Utószó
A tradicionális értékekhez szilárdan ragaszkodó szerző verseit jóleső érzésekkel forgathatja, s végigolvasva elége-detten teheti le a versszerető ember. Kozma László szá-mára meghatározó a kereszténysége, a magyarság évezre-des történelme, szellemi és tárgyi örökségünk, a táj s a benne élő nép.
Erdélyhez érzelmi és személyes szálak fűzik – nem-csak azért, mert anyai ágról a gyökerei oda kötik, ha-nem azért is, mert jó néhányszor járt ott, több lelki-pásztorral s más személyiséggel készített interjút. A kü-lönböző kötetekben közreadott beszélgetések során az egyes életutak mögött a megszenvedett történelem hite-les képe is kirajzolódik, úgy az egyes ember, mint a kö-zösség szemszögéből.
A száz szonettből mélységes azonosulás árad az erdé-lyi magyarság lelkivilágával. Fontos számára a hűség, a nyelvvel összefüggésben is: „Isten amit benned megterem-tett, / Őrizzed a szót, az anyanyelvet / Kemény kő a forrás csobo-gását.” (Berszán Lajos). Otthonosan mozog a tájnyelvben, alkotó módon használja azok elemeit. Ugyanakkor jól él az archaikus nyelv eszközeivel, lett légyen szó akár Tinó-di, akár Rákóczi fejedelem megidézéséről. Verseinek többségét átlengi a korábbi korokra jellemző emelkedett-ség, pátosz, a szépségre, jóságra mint vezérlő elvekre való
126
nünk kell az élő és élettelen természetet, a hazánkat, a
„nagy” s a helyi történelmünket.
Az egyetemes és erdélyi magyar história, tudomány és kultúra olyan személyiségei köszönnek vissza a költemé-nyekből, mint szent királyaink és hercegeink (István, László, Imre), Zsigmond király, Bethlen Gábor fejede-lem, Dózsa György, Mikes Kelemen, Bolyai János, Or-bán Balázs, Gábor Áron, Gál Sándor, Mikó Imre, Ber-nády György, Kallós Zoltán vagy Szabó T. Attila. Gon-dolatban bejárhatunk olyan földrajzi helyszínekeket, mint Csíkszék (Dánfalva, az Egyeskő, a Hargita és a Madarasi Hargita, a Jézushágó, Menaság, Somlyó, Szereda, Szentki-rály), a Szent Anna-tó és a Gyilkos-tó, Gyergyóújfalu, Rapsonné vára, Parajd, a Gyimesek, Kézdivásárhely, Brassó, az Olt, a Küküllő, a Maros, Marosvásárhely, a Mezőség, Kolozsvár, Nagybánya, Gyulafehérvár, Nagy-enyed, Ompolygyepű, Almás, Zalatna, Detunáta, Temes-vár, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti.
Nehezen feledhető hangulatokat teremt, elég, ha a borvizet, a kenyérsütést, a havas leányát s pásztorait, a csíkszeredai eledelszentelést, a Marost meg az Oltot em-lítjük, vagy a hosszú utakat megidéző verseire gondolunk.
A mélységes katolikus hite közvetlenül vagy közvetve gyakorlatilag az egész költészetét átlengi. Az ismert és kevésbé ismert egyházi személyiségek bemutatása vagy érintése olyan mennyiségű, hogy a teljességre törekvés nélkül csak néhányat szeretnék megemlíteni: Pázmány Péter, Márton Áron, Kájoni János, Zöld Péter, Darvas-Kozma József, Daczó Lukács Árpád, Papp Asztrik, Márk József vagy Berszán Lajos.
Az irodalom, a képzőművészet (a festészet, a szobrá-szat, az építészet, a fotográfia), a zene- és színházművé-szet Kozma László számára testvérmúzsák. A szonettek
valóságos tárházát adják a régebbi korok s a jelen alkotói-nak s műveiknek. Felvonul a tollforgatók között Ady Endre, Áprily Lajos, Beke Sándor, Benedek Elek, Hor-váth Imre, Héjja Sándor, Janus Pannonius, Juhász Gyula, Magyari Lajos, Nyirő József, P. Buzogány Árpád, Re-ményik Sándor, Szilágyi István, Tamási Áron, Tompa László és Wass Albert. A festők, grafikusok sorában ott találjuk Aba-Novák Vilmost, a csángómagyar Antal Im-rét, Gaál Andrást, Gyárfás Jenőt, Márton Árpádot, Pet-kes Józsefet, Szinte Gábort és Zsögödi Nagy Imrét. A térplasztikát a verssorokban többek között Galimberti Sándor, Kulcsár Béla, Kolonics Lajos, Szabó János és Szervátiusz Jenő képviseli. És folytathatnám a költő által figyelmünkbe ajánlott fotográfussal, Kováts Istvánnal, az építész Kós Károllyal, Domokos József kántorral vagy Jancsó Miklós színésszel.
A kiadó számára megtiszteltetés, az olvasó számára öröm, hogy Kozma László újabb, Erdély ihlette verseit kézbe vehetjük. Hiteles, mert nemcsak szereti, hanem jól ismeri a megénekelt tájat, embereket, históriát.
„A címe ez: Erdélyi szonett, Antik strófa kristályába zárva.
Megcsillannak a gyémánthegyek, És a ríme patak zuhogása.
A szavak, mint a csillanó kövek, Hogy a ritmus titkukat kitárja.
Ezer színnel, ahogy bűvösek, Megpihennek tenyeredbe zárva.”
Olvassuk szívvel és ésszel a határ mindkét oldalán!
128
Jegyzetek
10. o. Tinódi Sebestyén (1505–1510 között – 1556) vándorlan-tos, énekmondó, az epikus költészet jelentős képviselője. Több erdélyi tárgyú énekes krónikája van: Erdéli história (1553), Az vég Temes várban Losonci Istvánnak haláláról (1552).
11. o. II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) a Rákóczi-szabadságharc veze-tője, erdélyi fejedelem . Jelmondata: Cum Deo pro patria et libertate!
Istennel a hazáért és a szabadságért!
12. o. Kolozsvár főterén áll Mátyás király Fadrusz János (1858–
1903) által készített lovas szobra, melyet 1902. október 12-én avattak. A Farkas utcai református templom előtt találjuk a Ko-lozsvári testvérek, Márton és György 1373-ban készített Szent György-szobrának másolatát (1904).
15. o. Héjja Sándor (1942–1996), a kolozsvári magyar színház kiemelkedő művésze volt, egyik leghíresebb szerepe a Hamlet.
16. o. Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) nyomdász, nemzet-közi hírű betűmetsző. Amszterdamban saját költségén adta ki a magyar Bibliát, hazatérve Kolozsvárott alapított nyomdát. Pápai Páriz Ferenc (1649–1716) református egyházi író, orvos, szótár-író. Tótfalusi Kis Miklós barátja, halála után Életnek búcsúzta-tója címmel írt róla verses művet.
17. o. Szabó T. Attila (1906–1987) nyelvész, néprajzkutató, tör-ténész. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár megalkotója.
18. o. Szervátiusz Jenő (1913–1983) szobrászművész. Alkotásainak anyaga kő, márvány, fa. Köztéri szobrai is jelentősek. Egyéni for-mavilágú, népművészeti ihletésű alkotásai az erdélyi sors, történe-lem tükrei.
19. o. Jancsó Miklós (1946–2017) kolozsvári színművész, író.
21. o. Reményik Sándor (1890–1941) költő, írói álneve Végvári.
Folyóiratszerkesztő, a transzilvanizmus képviselője.
22. o. Kós Károly (1883–1977) író, építész, néprajzkutató. Trianon után, 1921 januárjában fogalmazta meg röpiratát: Kiáltó szó Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros magyarságához. „Számba kell
vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.” A kalotaszegi Sztánán található, Varjúvár elnevezésű, 1910-ben épült lakóházát ő maga tervezte.
24. o. Dózsa György 1514-es kivégzésének helyén áll a Székely László által tervezett kápolna (1906), Kiss György Mária-szobrával. A hagyomány szerint Dózsa György kivégzése alatt a jezsuita szerzetesek és a jobbágyok vallásos énekeket énekeltek, ekkor megjelent Mária. Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár (1387–1437) többször tartózkodott itt. Az ún. Taps-tér a diktatúra alatt állami ünnepségek színhelye volt.
A kietlen Baragán a Román alföldön található, ide hurcolták az 1950-es években a politikailag megbízhatatlannak minősített személyeket, erre utal az emlékművük. A csángó festő, Antal Imre megfestette a templomot, ahol a rendszerváltás forradalma kezdődött.
26. o. Janus Pannonius (1434–1472) Váradról szóló költeménye 1458-ban született latin nyelven. Szent László szobra jelenleg a ka-tedrális előtt áll, ahová 1923-ban helyezték át a Szent László térről.
Tóth István alkotása, 1893-ban avatták fel. Pázmány Péter 1570-ben született Váradon, mellszobra a katedrálisban található. A Fe-kete Sas szecessziós palota 1907-ben épült fel, tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső.
28. o. Arany János (1817–1882) költő, irodalomtörténész, mű-fordító, tanár, népdalgyűjtő. Szülővárosában, Nagyszalontán a Csonkatoronyban emlékmúzeuma található.
29. o. Sütő András (1927–2006) híres regénye az Anyám könnyű álmot ígér. Wass Albert (1908–1998) regényei: Kard és kasza, A funtinelli boszorkány.
30. o. A 19. század végén induló nagybányai festőiskola a modern magyar festészet egyik legjelentősebb mozgalma. A román–ukrán határon több magyar falut kettészel a határ.
32. o. Galimberti Sándor (1883–1915) festő, grafikus. Kilátás Nagybányára (1908) című látképe nem régen került elő. Az elő-térben álló elszenesedett fák mintha a hamarosan kitörő világhá-ború látomása lennének, Nagybánya még ragyogó napfényben fürdik. Impresszionista könnyedség és a pusztulás sejtelme –
130
33. o. Scheffler János (1887–1952) szatmári püspök. Mivel nem volt hajlandó elfogadni az erdélyi katolikus egyház elszakítását Rómától, 1950-ben letartóztatták. Embertelen körülmények között hunyt el 1952-ben a jilavai, földalatti börtönben. 2011.
július 3-án, Jézus Szívének ünnepén avatták boldoggá. A püspö-ki palota kápolnája 1952-től 1990-ig befalazva állt. Falain a ma-gyar szentek domborművei láthatók.
34. o. Az aradi vértanúk szobra Zala György (1858–1937) munká-ja, 1890-ben avatták fel. 1925-ben eltávolították, 2004. április 25-én állították fel újra. Több támadás érte, festékkel is leöntötték. Felső részén Hungária alakja koszorút emel, körben négy szoborcsoport:
Ébredő szabadság, Harckészség, Áldozatkészség, Haldokló harcos.
Legalul körben a 13 tábornok bronz domborműve.
36. o. A román felkelők 1848. október 24-én Ompolygyepűnél mészárolták le Zalatna menekülő magyar lakosságát. Lukács Bélát, a későbbi minisztert román dajkája mentette meg, de szü-leit és öt testvérét megölték. Román dajkájának tettére emlékez-ve, Zalatnáról Almásra utat építtetett. 1898-ban ő emeltette az itteni Pax feliratú emlékművet, mely zalatnai kvarchomokkőből készült, a kőfaragó iskola növendékeinek közreműködésével.
38. o. Gruzda János (1881–1953) erdélyi festő, 1924–1953 kö-zött Zalatnán szolgált református lelkészként.
40. o. Zalatnán 1894-től működött kőfaragászati, kőcsiszoló iparis-kola és műhely. Megalakítását Lukács Béla kereskedelmi miniszter kezdeményezte. Az oktatás mellett kielégítette a környék ilyen irá-nyú igényeit is; az egyik forrás kialakítását, kőbe foglalását Kolonics Lajos kőfaragómester végezte el. Több országos megbízatást is teljesítettek. A vidék aranybányáiról is híres volt.
42. o. A marosvásárhelyi zenélő kutat 1911-ben bontották le, máso-latát a Margit-szigeten 1935–1936-ban állították fel. A Kossuth-szobrot, Köllő Mihály alkotását 1899-ben avatták föl, román nacio-nalisták 1919-ben semmisítették meg. A főtéren álló Kultúrpalota a szecesszió kiemelkedő alkotása, tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső, 1911–1913 között épült. Jelentősek a magyar kultúrát be-mutató szobor- és mozaikdíszei, a Tükörterem üvegablakai.
43. o. Bernády György (1864–1938) Marosvásárhely polgár-mestere 1900–1912 és 1926–1929 között. Nevéhez fűződik a
város infrastruktúrájának modernizálása, a szecessziós Köz-igazgatási Palota és a Kultúrpalota létrehozása. Szobrát Bocs-kay Vince (1949–) készítette, 1994-ben avatták.
44. o. A marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermének 12 festett üvegablakát Nagy Sándor és Torockai Wigand Ede tervezte, a kivitelező Róth Miksa. Az üvegfestmények népművészeti motí-vumokat őriznek, a magyar-hun történelem epizódjait, székely balladák történéseit ábrázolják.
45. o. Bolyai János (1802–1860) hadmérnök, matematikus. Az erdélyi tudományosság kiemelkedő képviselője, a nemeuklideszi geometria megalkotója. Kiváló hegedűs volt, zeneelméleti tanul-mányokat is írt.
46. o. Léstyán Ferenc (1913–2008) több helyen szolgált plébános-ként: Karcfalván, Désaknán, Marosvásárhelyen. Az erdélyi temp-lomok történetét Megszentelt kövek című kétkötetes művében foglalta össze, melynek alcíme: Emlékezés a szentistváni ezeréves kereszténységre. A helyszíneket kerékpárral járta be, fényképeket készített. Emlékezése szerint: „1951-ben az állam, a vallásügyi bizottság megvonta működési engedélyemet, Désaknára kellett menjek, ahol a 3500 lélekszámú karcfalvi gyülekezet után csak 157 hívem volt. 1955-ig így több időm maradt arra, hogy össze-gyűjtsem az Erdély templomaira vonatkozó adatokat.”
50. o. Márton Áron (1896–1980) az erdélyi katolikus egyház püspö-ke 1938–1980 között. 1949–1955 között börtönt szenvedett, majd többször korlátozták mozgását. Jelmondata: Non recuso laborem – nem futamodom meg a munkától. Gaál András (1936–) erdélyi festő, grafikus. Megragadók expresszív tájképei.
53. o. Darvas-Kozma József (1950–) pápai káplán, csíkszeredai esperes plébános. A diktatúra időszakában tilos volt a templom-építés. Mégis voltak papok, akik hajlékot építettek Istennek.
54. o. A csíksomlyói bazilika hársfából faragott kegyszobra a Szűz Anya kisded Jézussal. Valószínűleg helyi mester alkotása, 1510–1520 között készülhetett. A ferences kolostor elöljárói 2014-ben Ferenc pápa jóváhagyásával szentévet hirdettek a kegyszobor alkotása 500. évének emlékére. A csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban ekkor emlékkiállítás nyílt „A csíksomlyói
132
56. o. Bartók Albert (1927–2004) ferences szerzetes, csíksom-lyói házfőnök (1989–1997).
57. o. Márk József (1927–) csíksomlyói ferences szerzetes, 2017-ben tartotta gyémántmiséjét.
58. o. Papp Asztrik (1916–1985) ferences szerzetes, plébá-nos, költő. Csíksomlyó rendházában is tartózkodott, az 1950-es években társaival együtt kényszerlakhelyekre internálták.
Az 1956-os forradalmat követő megtorlások során hét évig szenvedett börtönt, 1964-ben szabadult. Több verseskötete jelent meg.
59. o. Berszán Lajos (1943–) katolikus lelkipásztor, a gyimesfel-sőloki Szent Erzsébet Liceum létrehozója.
60. o. Kallós Zoltán (1926–2018) néprajzkutató, népzenegyűjtő.
61. o. A csíkrákosi templom cintermében van Zöld Péter (1727–
1795) plébános emlékműve, ő maga a templomkertben nyug-szik. Zöld Péter az 1762–1764-es székely ellenállás egyik vezető-je, népét Moldvába is követte. (Madéfalvi veszedelem, 1764) 62. o. Antal Imre (1944–2017) csángó festő, Gyimesközéplokon élt. Elmondása szerint Templom előtt című festménye az 1989-es tem1989-esvári forradalmi 1989-eseményeket ábrázolja.
64. o. Kájoni János (1629–1687) ferences szerzetes, énekszerző, nyomdász, könyvkiadó.
65. o. Daczó Lukács Árpád (1921–2018) ferences szerzetes, plé-bános, néprajzkutató. Az 1950-es években szerzetestársaival együtt internálták. Esztelneken, kényszerlakhelyén a betegápolás-ban segédkezett. Érdekelte a csillagászat, elmélyülten merült el a természet szépségében. A csíksomlyói Szűzanyával, a népi hiede-lemvilággal kapcsolatban több könyve jelent meg.
66. o. A csíkszeredai Szent Ágoston-templom búcsúnapja, au-gusztus 28, egyben Márton Áron születésnapja, akinek édesapja is Ágoston volt.
67. o. Pénzes József (1950–2018) csíkszeredai esperes, plébános, a Szent Ágoston-templom építője.
69. o. Zsögödi Nagy Imre (1893–1976) a csíki táj, a székely nép festője, melynek életét, történelmét expreszív, drámai hatású alkotásokban jelenítette meg. Műterme, lakóháza Csíkzsögödön található, itt állandó kiállítása van.
71. o. Aba-Novák Vilmos (1894–1941) festő, grafikus. Erőteljes, expresszív ábrázolókészség jellemzi. 1921–1923 között Nagybá-nyán is dolgozott. Szerette Erdélyt, kedvelte az itteni témákat, a vásárok sokszínűségét, a táj megcsillanó színeit. Erdélyi témái kö-zött a csíksomlyói búcsút is ábrázolta. Saját magát is odafestette, kezében keresztet tartva.
72. o. Orbán Balázs (1829–1890) író, néprajzi gyűjtő, iskoláit Székelyudvarhelyen végezte. Szejkefürdőn álló kopjafás síremlé-kéhez nyitott székelykapuk vezetnek.
73. o. Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) nyelvtudós, tibetoló-gus, a tibeti–angol szótár megteremtője. A magyarság eredeté-nek kutatója.
74. o. Mikes Kelemen (1690–1761) író, műfordító. Törökországi levelek című művével a magyar széppróza egyik megteremtője.
76. o. 1567. Pünkösd szombatján a csíki székelység a Tolvajos-tetőn védte meg katolikus hitét János Zsigmond fejedelem csa-pataival szemben.
78. o. Áprily Lajos (1887–1967) költő, műfordító, szerkesztő.
Gyermekkorának helyszínén, Parajdon emlékmúzeum található.
Itt boronaházat vásárolt.
82. o. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium elnevezése az alapítóra, Bethlen Gábor fejedelemre utal, az alapítás éve 1622.
A várost és a kollégiumot többször feldúlták: 1704-ben az oszt-rák csapatok, 1849. január 8-án a román népfelkelők. A Kollégi-um azonban mindig újjá tudott éledni.
85. o. Szabó János (1952–2018) székelyudvarhelyi szobrász. Újraal-kotta a Vasszékely szobrát. Az eredetit katonák faragták, cserefából készült, acélpikkelyek borították. 1917. december 8-án avatták, a bevonuló román katonák 1919-ben megsemmisítették. Szabó János 260 cm magas bronzszobrát 2000. március 15-én avatták.
86. o. Tamási Áron (1897–1966) író, drámaíró. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte.
88. o. Székelyudvarhelyen született Csanády György, a Székely himnusz (1921) szerzője. 1505. november 23-án itt tartották a székely nemzeti gyűlést, melynek végzései között szerepelt a Székelyek Constitutió-ja. Tamási Áron író (1897–1966) 1910-től
134
(A mai gimnázium róla van elnevezve.) Orbán Balázs író, nép-rajzi gyűjtő a közeli Lengyelfalván született, iskoláit Székelyud-varhelyen végezte. A város főterén kultúránk, történelmünk jelentős személyiségeit bemutató szoborcsoportot létesítettek.
Székelyudvarhelyen 1670-ben alapították a református kollégiu-mot, melynek Benedek Elek nyolc évig volt a diákja. A tanító-képző mai neve: Benedek Elek Pedagógiai Líceum. Benedek Elek mellszobrát 1990-ben, Tamási Áron mellszobrát 1993-ban avatták, mindkettőt Szabó János (1952–2018) székelyudvarhelyi szobrászművész alkotta.
89. o. P. Buzogány Árpád (1965–) író, költő, szerkesztő.
90. o. Kováts István (1881–1942) fotográfus.
91. o. Beke Sándor (1961–) író, költő, szerkesztő. Székelyudvar-helyen kiadót alapított Erdélyi Gondolat elnevezéssel, mely az Erdélyi Toll című folyóiratot is megjelenteti.
92. o. Agyagfalva „Székelyföld Rákosmezeje”. Ide kötődik az 1506-os székely nemzetgyűlés és az 1848. október 16–17-i nagygyűlés.
93. o. Kulcsár Béla (1929–1976) szobrászművész. Több köz-téri szobrot készített: Dózsa György mellszobra Sepsiszent-györgyön, Kőrösi Csoma Sándor egészalakos szobra Maros-vásárhelyen áll. Ő tervezte az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés emlékművét, melynek kivitelezése közben halá-los szívrohamot kapott. A művet Hunyadi László (1933–) és Kiss Levente (1944–) szobrászművészek fejezték be 1980-ban. Az emlékművet hivatalosan 1990-ben avatták.
94. o. Mészely József (1956–) erdélyi tanító, költő, szerkesztő.
Mosonmagyaróváron él.
95. o. Gyárfás Jenő (1857–1925) festő. Fő műve a Tetemrehí-vás, jelentős Gábor Áron halála a kökösi csatában című képe.
Egyik tusrajza a Jairus lányának feltámasztása címet viseli. Sepsi-szentgyörgyön több műalkotás emlékeztet Gábor Áronra: mell-szobrát Gergely István (1939–2008) készítette. Gábor Áron ágyúját a Székely Nemzeti Múzeumban őrzik. Az 1848–49-es szabadságharc ideje alatt Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyör-gyön is folyt ágyúöntés.
96. o. Sepsiszentgyörgy gazdag a történelmünk, kultúránk személyi-ségeit bemutató szobrokban. A versben szereplő alkotások: a
Szé-kely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervei alapján 1911–1912-ben épült fel. Egyebek mellett ő tervezte a leánygimnázium épületeit is.
A bejárat mellett Vargha Mihály róla készített mellszobrát láthatjuk.
Benczédi Sándor (1912–1998) Kós Károly-szobra a Székely Nem-zeti Múzeum parkjában található. Varga Gábor szobrászművész (1952–) alkotása Szent Gellért és Imre égetett kerámiaszobra, me-lyet 2011-ben avattak föl. A Szent Gellért katolikus templomot Csató Béla plébános építtette, 1987-ben szentelte fel Bálint Lajos püspök. Bocskay Vince (1949–) készítette az intézményalapító gróf Mikó Imre szobrát (1998). Vargha Mihály (1961–) alkotása II. Rá-kóczi Ferenc mellszobra, a művésznek a városban több köztéri szobra látható. A Honvéd emlék obeliszkjét 1874-ben állították fel, Gerenday Antal (1818–1887) tervezte, feliratait Jókai Mór szöve-gezte. (József Álmos: Sepsiszentgyörgy 2012.)
97. o. A Székely Mikó Kollégium alapítási éve 1859, névadója gróf Mikó Imre, aki alapítványával is támogatta létrejöttét. A református kollégium két világháború között felépült új épüle-tét, a leányinternátust Kós Károly építész tervezte.
98. o. Magyari Lajos (1942–2015) költő, műfordító, újságíró.
99. o. Petőfi Sándor (1823–1949) 1849. július 24-én érkezett Kézdivásárhelyre, útban Bem seregéhez. 1849. július 31-én esett el a segesvári ütközetben.
100. o. Fekete János (1885–1952) gelencei plébános. 1950–1952 között bebörtönözték, ott vesztette életét.
101. o. Nyirő József (1889–1953) író papként kezdte pályafutá-sát. Csíkmenaságon 1912. május 2-én tartotta újmiséjét.
102. o. A csíkmenasági első világháborús hősi emlékmű (1940) Szervátiusz Jenő alkotása.
103. o. Domokos József, egykori csíkszentgyörgyi kántor a negyvenes évek végén a csíksomlyói búcsún elénekelte az akkor már betiltott Székely Himnuszt.
104. o. Gál Sándor (1817–1866) az 1848–49-es szabadságharc hon-véd vezérőrnagya, tábornoka, a székely hadosztály szervezője és vezetője. Csíkszentgyörgyön született. Szülőháza korábban Domo-kos József egykori kántor telkén állt, innen telepítették mai helyére.
106. o. Szinte Gábor (1928–2012) festő, díszlettervező.
136
festményt alkotott. Az egykori Nemzeti Színházba (Magyar Színház) faintarziákat tervezett. A csíkmenasági templom 1543-ban készült gótikus főoltárát 1915 óta Budapesten, ma a Nemzeti Galériában őrzik. A középső részén hársfából (szádok) faragott Mária-szobor áll, a 16. századi csíksomlyói műhely alkotása. A szárnyas oltárt Szinte Gábor is leírta:
„Közel három és fél méteres magasságával uralta a kis temp-lom szentélyét. A temptemp-lomhajó távlatában különösen meleg, életteli hatása lehetett, oromdíszei fölött a hálóboltozat fres-kóival.”
111. o. A Véreskép elnevezésű emlékmű Csíkszereda és Csíkszent-lélek között áll. A székelyek 1694-ben itt csaptak össze a betörő tatárokkal. Seregüket Xantus Keresztes alcsíki királybíró vezette, életét áldozta az ütközetben. Köne Ambrus menasági gazdálkodó így idézi az eseményeket, a királybíró emlékét: „Vitéz ember vót, az utolsó csatájába is a menasági templomból indult. (Menaságon ép-pen esküvőt tartottak.) S akkor ugye a kard az ódalikon vót még a lakodalomban es, s a lovak a templom előtt megkötve, úgyhogy harcképesek vótak. A vőlegény ünnepélyesen, a bokrétával a mellé-ben, es az örömapa es mindenki ment a harcba.” Az emlékmű ma zarándokhely.
116. o. A monda szerint a két tündérlány, a Maros és az Olt apja keresésére indult, akit felsőbb parancs elszakított édesanyjuktól.
Más-más utat választottak, az Olt a sziklák között tört utat, a Maros a szelídebb síkságon kanyargott. Végül a Dunába ömöl-ve, közösen érkeztek el apjukhoz.
117. o. Bara Ferenc (1951–) a Csíkdánfalvi Római Katolikus Plébánia főesperes-plébánosa, pápai káplán, szentszéki tanácsos.
2018. augusztus 20-án nemzeti ünnepünk alkalmából a Márton Áron és Jakab Antal püspök urak mellett végzett elhivatott tit-kári munkája, valamint lelkipásztori és főesperesi szolgálata elis-meréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata ki-tüntetésben részesült.