vagy nyelvemléket tartalmazott illetve mint azt a Cicero-kötet is bizonyítja, igyekeztek csak a szöveget figyelembe véve teljes művet összerakni.
74Némethi utódai már keve-sebb figyelemmel végezték munkájukat, a könyvek szűkszavúbb feltárása már sok pon-tatlanságot eredményezett. Viszont egy későbbi könyvtáros megkezdte a kéziratok
72 PÁLVÖLGYI 1968 27. – HAIMAN–MUSZKA–BORSA 1997 40–42.
73 PÁLVÖLGYI 1968 28. – BEKK, Ms J 1. C betû, Historici szak Révay Péter: De sacrae coronae Regni Hungariae... Bécs, 1652. leírása: „1015. De Corona Ungariae Petrus de Rewa in 4to Viennae 1652. membrana alba margine rubro”
74 PÁLVÖLGYI 1968 29–30. – FARKAS 1995
talogizálását is.
75Ebben az időszakban hozták létre az első szakrendszert, amely minden egyes betűnél újrakezdődött. Gondot okozott viszont az addig beszerzett könyvek a szakrendből kimaradva, így utalásokat kellett készíteni. Az új kötetek leírását is meg-változtatták, már a vezetéknév szerint sorolták ábécébe.
Ismert, hogy a könyvtár már az egyetem alapításától (s azóta folyamatosan napjain-kig) helyhiánnyal küszködött. Az 1688-ban elinduló nagyszabású építkezésekkel függött össze a Szentiványi Márton (1633–1705) és Sennyey László (1631–1702) rektor könyvtárrendezése.
76A már említett raktározási viszonyok és gondatlanság miatt az egész állományt ellenőrizni és rekatalogizálni kellett. Ez általában kiterjedt a könyvek állapotára, megvizsgálták a kötéseket is. A fáradtságos és hosszú ideig tartó munka megkönnyítésére egy szép díszes címlappal, táblázattal ellátott űrlapokat nyomtattak, amelyek valószínűleg a nagyszombati nyomdából kerültek ki.
771690-ben katalogizálta Szentiványi az akkor már 5500 kötetesre duzzadt állományt, s itt is már a vezetéknevek szerepeltek – néhány kivétellel – alfabetikus sorrendben, minden betűnél 23 tudomány-szakkal. Az új katalógus készítői egyaránt meg kívántak felelni egy betűrendes szerzői illetve tárgyi és egy szisztematikus szakkatalógus követelményeinek. Ez a lehetetlen vállalkozás kissé megnehezíti a későbbiekben az itt katalogizált művek azonosítását.
78Itt is leírták a kéziratokat, a többkötetes vagy azonos műveket. A helyhiány miatt vi-szont a kolligátumok és az egybenyomtatott műveket már nem tárták fel.
79A rendkívül pontos leírások mellett a könyvtáros feltüntette a beszerzés és/vagy összeírás időpontját is.
80Ez az adatsor egyedülálló lehetőséget biztosít számunkra, a nyomtatás éve és a beszerzés dátuma közötti ún. késési index ilyen hatalmas forrásmennyiség esetében már alkalmassá válhat arra, hogy a jezsuita rend állománygyarapítási trendjének változásait szemléltethessük. A szövegkiadás során számos példával találkozhattam, mikor ez a késési index nulla, tehát még a nyomtatás évében sikerült a kötetet megszerezni.
A későbbiekben tanulságos lesz az egyes tudományszakok beszerzési indexét a fel-tárt bibliográfiai tételek tárgyszavaival összevetni. Szentiványi pontos katalogizálása alkalmas a még könyvraktárak mélyén fekvő kötetek nyomra vezetésére, illetve a már nem létező könyvek identifikálására. Erre a munkafolyamatra azért is szükség van, mert
75 PÁLVÖLGYI 1968 30. – BEKK, Ms J. C betû: „234. Caspari Beczy Historia Vngarica manu scripta in folio corio nigro Ibidem Georgij Simigjensis res gestae inter Joannem primum Regem Vngariae et Ferdinandum Austriacum Ibidem Francisci Forgach lib. 22. ejusdem Item de expugnatione Arces Ciuitates Temesuar Ibidem Marci Horuat de expugnatione Ziget arces Ibidem de Clade Mohacziensi Ibidem Joannes Szermegh de rebus gestis Joannis Regis Hungariae et Ferdinandum Austriaci Ibidem Historia 1593. usque ad 1605. inclusiue”
76 PAJKOSSY 1968 63–64. – HAIMAN–MUSZKA–BORSA 1997 21.
77 VÉRTESY 1957 – A kötések átvizsgálására l. FODOR 1989
78 Nem látom annyira rossznak Szentiványiék munkáját, mint Pálvölgyi az 1968-as cikkében. A forráskiadás során számtalan bizonytalan, rosszul olvasható, vagy más okból gyanús tétel feloldása – kiváló kézikönyvek illetve az Egyetemi Könyvtár alapkatalógusa segítségével – nem volt lehetetlen feladat, s a majdnem 6000 kötetes könyvtár állományának nagyobbik részét – az általam ismert 16–17. századi könyvjegyzékekhez mérten – jól hasznosíthatóan katalogizálták.
79 PÁLVÖLGYI 1968 35–36. – FARKAS 1995 81.
80 VÉRTESY 1966 66–70. Szentiványi a magyar nyomtatványok katalogizálásakor a mûvek címét latinra fordította.
valószínűleg kevés könyvvel bővíthetjük tovább az antiquissima-gyűjteményt. Számol-nunk kell azzal a ténnyel, hogy az évszázadok során a könyvtár régi anyaga több ok miatt erősen lecsökkent. 1605-ben Bocskai közeledtével a menekített könyvanyag egy része – mint ahogy a forrásból idéztem – a Dunába veszett. A jezsuita rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta, így a jezsuita egyetem könyvtárát Budára költöztették.
81A legenda szerint, amit egyébként a szakirodalom cáfol, 1774-ben a tutajjal költöztetett állomány egy része szintén a folyóba került. Ugyanakkor biztosan tudjuk, hogy a költö-zést megelőzően nagyarányú selejteköltö-zést végeztek, a könyvek egy része Nagyszombatban maradt, illetve a környékbeli lelkészkedő papság között osztották széjjel. Ismert az a feltételezés is, hogy a legnagyobb bibliofil értékeket Bécsbe vitték, ám erre tárgyi bizo-nyíték nincs. 1787–1797 között hét árverést rendeztek, melyek során körülbelül 25 ezer kötet találhatott gazdára.
82E kötetek jó részét külföldi antikváriusok vásárolták meg; ez lehet a magyarázata, hogy a elkövetkező évszázadok során kevés nagyszombati tulajdo-nú könyv került vissza az Egyetemi Könyvtár állományába szekularizáció, aukció vagy ajándékozás formájában.
83II. József 1784-ben megszüntette a Hittudományi Kart és szemináriumként Pozsonyba helyeztette át. A teológiai könyveket is oda kellett szállíta-ni, az Egyetemi Könyvtárban csak az anyag töredéke maradt. A Kar, s vele együtt a könyvtár 1854-ben költözött vissza végleg Pestre. A kódextöredék-kutatás során a Fragmenta-Kutatócsoport ezt a visszakerült könyvtárat is átnézte, s a kiadott katalógu-suk számos, az egyetem alapítása előtt beszerzett könyv possessorát mutatta meg.
84A katalógusok szövegkiadása lehetővé teszi, hogy a 16–17. századi nyomdaterme-lésünkről való ismeret néhány fontos adattal bővüljön. Állításomat ismét egy jellemző példával támasztom alá. Az 1632-es katalógus egyértelműen szerzőként tünteti fel Pálffy Katát (1542–1616)
85, Illésházy István nádor özvegyét, kinek két művét megneve-zi: Pönitenciának tüköre (Bártfa, 1626)
86és Beszédek magyarul (Bártfa, 1626). Az első nyomtatvány a bibliográfiákból ismert, fordítóját, aki német eredetiből dolgozott, eddig nem azonosítottuk. A másik könyv ismeretlen ez idáig, feltehetően szintén a Klösz nyomda terméke volt. Mivel egyetlen, csonka példányban csak az Egyetemi Könyvtár-ban található meg, feltételezhetjük, hogy a kötet antiquissima. A katolikus elmélkedés ajánlása Thurzó (III.) Kristóf özvegyének Erdődy Zsuzsannának szól. A Pálffyak a
81 TÓTH–VÉRTESY 1982 41–57. – HAIMAN–MUSZKA–BORSA 1997 7–112.
82 VÉRTESY 1964 – DÜMMERTH 1963 – PÁLVÖLGYI 1968 – TÓTH 1966 – BEKK, Rar. Hung. 583–
588a Catalogi licitationum in Bibliotheca Regiae Universitatis 1787–1797. – SZALATNAI 83 Az ajándékozásra pl. B1959 EKK, Ant.Tyrn. 1618/6. eredetileg a firenzei jezsuita kollégiumé volt, majd a nagyszombati jezsuitákhoz került 1618-ban. Néhány éve kaptuk ajándékba a nagyszombati könyvtárból.
84 FRAGMENTA 1988. pl. S.Fr.l.m. 11. „Collegij Tyrnaviensis Societatis Jesu 1629.” – DÜMMERTH
1964 – TÓTH–VÉRTESY 1982 66–67. – HERMANN–ARTNER 1938 189. illetve 383.
85 RMNY 1348., raktári jelzete: BEKK, RMK I. 91.
86 BEKK, Ms J 1. C betû: „212. Catharinae Palfi Speculum Poenitentiae in 8. emporetica charta flava Bartfae 1626. (...) 217. Catharinae Palfi Orationes Vngaricae in 8. in pergameno Bartfae 1626.” – NAGY IVÁN V. 225–226. – ADATTÁR 31. – Elképzelhetõ, hogy az Illésházy-könyvtárban is megvolt egy-egy példánya l. ADATTÁR 11. Szeged, 1983. 149–151. „In cista numero undecimo. Libros hungaricos diversos.” – Az Illésházy-könyvtárról: BERLÁSZ 1967.
– ÖTVÖS 1988