= = = = = 1576 = = = = = állami adók, szőlődézsma és más úrbéri terhek, ezek
után a jelzálogos hitelezők következnek a telekkvi rangsorozat szerint. Végr. trv. 188—193. §§.
S o r r e n t o (a régi Surrentum), város Nápoly olasz tartományban, a s.-i félszigeten, mely a nápolyi és salernoi öblöket elválasztja 7000 lak. Tasso szüle
téshelye. Vidéke termékeny lapály (Piano di S.).
Sors, az emberek és népek életfolyása, a mint az részint az emberi hatalomtól független külső okokból, részint az emberi cselekedetek visszahatásából ki
alakul. Továbbá ezen életfolyásnak megszemélyesí
tése v. az igazságosan büntető s. (nemesis) v. a vak és közömbös v é g z e t (fátum) alakjában.
Sors bona, nihil aliud (lat.), szerencsés sors, egyéb semmi, gr. Zrínyi M.-nak, a költőnek jelmondata.
S o r s h ú z á s , 1. sorsjegy.
Sorsjátékjövedék, lottojövedék.
Sorsjegy, közkölcsön részét tevő értékpapír, mely
nek visszafizetése a névértéket meghaladó kisebb-nagyobb nyeremények alakjában terv szerint meg
állapított kisorsolás utján történik. Van k a m a t o z ó s., mely állandó rend szerint kisebb kamatélvezetet is nyújt a nyereménykilátáson kivül, és n e m k a m a t o z ó s., mely a kamatélvezet helyett nagyobb és több nyereménykilátást nyújt. A terv szerinti kisorso
lás a h ú z á s (sorshúzás); a kisorsolás tervezete sze
rint minden húzás alkalmával kisorsolnak egy s.-et, mely a legnagyobb nyeremény ( f ő n y e r e m é n y ) , azután több s.et kisebb u. n. m e l l é k n y e r e m e n y -nyel. Ujabban a s.-éknél kétféle: nyereményi és tör
lesztési húzás dívik; a törlesztési húzás alkalmával kisorsolt s. helyett a tulajdonos nyereményjegyet kap, mely a későbbi nyereményhuzások alkalmával kisorsolható fő- és melléknyereménynyel.
Sorsjegyigérvény, 1. ígérvény.
Sorsjegykölcsön, melynek alapján sorsjegyet bo
csátanak ki. A visszafizetendő kötvényeket sorsolás utján állapítják meg. Gyakran a s.-t kamatozás nél
kül bocsátják ki és a nyeremények magasabb meg
állapításában nyújtanak a kamatért kárpótlást.
Sorsolás, sorshúzás (1. e.).
Sorsolási a l a p , a sorsolás alkalmával kihúzott kötvények és nyeremények fedezésére szolgáló pénz
alap.
Sorstragédiák, a német irodalomban a jelen szd elején uralkodott műfaj, voltaképen rémdrámák, me
lyekben az ember egy-egy átok varázshatalma alatt szenved és pusztul el Főművelői: Werner Zakariás (•Február 24-ike«) és Müllner Adolf (»Vétek súlya*);
nálunk Gombos Imre (1791 — 1840.) >Esküvés«-e képviseli ez irányt.
Sortie (francz.,-tí), kimenet, kapu.
Sortilegium (lat.), jóslat.
Sortiment (francz., szortiman), minőség szerint rendezett áruraktár nagy választékkal;' s. k ö n y v k e r e s k e d é s , 1. könyvkereskedés.
Sortirozni (francz.), minőség szerint rendezni.
S o r v a d á s , a tüdővész (phthysis) elnevezése.
Sorvető, I. sorbavetés.
Sós aether, előáll alkoholnak sósavval és barna
kővel való lepárlásánál; tartalmaz chloralt, acetalt, chloracetalt, füszeresízü és szagú, gyümölcsaether és mesterséges cognac gyártására szolgál. Borszesz
szel keverve adja a sós b o r s z e s z t , spiritus aetheris chlorati, izgató szer, gyenge diureticum.
Sósav, HC1, aciditm hydrochloriciim, a. muriati-cum, chlorhydrogéniiek vizben való oldata, melyet konyhasónak (NaCl) kénsavval (HaS04) való főzése
és a fejlődött chlorhydrogéngőzöknek vizben való vezetése által nyernek. Színtelen, a levegőn füstölgő folyadék. A Iegtöményebb s. fajsúlya 1.212, tartalmaz 41.T°/o chlorhydrogént, a hivatalos s. (acid. hydrochl.
dilutum) 4 r. töm. sósavat és 6 r. vizet tartalmaz.
A s. hevítéskor chlorhydrogént vészit, a fémeket és fémoxydokat chlorfémekké oldja és oxygéndus oxy-dokkal chlort fejleszt. A n y e r s s.-at kénsavas nát
ronnak konyhasóból és kénsavból való előállítá
sánál a szódagyártás mellékterményeként nyerik, midőn is a chlorhydrogéngázat kádakban, koksz
tornyokban süritik. Ezen n y e r s s. chlorhydrogén-tartalma 30—35°/0, vastartalmú, sárga, levegőn füs
töl, és kénsavat, arzént is tartalmaz. Használják chlór, chlórmész, salmiak, ónsó, chlórantimon és sok egyéb só előállítására, enyv, phosphor, superphos-phát, szénsav gyártásánál, csontszén tisztítására, a szódamaradványok feldolgozásánál, mint gyógyszert (emészthetlenség ellen).
Sós borszesz, 1. sós aether.
Sósdi, sóska, 1. e.
Sósdia, község Temes m., 1143 lak.
Sóshal, sózctt, levegőn szárított hal.
Sosice község Zágráb m., 1432 lak.
Sóska v. s ó s d i , oxalis, növény a sósdifélék (coxa-lideae) családjából. A m a d á r s. o. acclosella, Euró
pában, sok sóskasavat tartalmaz, kellemes savanyu izü. Árnyas lomberdőben tenyészik, ápr.-ban és má
jusban virágzik; levele az ir czimerben szerepel. Az é r z é k e n y s., o. sensitiva, levelei érintésre össze
húzódnak; hazája Kelet-India. A m e r e v s., o. stricta, kertekben tenyésző gaz. Az o. crassicaulis s. edulis és az o. esculenta a forróövi Amerikában tenyésznek, ehető gumóik végett tenyésztik.
S ó s k a s a v (oxalsav), számos növényben, kül. a sóskafajok (rumex acetosa, oxalis acetosella) levő s.-as kálium ; régebben ebből állították elő, ujabban czukorból v. keményítőből nyerik salétromsavval kezelés utján, leggyakrabban azonban fürészporból, melyet káliumhydroxyddal v. -szódával és hamu-zsirral kezelnek. A s. színtelen, szagnélküli kristály
ban jegeczedik, nedves levegőn szétbomlik, vizben nehezen, alkoholban jobban oldódik, erős savanyu izü, mérges, A s.-at, vmint a belőle készített s.-as káliumot a szövetfestésnél, szövetnyomásnál, szal-mafehéritésre, hangyasav és allylalkohol előállítá
sára, glycerintisztitásra stb. használják. K e t t e d v . n é g y s z e r s.-as k á l i , tinta-v. rozsdafolt eltávolí
tására való.
Sóskút, község Fejér m., 2317 lak. Nagy kőbá
nyái híresek (sóskúti kő).
Sósmező, község Háromszék m., 1462 lak. Az ojtzi völgyben. A román határon, vámhivatal és vesztegzár. Sósforrások. Vidékén és a szoros mentén a réteges kárpáti homokkő romhalmazoknak látszó kőfolyósokat alkot. Bitumenes palarétegek váltakoz
nak benne; itt kezdődik a petroleum-regió.
Sóstó, több alföldi sziksós tónak a neve; ilyenek Szabobs m.-ben a berezeli határban a Nagy- és Kis S., Nyíregyházi Sós-tó fürdővel, kemecsei S* Napkor határában S., a fehértói pusztán, a konyári S. stb.
Sótelep, azon geológiai képződmény, melyben a kősó-tömegek fordulnak elő s melyből a kősót bá-nyászilag nyerik. S.-ek vannak hazánkban Márama-ros megyében s a Királyhágón túl több helyen : Maros-Ujvár, Deés, Parajd, Vízakna vidékén stb.
Régi, viz által elárasztott telep a soóvári. A s-ek a trias jura- és kréta-képletekben feküsznek.
SÓTERMFXÉS SPANKAÜ &
: — 1577 =====— —
Sótermelés. A világ összes s.-e évenkint több mint 120 millió q.-ra rug, melyből Nagy-Brittaniára 18.8
•millió q. esik, Kelet-India évi s.-e 11.6, Oroszországé 11.5, Németországé 10 4, az Egyesült-Államoké 10, Francziaországé 8.2, Spanyolországé 6.7, Olaszor
szágé 3.8, Ausztriáé 2.8, Portugáliáé 2.5, Svájczé 0.35 millió q. Magyarország átlag 1.48 millió q. kő
sót, öl ezer q. ipari sót, 65 ezer q. főtt sót termel, mintegy 15 millió frt értékben.
Sötét pont (A), szinmű Csiky G.-től (1885.).
Sötét-tiszta, clair-obscur (1. e.).
Sotin, község Szerem m., 1390 lak.
Sottise (i'rancz., szotiz), izetlenség, sértő beszéd.
Sotto voce (ol., vóose), halkan.
Sou (i'rancz., szu), franczia rézpénz, régebben a pénzrendszer alapja; jelenleg = 5 centimé = Vso frk.
Soubrette (I'rancz., szubrett), szobaleány, szolgáló;
•a színészetben vig női alakok, pajzán szobalányok, kedélyes menyecskék személyesitője vígjátékban és dalművekben.
Souchong, 1. téa.
Souffleur (francz., szuflőr), súgó (1. e.).
Söul, Korea ázsiai állam fővárosa, 250.000 lak.
Soulié ( s z u ) F r é d é r i c , franczia író, szül. 1800.
.decz. 23. Foixban, alkönyvtárnok a párisi arsenal-ban ; f 1S47. szept. 2 3 . ; drámát s regényt irt.
Soult (szült) M i k l ó s J á n o s , Dalmáczia herczege,
"franczia tábornagy, szül. 1769. márcz. 29. 1785.
lépett a hadseregbe, 1794. tábornok, 1804. tábor
nagy, 1 8 0 5 - 1 8 0 7 . Német-, 1 8 0 8 - 1 8 1 3 . Spanyol
országban harczolt, 1814. decz. XV1I1. Lajos alatt hadügvminiszter, a második restauratio után Düssel
dorfban élt, 1819. visszatért, 1827. pair, 1830.
hadügyminiszter, 1834—47. ismételve miniszterel
n ö k : f 1851. nov. 26.
Souper (francz., szupé), estebéd, vacsora; s o u p i -r o z n i , vacso-rálni; s . - c s á -r d á s , bálban a szünó-ra után következő első csárdás.
Source (francz., szúrsz), eredet, forrás.
Soutenirozni, fentartani, kitartani, megvédeni.
Souterrain (francz., szuterren), földszint, pinczesor.
Southampton (szauzémtn), város Hánts angol grófságban a La Manche csatorna m., 65.000 lak.
Kikötő, élénk gőzhajóközlekedés É.-Amerika, Nyugot-és Kelet-India felé, tengeri fürdők, hajóműhelyek.
Southerland (szauzörlend), skót grófság, ter. 4885 km2, 21.940 1.Főhelye Dornoch.
Southey (szauti) R ó b e r t , angol költő és tör
ténetíró, szül. 1774. aug. 12. Bristolban, 1813 óta líoszorus költő ;f 1843. márcz. 21.Gaetában. Az úgy
nevezett tói iskola egyik feje. Számos drámát, költői elbeszélést, történeti müvet irt.
S o u t h w a r k (szödherk), London városrésze, a City
vel hid köti össze.
Souvenir (francz., szuvönir), emlék.
Souverain (francz., szuvrén), önálló, másnak alá nem vetett uralkodó v. állam; ellentéte a souzerain (1. e.); souverainitas, állami legfőbb hatalom; az uralkodó és az állam nemzetközi önállóságának tel
jessége.
Souzerain (francz., szuzrén), félig független, bi
zonyos dolgokban egy másiktól függő uralkodó v.
állam; például Bulgária, mely a szultán souveraini-tása alatt áll.
Sóvárad, község Maros-Torda m., 1694 lak. Római castrum romjai.
Sövény, hajlékony faágakból font kerítés, rendesen csak fadus helyeken s ott is többnyire csak külsősé
geknek bekerítésére szokták használni. Élő sövény olyan, hol sürü növényzet-sor képezi a kerítést; sétá
nyok, diszkertek stb. szélein is alkalmazzák.
Sövényfalva, község Kis-Küküllő m., 1180 lak.
Sövényház, község Győr m., 1313 lak.
Sövényháza, község Csongrád m., 5290 lak.
Sövényháza-szegedi á r m e n t e s i t ő t á r s u l a t , 1856.
»percsora-szegedi ármentesitő társulat* névvel ala
kult oly czélból, hogy a percsorai kereszttöltéstől a Szegeden alul fekvő röszkei magaslatig terjedő ár
teret mentesítse. Alakulásakor a védtöltések már ki voltak építve, s bár azokat többször erősbitették, az árvizek által mégis sokat szenvedtek, míg végre az 1879. árviz a töltéseket végkép szétrombolta, az árteret elöntötte, s Szeged várost Algyő és Tápé községekkel elpusztította. A kormány anyagi támo
gatása mellett a társulat »Sövényháza-szegedi« név alatt újra alakult, s kötelékébe csak a vadkert-sövény
házi kereszttöltés és a paphalmi magaslat közt fekvő árteret vette fel. Ártere Csongrád megyére terjed, s jelenleg 25.641 hold. Kötelékébe 1 sz. kir. város (Szeged) és 5 község tartozik; székhelye: Szeged.
Sövényházi M á r t a , a régi magyar irodalom egyik nőalakja, valószinüleg clarissa-apácza, 1530. irta az Érsekújvári codexnek körülbelől felét.
Sovereign (ang., szöverin), 1816 óta vert angol, aranypénz = 1 font sterling.
Sóvidéki n y e l v j á r á s , a nyugati székelységnek egyik nyelvjárása, cí-ző kiejtéssel, de gyakran meg
tartva az í-t; d előtti tagban a helyén rövid á-t mon
danak (pl. e szóban: halál); a szótagvégző n, ny, m hangokat orrhangzóknak ejti (pl. mind,ketten, munka stb. szavakban).
Soya, Indiában ételfüszerezésre használt folyadék.
Spaa, fürdő Lüttich belga tart.-ban a Magas Venn alján, égvényes vastartalmú savanyuviz-források.
Spácza, község Pozsony m., 1235 lak.
Spada (ol.), kard.
Spagát (spagét, az olasz spagoból), zsineg.
Spahi (tör.), lovas katona, a franczia hadseregben 4 s. ezred van; régen török hűbéres lovas katona.
Spalato (Spalatro), varos Dalmácziában a s.-i öböl m. 23.000 lak. Középiskolák, hajózási iskola, kikötő, élénk kereskedelem, múzeum. Diocletian palotája, Aesculap-templom; vár. Közelében S a l o n a római város romjai.
Spalax t y p h l u s , 1. vak egér.
Spallanzani L á z á r , olasz természettudós, szül.
1729. jan. 12. Scandinóban, tanárkodott Reggióban, Modenában és Paviában; f 1799. febr. 11. O ismer
tette először a petének az ondószálcsák által való megtermékenyítését.
Spandau, város Potsdam porosz kormánykerület
ben a Spree és Havel egj'esülésénél 45.000 lak. Vár, kir. fegyvergyár. Egy toronyban őrzik a német biro
dalom azon pénzalapját (120 millió márka), mely a mozgósítás első költségeinek fedezésére van félretéve.
Spangár A n d r á s , tudós jezsuita, szül. 1678. Nóg
rádban, f 1744. Rozsnyón, »Magyar Könyvtár*-ával (Kassa, 1738.) úttörője volt a magyar irodalomtörté-netirásnak.
Spaniol, havannalevélből készült finom, erősen izgató spanyol burnót, vörös földdel szokták festeni.
Spankau, császári tábornok, I. Lipót alatt a stájer
országi hadak parancsnoka. 1670. ő volt Zrinyi Péter elfogatására kiküldve; 1671-től kassai főkapitány, 1672. szept. 13. Enyiczkénél a bujdosóktól nagy ve
reséget szenvedett, de okt. 26. Gyürkénél Cobb,
Es-Az A t h e n a e u m Kézi Lexikona; 100
s
SPÁNYI SPANYOLORSZÁG= = = 1578 ' .
terházy Pál és Pálffy Károly hadaival egyesülten megszalasztotta a kuruczokat
Spányi B é l a , festő; tanulmányait befejezve, főleg mint tájképfestő tűnt ki, Münchenben él.
Spanyol bor, erős, tüzes, édes bor, melyet gyakran befőzött musttal kevernek, rendesen nem sokáig áll el; nevezetesebbek a xeres (cherry), malagabor, tin-tillo, alicante, montilla, raucio, grenacho stb.
S p a n y o l b o r s , paprika (1. e.).
Spanyolfal, elmozdítható színfal, melyet lakások
ban a szobák egy részének elrekesztésére v. ellenző gyanánt alkalmaznak.
Spanyolfehér, bismutfehér (1. bismutvegyületek).
Spanyolfekete, parafahulladékból készült fekete festék.
Spanyolgallér, paraphimosis, m a k k ö r v , főleg kankó (blenorrhoea) mellett fellépő bántalom, midőn a makkoszoruba visszahúzódott lobos, megduzzadt fityma nem vonható vissza a makkra.
S p a n y o l k r é t a , 1. szalonnakő.
Spanyollégy, 1. kőrisbogár.
Spanyolnád ( r o t a n g ) , a Keletázsiában, kül. a Sunda, Molukki és Philippini szigeteken termő nád
félék (calamus rotang, niger, verus, viminalis stb.) vékony, hosszú szára; fénylő sárga szinü és bő sejtközi üregei folytán nagyon ruganyos, széthasítva székfonatul, kaucsukkal itatva v a l o s s i n név alatt halcsont utánzására, sétapáleza, vánkosanyag, hajó
kötél készítésére használják.
Spanyol n y e l v és irodalom. A s. n y e l v a román nyelvcsalád egyik ága, igen hangzatos és változatos nyelv, s bár szókincse germán és arab elemekkel ke
veredett, egészben mégis a román nyelvek közt a legtisztábbak egyike. Négy fő nyelvjárása van: az aragoniai, az asturiai, a leoni és a kastiliai a tőle el
ágazott andalusiaival. A kataloniai nyelvjárás, me
lyet némelyek szintén a s. nyelvhez számítanak, in
kább a délfrancziához, a galicziai a portugálhoz tar
tozik. Irodalmi nyelvvé a kastiliai nyelvjárás emel
kedett, de a többi nyelvjárások közül is soknak van külön irodalma. Összesen (a gyarmatokkal) körülb.
35 millió ember beszéli. A s. i r o d . igen gazdag fej-lődésü. Legrégibb termékei a népies románczkölté-szet köréből, a mór küzdelmek korából valók; feljegy
zésük csak a XVI. szdban kezdődött. Főhősük Cid.
Majd a lovagregények divatja következett (kedvencz hőseik Nagy Sándor és Galliai Amadis), melyeket Cervantes »Don Cjuijote«-jában halhatatlan gúny tárgyává tett. E korszakban, mely a XV. szdig ter
jed, gazdag tanköltészet is fejlődött. A XV. szdban az udvari mű-lyra virágzott, a nélkül azonban, hogy kiváló alkotásokat mutatott volna fel. Ez időben in
dul meg a szinmű-költészet is. Az olasz irodalom re
mekíróival való megismerkedés egy külön költői is
kolát hozott létre, melynek alapitója Almogaver s legkiválóbb tagja Garcilaso de Vega. A XVI. szd elejére esik a pásztori és picari regény keletkezése, amannak Gil Polo, ennek Diego de Mendoza és Mateo Alfcman a főbb képviselői. A lyra terén Poncé de León és Hernando de Herrera említendők. A XVIII. szd a s. irod. a r a n y k o r a . Legmagasabbra a drámai költészet emelkedett, melynek fényes nevei: Lope de Vega és Calderon, s ezek mellett Cervantes, ki azon
ban a regény terén tette igazán maradandóvá nevét.
A fény mellett megvolt az árny is: a gongoristák da
gályos költészetében. A XVIII. szdban s a XIX. szd kezdetén a franczia klasszicismus szolgai utánzása uralkodott, de szdunkban a feléledt nemzeti szellem
erélyes ellenzéket támasztott, mely, élén Garcia de la Huertával, uj irányt teremtett az irodalom minden ágában. Az ujabb fejlődés a lyrában Zorilla y Morál, Espronceda, Jósé és Salv. Bermudez de Castro, Julián Romea, Enr. Gil, a regény és beszély terén Fernandez y Gonzalez, Álarcon, Perez Galdoz, Fernan Caballero, a színműben Echegaray, Herrero, Catalina, Zapata, Vitai stb. nevéhez fűződik. A s. irodalom ismertetése körül nálunk Győry Vilmosnak és Beksics Gusztáv
nak van legtöbb érdeme.
Spanyol örökösödési háború, 1701-től 1714-ig folyt, egyrészt Francziaország és német szövetségese;, másrészt Ausztria, Anglia, Németalföld, Poroszország közt a fiörökösök nélkül elhunyt II. Károly spanyol király öröksége felett. Az 1713.utrechti, 1714.bade"ni, az 1720. hágai béke fejezte be véglegesen. A háború hazánkra is nagy befolyással volt, mert az időben folyt itt Rákóczy Ferencz szabadságharcza (1. e.).
Spanyolország (a római Hispánia v. Ibéria, spa
nyolul Espana), királyság, mely felöleli a Pyrenei fél
sziget legnagyobb részét; határai Francziaország, az Atlanti oczeán, a Földközi tenger, Andorra és Por
tugália, ter. a Balearokkal és Pityusokkal 1,197.24+
km3, 17,247.738 lak., gyarmataival ter. 1,633.922 km2, 29,602.936 lak. Általában nagy fensik, belsejét a kastiliai választóhegység a magasabbészaki (León, Ó-Kastilia) és az alacsonyabb déli (Uj-Kastilia, Est-remadura, Murcia) piateaura osztja, melyet minden
felől hegyek környeznek, így é.-kon Pyrenéek (3404 m.), a Kantabriai hegység (2665 m.), k.-en az ibériai, délen a Sierra Moréna hsg, és a granadai hegyvidék a Sierra Nevadával, mely a félsziget legmagasabb (3481 m.) emelkedése; a Tajo és Guadiana közt fek
szik az estremadurai hegyrendszer. Lapályok: az ibé
riai alföld, és a Guadalquivir medenczéjében a bae-tisi alföld. Folyók: Duero, Tajo, Guadiana, Guadal
quivir, Bidassoa, Mondego, Ebro, Segura, Jucar, Guadalaviar, Llobregas, tavai: Albufera, Mar Menor, Laguna de la Janda. Csatornák: a császár-, a kas
tiliai és az Ebro-csatorna; ásványvizekben igen gaz
dag (számszerint 1500), a legmelegebb köztük a Fu-enta de León 70° C, a leghidegebb 15° C. (Loeches m. Uj-Kastilia). Az éghajlat északon és a hegyvidé
ken hideg, a középső vidéken száraz és forró, délen meleg; itt a Solanso szél (számum) is fellép. A lak.
spanyolok, az ország őslakóinak, a keltáknak és ibé-reknek vegyüléke phönikiaiakkal, karthágóiakkal, rómaiakkal, germánokkal és arabokkal, tiszta szár
mazásúak a baszkok; az uralkodó nyelv spanyol, az irodalmi nyelv a kastiliai tájszólás. A lak. főleg kath. A műveltség ujabban fejlődött: 10 egyetem. Az államforma alkotmányos királyság, a korona női és férfi ágon öröklődik, jelenlegi király XIII. Alfons, ki
nek kiskorúsága alatt (szül. 1886.) anyja Krisztina özvegy királyné mint régens viszi a főhatalmat. A király czime 1496 óta katholikus felség, a trón
örökösé: asturiai herczeg. A törvényhozó hatalmat a cortes (senatus és képviselőház) gyakorolja. Fővá
rosa Madrid. Gyarmatai vannak Ázsiában (Filippinek.
Zulu szigetek), Afrikában (Kanári szigetek, Presidios), Amerikában (Cuba, Puortorico) és Mikronesiáfjan. Szí
nei vörös és sárga (czimerét 1. főbb. áll. ez. II. 19.).
K ö z g a z d a s á g i é l e t . A lakosságnak több mint két harmada földmiveléssel foglalkozik, de lanyhán űzi. Az összterület Ví-a szántóföld, 4°/0 szőlő, 2°/0
olajfával van beültetve, 200/„-a mező és rét és ugyan
annyit erdő borit. Főbb termékek: búza (évenkint mintegy 60 mill. hl.), rozs, köles, bab, borsó, len,