• Nem Talált Eredményt

SUMMARIUS EXTRACTUS UNGARICUS,

In document II. RÁKÓCZI FERENCZ (Pldal 81-200)

PRIMUS.

Ex originalibus literis summarie excerpta, adie 15-taAugusti 1704. Dominus Sickingen has dedit 15-a Augusti, eas finivi

22. Augusti 1704.

1. Sennyei István, 14. Octobris 1703. ex Castris ad Szatth-már positis, Francisco Sennyei.

Nem tudván Kegyelmed hollétét, Kegyelmed vévén ezen parancsolatomot: vagy ininstanti próbáljon, vagy mindjárt for­

duljon vissza, mert mind Kegyelmed, mind az hadak praesen-tiája kívántatik itten; vagy habizonyos és hasznos operatióért kellene kísni ottan, legalább tudósítson Kegyelmed mindenekről voltaképen.

2. Károlyi Sándor, 20. Octobris 1703. ex Károly, ad Prin­

cipem Rákóczium.

Méltóságos Fejedelem, nekem nagy jó Kegyelmes Uram ! Nagyságod kegyelmes parancsolatját most estve öt óra tájban alázatossanvettem , hozzám, érdemeden szolgájához mutatott kegyelmes gráfiáját s parancsolatját értvén, melyre noha mind érdemeden, s mindalkalmatlanszemélyem: mindazonáltal ezek­

nek,voltomhozképest Nagyságod hozzám járult kegyelmességét alázatossan köszönöm, kévánván szegény hazánknak, nemze­

tünknek s Nagyságod javára igaz kötelességemet contestál- nom; az minthogy még mai napon megindultam volna, de mivel ily későn esett, holnap pedig vasárnap, ha Nagyságod­ nak kedvetlenségére nem lészen, mivel Isten ő szent Felsége hétfőn szabadított, éshazánk sNagyságodszolgáltjára szeren- cséssen hozott ki: ezen első méltóságos parancsolatjára is hét­ főre rendeltem indulásomot, reménlvén, hogy Istenemtőlmind

4*

hazámnak, mind Nagyságodnak szolgalatjára csekély tehetsé­

gemjobbanmegszenteltetik.Minthogy pedig, Kegyelmes Uram, Erdély felöl is holmi hírek folynak, kik ugyan nem felette ártalmasok: Me'ltóságos Generális Sennyei István bátyám- uramnak írtam az ittlevő praesidiumrúl, úgy szófogadatlan jobbágyomról, hogv tovább annak békét hagyván, engedel­ mesebbekké tétetődjenek, s házom népe s a praesidium is alkalmatosakban subsistálhasson; melydolognak confirmatióját Nagyságodtól is alázatosson elvárom.Magamnak pedig, Kegyel­

mes Uram, leszen utam Debreczenre, Karczag-Uj-Szállására, Szolnokra; hanem ha mi medio tempore occurrál, Nagyságod kegyelmes parancsolatját alázatossan elvárom. Minekelőtte pedég ide érkeztem volna, már valami debreczeni emberek szélűben hiresítették Nagyságod irántam való kegyelmes pa­

rancsolatját, ki miá az katonaságtól elég bajom volt; mind­

azonáltal levetvén nyakamról őket, mostan igen betakarod- tanak, hanem idevalókkal, s egygyel is s mással is, kik még seregben nem voltának, circiterhetvened magammal megyek el.

Nem kétlem, Nagyságod értetteeddég, tegnapSzakmári praesi­ dium kimenvén, az mieink, Istennek hála, szerencséssen őket felverték Pirosbereknél, 18 lovas szekereket elnyervén, kettőt megégetvén, 4 magyart és 10 németet fogtanak, felest levi­ tának; az kaput fölvonván előttek, az. Szamosban is vesztenek felessen. Adja Isten többeket kigyomlálnunk!—Én azalatt Nagyságodkegyelmes gratiájában ajánlván magamot éscsekély házanépemet, valamit hazánk sNagyságod szolgálatára te­ hetek, Istennek segétsége által, elkövetője leszek, — és mara­

dok Nagyságodnak alázatos szolgája — Károlyi Sándor.

3. Ejusdem 22. Octobris 1703. ex Károly, ad eundem Principem.

Mivel Kegyelmes Uram, Nagyságodparancsolatja mellett ezen órában esikindulásom, ésitt csekély alkalmatosságomban semminemű oly dispositiót nem tehettem s bizonyos embert nem állíthattam, kire távullétemben házom népét s kevés oe-conomiámotbízhattam volna: azért Nagyságod előtt alázatos­

san instálok, méltóztassék Kamocsaházy György uramnak, Nagyságod praefectusának kegyelmessen parancsolni, hogy másként is Nagyságod jószágiuak ésfiscalitásoknak kevés jó­

szagom jobbára közepette lévén, légyenlakása itt Károlyban, az holott, reménlem, hogy magam embereimre való vigyázásra reá érkezhetik ő kegyelnie és Nagyságod parancsolatjainak végben-vitelére, és szófogadatlanoknak ismegzabolázására nagyobb al­

kalmatossága lészen őkegyelmének. E mellett, Kegyelmes Uram, már három ízbe is szökvén ki innét azpraesidiumbeliek, hol hat, holtíz maradott benn; megvallom, tartok szerencsétlenségtűi:

netalántán vagy házomnépében, vagy kevés jovainiban vallják miattok károkot. Azért is kévánnám alázatossan Nagyságod ez iránt való kegyelmes resolutióját, mégis, jó ember lévén benn, együtt kapitány urammal correspondenter lévén,jobban bízhat­

nám távullétemben is házomnak securitásárúl. Tudván Méltó­ ságos Generális Sennyei István uram egész plenipotentiáját ezen az földen: nem kévántam volnaNagyságodotsok foglala-tossági között búsítanom, mindazáltal Nagyságod előttalá­

zatossan iustálok : itt lévőbecsületes hadnagy mellé(ki jól viseli magát) még seregébűl való hajdúkat méltóztassék resolválni, mert az ilyen gyülevészbiil álló sohasemállandó, mind magam­ nak. mind Nagyságodnak kára következhetik belőle. Hogy pedég kapitány uram Nagyságod méltóságos parancsolatját is jobban és serényebben folytathassa, igen szükségesnek látnám continuo ő kegyelme mellett 12 lovasnak léteiét, kikkel az csavargókat^ is coerceálhatná s correspondentiákot is alkal- matossabban folytathatná; melyekről Nagyságod kegyelmes resolutióját és parancsolatját alázatossan elvárom. Én is egész tehetségemmel munkálódoni azon, hogy mindhazámnak s Nagy­ ságodnak hasznáras kedve szerint szolgálhassak.

4. Stephani Sennyei, pro 2fí-a Martij Diario inscriptum.

6. Decembris, ex Castris adSzatlimár, ad Principem.

Kegyelmes Uram ! Nagyságod parancsolatját vettem. Mi-nekelőtte Kos Mihály uraniot expediáltam volna Bonczidára, irtani Orosz Pa'l uramnak, hogy tudósítson: mennyi haddal, és micsodással vagyon ottan? és ha ismerné, hogy az haza szolgá­

latijának tovább való promotiójára az magával lévő haddal subsistálhatna ott Bonczidán, Kos Mihály uraniot örömestma­ rasztalóim Bányán, kivált ha ő kegyelmén kívül oly gyalog tiszt találtatik ottan ; de ha Orosz Pál uram elégtelennek lógja írni(magát)ott valósubsistentiára:Nagyságod parancsolatjához

alkalmaztatommagamot, Kos Mihályt odakiildvén , helyében suhstituálom Gödén Pált, nem esmérvén azon szolgálatra alkal- matosabbembert itten. A Nagyságod parancsolta négy sereget elküldlietem oda,de Szőcs János uram bada mind eloszolván, igen megerőtlenödik az had itten; azon kivűl is az szatmári német minden takarmányábúlkifogyván, igen ki kezdett kap-dosni, úgy annyira, hogy nehezen viheti az itt lévő lovas had a sok istrázsálást véghez, az minthogy az elmúlt éczakákou kilopván magát az német, Hiriprűl egynéhánymarhát hajtott be; melyre nézve, minthogy az Szamoson a kapukon kívül is széliében mehet ki, lehetetlen, hogy az strázsák mindenkor észrevehessék kimeneteleket; hanem az itt körül való falukat, nohaaz hazakárával esett meg,de más remediumotnem talál­ hatván fel, felégetettem, melyek között is Sós János uram faluját, udvarházát, holott isigen szép asztagjai voltának, és nagykárával vagyon, elégettek,mindazáltal reménli máshon­ nan való contentatióját Nagyságod gratiójábúl; és ha Nagy­

ságod Sós János uram hadát nem compelláltatja ide, félő, az itt való ploquádátbecsülettel véghez nem vilietjük.

5. Ejusdem, ad eundem, ad Diarium pro 26. Martij in­ scriptum, 14, Decembris.

A négy seregnek megparancsoltam,hogy mindjárt indul­ janak az Nagyságod táborára, de azok supplicáljákNagyságo­

dat általam: minthogy ruhátlanok, vagy utjokban vagy ottan helyben, semmi hajlékok nem lévén,egy erős üdő vagy egy fergeteg éri, s elrontja őket; ittmégis már alkalmatosságocs-kát mind csina'ltanak magoknak, s helyben levéli, a ruhát-lanságot mind könnyebben elszenvedhetik. Eliugyan a gya­ logságra nézve a nélkül a négy sereg nélkül el lehetnék itt, mindazáltal elvárom Nagyságod irántok való parancsolatját, s a tevő leszek. Orosz Páluramnak is megírtam, hogy bemen­ jen Bonczidára,de megyen-é, vagy sem? nem tudom ; de ha ugyan bemegyen is, nekem nagy rövidségemre lészen az ö ke­ gyelme oda valómenetele, mivel már is csalogatja ahadat innét, annyival inkább, bemen vén, és az had azt megértvén, félek, kevesed magammal maradokitt, a mint ezelőtt is történt Boné uram bemenetelével, s becstelenségünkrea szakmán német élést kap be, nem győzvén a sok strázsálást ez a had, mely is igen

Orosz Pál uram pro hic et nunc Bonczidárúl sem igen teszen többhasznot, mintSomlyórúl. Kihezképest alázatossankérem Nagyságodot,inéi tóztassék parancsolni: Orosz Pál uram az ide való hadfélét, ha szintén bemegyen is, be ne fogadja, űzze visszaőket, mertegyátaljában gyalázattál és kártól félek itten;

mostpeniglenmár a szakmárinémetnek minden takarmánya tel­ jességgel elfogy váu,igenkezdett kikapdosni, a minthogy tegnap is kiinenvéu aszent-mártoni kukuricza-kóróra: midőn astrázsa behoztahirenet, kiküldtem a lovas hadat; észreve vén a német, hogy mennek a mieink, beszaladott, hanem egynihányat kinn szorítván, hatot hoztak be, hetedik a Szamosba ölte magát, melyek közöl is egy, ki is nemutolsó ember volt benn, Czakíni óbester hoffmestere lévén, aztbeszélé: újesztendő napjáig élé­

sek ha vagyon, vagy azután kétvagy három hétig hameg érik véle. Most kellenek a legszorgalmatosabb vigyázás reájok.

Nagyságod kegyelmes parancsolatja szerintaz had fizetésére való pénzértén Bányára elküldettem,de Ajtaiuramazt úja, ott pénz nincsen, a csak elkél; praefectus uram dispositiója alatt volna, azt bányaival eszvetevén, mégisvalamit adhattam vol­

na ennek az szegény rongyos hadnak; de praefectus uram Abrukbányára küldi azon pénzt, azért ahhoz is jiem bízhatom már, hanem várom Nagyságod kegyelmes dispositióját: hon- nét teljék valami pénz ? mert ezeknek felette szükséges volna, ha fizethetnénk valamit. Az quártélyok és intertentio iránt való Nagyságod dispositióját commissarius uram velem köz-lötte;— a hadak részéről jő volna, csak a vármegyék min­ denkori administratióját eft'ectuálhassák. Melyre nézve volt oly discursus a varmegyék közt, hogy jobb volna tahim, hogy se­

regekre felosztanák az falukot,és magaa vitézlő rend exigálná a magáét, elégtelenek levéli a vármegyék, hogy a mindennapi administratiót véghez vihessék; máskíntis, eza nemes Szakmar vármegye aggravatióját látjaazon liniitatióban, melyben magam is bizonyságok vagyok, mennyire elpusztul a mi itt való laká­

sunkkal: azért méltó volna alleviálni őket. Szabolcstalám töb-becskétsupportálhatua. BíltekiTivadartOrosz Pál uramkicsap­ ván Somlyóról, ha idejön, nemlevéli mentio felőle atabellában, annak bonnet lészen intertentiója ?—Bihar vármegye azelmúlt

holnapokra sokkal restál, azért a hadakot kiküldeni,Nagyságod­ nak tudtára adom, sok sinistra informatióknak helyt ne adjon.

Sós János uram mindez óráig oda van minden hadával, mely miá nagy hátramaradással vagyok; méltóztassék hovahama-rébb Nagyságod őket ide compelláltatni. Szőcs János uramnak is két zászló alatt semmi katonája nincsen, — kit Károlyi Sándor uram, kit Orosz Páluramhada vont el.

6. Principis Rákóczi, ex Castris ad Tokajpositis, 31. De cenibris 1703, ad Alexandrum Károlyi.

Illustrissimo Domino Alexandro Károlyi,Libero Baroni de Nagy-Károly, Exercituum NostorumCampestri GeneraliInclyto Comitatu de Szatthmár Supremo Comiti, Amico Nobis obser- vandissimo.

IllustrissimeDomine Baro, Amice Nobis observaudissime! Salutem, et felices rerum suarum successus. Kegyelmed két rendbeli leveleit vettük, midőn Kegyelmed dicsíretes actusit hoznák, s nemzetünkhez igaz magyar vérből szármozott, az el­

lenség ellenlett magaviselését megértettük, nagy kedvessen vettük, melyért annak idejében Kegyelmed a nemesország előtt érdemes remuiieratióját is consequálni fogja. Nem kétljük, továbbra is Kegyelmed elkezdett készségét az közigynek foly­

tatására continuálni igaz magyarsága szerint el nem mulatja.

Mivel pedég minden dolgokról MéltóságosGenerális Gróf Ber­

csényi Miklós uram voltaképen benünnkettudósét, az nekünk való levélírással nem szükség Kegyelmednek magátfárasztani.

Praetitulatae Dominationis Vestrae Amici ad officia parati F.

Rákóczi. Dein sequentia propria manu scribit: Noha Kegyel­ med tudósítását mindenkor kedvessen veszem, mindazonáltal tudom, mely kevés ideje van az Íráshoz. Tovább isazért hazánk szolgálatját recoinniendálom Kegyelmednek , edde'gis liívségét hazájához nagy szívem örömével tapasztaltam.

7. Darkóczy Krisztina, ex Károly,31. Decembris,Andreae Day.

Itt mindenfelé elrémültek, hogy aznémet már bátranjárki Szakmárrúl; magamsemszintebátranvagyok.Azurnák semmi levelétnem látom. Mitevő legyek? Tudom, ha énis megszaladok, annyivaliukább elijed a szegénség, a ki isa hirt nem apasztja:

Kegyelmed tudósítását elvárom, mint folynak az dolgok.

8. Anno 1704. Georgij Ordódi, ej' Modor, 6-n Januarij, ad Alexandrum Károlyiin Sárfő.

Éli récsei quártélyombúl szegény elszéledetí népemmel ide Modor városában beszállottam ; nekünk valóban megadák az récsei quártélt, mert sok károkat vallottam, népemmel együtt, magam is csak egy pajzán lovamon szaladtam; tisztei­ met már megruháztam volna, de az mind oda van. Nagyságod grátiáját várom, se költségem,senyergem nem lévén, s a népem is rongyos. 4 praesentis intercipiáltam valami 4 pátens-levele­

ket: palatinus pecsétje alattSzent-Györgyre, Bazíura,Modorra szólották, kikben mi legyen? nemtudom, hanem Méltóságos Generális Bercsényi uramnak elküldtem. Kollonics uramir Bécs-ből, hogy a minapi récsei actiónkon 400 kurucz veszett volna;

14-bűl — úgy tudom—400-at csináltak. Az elmúlt napokon hallatott, hogyVereskőben 100 vagy 50 német recipiálta volna magát; én mind Fehérhegyen túl, mind Szakolcza táján Szik-szay urammal correspondeálni, portáztatni lógok. Bécs tájáról érkezvénegy ember, a ki bort akart Slesiában vinni, referálja, hogy a minapi morvái actiónk annyira megtántorította volna az bécsieket, hogy Leopoldstadtbúl egymást tapodta a nép, Bécsben szaladván. Kolonics uram Írja idevalóknak, hogy bi­

zonyos-számú ezer német maholnap érkezik, de gondolom, hogy talám csak úgy leszen, valamint az többi biztatás. Modor várossá egy forgót Ígért számomra; kérem, csináltassa meg vé­ lek Nagyságod, noha Rhétei uram azért igen haragudt, de az nagy silentiumban van immár.

.9. Judicis et Senatus desolati deitatis Szathmár, ex Pro­ montorio, 16. Januarij, Stepkano Sennyei.

Részteleki nyavalyás jobbágyink, noha már minden éle­ teket és marhájokot falujokbúl kitakarták, s több városunk búzájánál ott nincsen, azt is serényen csípeltetjükés szóratjuk, .lancsó uram némely nap odajővén, mind az falut, mind a mi búzánkat égetéssel fenyegette, a minthogy egv csomó szalmát fel is égetett. Kérjük Nagyságodgrátiáját, egy kis várakozással legyen, hogy a falu is végső pusztulásra nejusson, és szegény igyefogyott lakosinkot mégis hadd gődelgethetnők. Nagysá­ godnak egy általiigborral kedveskedünk, és favorabilis válaszát

elvárjuk, — talám az Isten a várat is azonban kézben adja.

Scriptura eratViski, uotarij eorum.

10. Comitis Bercsényi, ex Samuja, 19. Januarij, ad Ale­ xandrum Károlyi.

Ez órában hozák hiriil rajkai és német-jaudorfi emberek, hogy a német Köpcsénbűl elment, a hol maradt-é valami? in­ kább hiszem, semmi sem. Korlát nevö becsületes legény gyütt el tegnapelőtt tűlek, akkorEugenius, Pálffi uraimék, Forgács, Kohári uraimékésmás urak is ott voltak együtt. Lovast bocsá­

tottam volna, de beszakadoztak, 2 ló odais veszett, hanem a gyalogságot szalasztottam vala Csónnál által; nem tudom, azért-é, másért-é, de úgy hozák, elment a lovassá Prukra, a gyalogja Hamburgra. Korlátugyanúgy hozta,reánk készültek, de hiszem, bár jiitt volna! Ha ittnem tehetneksemmit, bémen- nek Hamburgra mindnyájan. En inkább hiszem, Prukramen­ nek, onnant s Német-Ujhely felől fognak vigyázni, azholha mi corpust tehetnek, tesznek, és így arra szükségesképen valórefle­ xiójának kell Kegyelmednek lenni. Pozsonban,úgyhallom,nem marad egyéb az várbeli praesidiumnál. Halátom az Kis-Duna dolgát,shadat vihetek rajta, azalatt Pozsonra leszgondom,Isten kezemben adja az várossát, az váratmeglássuk. Azombanmeg­ lehet mindennapKegyelmetekkel az correspondentia és commu­

nicatio; ezekben az nehéz utakban lassan, s későn fogjaérni az németÜjhelyt.Az nyugodt, jó ruháshad tehet mindenjót; mert, hogy bizonyossabb lehessen Kegyelmed az reflexiókban, igen is nagy vigyázással kell lenni az passaviumi operatiókban való hírekre: mert nemcsak megvette, de úgyhallom, Passaviumon alól jár, márazeleje Linczen felől 5mérfölddeljárt, és így mit Ítél Kegyelmed, ha oly igen messze menne az egész corpussal Kegyelmetek Regede felé; nagy jó volna Horvátországot is megegyesíteni, de nyitott lévénhazánk Austria felől, denecesse hadnakkell azt oltalmazni. De hiszem, constitutióját az ország­

nak jól tudván ott az derék emberek, adhatnak jobb lument mindenekben Kegyelmednek. Íme az elmaradott kapitányok pátensét megküldtem; találkozik asokjó közűi oly ember, az kire Ócskáival reá bízhatja Kegyelmed Regedét, ha szükség;

azalatt magam isáltal kaphatok, ésIsten mindenjóra segít még bennünket csak e télen is. Az Kegyelmed bagázsiáját most

készíttetem, ott éri Kegyelmedet, csak költözhetnék által. Mél-tóságos kalocsai érsek uramnakis íme irtani, készvagyok,mihelt mehetek,Sz.-Miklósig is, sha az hadak közöl lehetne, Sümegig is mennem; nem tudom mostö Nagysága hol létét: szolgáltassa kezéhez, kérem.

11. Principis,ad Stephanum Sennyci, ex Castris ad Mis­ kolci positis, 1-aFebruary. Illustrissimo DominoStephana Sen- nyei L. II. dc Kis-Sennye, Exercituum Nostrorum Trans-Tybis- canorum Supremo Generali, FratriNobisobservandissimo.

Illustrissime Domine Baro, FraterNobis observandissime!

Salutem et omnem prosperitatem. Jóllehet, ennekelötteismeg- irattuk vala Kegyelmednek, hogy az Szakmárt benn nyomorgó rabokot az küldett specificatio szerint az elküldett rabokon Kegyelmed váltsa ki; Kegyelmed várván azmi, udvarikapitány Vay Adám hi vünkSzakmarban beküldendő leveleinket, holott mi, sem pedig említett hívünk, oly leveleket nem irtunk, mely- lyet Kegyelmednek nem is kell várni, hanem továbbra is azon rabok kiváltását oly szám szerint, a mint az specificatiónak tenora tartja, urgeálja; semmiképen Kovács Pál rab hivttnk azon szabadulandó rabok számából ne excludáltassék , és ha azon specificatioszerint az rabokot kinemadnák, mivel máské­

pen is rövidiidőnszegény rabjainknak szabadulásokmegleszen, azon német részről beküldött rabokot Kegyelmed kívánja ki, ezeket is beküldvéii. Coeter. Fratres adofficia parati F. Rákóczi.

12. Danielis Esterházy, ex Peresenye, 11-a February, ad Alexandrum Károlyi, Aflinem suum.

Nemes Vas vármegyének az insurrectio iránt való confu- sióját adom tudtára Kegyelmednek, mikínt azelmúlt napokban Szombathelyen (Sabaria) az nemes, s mind a nemtelenek mus­

tráját tartván, ö Kegyelme és inordinate, Hevenyesi János uram akaratjábúl-é, vagy sem? nem tudom, mindnyájon,excep­ tis paucis, házukhoz bocsátattak. Pártosok és labanczokkal való correspondentiák épen nem cobibeáltatnak, melyek végett sógor Cziráki László és Szegedi Ferencz által ore tenus bőven üzentein, s fogják declarálni Kegyelmednek.E mellett,ezen vár­

megye semmi dependentiával tűlem nem akarlenni; bérein azért, mind abban, mind más vármegyékben tőlem való depen- dentiát ha szükségesnek itíli lenni,publicáltatni méltóztassék,

hogyannyivalisinkább Méltóságos Fejedelem őshazánk szolga­

latjában valamely defectus ne essék, melyet egy csepp véremig contestálnomkévánok. Azomban minthogy az.confiscáltjószá­

gok sdomíniumok iránt Kőszegen (Ginsy) parancsoljaKegyel­ med az Dicasteriuinot constituálni : említett Szegedi Ferencz uram, kiis palatinus urunk canncelláriájánvotl, Méltóságos Ge­

nerális Bercsényi uramőNagysága meghittjóakarójának Bogyai Györgyuramnak leányát vevén el, közel lévén Kőszeghez resi- dentiája, habilis és dexter ember, kalocsai érseknél is kedves, méltóztassék neki dicasterialis regestraturát és expeditorságot conferálni; vagy, hamárarravalóvolna, más tisztben accomodál- ni,kiért,etc.Most jüve hozzámSzegedi Bálint kőszegicommen­ dans, kinek helyében adinterim mást substituáltam, referálván, hogy kőszegieklutheránus praedikatort tegnap introducáltak, s kétszer már tegnap praedikállott is; ebből semmi jót, hanem rettenetes confusiót és emberhalálokot remélhetünk; kérem az Istenért Kegyelmedet, ezt remedeálni,sazonpraedicátornak ki­

nerális Bercsényi uramőNagysága meghittjóakarójának Bogyai Györgyuramnak leányát vevén el, közel lévén Kőszeghez resi- dentiája, habilis és dexter ember, kalocsai érseknél is kedves, méltóztassék neki dicasterialis regestraturát és expeditorságot conferálni; vagy, hamárarravalóvolna, más tisztben accomodál- ni,kiért,etc.Most jüve hozzámSzegedi Bálint kőszegicommen­ dans, kinek helyében adinterim mást substituáltam, referálván, hogy kőszegieklutheránus praedikatort tegnap introducáltak, s kétszer már tegnap praedikállott is; ebből semmi jót, hanem rettenetes confusiót és emberhalálokot remélhetünk; kérem az Istenért Kegyelmedet, ezt remedeálni,sazonpraedicátornak ki­

In document II. RÁKÓCZI FERENCZ (Pldal 81-200)