[ ] additamentum, pótlás
~ alia forma correctionis, névváltozat
∋: correctio, helyesbítés
(?) datum incertum, bizonytalan keltezés
……. lacuna, szöveghiány
[?] lectio incerta, bizonytalan olvasat + falsae litterae, hamis oklevél
< > pars superflua, felesleges rész [!] sic, így
[[ ]] textus discrepans exemplarum, példányok közti eltérő szöveg
DOCUMENTA
1. [1351. jan. 1.–júl. 2. Avignon]
[Apostoli kamarai feljegyzés szerint] Bertrande de Chanac kamarai klerikus által 1351. jan. 1. és 1351. júl. 2. között a 4 servitium minutumra a következő befizetések érkeztek: a zágrábi püspök részéről 25 ft., az esztergomi érsek részéről 60 ft., a zenggi püspöktől 1 ft.
Reg.: ASV. Cam. Ap., Oblig. et Sol. vol 24. fol. 8r, 9rv, 10r.
K.: Cam. Doc. Pont. I. 202. (351. szám; Reg. alapján).
Megj.: A keltezés K.-ból származik, és a fenti tartalmi kivonat K. alapján készült.
2. 1351. jan. 4. Buda
[I.] Lajos király (H) tudatja: Zólyom m.-i szabad falvainak (libera villa nostra) bírái (iudex), György Babazeky-i plébános, Miklós Dobronya-ról, Her[mannus] ugyanezen Babazeky-ről és Tylmannus Nemuthpelseuch-ről megjelenvén előtte, ottani népeinek és hospes-einek képviseletében kérték [az általa és anyja, a királyné által] a nekik különböző szabadságaikról (libertates) – amelyeket a néhai [IV.] Béla királytól (H) kaptak és Mo.
későbbi királyai, [V.] István és [IV.] László is megerősítettek – adott okleveleikből kiolvasható éves királyi adó (collecta seu census regalis) mérséklését, mivel azt előteremteni nem tudják. A király kérésükre e három falu népeinek és hospes-einek (populi et hospites nostri de eisdem tribus villis nostris) éves adóját (collecta annualis) úgy mérsékli, hogy nem több, mint 50 budai M.-t tartoznak fizetni, amelyből 25 M.-t Pünkösd nyolcadán (in oct. fe. Penth.), a fennmaradó 25 M.-t pedig Karácsony nyolcadán (in oct. fe. Nat. d.) kell megfizetniük számára minden egymást követő évben. A király ezen oklevelének újbóli bemutatása esetére minderről privilégium kiállítását ígéri. D. Bude, f. III. prox. an. fe. Epifanie [!] d., a. eiusdem 1351.
Á.: I. Lajos király, 1380. júl. 23. Miestny Národny Vybor v Dobrej Nive. Dobronya község lt. Oklevelek 3. (Df. 268 983.)
K.: F. IX/2. 68–70. (11. szám; Á. alapján).
Megj.: Á. szerint E.-je „priori et antiquo sigillo nostro in terra Vzvre causaliter deperdito consignatas” nyílt oklevél volt. IV. Béla király 1253. évi privilégiumát l. Reg.
Arp. 1013. szám, V. István király 1270. évi oklevelét uo. 2011. szám, IV. László király privilégiumát uo. 2461. szám alatt.
3. 1351. jan. 4.
A csázmai egyház káptalanja az előttük 1351. jan. 4-én (a. d. 1351. f. III.
prox. p. fe. Circ. d.) megjelent Zedina (dict.) Péter fia: Pál kérésére és oklevél-bemutatása alapján nyílt oklevél formájában átírja [I.] Lajos (Lodouichus, Lodouicus) király (H) 1349. júl. 7-én kelt nyílt oklevelét [, amelyben átírja I. Károly király 1323. szept. 29-én kelt, saját korábbi, régebbi pecsétje alatt 1319. jan. 10-én kiállított privilégiumát átíró és új pecsétjével megerősítő privilegiális oklevelét].
E.: Dl. 35 166. (MKA. Acta Paulin. Garig. 1. 29.) Restaurált.
Má.: E.-vel azonos jelzet alatt. (1792. okt. 9.) K.: Smič. XII. 1. (1. szám; 1351. jan. 5. keltezéssel).
Megj.: A [ ] között olvasható részeket a kápt. oklevele nem jelzi közvetlenül. I. Károly király 1329. szept. 29-én kelt oklevelét l. Anjou-okl. VII. 489. szám, 1319. jan.
10-én kiállított privilégiumát uo. V. 363. szám alatt.
4. 1351. jan. 4.
Az erdélyi egyház kápt.-ja tudatja: Bakach-i András fia: Arnold kérésére és oklevél-bemutatása alapján függőpecsétjükkel ellátott oklevelükben szóról szóra átírják a néhai [I.] Károly király (H) 1318. jan. 20-án kelt privilégiumát [a medgyesszéki és selyki székekhez tartozók kiváltságáról].
D. III. f. prox. p. fe. Circumc. d., a. eiusdem 1351. Domokos prépost, Mihály éneklő-, Loránd őr-, és Péter Kyzd-i főesperes dékánkanonok jelenlétében.
E.: Szász Nemzeti Lt. Medgyesi esperesség és egyházközség lt.
Má.: Szász Nemzeti Lt. Medgyesi esperesség és egyházközség. 140. MO. 139. 9–11. (Df.
292 048.). Egyszerű újkori Má.
K.: ZW. II. (661. szám; E. alapján); Doc. Trans. X. 1–2. (2. szám).
R.: Erdélyi Okm. III. 225. (582. szám).
Megj.: A [ ] közötti részt a fenti oklevél nem tartalmazza közvetlenül. ZW szerint E.-je hártyára íródott, vörös zsinóron függő pecséttel van ellátva, lelőhelye a Szász Nemzeti Lt. Medgyesi esperesség és egyházközség lt. Az oklevelet a jelzett helyen (E.) csak egyszerű újkori Má.-ban sikerült fellelni (Má.), ez utóbbiban azonban a dátumsor egyértelműen 1341. jan. 2. (D. III. f. prox. p. fe. Circumc. d., a. eiusdem 1341.) keltezést jelöl. Mivel az erdélyi kápt. dékánkanonoka 1341 januárjában Adorján kézdi főesperes, 1351 januárjában Péter kézdi főesperes volt (vö. Hegyi Géza: Az erdélyi dékánkanonoki tisztség betöltése az Árpád- és az Anjou-korban. In: Középkortörténeti tanulmányok 6. A VI. medievisztikai PhD-konferencia ((Szeged, 2009. június 4–5.)) előadásai Szerk.: G. Tóth Péter–Szabó
Pál. Szeged, 2010. 72.), a Má.-ban helytelenül szereplő évszámot a méltóságsor alapján 1351-re kell javítani. A fenti tartalmi kivonat K. és Má. alapján készült.
5. 1351. jan. 5. Túr
[I.] Lajos király (H) tudatja: a testvére, István erdélyi herceg udvari ifjának, Zoward fia: Gergelynek a maga és testvérei (fr. uterini): János, László és István, továbbá unokatestvéreik (fr. patruelis), János fia: János, Lewkus fiai: Bertalan, János és másik János, Miklós fiai: István és Márton nevében előtte előadott kérésére örökre szólóan és teljes joggal visszahelyezi őket Vgacha m.-ben lévő Rokaz és Feketeordou nevű birtokaikba, s azok minden hasznába és tartozékába azzal a joggal, amellyel őket megilleti, s amellyel korábban birtokolták, mások jogainak megsértése nélkül, s az e birtokok dominium-ába való bevezetésükhöz udvari apródjait, Synka és Geleth fia: János királyi embereket vagy valamelyiküket küldi ki speciálisan. D. in Thur, f. IV. prox. an. fe. Epiphaniarum d., a. eiusdem 1351.
Á.: 1. Zsigmond király, 1388. márc. 30. Dl. 38 157. (Ujhelyi cs. lt.) 2. Á. 1. > Zsigmond király, 1406. jan. 2. Dl. 38 158. (Ujhelyi cs. lt.) K.: –.
Megj.: Á. szerint a király hátlapra nyomott kerek pecsétjével megerősített nyílt oklevél (littera patens … sigillo eiusdem domini Lodovici regis rotundo tergotenus appresso confecta) volt.
6. 1351. jan. 5.
Az egri kápt. 1351. jan. 5-én (f. IV. prox. an. oct. fe. Epiphanie d., a.
eiusdem 1351.) kiállított oklevelében jelentette a nádornak, hogy a Hernadnempty-ben lévő 1 ekealjnyi részbirtokot és telket (sessio) a felek oldalán kirendelt Zalata-i János és Zalonta-i Mihály nádori emberek a kápt.
melléjük adott tanúival, Tamás pappal (sacerdos) és László klerikussal, Hernadnempty összehívott szomszédjainak jelenlétében az egri kápt.
privilégiumába foglalt határok szerint, változtatás nélkül bejárták és iktatták Bertalan fia: János számára.
Tá.: Kont Miklós nádor, 1357. okt. 30. SNA. Jászói konv. hh. lt. Oklevelek. Acta ab anno 3. 25. (Df. 251 731.)
K.: –.
7. [1351. január 7. Avignon]
[Apostoli kamarai feljegyzés szerint] Tamás választott csanádi püspök 900 ft. servitium commune és 5 servitia minuta Konrád (Conradus) barsi főesperes általi megfizetésére kötelezte magát.
Reg.: ASV. Cam. Ap., Oblig. et Sol. vol 23. fol. 120r; vol. 27. fol. 44r; BAV Borghese vol. 125. fol. 106r.
K.: Cam. Doc. Pont. I. 27. (46. szám; Reg. alapján).
Megj.: A keltezés K.-ból származik, és a fenti tartalmi kivonat K. alapján készült.
8. [1351.] jan. 8. Avignon
[VI.] Kelemen pápa Erzsébet királyné (H) kérésére jóváhagyja, hogy gyóntatója bűnbocsánatban részesítse aszerint, ahogyan az 1350. évben a Szt. Péter és Pál-bazilikát és a lateráni Szt. János-egyházat felkeresők számára engedélyezte. D. Avinione, VI. Id. Ian., [pápasága] 9. é[v]ében.
[1351.]
Reg.: ASV. RV. tom. 144 fol. 191r. (Df. 291 937.) és ASV. RA. tom. 113. fol. 220v. (Df.
292 754.)
K.: Theiner I. 791. (1204. szám); Mon. Vat. Slov. III/2. 296. (269. szám).
R.: Déprez–Mollat, VI. Kelemen A. I. 331. (2373. szám).
9. [1351. jan. 8. Avignon]
[VI.] Kelemen pápa előzővel azonos tartalmú levele a néhai [I.] Károly király (U) fiához, István herceghez (dux) és feleségéhez, Margit szlavón hercegnőhöz (ducissa). D. Avinione, VI. Id. Ian., [pápasága] 9. é[v]ében.
[1351.]
Megj.: Apparátusa megegyezik az előző oklevélével.
10. [1351.] jan. 9. Avignon
[VI.] Kelemen pápa [I.] Lajos királyhoz (U). A szepesi egyház – amely egyháznak patrónusa a király, miként erről számos levelében írt a pápának
– prépostságának ügyét különböző foglalásokkal ne zaklassa – nem kisebbítve patronátusi és egyéb ehhez kapcsolódó jogait. D. Avinione, V.
Id. Ian., [pápasága] 9. év[é]ben. [1351.]
Reg.: ASV. RV. tom. 144. fol. 197r. (Df. 291 939.)
K.: Theiner I. 792. (1206. szám); Mon. Vat. Slov. III/2. 296–297. (270. szám).
R.: Déprez–Mollat, VI. Kelemen A. 331–332. (2374. szám).
11. 1351. jan. 9. Buda
[I.] Lajos király (H, Je, Si, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal., mont. S. Angeli d.) anyja, Erzsébet királyné kérésére azokért a jótéteményeiért és folyamatos áldozatos munkájáért, melyekkel mint anya gyermekkorától fogva segítette, királyi hozzájárulását adja ahhoz, hogy a királyné a Borsod m.-i Edelyn, Borsad és Saap királynéi birtokokat azok minden hasznával és tartozékával, ti. malmokkal, malomhelyekkel, és azok bármely más jogaival és tartozékaival együtt, továbbá a Buda város melletti Szentjakab falu régóta szedett királynéi vámját (tributum suum in villa sancti Jacobi prope civitatem nostram Budensem ab antiquo exigi consuetum) az általa a Szt. Klára rendjébe tartozó apácák számára újonnan épített óbudai (Vetus Buda) Szt. Szűz-monostornak adományozza, s a királyné adományát királyi teljhatalmánál fogva az alább megnevezett előkelők és bárók tanácsára és egyetértése mellett jelen oklevelével megerősíti. A király mindezek bizonyságára Erzsébet királyné számára autentikus kettős függőpecsétjével megerősített privilégiumot állít ki. Kelt Tathamer mr. fehérvári prépost, a király alkancellárjának keze által, a. d.
1351. V. Id. Jan., uralkodásának 10. évében. Miklós lévén az esztergomi érsek és Esztergom m. örökös c.-e, Domokos a spalatoi, Dénes testvér a kalocsai érsek, Miklós az egri, András az erdélyi, Demeter a váradi, Miklós a pécsi, Kálmán a győri, Mihály a váci, Peregrinus testvér a boszniai, Miklós a zágrábi, János a veszprémi, István testvér a nyitrai, Tamás testvér a szerémi, Tamás a csanádi püspök, Miklós a nádor és a kunok bírája, Tamás c. a király országbírója, Olivér a király tárnokmr.-e és a királyné udvarbírója, István a szlavón-horvát-dalmát bán, Domokos a Machow-i, Miklós a Zewrinum-i bán, Pál a királyné tárnokmr.-e, Konth Miklós a király pohármokmr.-e és a pozsonyi c., Tuteus a király ajtónállómr.-e és a pilisi c., Dénes a király lovászmr.-e, és Leustachyus a király asztalnokmr-e.
E.: Dl. 4168. (MKA. NRA. Acta ecclesiastica ordinum et monialium. Vbuda. 29. 3.) I.
Lajos király 1364-ben kelt hitelesítő záradékával. Hátlapján más középkori
kezekkel írott tárgymegjelölés látható. I. Lajos király vörös zsinóron függő első és vörös-lila sodraton függő második felségpecsétjével. Mindkét pecsét vászonba varrt és csonkult. Hártya.
K.: F. IX/2. 53–56. (3. szám).
R.: Pest m. 59. (313. szám).
12. 1351. jan. 9. Buda
[I.] Lajos király (H) emlékezetül adja, hogy Gumbas-i Herbordus fia:
Nempze (dict.) Miklós mr. érdemeiért és folyamatosan teljesített szolgálataiért, különösen azért, mert a tengerentúlon, Apuliában (regnum nostrum Apulie) őt vére ontásával szolgálta, Kozma (Cosmas) néhai fiainak: Lászlónak és Miklósnak valamennyi birtokát és részbirtokát – különösen azok Pozsony m.-i Belye birtokát –, s ezek minden hasznát, haszonvételét és tartozékát régi határaiknak megfelelően – melyekkel egykor birtokolták – Miklós mr.-nek, és általa a testvéreinek, Herbordus fiainak: Jánosnak, Lászlónak és Herbordusnak adományozza királyi új adomány címén, örökös birtoklásra, utódaikra szólóan is, mások jogainak megsértése nélkül. A király a jelen oklevél visszahozatala esetére minderről privilégium kiállítását ígéri. D. Bude, die domin. prox. p. fe.
Epiphanie d., a. eiusdem 1351.
E.: SNA. Jászói konv. hiteleshelyi lt. Oklevelek. Acta ab anno. 3. 16. (Df. 251 722.) Hátlapján más középkori kéz feljegyzése, továbbá nagy kerek pecsét nyoma, a pecsét alatt és az előlap bal alsó sarkában relacio Leustachy feljegyzés látható.
K.: –.
R.: Pest m. 59. (312. szám); Bakács, Pest m. 189. (646. szám).
13. 1351. jan. 9. Buda
[I.] Lajos király (H) emlékezetül adja: udvari ifja, Chohul-i Nagy (Magnus) János fia: Péter bemutatta előtte a néhai [IV.] László király (H) 1275. júl.
5-én kelt, pajzson lévő keresztet ábrázoló romlott, elöregedett pecsétjével megerősített, a Zonuk m.-i Chen és Wlmez birtokok nagyapjának (avus), Ponith fia: Ábrahám (Abraam) c.-nek hűséges szolgálataiért történő adományozásáról szóló nyílt oklevelét, s a maga és apja, János nevében kérte annak nyílt oklevélben történő átírását és megerősítését. A király teljesítve Péter kérését az általa bemutatott oklevelet átírja és nyílt oklevél formájában megerősíti Péter, János és utódaik számára, mások jogainak megsértése nélkül, s egyúttal a jelen oklevél visszahozatala esetére
minderről privilégium kiadását ígéri. D. Bude, die domin. prox. p. fe.
Epiphaniarum d., a. eiusdem 1351.
E.: AL. Kolozsvár. Erdélyi Múzeum Egyesület egykori lt. Gyulay-Kuun cs. Oklevelek 4.
(Df. 252 593.) Hátlapján nagy kerek pecsét nyoma, apró darabkái és rögzítő pergamenszeletjei, valamint későbbi kezekkel írott tárgymegjelölések láthatók. A pecsét alatt és az előlap alján relacio Nicolai Konth per se et per Mathe notarium nostrum kancelláriai jegyzet. Hártya.
K.: Doc. Trans II. 176.
R.: Szabó K., Erd. Múz. okl. 22. (88. szám).
Ford.: Doc. Trans II. 176. (Román nyelvű).
Megj.: IV. László király 1275. júl. 5-én kelt oklevelét l. Reg. Arp. 2616. szám alatt.
14. 1351. jan. 10. Vasvár
Theten mr., Vasvár m. alispánja és a szb.-k tudatják: különböző ügyekben, különösen Walth királyi birtok határjárásának és kepék elvételének (recepcione capeciarum) ügyében az említett Walth-ról való Warda fia:
Györgyöt elmarasztalták (culpabamus), s most a György által teljes egészében számukra megfizetett 20 pensa széles bécsi dénárról őt nyugtatják. D. in Castroferreo, f. II. prox. p. fe. Epiphaniarum d., a.
eiusdem 1351.
E.: BFL Guary cs. Oklevelek, iratok 50. (Df. 257 310.) 4 zárópecsét maradványával.
Papír.
K.: –.
R.: Sörös Pongrác, TT. 1908. 175–176. (18. szám).
15. [1351.] jan. 11. Avignon
[VI.] Kelemen pápa Erzsébet királynéhoz (U). Más levelében (l. 8. szám) kérésére jóváhagyta, hogy gyóntatója bűnbocsánatban részesítse aszerint, ahogyan az 1350. évben a Szt. Péter és Pál-bazilikát és a lateráni Szt.
János-egyházat felkeresők számára engedélyezte. Egyébként a fia, [I.]
Lajos király (H) követei által megkapta annak levelét, és arra adott válaszának másolatát a jelen levelébe foglaltan megküldi a királynénak is, akit arra kér, hogy fiát – emlékezetébe idézve, hogy mennyi bajt és nyugtalanságot okozott a Nápolyi Királyságnak (Si) és lakóinak – hajlítsa az abban foglaltak elfogadására. D. Avinione, III. Id. Ian., [pápasága] 9.
év[é]ben. [1351.]
Reg.: ASV. RV. tom. 144. fol. 197r–v. (Df. 291 939.)
K.: Theiner I. 791–792. (1205. szám); Mon. Vat. Slov. III/2. 296–297. (270. szám).
R.: Déprez–Mollat, VI. Kelemen A. 332. (2375. szám).
16. 1351. jan. 13. Eger
Péter mr. Heues-i főesp. és Gothardus mr. egri kanonokok, N. [Miklós]
egri püspök vikáriusi bírái tudatják, hogy Lonya-i Jakab fia: Jakab mr., a néhai Luchonch-i és Regen-i Dénes lányának: Klára nemes asszonynak a férje és képviselője a Lelez-i Szt. Kereszt-konv. ügyvédvalló levelével felesége terhét viselve megjelent előttük az egyik részről, valamint Tuser-i Peres (dict.) Benedek fia: Lukács, e Dénes fiának: Tamás mr.-nek a famulus-a és képviselője az erdélyi egyház kápt.-jának ügyvédvalló levelével a másik részről, s Jakab mr. azt a bevallást tette, hogy Dénes fia:
Tamás a püspök és általános vikáriusának bírósága e. a Klárának apja birtokaiból és részbirtokaiból természetes jogon és az ország szokásjoga szerint járó leánynegyedet illetően indított perben fogott bírák ítélete alapján megítélt 9 kassai M. garast teljes mértékben megfizette a határidő utolsó napján. Jakab mr. a felesége nevében Tamás mr.-t és utódait a leánynegyed megfizetése tekintetében a jelen oklevél által nyugtatja, továbbá a maga, felesége és utódaik nevében kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a Tamás mr.-t és utódait e leánynegyed tekintetében szavatolják. Péter mr. és Gothardus mr. kérik kanonoktársaikat, hogy ha jelen oklevelüket az egri egyház kápt.-jában bemutatják nekik, a nagyobb biztonság kedvéért saját oklevelükben erősítsék azt meg. D. Agrie, in oct.
fe. Epiph. d., a. eiusdem 1351.
Á.: a 24. számú oklevélben.
K.: Bánffy I. 175–176. (148. szám).
R.: Bónis–Balogh 126. (1149. szám); Doc. Trans. X. 4. (4. szám; román nyelvű).
17. 1351. jan. 13.
János prépost és a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-egyház konv.-je e. megjelent Beges-i Damianus fia: László az egyik részről, a másik részről pedig Pethlend-i Péter fia: Mihály, mindketten Bihar m.-i nemesek, s elmondták, hogy a köztük Cheustelek birtok határai miatt folyó perben fogott bírák közvetítésével megegyeztek, s Cheustelek földet Pethlend-i
Péter fia: Mihály birtokától a következő határjelekkel választották el mindkét oldalról: a határ a Kereztzug-ról Cholth felé vezető nagy útnál, egy erdő melletti két régi földjelnél kezdődik, É-i oldalról, az út mellett Ke felé, Zyler patak, patak mellett Ny felől 2 régi földjel, elhagyja a nagy utat, Zyler patak folyása Dé-re, egy másik pataknak (rivulus seu alveus) a Zyler patakba torkollása, a patak folyása Ny felé, Gergurgata gát, a gát végén az É-i oldalon 2 régi földjel, a patak folyása Ny felé, egy határjelként szolgáló tölgyfa, Dé felé, a Kerestzug-ról Kumady-ra vezető nagy út, emellett Dé felől 2 régi földjel, Ke felé, Vassaner patak, keresztül a patakon, É felől 2 régi földjel, Ny felé a szántóföldek között, berch, a berch-en a csipkebokor mellett 2 régi földjel, Ny felé, 2 régi földjel, amelyek Vassan, Cheustelek és Chethelek között határolnak. D. in oct. fe. Epiph. d., a. eiusdem 1351.
Á.: a 471. számú oklevélben.
K.: AO. V. 424–425. (261. szám, kihagyásokkal, Á.-ról); Doc. Trans. X. 2–4. (3. szám).
Ford.: Doc. Trans. X. 3–4. (3. szám; román nyelvű).
18. 1351. jan. 13.
Erne fia: Vid és Bence fia: Vince, Pothok bírái és a Pothok-i hospes-ek közösségének (universitas) senior-ai Rad fia Tamás fia: Petew kérésére és oklevél-bemutatása alapján pecsétjükkel megerősített oklevelükben átírják Conversinus mr. pataki plébános vikáriusának: Jakab papnak, és bírójának:
az említett Vidnek 1350. dec. 24-én kelt[, a néhai Demeter Pothok határai közé eső birtokaival kapcsolatos megegyezésről szóló] oklevelét. D. in oct.
Epiphanie d., a. eiusdem 1351.
E.: Dl. 76 988. (Zichy cs. zsélyi lt. 1. B. 210.) Hátlapján kitöredezett kerek pecséttel.
K.: Z. II. 444–446. (319. szám).
Megj.: OL leírása szerint a hátlapra nyomott pecsét természetes sötét színű viasz, kb. 44 mm. Ábrája: angyalok által tartott korona, fölötte csillag. Felirata: S HOSPITVM DE POTOK. A pecsét műanyagmásolata: V8–622. Az átírt oklevelet l. Anjou-oklt. XXXIV. 751. szám alatt.
19. 1351. jan. 13.
Cheulnek mr. Turuch m.-i alispán és a szb.-k emlékezetül adják: Loudan fia: Thomka [1350.] dec. 23-án (f. V. prox. an. fe. Nat. d. prox. preteritum) erről kiállított másik oklevelük szerint vissza akarta venni azt a Mátyás volt Turuch m.-i alispán oklevelében említett 8 hold földet, amely János fia:
Mychow-nál, Zadur fia: Balázsnál, Karuchun fia: Mihálynál és Bálint fia:
Miklósnál van. Ezen időpont elteltével a felek által egyenlően (pariter) elővezetett fogott bírák, ti. Neczpal-i Imre c., Lack fia: István, Werbow-i László c., Jezen-i Péter fia: István, Mátyás fia: Benedek, Kalanda-i Leustachius, és Pouka fia: Máté rendelkezése szerint egyezséget kötöttek.
A bírák rendelkezése szerint a szóban forgó 8 hold földet – mivel a Thomka által bemutatott oklevél érvénytelennek (iniustas) bizonyult és keltezés nélkül (absque tempore) volt kiállítva – Mychow-nak, Balázsnak, Mihálynak és Miklósnak ítélték azzal, hogy az a fél, amelyik a fenti egyezségtől elállna, per kezdete e. 3 M.-t köteles megfizetni a másik félnek a bíró része nélkül, Thomka-ra pedig a fentiekkel kapcsolatban örök hallgatást róttak ki. D. in oct. Epiph. d., a. d. 1351.
E.: Dl. 65 665. (Ivánka cs. lt. 8.) Hátlapján 1 nagyobb és 4 kisebb pecsét nyomával és maradványával. Hártya.
K.: –.
20. 1351. jan. 13. Aversa
Symone-i Bertalan Auersa-i bíró és Cruce-i Jakab nápolyi közjegyző Aversában, 1351. jan. 13-án, [I.] Lajos király uralkodása idején (a. a Nat.
eiusdem 1351. regnante serenissimo principe d. Lodouico dei gracia V, Je et Si rege, regnorum vero V a. 9., Je et Si a. 3., die 13. mensis Jan., Auerse) tanúk jelenlétében adománylevelet állítanak ki.
E.: K. szerint pergamenre írott E.-je a GA.-ban, a Pergameni de Monasteri soppressi között volt.
K.: Wenzel, Dipl. Eml. II. 398. (325. A. szám).
21. 1351. jan. 13. v. u.
Tamás c. országbíró oklevele szerint 1351. jan. 13-án (in oct. fe. Epiph. a.
d. 1351.) megjelent előtte Desew fia: János, és bemutatta az esztergomi Szt. István király-egyház konv.-jének nyílt oklevelét, amely szerint Aprod (dict.) János fia: Imre a Kural-ban Dé felől lévő földrészét 3 M.-ért eladta Desew fia: Jánosnak és örököseinek.
Tá.: Tamás országbíró, 1353. EPL. Acta radicalia. K. 52. (Df. 248 387.) 1431. évi Má.-ban.
K.: –.
R.: Str. IV. 69. (37. szám).
22. 1350. jan. 18. Buda
[I.] Lajos király (H) tudatja Szatmár m. c.-ével vagy alispánjával és szb.-ival, hogy Cantor (dict.) Briccius személyében elmondták neki: Cantor (dict.) Mihály (Micael) [1350.] nov. 6-án (sab. prox. an. fe. B. Martini conf.) a famulus-aival, Dobus (dict.) Miklós fia: Balázzsal, Zabo fia:
Jánossal és Sedyk fia: Jakabbal hatalmaskodva az ő Janusy birtokára ment, ottani villicus-át súlyosan megsebesítették, őt pedig meg akarták ölni, s villicus-ától 3 M. dénárt elvettek. A király utasítja a címzetteket, hogy egy vagy két személyt küldjenek ki, s a fentiekkel kapcsolatban tudják meg az igazságot, majd küldjenek róla írásos jelentést neki. D. Bude, f. III. prox. p.
oct. Epiph. d., a. d. 1351.
Á.: a 23. számú oklevélben.
K.: –.
R.: Fekete Nagy, LK 9. (1931) 1–2. 58. (6. szám); Doc. trans. X. 4. (5. szám; román nyelvű); Szatmár m. 71. (117. szám).
23. 1350. jan. 13. (ɜ: jan. 18. u.) Majtény
Ábrahám (Abraam) fia: László, Zothmar-i alispán és a 4 szb. jelenti [I.]
Lajos királynak (H), hogy itt átírt, jan. 18-án kelt levelét (l. 22. szám) megkapták, s annak megfelelően Jolad fia: Andrást, a szb.-k közül pedig Ábrahámot küldték ki, akik visszatérve egybehangzóan jelentették: a szomszédoktól és bármely más helyzetű emberektől megtudták az igazságot, miszerint az említett Mihály (Micael) Briccius villicus-át megsebesítette, s Briccius-t saját Janusy birtokán meg akarta ölni, de az említett pénzről nem tudják, hogy elvették-e. D. in Mohten, f. V. prox. p.
fe. Epiphaniarum d., a. d. 1351.
E.: Dl. 39 465. (Petróczy cs. lt. C. 8. Mohten.) Hátlapján azonos kézzel írott tárgymegjelölés és zárópecsét töredékei látszanak. Papír.
K.: –.
R.: Fekete Nagy, LK. 9. (1931) 58. (7. szám; 1351. jan. végére javított keltezéssel); Doc.
Trans. X. 5–6. (8. szám; román nyelvű; 1351. jan. 27. keltezéssel); Szatmár m.
71. (118. szám).
Megj.: A királyi parancs nem keletkezhetett később, mint a m. hatóságának arra írott jelentése, ezért az oklevél kelte – amennyiben a királyi oklevél dátuma helyes – korrigálásra szorul.
24. 350. jan. 19.
Az egri egyház kápt.-ja az előttük megjelent Tuser-i Benedek fia:
Lukácsnak, Regen-i Dénes fia: Tamás mr. famulus-ának és képviselőjének az ura nevében előadott kérésére és oklevél-bemutatása alapján kápt.-i pecséttel ellátott nyílt oklevélben átírja kanonoktársaik, Péter mr. Heues-i főesp. és Gothardus mr. püspöki vikáriusi bírák oklevelét (l. 16. szám).
E.: AIR. Erdélyi Múzeum Egyesület egykori lt. Bánffy cs. nemzetségi lt. Oklevelek 47.
(Df. 260 626.) K. szerint hártyán, a kápt. pecsétjének töredékeivel.
K.: Bánffy I. 176–177. (149. szám).
R.: Doc. Trans. X. 4. (6. szám; román nyelvű).
25. 1351. jan. 19. Verpelét
Gergely fia: Miklós mr. Heueswyuar m.-i c. és a 4 szb. emlékezetül adják:
Batur-i Kozma fia: János szb. – akit a napokban (pridie) fogott bírák ítélkezéséhez szem- és fültanúként küldtek ki maguk közül az egyik részről a N. [Miklós] egri püspök és a püspök Bakta-i népei, a másik részről pedig Erdeutelek-i Vörös (Rufus) Mátyás fia: Polhos (dict.) István volt Syrok-i alvárnagy és ezen Miklós mr. más alább nevezett famulus-ai közötti perben Eger városába az egri kápt. mindkét fél oldalára kirendelt 2 tanúja mellé – visszatérve hozzájuk jelentette, hogy jan. 13-án (in oct. fe. Epiph. d.) Eger városba ment az egri kápt. tanúival, Sándor mr. éneklőkanonokkal és Gothardus mr. kanonokkal, a felek által előállított 8 fogott bíróval, az egri püspökkel, valamint ezen Mátyás fia: Vörös (Rufus) Jánossal, Miklós mr.
képviselőjével, aki ura nevében a királyi kápolnaispán ügyvédvalló levelével jelent meg, és Vörös János a fogott bírák e. Bodor fia: István Bokta-i hospes 6 ökrét, amelyeket a kápt. oklevele szerint Miklós mr.
tartozott visszaadni a püspöknek, ura nevében önként visszaadta, ezután a
tartozott visszaadni a püspöknek, ura nevében önként visszaadta, ezután a