Statisztika

Az elemzésekhez a STATA statisztikai szoftver Release 8.2-es verzióját használtuk (STATA, 2017). Az adatfeldolgozásnál leíró statisztikát, khi-négyzet próbát (χ²), Fisher-egzakt tesztet, illetve egyváltozós és többszörös logisztikus regressziót használtunk. A megbízhatósági szintet, illetve az elsőfajú hiba (alfa) szintjét mindig a p < 0,05 értéknél határoztuk meg.

A depressziós kevert epizód Akiskal és Benazzi (2003) és Benazzi (2005a) definíciója szerint határoztuk meg a vizsgálatunkban: teljes major depressziós epizód vagy disztímiás zavar, és legalább 3 nem-eufóriás hipomániás tünet fennállása szükséges egy időben.

4.2. A figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar mint öngyilkossági rizikófaktor 4.2.1. Eljárás, vizsgálati személyek

A vizsgálatot az illetékes Etikai Bizottság engedélyével végeztük. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt. A szóbeli és írásbeli tájékoztatás után minden résztvevő gyermek szülője/gondviselője és a 14 évesnél idősebb gyermekek írásbeli beleegyező nyilatkozatot írtak alá. Regisztráltuk azok számát, akik a vizsgálatban való részvételt elutasították.

A Vadaskert Alapítvány, Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancián 2006.

szeptember 4. és 2007. november 30. között minden első alkalommal kivizsgálásra kerülő gyermeket megkíséreltünk a vizsgálatba bevonni. A vizsgálatba való bekerülés kritériuma volt, hogy ne legyen idősebb a gyermek, mint 18 éves, alsó korhatára nem volt. Kizárási kritérium volt, ha az anamnézisben mentális retardáció szerepelt.

A vizsgálatba Dallos Gyöngyér doktori hallgatómat és Keresztény Ágnes, későbbi doktori hallgatómat (akkor önkéntes egyetemi hallgatóként) vontam be. Ennek a kutatásnak egy másik kérdésének a feldolgozásából készült Dallos Gyöngyvérnek a doktori munkája, amit 2015-ben sikeresen megvédett, Keresztény Ágnesnek pedig hozzájárult a doktori anyagához, aki 2017-ben védte meg sikeresen doktori disszertációját.

4.2.2. Eszközök

A pszichiátriai zavarok - mind a küszöb alatti, mind a klasszifikációs rendszerek kritériumait kimerítő formájának - diagnosztizálásához a korábban (4.1. fejezetben) bemutatott MINI kérdőívcsalád gyermekeknek kidolgozott, Gyermek MINI változatának módosított verzióját vettük fel (Lecrubier és mtsai, 1997; Sheehan és mtsai, 1997; Sheehan és mtsai, 1998; Sheehan és mtsai, 2010). Ennek a kérdőívnek is az eredeti változatát Sheehan és Lecrubier munkacsoportjai dolgozták ki (Lecrubier és mtsai, 1997; Sheehan és mtsai, 1997; Sheehan és mtsai, 1998; Sheehan és mtsai, 2010).

A Gyermek MINI hazai adaptálását munkatársaimmal végeztük (Balázs és mtsai, 2004). Vizsgálataink alapján megfelelő esetszám esetén a kérdőív kritériumvaliditás, interrater reliabilitás és teszt-reteszt reliabilitás eredményei alátámasztják a mérőeszköz jó használhatóságát és megbízhatóságát.

dc_1510_18

rövid, strukturált, átfogó diagnosztikus kérdőív, amely mind a DSM-IV, mind a BNO 10. klasszifikációs rendszereknek megfelelő diagnózisok felállítását lehetővé teszi (Balázs és mtsai, 2004; Sheehan és mtsai, 2010).

A Gyermek MINI 31 gyermekpszichiátriai kórkép fennállását vizsgálja:

hangulatzavarok, szorongásos kórképek, alkohol és drog abúzus/dependencia, tik zavarok, ADHD, oppozíciós zavar, viselkedési zavar, pszichotikus zavarok, evési zavarok, alkalmazkodási zavar, valamint az átható fejlődési zavar. A Gyermek MINI kérdései a felnőtt MINI-hez hasonlóan az adott kórképhez a DSM klasszifikációs rendszerben meghatározott kritériumokra vonatkoznak, és IGEN/NEM válaszokat lehet rájuk adni aszerint, hogy a tünetek a klasszifikációs rendszerben meghatározott ideig fennálltak-e. A Gyermek MINI a kórképek jelenlegi fennállását vizsgálja, kivéve a hipomániás/mániás epizódot, a pánik zavart és a pszichotikus zavart, mert ezeknél a kórképeknél az élettartam megjelenést is vizsgálja. Ezenkívül a Gyermek MINI felméri, szintén a DSM-IV kritériumai alapján, hogy a tünetek a mindennapi életben funkciókárosodást okoznak-e. Az egyes kórképek fennállását az adott diagnosztikus egység végén kell jelölni.

Mint említettem, itt is a kérdőív módosított változatát használtuk, mely ugyanolyan szempontok szerint került módosításra, mint az előző vizsgálat módszertanát ismertető fejezetben (ld. 4.1. fejezet) bemutatott felnőtt MINI kérdőív. Tehát míg az eredeti Gyermek MINI az elágazó fa szerkezetét követi, miszerint amennyiben a kórkép felállításának alapvető kritériumai nem teljesülnek, tovább lehet lépni a következő kórképet feltérképező kérdéssorra; a módosított verzióban az összes tünetet felmérjük, tehát az alapvető tünetek felmérése után nem lehet ugrani. Így lehetővé vált a küszöb alatti kórképek felmérése.

A jelenlegi öngyilkos magatartást a Gyermek MINI a következő kérdésekkel méri fel, melyek az elmúlt hónapra vonatkoznak: 1) „Kívántad azt, hogy bárcsak halott lennél?”, 2) „Akartál kárt tenni magadban?”, 3) „Gondoltál arra, hogy öngyilkos legyél?”, 4)

„Eltervezted, hogy hogyan lennél öngyilkos?” 5) „Kíséreltél meg öngyilkosságot?”. Ezt az öt kérdést a vizsgálónak fel kell tennie és ha bármelyikre „igen” a válasz, akkor fennáll a jelenlegi öngyilkos magatartás kockázata.

A Gyermek MINI 18 évesnél fiatalabbak vizsgálatánál használható a kérdőív szerzőinek ajánlása szerint, mégpedig úgy, hogy 13 évesnél fiatalabb gyerekekkel a kérdőívet minden alkalommal szüleik jelenlétében, az ő véleményüket is kikérve kell felvenni, míg 13 évesnél idősebb serdülőknél már csak a gyermek vesz részt a kérdőív felvételénél. A kérdőív kérdéseit a vizsgáló olvassa fel. A módosított Gyermek MINI kérdőív felvétele kb. 45-60 percet vesz igénybe.

A kérdőívet felvevők (gyermekpszichiáter szakorvos, pszichológus, gyógypedagógus, gyermekpszichiátrián dolgozó nővér, pszichológus hallgató) a vizsgálat megkezdése előtt képzésen vettek részt, majd a vizsgálat alatt folyamatos szupervízióban részesültek.

A Gyermek MINI kérdőíven kívül egy Demográfiai adatlapot is összeállítottunk a vizsgálatra (3. melléklet). Az adatlap a gyermek nemére, életkorára, a szülők iskolai végzettségére, gazdasági aktivitására, a család összetételére, a családi pszichiátriai anamnézisre, a testvérek számára, a születéssel kapcsolatos információkra, a gyermek korábbi pszichológiai/pszichiátriai kezelésére, krónikus betegségére, gyógyszerszedésére, a gyermek iskolájára vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Az adatlapot a gyermekek szülője/gondviselője töltötte ki.