IN THE ECONOMIC, SCIENTIFIC, AND TECHNOLOGICAL FIELDS AND IN INCREASING THE „PER CAPITA KIND FEELING" IN T H E HUMAN FIELD
As h a s been referred to above, t h e tasks of scientific libraries in promoting research work and technological development, along with the r e l a t e d methods and f o r m s are dealt w i t h by an extremely sizeable special literature. Much a t t e n t i o n has also been given in t h e literature t o t h e general t a s k s , situation and t o t h e questions of developing t h e scientific library13. I t is obvious t h a t scientific libraries also h a v e t a s k s — even t h o u g h indirectly or through transmissions — in t h e peaceful competition of t h e t w o great political systems of t h e world and t h e y h a v e to c o n t r i b u t e to solving t h e immense problems of t h e developing countries. In t h e economic, scientific and technical fields, this m a y be f o r m u l a t e d in the following way: scientific libraries can also be of help in catching u p with t h e world s t a n d a r d . This is precisely w h a t
13 Illustrative of h o w libraries t r y t o find new w a y s and means is P . G Y Ö R E ' S
article: Mooers törvénye. (Megjegyzések az információ használatának lélektanához és szociológiájához.) Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1964. p. 748 — 763. (Mooers' law.)
(Remarks on the psychology and sociology of the use of information.)
sets a perspective before the library. And this is the u l t i m a t e objective of library and documentation work in these fields.
However, catching up with t h e world s t a n d a r d also has its own perspec-tive or ultimate objecperspec-tive which is not merely t h e raising of t h e per capita production of steel or butter, etc. t o a certain level in order to a t t a i n an abun-dance of products in t h e last resort and which of t h e "two c u l t u r e s " in accor-dance with what h a v e been discussed above in o r d e r to develop t h e individual t o t h e full, in other words, the competition is going on not only for t h e increase in t h e " p e r c a p i t a " production of steel, butter, etc. but also for what might be termed as ''per capita kind feeling'' or "per capita consciousness" or even
"per capita human dignity".
A n d this is not easier or simpler than t h e "material" competition b y a long way.
T h e interdependence between economy a n d consciousness is just as obvious as the complexity of t h i s interdependence and t h e ambiguity of interactions.
Thus, among other things, no one may assume t h a t w e a l t h by itself can automatically cause an increase in the "kind feeling" or can raise human d i g n i t y to a higher level or can m a k e us happier. H e who takes his lunch two times or has twice as m a n y clothes or has twice as big an a p a r t m e n t , does not necessarily have twice as great a n awareness of t h e quality of life. If wealth, personal or social, were automatically to increase " t h e kind feeling", or t o imply more culture or to involve more "sublime activities", t h i s would cer-t a i n l y appear so in cer-t h e hiscer-torically "luckier" a n d richer nacer-tions of cer-the Wescer-t.
"Alienation" and various signs of crisis in the " k i n d feeling" do n o t refer to this. T h e reverse of w h a t has been s t a t e d above is n o t true, either, at least in society, namely t h a t in the long r u n " o n e may d r e a m of beauties even kneeling on peas".1 4 W i t h o u t a high level m a t e r i a l culture a n d production a n d without an a b u n d a n c y of products there is no free time a n d its use in t h e Marxian sense; t h e r e is no possibility of eliminating narrow specialization a n d of devel-oping citizens with many-sided personalities. This might be possible for t h e individual or for groups with a high degree of consciousness b u t not for society as a whole.
I t is however, highly probable or rather necessary — t h a t t h e countries which have s t a r t e d their development with underveloped p r o d u c t i v e forces a n d u n d e r less f a v o u r a b l e circumstances, will yield more as r e g a r d s the "per capita kind feeling", human d i g n i t y or educational opportunities than t h e economically more developed bourgeois countries. This is true in m a n y respects a n d much has come t r u e by now, particularly in t h e field of education and culture.
W h a t we h a v e in mind, t h e n , is t h a t the t e r m "peaceful competition"
is t a k e n to mean n o t only an economic competition b u t considering its final objective and its possible approach also a competition for t h e increase in
" k i n d feeling", b o t h socially and individually. Following from the contemplation
14 Reference to A passage in I m r e M A D Á C H ' S classical work "The T r a g e d y of Man".
Scene 12.
" . . . To keep y o u wide awake, y o u ' l l kneel on peas.
FLATO:
I'll dream of b e a u t i e s even on m y knees , , ,"
26
of this peaceful competition as a unity of economy and consciousness are those particular t a s k s of the scientific library which have already been explained in the previous paragraph. Thus, what h a v e been stated in connection with the interdependence of t h e peaceful cooperation and t h e scientific library start out from and return t o the debate of t h e "two cultures".
The complex participation of the scientific library in the peaceful competition and in the elimination of backwardness is what ultimately widens the horizons, perspectives and social usefulness of work, a n d defines t h e place of scientific libraries in t h e social division of labour in t h e age of the scientific and technical revolution.
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
1. H a r a s z t h y G y u l a : A 130 éves Akadémiai Könyvtár. B p . 1956.
2. Berlász J e n ő — S z a k m á r y n é Németh Mária: A Magyar Tudományos Aka-démia Könyvtárának múltja és jelene. B p . 1956.
3. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957.
4. Berlász J e n ő : Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. B p . 1957.
5. H a r a s z t h y G y u l a : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyv-tárügy időszerű kérdései. Bp. 1958.
6. Gergely P á l : Arany János és az Akadémia Könyvtára. B p . 1958.
7. Moravek E n d r e : Die neuen ungarischen Bibliotheksnormen. Wien, 1957.
8. Szakmáryné N é m e t h Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. Bp. 1958.
9. Gergely P á l : Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. Bp. 1958.
10. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958.
11. Moravek E n d r e : Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából. Bp. 1958.
12. Szakmáryné Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései. B p . 1959.
13. Csapodi, Csaba: L'avenir des périodiques scientifiques. L a H a y e , 1958.
14. Csanak Dóra, F . : Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig.
Bp. 1959.
15. Moravek E n d r e —Weger I m r e : Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. Bp. 1959.
16. Csapodi, Csaba: Der geographische Begriff im Katalogsystem der Bibliothek.
Wien, 1959.
17. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. B p . 1959.
18. Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960.
19. Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. B p . 1960.
20. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadvá-nyaiban. — Les sciences sociales hongroises dans les publications de l' UNESCO. Bp. 1960.
21. Gergely Pál: Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyv-tárában Bp. 1961.
22. Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárban. Bp. 1961.
23. Sarlóska Vince E r n ő : Bolyai János házassága a köztudatban és a doku-mentumok. B p . 1961.
24. Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára f Bp. 1961.
25' Moravek E n d r e —Weger Imre: Abbreviaturae Cirillicae. B p . 1962.
26. Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. Bp. 1962.
27. Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyűjteménye és fotó-laboratóriuma. B p . 1962.
28. F r á t e r J á n o s n é : „Nemzeti részvét emelte." 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia palotáját. Bp. 1962.
29. Biiky Béla : Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1962.
30. Moravek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars. 2. Instituta scienti-fica. B p . 1962.
31. Méreiné J u h á s z Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban. Bp. 1963.
32. Rózsa, George: The documentation of science organization as an emerging new branch of scientific information. B p . 1962,.
33. Gergely P á l —Molnár Z o l t á n : Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudo-mány repertóriuma. 1840—1960. B p . 1962.
34. Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye ? B p . 1963.
36. B ü k y Béla -Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi eyy tervezett Petőfi-életrajzhoz. Bp. 1963.
37. Gergely P á l : Az Akadémia szerepe a pesti Nemzeti Színház létrehozásában.
Bp. 1964.
38. Mora vek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 3. Inst Unta paeda-gogica. B p . 1963.
39. György, Josef: Die Goethe-Sammlung Balthasar Elischers in der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Bp. 1963.
40. Rózsa György: Részvételünk és lehetőségek a -nemzetközi társadalomtudo-mányi dokumentációban. B p . 1964.
41. Csapodi Csaba: Beatrix királyné könyvtára. Bp. 1964.
42. Rózsa György: Hagyomány és korszerűség : az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről. Bp. 1964.
43. B ü k y Béla: A tudományos tájékoztatás egyik feladatköre: témaelemzési statisztikák készítése és alkalmazása. B p . 1964.
44. Csapodi Csaba: Conservation of the Manuscript and Old Book Collections at the Library of the Hungarian Academy of Sciences : methods and resuUs (1949—1964.) — Állományvédelmi módszerek és eredmények az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában és Régi-könyv Gyűjteményében (1949—1964.) Bp. 1966.
46. F r á t e r J á n o s n é : Részletek az Akadémiai Könyvtár történetéből (1865 — 1875). B p . 1965.
46. Moravek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 1. InstUuta rerum publicarum. Bp. 1966.
47. Moravek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 7. InstUuta com-municationis. Bp. 1966.
48. S á f r á n , Györgyi: Lettres de Romain Rolland à Marianne Czeke dans la Bibliothèque de l'Académie des Sciences de Hongrie. — Romain Rolland levelei Czeke Mariannehoz a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárá-ban. B p . 1966.
49. M o r a v e k E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 4. Religio. B p . 1966.
60. Rózsa, George: Some Considerations of the Role of Scientific Libraries in the Age of Scientific and Technical Revolution. — An essay and approach to the problem. Bp. 1970.
51. Simon Mária A n n a : A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti könyvtári hálózata. B p . 1966.
62. F r á t e r J á n o s n é : A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának működése (Ì854—1949). B p . 1966.
53. Csapodi Csaba: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának ős-nyomtatvány-gyűjteménye. Bp. 1967.
54. Boros Vilma, H . : Széchenyi István hátrahagyott iratainak története. B p . 1967.
55. György József: Az Akadémia Könyvtára egykori Goethe-szobája és nevesebb magyar látogatói. Bp. 1968.
56. B ü k y n é H o r v á t h Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi perio-dikumai. Bp. 1968.
57. Moravek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 6. InstUuta oeco-nomica. B p . 1968.
68. Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia LevéUára az Akadémiai Könyvtárban. Bp. 1970.
59. Garai J u d i t , Sz.—Újhelyi Gabriella: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára orosz és szovjet cserekapcsolatainak vázlatos története. — Очерки истории книгообмена библиотеки Венгерской Академии наук с русс-кимии советскими библиотеками. Bp. 1970.
60. Molnár I m r e : Peremlyukkártyás dokumentációs rendszerek létesítése kutató-intézeti könyvtárban. (Előkészületben.)
61. Boros Vilma, H . : Stein Aurél ifjúsága. Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról. 1866 — 1891. B p . 1970.