Sertésállományok reprodukciós értékmérő tulajdonságainak leíró statisztikai jellemzése 28

A fialási adatok fajtánkénti és tenyészetenkénti eloszlását az 1. táblázatban adtam meg. Az egyes fajták és fajtakonstrukciók fialási eloszlásának részletes grafikus ábrázolását az alábbi faktorok alapján végeztem el: tenyészet, fialási év-hónap, választási év-hónap, fialási sorszám (1-8. ábrák).

1. táblázat – Fialási adatok (2004-2014) megoszlása

Fajta/konstrukció megnevezése Tenyészet Koca Fialás

magyar nagy fehér hússertés (MNF) 63 40431 133604

magyar lapálysertés (ML) 29 14608 51025

F1 (MNF × ML) 53 17679 46137 faktorra nézve sem mutatott egyenletes eloszlást. A fialások több mint 50%-át a magyar nagy fehér hússertések adták (1. táblázat). A magyar lapálysertések és az F1-es kocák fialásai a vizsgált adatbázisban hasonló nagyságrendet képviseltek (1. táblázat). A tenyészetek esetében (1-2. ábrák) mindegyik fajta és fajtakonstrukció esetében megfigyelhető olyan tenyészet, amelyben a többi tenyészethez képest jóval több fialás történt. A tapasztalt aránytalanság

dc_1359_16

különösen nagy volt a magyar lapálysertés esetében, ahol az egyik tenyészetben a fialások relatív gyakorisága mintegy 40% volt. Ugyanez a mutató valamivel kisebb aránytalanságot jelzett az F1-es kocák esetében (ahol a legtöbb fialást regisztráló tenyészethez köthető az összes fialás mintegy 20%-a). Ezzel szemben a magyar nagy hússertés kocák fialásai jóval egyenletesebben oszlottak meg a tenyészetek között. A fialások relatív gyakorisága a legtöbb fialást regisztráló tenyészet esetében is kisebb volt mint 10%. A fialási (3-4. ábrák), illetve a választási (6-7. ábrák) év-hónapok eloszlásából kitűnik, hogy a legtöbb egy hónapra eső fialást 2006-2007-es években lehetett tapasztalni, majd ezt követően a fialások havi gyakorisága egy folyamatosan csökkennő tendenciát mutatott. A fialások döntő hányadát (mintegy 80%-át) az első négy fialás teszi ki (7-8. ábrák). Függetlenül az értékelt fajtáktól és fajtakonstrukciótól az ötödik, illetve a későbbi fialások relatív gyakorisága fialási sorszámonként nem éri el a 10%-ot sem. A vizsgált adatbázisban szereplő reprodukciós tulajdonságok fenotípusos értékeinek eloszlásai, illetve ezeknek a vizsgált faktorok szintjeihez kapcsolódó eloszlásai az élve született malacok száma esetében a 9-16. ábrákon, a többi tulajdonság esetében a 1-24. mellékletben látható. A statisztikai analízishez az R-Project szoftvert, illetve a szoftver kiegészítő csomagját (R-Commander) használtam (R-Core team, 2016).

dc_1359_16

1. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, tenyészetek alapján

dc_1359_16

2. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, tenyészetek alapján

dc_1359_16

3. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, fialási év-hónap alapján

dc_1359_16

4. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, fialási év-hónap alapján

dc_1359_16

5. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, választási év-hónap alapján

dc_1359_16

6. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, választási év-hónap alapján

dc_1359_16

7. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, fialási sorszám alapján

dc_1359_16

8. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák fialásainak eloszlása, fialási sorszám alapján

dc_1359_16

9. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák élve született malacszámának hisztogramja, sűrűség és eloszlásfüggvénye

dc_1359_16

10. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák élve született malacszámának hisztogramja, sűrűség és eloszlásfüggvénye

dc_1359_16

11. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák élve született malacszámának eloszlása, tenyészetek alapján

dc_1359_16

12. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák élve született malacszámának eloszlása, tenyészetek alapján

dc_1359_16

13. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák élve született malacszámának eloszlása, fialási év-hónap alapján

dc_1359_16

14. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák élve született malacszámának eloszlása, fialási év-hónap alapján

dc_1359_16

15. ábra - Magyar nagy fehér hússertés (felső rész) és magyar lapálysertés (alsó rész) kocák élve született malacszámának eloszlása, fialási sorszám alapján

dc_1359_16

16. ábra - F1-es (felső rész) és a vizsgált fajták és fajtakonstrukciók alapján összesített (alsó rész) kocák élve született malacszámának eloszlása, fialási sorszám alapján

dc_1359_16

3.2.2. Nyúlállományok reprodukciós, növekedési és vágási értékmérő tulajdonságainak leíró statisztikai jellemzése

A vizsgált értékmérő tulajdonságok leíró statisztikáit a 2. táblázatban közöltem.

2. táblázat – A vizsgált tulajdonságok leíró statisztikai jellemzői

Fajta Tulajdonság Elemszám Átlag Szórás

Pannon fehér SÚLY 6369 2,61 0,21

SGY: átlagos napi súlygyarapodás; COMB: combizom-térfogat; NF21: nevelt fiókák száma a laktáció 28. napján; KOR21: fiókák életkora az alomsúly mérésekor; AL21: 21 napos alomsúly.

A két értékelt fajta eredményeit egymással összehasonlítva megállapítható, hogy a Pannon nagytestű nyulak átlagos súlygyarapodása, combizom-térfogata, illetve 21 napos alomsúlya meghaladja a Pannon fehér nyulak azonos tulajdonságoknál mért eredményeit. A különbségeket elsősorban az okozza, hogy a két fajta közül Pannon nagytestű nyulak kifejlettkori tömege mintegy 0,5 kg-al nagyobb (Matics és mtsai, 2014). Ugyanakkor, ahogyan azt az irodalmi áttekintés fejezetben is megemlítettem, a Pannon nagytestű fajta szelekciós kritériumai között az átlagos súlygyarapodás jelenleg is szerepel, míg ezt a tulajdonságot a Pannon fehér fajta tenyészprogramjában a 21 napos alomtömeg váltotta fel, ezért az 5 és 10 hetes kor közötti átlagos súlygyarapodás részben emiatt is eltérhet a Pannon nagytestű nyulak javára. A Pannon fehér nyulak eredményeit (a fajta kifejlettkori testsúlyát figyelembe véve) az anyai vonalak eredményeivel célszerű összevetni. Spanyol, illetve francia szerzők eredményei alapján a Pannon fehér nyulak nagyobb súlygyarapodást mutatnak a reprodukciós tulajdonságokra szelektált anyai vonalakhoz viszonyítva (Mínguez és mtsai, 2016), azonban a takarmányértékesítésre szelektált specializált vonal egyedei (Molette és mtsai, 2016) átlagosan nagyobb növekedési eréllyel rendelkeznek a Pannon fehér nyulakhoz képest. Hasonló szempontokat figyelembe véve a Pannon nagytestű nyulak teljesítményét francia apai vonalakkal összevetve a Pannon nagytestű nyulak fölénye volt megfigyelhető a testsúlyra és a súlygyarapodásra nézve (Larzul és de Rochambeau, 2004).

3.2.3. Pannon fehér nyúlállomány reprodukciós értékmérő tulajdonságainak leíró