STUART MÁRIA

IRTA

MIGNET M.

A F R A N C Z I A A K A D É M I A T A G J A .

FORDÍTOTTA

BERZEVICZY EDMUND.

II. KÖTET.

PEST, 1863.

f /

K I A D J A R Á T H M Ó R .

Stuart Mária megérkezik az angol határszélen. — Találkozni kíván Erzsé­

bettel, kit esedezve kér, segítené pártütő alattvalói ellen. — Erzsébet taga- dólag válaszol, azon ürügy alatt, hogy becsülete nem engedi öt elfogadni és trónjára visszahelyeztetni, mielőtt a nekie tulajdonított undok bűntettekben való ártatlanságát igazolta. — Stuart Mária Carlisleban letartóztatik. — Erzsébet valódi szándéka. — Midlemore küldetése Stuart Máriához és Murraykez, kiket Erzsébet Ítéletének akar alávetni: az elsöbbit Darnley meggyilkoltatása, a másikat Skóthon fellázitása miatt. — Stuart Mária felindulása. — Büszkén visszautasít minden törvényhatóságot. — Nyomatékos felhívást intéz a száraz­

földi fejedelmekhez, sikertelenül. — Erzsébet folytonos cselszövényei és csa­

lárd ígéretei. — Stuart Mária elfogadja őt kénybiróúl s biztosokat nevez ki képviselése és védelmezésére. — Az ellenségeskedések megszüntetése Skót­

honban, a kormányzó az ifjú király biztosaival Angolországba készül. — Yorki értekezlet, melynél Norfolk herczeg elnököl Erzsébet nevében. — Nor­

folk herczeg állása, jelleme s vágyai. — Titkos értekezései Lethingtonnal és Murrayvel, kiket rábír hogy abbanhagyják a Stuart Mária ellen emelt vádat. — Okok melyeket felhoz s azok elfogadnak. — Az értekezlet meg­

nyitása. — Murray tartózkodása, ki védelmezi magát de nem támad. — Biztosításokat kér Erzsébettől, mielőtt nővére ellen vádat emelne. — Erzsébet meglepetése. — Rögtön Yorkból Westminsterbe helyezi át az értekezletet, s új biztosokat nevez ki az előbbiekhez. — Az angol királynő ígéreteket tesz Murraynek, hogy reábirassék tekintélye megvédelmezésére, bebizonyít­

ván, hogy nővére épen vétkes kicsapongásai által veszté el azt. — Stuart Mária ellen emelt v á d ; az ezüst ládácskában talált levelek és okmánydara­

bok elömutatása; hitelességük igazolása. — Stuart Mária felelete és védelme, melyben Murrayre s híveire hárítja a Darnley meggyilkolásában való bűnösséget.

— Mária visszaútasítja a különféle lemondási indítványokat, Murray pedig a kibékülést. — Stuart Mária biztosai félbenszakítják az értekezletet. — Erzsébet magántanácsának sajátságos határozata. — Murray visszaérkezése Skótbonba;

Stuart Mária fogsága Angolországban.

Stuart Mária határozata Erzsébetnél keresni menedéket balvégzetű volt reá nézve. Francziaországba vonulhatott vissza vagy pedig még egy ideig veszélytelenül Skóthon déli vidé­

kein maradhatott, a míg onnan biztos menhelyet eszközlendett

Stuart Mária. II. 1

ki maga számára. Sőt jobban jár ha erőszakos alattvalói kezei közé kerül, a szükség úgy hozván magával: ismét el­

zárták, de meg nem ölték volna. Miután hosszan senki sem kormányozhatá Őket, miután szellemük álhatatlansága, jellemük hűtlensége, s érdekszülte hevük változékonysága miatt az en­

gedelmesség csakhamar megrendült közöttük s a hatalom szüntelen egyikről másikra ment át, valószínűnek látszik, hogy börtönéből egykor ismét a trónra lépett volna. Nagyon külön­

böző sors várt reá Angolországban.

Még mielőtt a solwayi öblön átkelt volna, Dundren- nan apátságból írt Erzsébetnek, menhelyet kérvén tőle: „Édes kedves testvérem, mellőzve minden bajaim elbeszélését, me­

lyeket bizonyára ismer, csak azt mondom meg, hogy azon alattvalóim kikkel legtöbb jó t tettem s kik leginkább vannak lekötelezve irántam, miután fellázadtak ellenem, fogságban tartottak s végső méltatlansággal illettek, végre egészen ki­

űztek országomból, s oly helyzetbe juttattak, hogy Isten után csak önben van reményem.w Alig érkezvén meg Workingtonban, május 17-én terjedelmesebb és szívreható levelet intézett hozzá, melyben nagylelkű pártfogását kérte a pártütő Skótok ellen, kik megsértették személyében az uralkodói jogokat. Előadván következetes támadásaikat s utóbbi balvégzetét, így szóla to­

vább: „Isten végtelen kegyessége megóvott s Herries lordhoz menekülvén, vele s nehány más urakkal kegyelmességed or­

szágába jöttem, meg lévén győződve, hogy értesülvén kegyet­

lenségükről s irányombani bánásmódjukról, jó indulatához s bizalmamhoz képest nem csak felfogad éltem biztosítása végett, de segíteni és támogatni fog igaz ügyemben s hasonló cselek­

vésre indítja a többi fejedelmeket is. Esedezem, mentői előbb küldjön értem, mert keserves állapotban vagyok, mely nem királynőnek de még nemes hölgynek sem való. Semmim sincs a világon személyemen kívül a mint megmenekültem, első nap hatvan mértföldet haladván mezőkön át, azóta pedig csak éjjel mervén tovább folytatni utamat, mint azt majd elő­

adhatni reményiem, ha végtelen balsorsomon könyörülni mél- tóztatik.“

Az angol királynő nem hajlottr Stuart Mária kérelmeire s csakhamar eloszlatá reményeit. Értésére esvén hogy régi vágytársnéja most kényére bizta magát, kérdést tett önmagá­

hoz miként bánjék vele. Győzelmesen vezesse-e vissza Skót­

honba? egyszerű vendégként fogadja Angliában? vagy pedig megengedje hogy szabadon vonúlhasson vissza Francziaor- szágba? Ezen három út kínálkozott, megfelelvén Stuart Mária iránt mutatott rokoni érzelmeinek s fenállókúl elösmert feje­

delmi kötelességeinek. Azonban ezen cselekvési módok egy­

aránt veszélyesek lehettek. Attól tartott, hogy ha Stuart Mária visszanyeri trónját, egyetért majd a római udvarral s a szá­

razföldi katholikus fejedelmekkel, s levervén a protestáns pártot Skóthonban, ismét igényt emel Angolország trónjára; ha pedig szabadon Angliában marad, ott folytonos izgalmat okoz s k öz­

pontja lesz az ottani igen számos és hatalmas katholikusok ármányainak és cselszövényeinek, kik őt mint törvényes fe­

jedelemnőjüket tekintvén, vele Összeesküvéseket forralnának, s valószínűleg érte fel is támadnának; ha végre Francziaor- szágba vonul vissza, ott bátyjaival s a szövetséges fejedel­

mekkel hadkíildést készíthetne elő Skóthon meghódítására, mely esetben ő (Erzsébet) amaz országban a kormányzó ha­

talmának fentartására s a protestantismus érdekéinek megvé- delmezésére kényszerittetnék s új küzdelem félelmes követ­

kezményeinek lenne kitéve. Saját tapasztalása nyomán a helyzetet kényszerűbbnek tartván mint Ígéreteket s a politikai szükséget előbbvalónak tekintvén mint hálaérzelmeket, nem hitte hogy Stuart Mária hű barátnéjává s hálás védenczévé lehessen, mint ezt igéré. Azért hát csupán az állam-eszély után indúlván, mely negyven éven át úgy szólván egyedüli kalauza v o lt, elhatározta hatalmában tartani a meggondo­

latlan királynőt ki önmaga szolgáltatta magát kezére. Ez által túlnyomó befolyást vélt szerezni Skóthonban s megszilár­

dítani biztosságát Angolországban.

De mily ürügy alatt tartóztasson le országában egy rokon s vele hasonló rangú fejedelemnőt, ki nem vétett ellene, s ki iránt viszont semmi joggal' nem birt? Csakhamar tudott egyet találni. Stuart Mária eleinte rangját megillető minden dísszel Workingtonból Cockermouthba s Cockermouthból Car- lislebe kisértetett. Ott szoros felvigyázat alá vették Erzsé­

bettől érkezett warrant következtében, ki meghagyá a cum- berlandi shérifnek és békebiráknak, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek szökésének meggátlására. Scroope

1*

lady, Norfolk herczeg nővére megbízatott hogy vele lakjék.

Sir Drury Vilmos pedig parancsot kapott ötven puskást indí­

tani Berwickből Carlisleba, hova Erzsébet azon határszélek őrét Scroope lordot és sir Knollys Ferencz alkamarást küldé azon titkos megbízással, hogy a skót királynőt fogolyként őrizzék.

Átadván neki Erzsébet szánakozó levelét, azt is ki kellett je ­ lenteniük, hogy úrnőjük hő részt vesz balsorsában, azonban mindaddig el nem fogadhatja őt, mig férje meggyilkolásábani ártatlanságát be nem bizonyította. Ezen megelőző igazolás szüksége volt az Erzsébet által kielméit eszköz, hogy őt magá­

tól eltávolítsa s országában letartóztassa.

Scroope lord és sir Knollys Ferencz május 29-én Stuart Mária elé bocsáttatván, teljesítették megbízásukat. Közölvén vele úrnőjük csalárd részvétét és sértő szabadkozásait, Stuart Mária könyes szemekkel keservesen panaszkodott, hogy nővére a királynő válasza oly kevéssé felel meg várakozásának. Hévvel visszautasitá az ellene emelt vádakat, s azt állitá miszerint méltatlan alattvalói rágalommal illették viseletét, hogy annál inkább megdönthessék hatalmát. Újból esdekelve kérte nővé­

rét a királynőt, segítené hogy pártütésüket legyőzhesse, vagy pedig engedné meg a szárazföldre távoznia, hogy kieszközöl­

hesse rokonai és szövetségesei a herczegek támogatását, kik bizonyára nem vonakodandnak őt elfogadni és segélyzeni.

Erzsébet küldöttjei őt magatartásában méltóságteljesnek, elő­

adásában ékesenszólónak, ítéletében szellemdúsnak s balsorsá­

ban csüggedetlennek találták. Meglepetve bájló és fényes tu­

lajdonai által melyek nála azonnal felötlöttek, igen nevezetes és határozott nőnek festették őt, ki az alig szenvedett vereség után kész volna a harczot újra indítani.

Stuart Mária Scroope lorddal és Knollys alkamarással tartott értekezlete után Fleming és Herries lordokat küldötte Londonba. Megbízta őket, hogy kölcsönt iparkodjanak sze­

rezni jövedelmeire melyeket mint özvegy királyné húzott Fran- cziaországból. Ezen kölcsönvett pénz skóthoni párthiveinek gyámolítására szolgált volna, kiket Murray a langsidei csata óta halálra üldözött. Dumbarton vára még mindig a királynő részén volt. Az ország déli része folyvást néki hódolt, s az éjszak keveset szenvedett az utolsó háború alatt, melyben az éjszaki főnökök hadcsapatai idő fogytán nem igen vehettek