dönt.
19. cikk A felszólalási osztályok
(1) A fel szó la lá si osz tá lyok fel ada ta az euró pai sza ba -dal mak ellen be nyúj tott fel szó la lá sok el bí rá lá sa.
(2) Mind egyik fel szó la lá si osz tály há rom mû sza ki vég -zett sé gû el bí rá ló ból áll, akik kö zül leg alább ket tõ nem vett részt annak a sza ba da lom nak a meg adá sá ra irá nyuló el já -rás ban, amely re a fel szó la lás vo nat ko zik. Az az el bí rá ló, aki részt vett az euró pai sza ba da lom meg adá sá ra irá nyuló el já rás ban, nem jár hat el az osz tály ve ze tõ je ként. A fel szó -la lás sal kap cso -la tos ha tá ro zat meg ho za ta lát meg elõ zõ en a fel szó la lá si osz tály a fel szó la lás vizs gá la tá val meg bíz hat ja egyik tag ját. A szó be li el já rás a tel jes fel szó la lá si osz tály elõtt fo lyik. Ha a fel szó la lá si osz tály meg íté lé se sze rint a
(2) Mind egyik fel szó la lá si osz tály há rom mû sza ki vég -zett sé gû el bí rá ló ból áll, akik kö zül leg alább ket tõ nem vett részt annak a sza ba da lom nak a meg adá sá ra irá nyuló el já -rás ban, amely re a fel szó la lás vo nat ko zik. Az az el bí rá ló, aki részt vett az euró pai sza ba da lom meg adá sá ra irá nyuló el já rás ban, nem jár hat el az osz tály ve ze tõ je ként. A fel szó -la lás sal kap cso -la tos ha tá ro zat meg ho za ta lát meg elõ zõ en a fel szó la lá si osz tály a fel szó la lás vizs gá la tá val meg bíz hat ja egyik tag ját. A szó be li el já rás a tel jes fel szó la lá si osz tály elõtt fo lyik. Ha a fel szó la lá si osz tály meg íté lé se sze rint a