kétszer (due volte), háromszor (tre volte), ötször
47. I suffissi personali per le due forme nel tempo imperfetto del modo indicativo sono i seguenti :
Forma soggettiva.
1. -ék (-álak, -elek) 2.
-ál, -él
3.
-a, -e
F o r m a oggettiva.
1.
-ani,
-ém2. -dd, -éd 3. -d, -é Numero plurale.
1.
-dnk, -énk 2. -dtok, -étek 3. -dnak, -ének
1.
-ók, -ők 2. 'dtok, -étek
3.
-dk, -ék
Osservazione. Se il soggetto di una proposizione è én, (io) ed il c o m p l e mento oggetto téged, tégedet (te, ti) oppure titeket, benneteket (vox, vi), il verbo predicativo nella prima persona del tempo imperfetto, m o d o indicativo riceve il suffisso -álak o élek.
Esempì :
vàràlak, ti (vi) aspettavo;
herélek, ti (vi) pregavo e c c
48. I suffissi -ha, -he (in, a); -va, -re(m, sopra);
hoz, -hez, -JlÖZ (da)si aggiungono ai sostantivi, 1. Becsülék,(-élek) stimavo;
2. becsület, stimavi;
3. becsille, stimava;
1. becsülénk, stimavamo;
2. becsülétek, stimavate ; 3. becsülének, stimavano.
b) Verbo alto.
1. Becsuléìn, 2. becsüléd, 3. becsülé, 1. becsülők, 2. becsülétek, 3. becsülék,
Numero singolare.
che indicano il luogo verso il quale è diretto il moto espresso dal verbo (predicato). Questi sostantivi prov
visti dei suddetti suffissi formano dunque comple
menti di luogo, che rispondono alla domanda hová?
(per dove?) Esempi:
A tanuló az iskolába szalad (lo scolaro corre a scuola), a folyamok a tengerbe ömölnek (i fiumi sboccano nel mare); — a madár a fára repül (l'uc
cello vola sull'albero), a sas a földre tekint (l' a-quila guarda sulla terra); — a gyermek anyjához szalad (il fanciullo corre da sua madre) ecc.
I pronomi personali coi suddetti suffissi si ado
perano nel modo seguente:
I
(presso di loro) beléje o belé (in lui) beléjÖk (in loro)
ra, re: hoz, hez, hoz: ha, he:
49. Coi suffissi: -bùi, -boi |
-TÓI, -VŐL I
(da)-tói, -tői J
si formano complementi di luogo dai sostantivi, che indicano il luogo, dal quale parte il moto espresso mediante il verbo (predicato). Questi complementi corrispondono alla domanda honnan? (da dove?)
Esempi :
A madár kirepült a kalitkából (1' uccello volò fuori dalla gabbia), a kertből hozom a virágokat (io porto fuori dal giardino i fiori); — fivérem gyümöl
csöt szed a fáról (mio fratello raccoglie frutta dal
l' albero), ezen emberek fát hordanak a hegyről (que
sti uomini conducono legna dal monte); — földünk a naptól melegséget és világosságot nyer (la nostra terra riceve dal sole calore e luce); — a vendégek már felállottak az asztaltól (gli ospiti si alzarono già da tavola) ecc.
I pronomi personali coi suffissi in parola si u-sano come segue:
bòi, bői:
belőlem belőled
belőle belölünk belöletek belőlük
ról, rőf:
rólam rólad róla rólunk rólatok
róluk
tói, tői:
tőlem da me tőled da te
tőle da lui tőlünk da noi tőletek da voi tőlük da loro
Osservazione, Ilolatn, rólad e c c . significano anche di me, di te e c c . nel significato di intorno a me, intorno a te ecc. P. e. Te roszat beszélsz rólam (tu parli male di m e , cioè intorno a me); 6 roszat beszél rólad (egli parla male di te, cioè intorno a te) ; t.n jót beszélek róla (io parlo bene di lui, c i ò » intorno a lui) e cosi via.
Vásár, mercato;
áru, merce;
nép, gente ;
mosónő, lavandaia ; lehelni, inspirare ; sietni, affrettarsi ;
megtartani, mantenere ; Ígérni, promettere ; elfogadni, accettare ; megbánni, pentirsi ; elhagyni, abbandonare.
Számomra, per me (a favore di me);
számodra, per te (a favore di te);
számúra, per lui (a favore di lui);
számunkra, per noi (a favore di noi);
számotokra, per voi (a favore di voi);
számukra, per loro (a favore di loro).
Az ember számúra, per l'uomo (a favore dell'uomo):
az állatok számúra, per gli animali, (a favore degli animali).
Esercizio 38.
En irék, midőn ti atyámmal beszéltetek. — Belém, beléd, beléje, belénk, belétek, beléjök, és minden em
berbe Isten lehelé a halhatatlan lelket. —- Tanítónk szorgalmas tanítványai megmutaták tegnap, mit tud
nak. — Atyám két ökröt hajt a vásárra,. — Reám , reád és rátok nem hallgat a világ, de rájuk és azon gazdag urakra sokat hallgat. — Sok nép siete a tenger
hez, midőn a nagy hajó megérkezett. — Minden áldás az égből száll reánk. — Két barátomat küldeni hozzád;
nem voltak még nálad f — Európából sokan kivándo
roltak Amerikába. — .Hideg szél fű a Kárpátokról.
Bátyád pénzt kért tőlem; de én nem adtam neki, meri magamnak is csak két forintom volt. — Tőletek ke
veset kapnak a szegények. — Sokat bestéiének rólatok az emberek, midőn a várost elhagytátok.
Esercizio 39.
Perchè non hai ascoltato i consigli che ti dava mio zio? — Io non prometteva mai nulla. — Egli soffriva una volta molto, ma ora è un uomo felice.
Noi leggevamo, quando i vostri amici ci hanno visi
tati. — Voi accettaste il mio consiglio, e non vi pen
tirete.— Quel ricco negoziante ha ricevuto da Vienna molta merce. — Tuo zio mi ha scritto dall'America, che non pagherà più (főbbé) i tuoi debiti. — Noi vi aspettavamo ieri nel giardino. — Da me è il libro, e da te è la matita. — Tu non mi hai offeso mai.
Gli ospiti siedono presso la tavola, e parlano coi nostri parenti. — Enrico mi (tőlem) ha domandato una grammatica ungherese, ed io gli ho detto , che egli se ne può comperare (veliet magának) una nella libreria. — Quanto denaro ti (tőled) ha domandato la lavandaia ?
-Esercizio 40.
A baracTJi'ok.
Egy földmives öt szép baraczkot hozott négy gyer
meke és felesége számára. Mindenik gyermek kapott egyet — eyye^ a z ötödiket az anyjuk kapta.
Gyermekeim! Milyen volt a baraczkf — kérdé az atya.
Nagyon jó volt! monda a legidősebb, pompás ize volt, a magvát elástam, az ki fog kelni, termöfa lesz és a fát ápolni fogom. — Te jó gazda leszesz, felelt az atya.
En megettem az enyémet, monda a legfiatalabb gyermek, a magvát elhajítottam. — Anyám nekem
adta a magáénak felét, azt is megettem, a magvát
ellöktem. — Tetted természetes, s gyenge korod kiment téged, szólt az atya.
A másik fiu monda: En felszedtem az elhajított magvakat, kiszedtem a belét, s megettem, a magam baraczkját eladtam. — Te jó kereskedő leszesz, mond az atya.
Te mit csináltál Antal? — kérdé az atya. — En a baraczkomat elajándékoztam. Szomszédunk fia, Gyuri, beteges. Láttam, hogy megkívánta a jó gyü
mölcsöt; azért neki adtam; ö megköszönte és megette.
A szülök megdicsérték Antalt; tette szép és ne
mes volt.
-Baraczk, persica, p e s c a ; — feleség, c o n s o r t e ; — kapni, r i c e v e r e ; — milyen, c o m e ; — kérdeni, d o m a n d a r e ; — p o m p á s , eccellente; — íz, s a p o r e ; — baraczkttiatj, nocciolo di p e s c a ; — idős, v e c c h i o ; — kikelni, spuntare; — termo fa, albero fruttifero; — ápolni, assistere; — gazda, e c o n o m o ; — el
hajítani, ellökni, gettar via; — lett, azione; — természetes, naturale; — gyenge, debole, tenero, - a ; — kor, e t à ; — kimenteni, scusare; felszedni, raccogliere;
bél, b u d e l l o , mandorla (dei frutti noccioluti); —ajándékozni, regalare; — bete
ges, malaticcio; — megkívánni, appetire, desiderare; — megette, m a n g i ò ; — dicsérni, lodare. —
LEZIONE XXIII.
Coniugazione del verbo lenni nel tempo imperfetto del modo indicativo.
a) Nel senso di essere:
En valék, io ero o fui ; te vaiai, tu eri o fosti ; ö vola, egli era o fu ;
mi valánk,rioi eravamo, fummo;
ti valátok, voi eravate, foste;
ők valának, essi erano, furono;
b) Nel senso di avere*
Unità del p o s s e s s o . Pluralità del possesso Unità del p o s s e s s o r e :
nekem vaia házam, könyvem (io aveva una casa, un libro), neked vaia házad könyved (tu avevi una casa, un libro), neki vaia háza, könyve (egli o ella aveva una casa, un libro),
nekem valónak házaim, könyveim (io avevo delle case, dei libri), neked valának házaid, könyveid (tu avevi delle case, dei libri), neki valának házai, könyvei (egli o ella avveva delle case, dei libri).
Pluralità del p o s s e s s o r e : nekünk vaia hàznnk, könyvünk
(noiavavamo avuto una casa, un libro), nektek vaia kazalok, könyvetek (voi avevate una casa, un libro), nekik vaia háztik, könyvük
Loro avevano una casa, un libro),
nekünk valának házaink, könyveink (noi avevamo delle case, dei libri) nektek valának házai tok,könyvei lek (voi avevate delle case, dei libri), nekik valának házaik, könyveik (loro avevano delle case, dei libri).