L á s s u k m o s t , ki volt S a u t t e r s l i e i m , m e n n y i b e n felelnek m e g a v a l ó s á g n a k azok az a d a t o k , a m e l y e k e t c s a l á d j á r ó l és ö n m a g á r ó l , l e g i n k á b b a X X V I I . sz. levélben, e l m o n d o t t .
A SAUTTERSHEIM(B)I SAUTTERMEISTER-család r t g i . n e m e s i r a n g ú k e r e s k e d ő - c s a l á d volt B u d á n és P e s t e n . A SAUTTERMEISTER JÁNOS
ÁGOSTONnak I. L i p ó t m a g y a r király és r ó m a i n é m e t c s á s z á r t ó l 1663 j ú n i u s 2 7 - e n a d o m á n y o z o t t n é m e t b i r o d a l m i n e m e s s é g r ő l szóló d i p l o m a a cs. és k i r . házi, udv. és á l l a m i l e v é l t á r «Reichs-r e g i s t «Reichs-r a t u «Reichs-r b ü c h e «Reichs-r x - e i b e (es pedig 1. L i p ó t XVI. k ö t e t é b e n a 605.
f o l i ó r a ) bevezetve o l v a s h a t ó . A család t a g j a i egy j ó s z á z a d o n á t előkelő, vezető szerepet j á t s z o t t a k B u d a sz. kir. v á r o s k o r m á n y -z a t á b a n . P á r evvel B u d a v á r á n a k a t ö r ö k t ő l való v i s s -z a f o g l a l á s a u t á n , 1 6 8 8 - b a n «Buda v á r o s h á z b i r i o k o s a i n a k és c s a l á d j a i n a k » j e g y z e k é b e n o t t t a l á l j u k a SAUTTERMEISTER F E R E N O Z és FARKAS ' )
k e r e s k e d ő k nevét, a k i k n e k liáza a v á r b a n van. 1694-ben
SAU I TERSHEIMBI SAUTTERMEISTER F R I G Y E S kereskedő, a f e n t e b b i e k v a l a m e l y i k é n e k fia, városi t a n á c s o s és f ő k a m a r á s ; n é g y év m ú l v a , 1 6 9 8 - b a n p o l g á r m e s t e r : 1702-ben és 1 7 0 5 - b e n ú j r a m e g v á l a s z t j á k p o l g á r m e s t e r n e k ; 1711 1719 ig b í r ó ; 1723-ban ú j r a polgár-m e s t e r s polgár-m i n t ilyen h a l polgár-m e g 1 7 2 6 - b a n .5) U g y a n e z i d ő b e n SAUT-TERMEISTER F E R E N C Z J Ó Z S E F k e r e s k e d ő m i n t P e s t v á r o s t a n á c s o s a ,
') HCHMALX, L., Adalékok B u d a p e s t székesfőváros t ö r t é n e t é h e z . 1899.
I I . -207.
L) S C H M A L L L . i d . m ű 2 8 1 , 2 8 2 , 2 8 6 , 3 2 8 . A K A D . É R T . A N Y E L V - É S S Z E P T E D . K Ö R É B Ő L . X X I I . K Ö T . I». S Z .
k a m a r á s a , bírája (1719 1723), azután m e g i n t mint t a n á c s o s a szerepel.1)
A h a r m a d i k , a ki a leghosszabb ideig működik a n y i l -v á n o s s á g t e r é n : S A U T T E R S H E I M B I S A U T T E R M E I S T E R J Ó Z S E F M A N Ó
kereskedő, a Frigyes fia, a ki 1723-ban f ő k a m a r á s , 1736-ban t a n á c s o s ; 1737 október 3 - á n g o n d a t l a n g a z d á l k o d á s miatt, t ö b b t a n á c s o s társával együtt, h i v a t a l á b ó l elmozdíttatik, de e z é r t később n é m i l e g elégtetelt k a p o t t azzal, hogy az 1739-iki tiszt-ú j í t á s o n tiszt-ú j r a megválasztották t a n á c s o s n a k , sőt 1741-ben a pol-g á r m e s t e r i székbe ültették. Tíz évi p o l pol-g á r m e s t e r s é pol-g után p á r évig szünetelt, de 1755-ben ú j r a elnyerte a polgármesteri szé-ket s e tisztet 13 evig, 1768-ig viselte e g y h u z a m b a n .2) M e g h a l t mint t a n á c s o s 1784-ben.
E S A U T T E R S H E I M B I S A U T T E R M E I S T E R J Ó Z S E F MANÓnak és felesé-gének (a kivel 1 7 2 6 jún. 2 - á n kelt egybe). W E R N E R MÁsiÁnak született 1738ban egy kis fiók, a ki a budavári koronázo t e m -plom keresztelési a n y a k ö n y v e b e3) a következőleg van b e j e g y e z v e :
Baptisatus: Johannes Ignatius ; Pat entes: Perill. D. Josephus Sauttersmaister et Da Maria Francisca eius consors ; Patrini: Perill.
D. Franciscus Josephus Sailler et Da Maria Christina eius consors ; Baptisans : P. Wolfgangus Hulbmayr.4)
E z a g y e r m e k : S A U T T E R S H E I M IGNÁCZ, lett utóbb a Rousseau b a r á t j a .
C s a l á d j á r ó l , a XXVIII. sz. levélből, még a n n y i r ó l értesü-lünk, hogy a n y j á t mint kiváló jelességü és v a g y o n o s leányzót vette n ő ü l a t y j a ; több g y e r m e k ü k született, de ezek elhaltak s csak az u t o l s ó , Ignácz m a r a d t életben. A szülei háznál, m i n t előkelő á l l á s ú , jómódú szülők e g y e t l e n gyermeke, gondos neve-lésben í é s z e s i ü t . L a t i n iskoláit a legnagyobb valószínűség sze-rint a b u d a i j e z s u i t a k o l l é g i u m b a n végezte; s a j n o s , erre
vonat-1I SCHMALL L . i d . m ű I . p . I 7 7 , 22Í).
SCHMALL L . i d . m i i I I . p . 2 4 4 — 4 5 - 4 6 , 2 8 2 , 2 8 6 , 3 2 8 . 3) M a t r i c u l a baptisatorum t. I I . p. 280.
4I Az a n y a k ö n y v j a n u á r 23-at, S a u t t e r s h e i m XXX. sz. levelé-ben — j a n . 22-őt ír, születésnapja g y a n á n t ; ez utóbbit elfogadhatjuk úgy, hogy az a n y a k ö n y v i bejegyzés a keresztelóse napját jelenti az előző este vagy éjjel született gyermeknek.
.524
ROUSSEAU É S SAUTTER S H E I VI. 5 1
kozólag, m i u t á n a jezsuita-rend feloszlatásakor az iskola i r a t a i n a k egy része elkallódott, s e m m i a n y a k ö n y v i adatot, bejegyzést n e m s i k e r ü l t sem az orsz. levéltárban, sem a budapesti egyetemi k ö n y v t á r b a n , a melyek a kollégium f e n n m a r a d t iratait őrzik, felfedeznem. A II. kir. k a t b . f ő g i m n á z i u m n á l — a mely az egykori jezsuita-kollégium u t ó d j a — s z i n t é n n e m sikerült s e m m i a d a t h o z j u t n o m , m i u t á n «a legrégibb i n t é z e t t ö r t é n e t i n y o m o k
1777-ből valók».1) Az tény, hogy — az akkori viszonyokhoz képest — elég jó o k t a t á s b a n kellett részesülnie, m e r t m i n t l á t t u k , folyékonyan beszelt és irt, ha n e m is klasszikus l a t i n -sággal, latinul s t á r s a l g á s a képes volt a mély g o n d o l k o d á s ú R o u s s e a u t lebilincselni.
«Végtére, a n y á m e l h u n y t a u t á n , a t y á m n a k k e b e l b a r á t j á v á és az ő egyetlen vigaszává lettem» — í r j a tovább ö n é l e t r a j z i v a l l o m á s a i b a n . A n y j a e l h u n y t á v a l áll k a p c s o l a t b a n a n y j á n a k B u d a p e s t székesfőváros l e v é l t á r á b a n t a l á l h a t ó végrendelete.4)
E végrendelet, a melyet M A R I A F R A N C I S K A S A U T T E R M E I S T E K I N , G E B O H R E N E W E R N E R I N 1753 j ú n i u s 12-én írt alá, német n y e l v e n van í r v a ; 4-ik p o n t j a következőleg h a n g z i k : «Viertens legier ich m e i n e m lieben Sohn Ignatio zu seinem Mütterlichen E r b -theill zwey Tausend gulden, sage 2000.» F é r j é t , Joseph E m a n u e l S a u t t e r m e i s t e r t teszi egyetemes örökösévé. «Meinen lieben S o h n a b e r e r i n n e r e ich, gleich wie zu allzeit geg m i r u n d s e i n e n Vater allen kindlich g e h o r s a m bis dato erwiesen, also solle er a u c h k ü n f t i g h i n gegen sein lieben Vater die kindliche P f l i c h t n i e m a h l e n ausser acht lassen, m i t h i n a u c h von dem H i m m e l gesegnet seyn und verbleiben.» M e g h a l t 1754 augusztus 3 - á n . Ugyancsak a főváros l e v é l t á r á b a n a t y j a : «Sauttermeister v o n S a u t t e r s h e i m e m e r i t i r t B ü r g e r m e i s t e r u n d Senior» 1782-ben kelt végrendelete is m e g t a l á l h a t ó , m e l y b e n l e á n y a i t — A n n a , C a t h a -r i n a , J o s e p h a — teszi ö -r ö k ö s e i v é ; m e g h a l t 1784 j a n u á -r 11 -en, 88 éves korában.3) J o z é f a 1791-ben m i n t F r e u d e n b a c h e r I g n á c z n ó szerepel az orsz. levéltár egy p e r e s i r a t á b a n .4)
11 Szölgyémy F. igazgató úr szivos közlése.
s) Budapest fővárosi levéltár. Kézirat, végrendeletek.
3I Matricula defunetorum, t. TIT. p. 228.
4I Táblai perek, 5—5631. és 5- 6032. sz.
525 4*
V á j j o n végzett-e S a u t t e r s h e i m a l a t i n iskolán kívül m á s t a n u l m á n y o k a t , n e m t u d j u k : k u t a t t a m , n e m j á r t e a n a g y s z o m -b a t i e g y e t e m jogi k a r á r a : de a -b u d a p e s t i egyetem levéltarától, m i u t á n , m i n t az egyetemi rektor lír í r j a : «a n a g y s z o m b a t i e g y e t e m j o g h a l l g a t ó i r ó l szóló a n y a k ö n y v ü n k csak 1761. évtől kezdődik»,1) — ez i r á n t semmi felvilágosítást n e m sikerült szer e z n e m . Másik készerdés, a mely a levelezésekben élénk u t á n -j á r á s t á r g y á t képezi, a z : volt-e ő k a t o n a , m i n t zürichi ismerő-sei beszélték róla, sőt épen N Á D A S D Y g e n e r á l i s hadsegéde volt-e, s m i n t ilyen megsebesült-e a lissai csatában, a mely 1757 d e c z e m b e r 5-én v í v a t o t t ? Mind m e g á l l a p í t h a t a t l a n , illetőleg a l e g n a g y o b b valószínűséggel negative m e g o l d a n d ó kérdések. 0 m a g a v a l l o m á s s z e r ü levelében, a m e l y b e n t e l j e s őszinteséggel f e l t á r j a élete f ő b b eseményeit és botlásait, egy szóval sem emlékezik r ó l a : m a g a bevallja, hogy m i n d e d d i g az álszemérem t a r t o t t a vissza a t t ó l , hogy R o u s s e a u n a k s m á s o k n a k az igazat m o n d j a m a g á r ó l , a m i b ő l visszafelé azt is k ö v e t k e z t e t h e t j ü k , hogy m i k é n t a b á r ó S A U T T E R N nevet, a k a t o n á s k o d á s i h í r t is csak ily álszem é r e álszem b ő l költötte. E feltevésünkben álszem e g e r ő s í t egyfelől a t á b o r -nagy m i l o r d k u t a t á s a i n a k negatív e r e d m é n y e , mely szerint a S a u t t e r s h e i m - n é v a bécsi tisztek előtt a b s o l u t e ismeretlen volt,2) s m á s f e l ő l a csász. és királyi h a d ü g y m i n i s z t é r i u m levéltári i g a z g a t ó s á g á n a k értesítése, mely s z e i i n t «in den Akten u n d P r o t o k o l l e n des Kriegarchivs a u s der Zeit von 1756 1763 der Name I O N A Z S A U T T E R J I E I S T E R VON S A U T T E S H E I M B nirgends e r w ä h n t wird.»3) H a s o n l ó k é p e n n e m t a l á l h a t ó S a u t t e r s h e i m r a vonatkozó-lag s e m m i a d a t a cs. és kir. házi, u d v a r i és állami leveltár
« H u n g a r i e a » , «Helvetica», «Államtanács» és «Állami kanczel-lária» c z í m ű iratcsomói közt.4)
1760 á p r i l i s 10-én Mária Terézia k i r á l y n ő Sauttersheim Ignáczot P o z s o n y b a , az u d v a r i k a m a r a f o g a l m a z ó j á v á nevezi ki.
Ez a k i n e v e z é s az oisz. levéltár Benignae tíesolutioncs czímű
b Dr. F r ö h l i c h Izidor udv. tanácsos ú r szíves közlése.
ä! X I V . levél.
3) 1911 decz. 9-én 1277. sz. a. «Der Direktor Woinoviek» aláírással kelt leirat.
b Dr. Károlyi Árpád levéltári igazgató ú r szives közlése.
. 5 2 6
R O U S S E A U É S S A U T T E R S H E I M . 17
ívrét-alakú, írott g y ű j t e m é n y é b e n a következő szöveggel ol-v a s h a t ó :
«Maria Theresia Dei Gratia Romanorum Imperatrix, Germanise, Hungáriáé Bohemiaque Regina, Archidux Austria etc.
Spectabiles ac Magnified, Magnified item, et Egregii Fideles Nobis Dilecti; Benigne1 notum reddimus Fidelitatibus Yestris Nos motu proprio Ignatium Sautersheim apud Regi® Camer® Hungarico AUIÍCSB
Consiliarium et Archivi Directorem Bildes practicantem, pro actuali ejusdem Camera Hungarico Aulicse Concipista, absque ulio tarnen Salario taliter Clementer resolvisse, ut idem respectu agenelaruni ad praefatum Consiliarium Ribics dirigatur et invietur.
Haue proinde Clementissimam Resolutionem Nostram ad Notam sumant, ac que hujus ad Effectum necessaria sunt, ordinäre noverint Fidelitates Vestrse: Vienna lOma Április 1760.
Maria Theresia.
Rudolphus Comes Chotek.»
E kinevezési o k i r a t b a n egyik f e l t ű n ő elolog, hogy a k i r á l y n ő S a u t t e r s h e i m o t motu proprio, saját i n d í t á s á b ó l , királyi j ó a k a r a t á -ból nevezi ki k a m a r a i fogalmazóvá. H o g y a n j u t o t t ez utóbbi e kiváló kegyhez, kitüntetéshez, n e m t u d j u k ; a z o n b a n a l i g h a téve-d ü n k . ha azt atyja értéve-demeinek és b e f o l y á s á n a k t u l a j téve-d o n í t j u k . Azt is l á t j u k ez okiratból, hogy S a u t t . m á r a kinevezés előtt ott m ű k ö d ö t t a Ribics c o n s i l i a r i u s oldala mellett m i n t gyakor-n o k ; mikor került oda, P o z s o gyakor-n y b a — gyakor-n e m e m l í t i ; aligha tévedügyakor-nk, ha legalább is egy évet felveszünk g y a k o r n o k i működésére. A ki-nevezés teljes m é r t é k b e n igazolja S a u t t e r s h e i m ö n v a l l o m á s á n a k azon állítását, hogy s e m m i fizetést n e m kapott, vagyis íizetés-telen k a m a r a i f o g a l m a z ó v á neveztetett ki. T u d j u k , hogy a n y a g i s t a l á n erkölcsi r o m l á s á n a k is ez volt a főoka. Atyja, k o r á b b i tókozlásai miatt, b i z o n y á r a szűkebb p ó r á z r a fogta, vagyis csak szerényen l á t t a el ö n f e n n t a r t á s i k ö l t s é g g e l ; ő, bár ú j a b b szerel-meskedése s e miatt gyakori Bécsbe r á n d u l á s a , bécsi m u l a t á s a sok pénzt emésztett fel, kímélni a k a r t a atyját, uzsorásokhoz f o l y a m o d o t t s így az a d ó s s á g b a m i n d j o b b a n bele-belemerült.
Levelének m i n d k é t ide vonatkozó állítását, t. i., hogy «a c s á s z á r n ő és királynő u d v a r á b a rendelt (vagyis a M á r i a Terézia szolgálatában álló) l e á n y n y a l léptem ismeretségbe» •— és «az u z s o r á s o k t ó l . . . m i n d e n oldalról s z o r o n g a t v a . . . szökésben
keres-5 2 7
t e m menedéket» hiteles bizonyítékok t á m o g a t j á k . Az elsőt iga-z o l j a P I C H L E R C A R O L I N A « E m l é k i r a t a i » - n a k ' ) I . kötete, m e l y b e n a nevezett bécsi nő a n y j á r ó l , H I E R O N Y M U S CáROLiNÁról a ki a hétéves h á b o r ú i d e j é b e n M á r i a Terézia felolvasónője és ki-szolgáló udvarhölgye volt — a következőket í r j a :
«Schon sehr oft war die Hand meiner Mutter von glänzenden und auch von minder bedeutenden Freiern gesucht norden . . . Aber sie Alle, welche bei der Monarchin selbst, die in so vielem und wür-digen Sinn Mutterstelle bei ihren Untergebenen vertrat, ihr Gesuch anbringen mussten, sahen sieli bisher abgewiesen. Bei den Meisten, ja fast bei Allen, war meiner Mutter Herz gleiehgiltig geblieben. Nur Einer, ein geborner Ungar, dessen Porträt sie noch lange J a h r e nach-her besass, und dessen in Rousseau s Konfessionen als eines höchst interessanten und liebenswürdigen jungen Mannes erwähnt wird — hatte ihr Herz tiefer gerührt. Nicht blos der Wille der Monarchin, auch ungünstige Verhältnisse in der Familie des jungen Ungars zer-rissen das Bündnis. Er starb bald darauf; meine Mutter gedachte seiner nie ohne Rührung.»
E nyilatkozatból és S a u t t e r s h e i m leveléből látjuk, h o g y H . K a r o l i n a és S a u t t e r s h e i m őszintén szerették egymást, de n e m lehettek az egymásé. Miért ? Pichler C. két okot hoz f e l : a k i r á l y n ő ellenzését és a k e d v e z ő t l e n családi körülményeket. Váj-j o n m i h a n g o l h a t t a Mária Teréziát, a ki k o r á b b a n oly k i t ü n t e t ő
kegygvel nevezte ki S a u t t e r s h e i m o t k a m a r a i fogalmazóvá, ked-v e z ő t l e n ü l ez i f j ú i r á n y á b a n ? Két okra g o n d o l h a t u n k s e két ok «az előléptetéseknél való mellőzésére» is befolyást g y a k o r o l -h a t o t t . Az egyik ok az lenne, a m i r ő l Usteri 1763 április 27-én kelt levelében tesz e m l í t é s t : «Állítólag azon kellemetlenségek m i a t t költözött el B u d á r ó l (Magyarországból), a melyeket p r o -t e s -t á n s vallása okozo-t-t neki, a m e l y h e z csa-tlakozo-t-t.» É n e n n e k a h í r a d á s n a k n e m n a g y o n m e r e k hitelt a d n i : n e m is t e k i n t v e azt a k ö r ü l m é n y t , hogy ezt n e m m a g a S a u t t e r s h e i m m o n d j a , h a n e m h a r m a d i k egyén szájából h a l l j u k , még h a t e t t is ily n y i l a t -kozatot, ez a nyilatkozat m i n d j á r t a Svájczba érkezése u t á n i n a p o k b ó l , vagyis abból az időből való, a m i k o r még álszemérem
*) Denkwürdigkeiten aus m e i n e m Leben von Caroline Piehler, geb.
von Greiner. I. Band. Wien, A. P i c h l e r s Wittwe, 1844. S. 23.
.528
ROUSSEAU ÉS S A U T T E R S H E I M . (',1
t a r t o t t a lenyűgözve erkölcsi érzését, a m i k o r az idegen lakosság közt m i n d e n á r o n kedvezőbb színben a k a r t f e l t ű n n i s igy ter-mészetes, hogy a k á l v i n i s t a svájcziak közt magát p r o t e s t á n s n a k , p r o t e s t á n s vallása m i a t t üldözöttnek igyekezett vallani. De a m i k o r a vezeklés ú t j á r a tért, a m i k o r az erkölcsi érzés felül-kerekedik benne, a mi 1764 m á j u s 11-iki levelével kezdődik, a szökését előidéző okok közt vallásváltoztatását nem említi. Pedig ez, ha megtörtént, volna, Mária Terézia szemében o k v e t l e n ele-g e n d ő lett volna arra, hoele-gy őt disqualifikálja, m i n d az állami h i v a t a l r a , m i n d u d v a r h ö l g y é n e k kezére é r d e m e t l e n n é tegye.
S a u t t e r s h e i m XLI1I. sz. levelében r e m é n y k e d i k , hogy ú j r a vissza-nyeld h i v a t a l á t ; e reménykedés, ha ő a p r o t e s t á n s v a l l á s r a tért volna, érthetetlen l e n n e ; neki, m i n t az u d v a r k ö r é b e n megfor-d u l t , Mária Terézia gonmegfor-dolkozásával ismerős e m b e r n e k t u megfor-d n i a kellett, hogy Mária Terézia egy k i t é r t e t — elszökése u t á n — vissza n e m fogadott volna állami h i v a t a l n o k n a k . E
remény-kedés, szerintem, s z i n t é n a vallásváltoztatás ellen bizonyít.
Utolsó bizonyítók ez ellen, hogy — B u d á r ó l nem szólva, a hol ekkor még n e m volt p r o t e s t á n s egyház — az áttérés, h a m e g t ö r t ó n t volna, csak P o z s o n y b a n t ö r t é n h e t e t t ; á m d e P o z s o n y b a n sem az ág. ev.1), sem a k a t h . egyház2) levelesládájában e r r e vonatkozó adat n e m m a r a d t f e n n . Végül ellene szól az a k ö r ü l m é n y is, hogy m i n t k a t h o l i k u s h a l t meg ós t e m e t t e t e t t el.
A másik ok a S a u t t e r s h e i m k ö n n y e l m ű , költekező, mula-tozó élete, adósságcsinálása, uzsorásoktól való s z o r o n g a t t a t á s a , a m i r ő l a királynő, m i k o r a m a g y a r k o r m á n y h i v a t a l o k Pozsony-b a n székeltek, k ö n n y e n értesülhetett. De a királynő a r r ó l is tudo-mással b í r h a t o t t , hogy az öreg S a u t t e r s h e i m József E m á n u e l részben második felesége által is ösztönöztetve, részben e második házasságából s z á r m a z ó gyermekeire való t e k i n t e t t ő l is vezérel-tetve fiának h o z z á f o r d u l ó hitelezőit vonakodott kifizetni, a m í g él, illetőleg fiát, hogy költekezéseinek h a t á r t vessen,
pénz-'I Schmidt főcKpcres úr, a pozsonyi ág. ov. egyház törtenetének egyik legkitűnőbb ismerője, semmi n y o m o t nem talált S a u t t e r s h e i m át-térésére vonatkozólag.
ä) A pozsonyi plébánia-hivatalban a vett szivos értesítés szerint «a nevezett évekről nincsen semmiféle akta.»
5 2 9
kérésével a t ö r v é n y e s örökösödés idejének k i v á r á s á r a u t a s í t o t t a . Ez utóbbi - vagyis a c s a l á d j á v a l való m e g h a s o n l á s , vele szem-ben a t o v á b b i a n y a g i t á m o g a t á s m e g t a g a d á s a — lehet m á r az a «kedvezőtlen családi k ö r ü l m é n y » , a m e l y r ő l i m á d o t t j á n a k leánya, m : n t a k ü l ö n v á l á s második 'okáról (de a mely az elsőt is előidézhette) E m l é k i r a t a i b a n szól.
De ezekből az E m l é k i r a t o k b ó l egyúttal azt is l á t j u k , liogy S a u t t e r s h e i m , a ki b e j á r a t o s volt a bécsi u d v a r b a , a kit m a g a Mária Terézia is többször l á t h a t o t t , joggal beszélt el i n t i m rész-leteket R o u s s e a u n a k a bécsi u d v a r b a n folyó életről s joggal tiltakozik, m i k o r R o u s s e a u ezek hitelességét kétségbe vonja, jog-gal h i v a t k o z i k arra, hogy « m a j d n e m négy álló évig j á r o g a t t a m a bécsi u d v a r b a » , a miből következik, hogy H . Karolinával való i s m e r e t s é g e még 1759-ben k e z d ő d b e t e t t .
«Minden oldalról s z o r o n g a t v a . . . r e m é n y e m e t elvesztve . . . szökésben k e r e s t e m menedékei.» Mikor t ö r t é n t ez ? A cs. és kir.
közös p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m levéltárának a d a t a i szerint «Ignaz von S a u t e r s h e i m b . . . war K o n z i p i s t bei der u n g a r i s c h e n Hof-k a m m e r in P r e s s b u r g . I m Dezember 1762 verliess er P r e s s b u r g ohne E r l a u b n i s s e i n e r vorgesetzten Behörde u n d o h n e Angahe eines Reisezieles. E r k e h r t e a u c h nie m e h r n a c h P r e s s b u r g zurück. D e r dortige S t a d t r a t n a h m S a u t e r h e i m s z u r ü c k g e l a s s e n e
Habe u n t e r K u r a t e l u n d bezahlte a u s deren E r l ö s teilweise die Schulden des Vermissten.»*) A pozsonyvárosi t a n á c s n a k ez ügy-ben való e l j á r á s á r ó l c s u p á n a Sautterslieim i n g ó s á g a i n a k elárve-rezéséről szóló jegyzőkönyv m a r a d t fel. E jegyzőkönyv"2) — P r o t o c o l l u m ceculatarum R e r u m , aestimationum et executionum ab a n n o 1759 u s q u e 1764. A n n o 1763 — így h a n g z i k :
«Schätzung und Licitation. Anno 1763 den 5. und nachfolgen-den Tagen des Monats Julii auf Anlangen Frauen Catharina Hof mann, Herrn Stephani Benyovszky Ehegemalin, Caroli Federl, Antony Beissler und Georgii Theophili Thekus, allen aber Herrn Ignatii Sautersheim gewesten Kammer Concipisten Creditoren und darauf erfolgte
Obrig-Ú 191 1 okt. 7-én 183. igazg. sz. a. kelt leirat, Kreyczig oszt. taná-csos aláírásával.
*) L. Pozsony városi levéltár (Archívum Civitatis Posoniensis), végre-hajtási jegyzőkönyvek 1759—I 7<>4-ig, p. 791.
530
R O U S S E A U É S S A U T T E R S H E I M . (',1
keit-Verordnung und Exmission in Gegenwarth der Woledl vesten Herrn Josepli Finaczy und Joh. Andrea Kochmeister Stadthaubtmanns, beeden des inneren Rathes. Sind Eingangs gedachten Herrn Ignatii Sautersheim unter 16 .Tuny inventirte, ibzo aber ordentlich geschützte Mobilien nachfolgender gestalten licitando an den meist bietenden verkauftet und das eingegange hier zu Ende angesetzte Geld zu Gerichts-hunden deponirt. Die Mobilien demnach folgende: als» ezután egyenkint sorban felsorolja a bútorokat, különféle edényeket, ruha-neműeket, végül könyveket, azok becslési ós eladási árának feltün-tetésével. A jegyzőkönyv záró sorai:
«Summa des Vermögens 5!)4'27. Wenn aber davon abgezogen werden dem Tambour fürs Publiciren 2, und licitiren denen Herrn Deputirten und Kanzellisten, Inventarisations, Sequestrations und Licitations. Diurna . . . . 12, also 14. Bleiben zur Excontentirung derer titl. Creditorn Fl. 580-27. Rclato in Senatu 20 July 1763 und wer-den die Herrn Creditoren die Lcvatam aufsetzen und E. W. E. Ruth Behändigen damit sodann die Series könne elaborirt werden.»
A könyvek száma m i n t o g y 150 kötet, régibb ós ú j a b b , latin, n é m e t s franczia, jogi, p h i l o s o p h i a i , politikai, nyelvé-szeti stb. t a r t a l m ú művek.1)
A S a u t t e r s h e i m további é l e t t ö r t é n e t é t főbb v o n á s a i b a n az elül közölt levelezésekből i s m e r j ü k . S c h a f f h a u s e n , Zürich,
Neu-') Tóth Béla a «Magyar Anekdotakincs» VI. kötetében (231 -235. 1.) megemlékezvén »Rousseau m a g y a r barátjáról» s Dux Adolf idevágó kuta-tásai alapján helyesen m u t a t v á n rá nevére, állására, befejezésül ezeket í r j a : «Nagyon hihetőnek t a r t o m , hogy c s a k u g y a n kém volt, a kit Mária Terézia k o r m á n y a bocsátott a francziák rendelkezésére. Mert csak idegen f u r a k o d h a t o t t könnyen a bölcs közelébe, m i n t «tanítvány». K i s z á m í t o t t dolognak látszik a rejtelmes m a g y a r franeziáúl nem-tudása is. Arravaló, hogy az üldözött filozofus m é g kevésbbé sejthesse barátjában a franczia reakezió emberét.» — «Az anekdota az omberismeret eszköze, a z é r t ítéltem e könyvbe tartozónak ezt a történotot.»
Eddigi előadásunk n y i l v á n m u t a t j a , h o g y absolute s e m m i t á m p o n -t u n k nincs a Tó-th Béla v á d j a i n a k igazolására, ső-t minden a d a -t ollene szól a n n a k . Ellene L u x e m b o u r g marsai levele, ellene az, h o g y az udvari levéltár, a közös p é n z ü g y m i n i s z t é r i u m és az osztrák belügy-m i n i s z t é r i u belügy-m levéltára s e belügy-m belügy-m i ilyen adattal nebelügy-m rendelkezik, ellőne S a u t t e r s h e i m n a k Mária Teréziánál való kegyvesztettsége és menyasszonyá-nak elvesztése, ellene Pozsonyból az uzsorások elől való. szökése, ellene francziaországi nyomorúságos élete. Tóth B. légből kapott vádja semmi alappal nom bír.
531
c h á t e l érintésével m á r c z i u s elején érkezik Mótiersbe, m i n t m o n d j a , azzal a s z á n d é k k a l , bogy a R o u s s e a u személyes tanításai revén az e r é n y és tisztesség ú t j á r a v i s s z a t é r h e s s e n . De itt négy h ó n a p -n á l tovább -n e m volt -n y u g t a ; tetteit élőszóval bevalla-ni -n e m m e r t e s félt, h o g y hibás t e t t e i ós álszemóremből elkövetett valót-l a n á valót-l valót-l í t á s a i k i d e r ü valót-l n e k , m e g k ö n n y e valót-l m ű t e r m é s z e t e se h a g y t a még el e g é s z e n ; s j ú l i u s 1—2. n a p j á n Mötiersból eltávozott.
Mint leveleiből l á t j u k , N e u c h á t e l e n és B á z e l e n át S t r a s s b u r g b a i r á n y í t o t t a ú t j á t s itt z a v a r t csinált egy fiatal h á z a s p á r k ö r é b e n , a m i n t B o u s s e a u Vallomásaiból l á t j u k . I n n e n kezdve h o s s z a b b időre, m i n t e g y tíz h ó n a p r a eltűnik szemeink elől, m e g s z a k a d -n a k a levelek. Következő levele 1764 m á j u s 11-é-n P á r i s b ó l k e l t ; e h o s s z ú levélben m o n d j a el B o u s s e a u előtt életének sorát, v i s z o n t a g s á g a i t ; bevallja o t t h o n s R o u s s e a u v a l szemben elkövetett hibáit, b o c s á n a t á t kéri és őszinte s z á n d é k á t fejezi ki a m e g -j a v u l á s r a . E levéllel kezdődik a S a u t t e r s h e i m megtérése, a tisz-tesség és becsület ú t j á r a való visszatérése. I n n e n kezdve m i n d e n erejét összeszedve küzd végzete ellen, dd s o r s a — bár olykor fel-felcsillan egy r e m é n y s z á m á r a — csak n e m akar j o b b r a f o r d u l n i .
J ú l i u s végén Párisból Besanqonba utazik, hogy közelebb j u s s o n B o u s s e a u h o z , t a l á n őt m e g is látogassa, vele ú j r a össze-köttetésbe l e p j e n ; de ez e l u t a s í t j a ebbeli k e r e l m é t s a levele-zést is szűkebb korlátok közé k í v á n j a s z o r í t a n i . 1765 j a n u á r m á s o d i k felében S t r a s s b u r g b a költözik, h o g y ott két b a r á t j a bölcs t a n á c s a ós vezetése m e l l e t t v a l a m i tisztességes foglal-kozást folytasson. Egy k ö n y v t á r r e n d e z é s é n é l segédkezik. Április-b a n B e n f e l d e n *) t a l á l j u k ; i n n e n ad a j á n l ó levelet F I S C H E R n é m e t í r ó n a k B o u s s e a u h o z . De i n n e n n e m s o k á r a visszatérhetett Strass-burgba, s e k k o r t ö r t é n h e t e t t , hogy ö n m ű v e l é s e és az életben való n a g y o b b érvényesülése czéljából b e i r a t k o z o t t a strassburgi egyetem jogi k a r á r a , h a u g y a n őt a k a r j a j e l e z n i az egyetemi h a l l g a t ó k n é v j e g y z é k é b e n (kiadta Knod), a C A R O L . I G N . S A U T -T E R S H E I M B A D E N S I S név, a m e l y n e k h e l y e s e n : J O H . I G N . S A U T -T E R S H E I M B u D E N S i s - n e k kellene lennie.2) Strassburgból i s m é t
*) Kisebb város Strassburg ós Bázel közt.
Dr. Ivaiser strassburgi levéltári igazgató úr szives közlése.
532
R O U S S E A U É S S A U T T E R S H E I M . 17
P a r i s b a utazik, a h o l v a l a m i állást a j á n l a n a k n e k i ; itt talál-kozik vele 1765 végén, Párison való á t u t a z t á b a n , R o u s s e a u ; i n n e n ír 1766 április h a v á b a n R o u s s e a u n a k Angolországba, figyelmeztetve őt a róla keringő m e n d e m o n d á k r a ; szeretne h o z z á m e n n i Angolországba, de m i u t á n ezt n e m t e h e t i s gyenge egészsége is — m i n t l á t j u k , sokat betegeskedik — készteti, f a l u r a költözik és p e d i g Montmorencyba, a hol R o u s s e a u emléke oly élénken ól m é g a lelkekben, a hol az i m á d o t t férfi n y o m a , szelleme oly közel van hozzá. Oszszel visszatér P á r i s b a : itt kapja, L a l i a u d ú t j á n , R o u s s e a u utolsó üdvözletét. A z u t á n meg-szűnik köztük a levelezés — s a következő év deczember havá-b a n S t r a s s havá-b u r g havá-b a n , a- mely egyre vissza-visszavonzotta őt — m e g h a l a R o u s s e a u szegény, szerencsétlen b a r á t j a . H a l á l á r ó l a
következő a n y a k ö n y v i bejegyzés s z ó l :
Auszug aus dem Sterbebuch der Münsterpfarrei zu Strass-burg i. Eis. 1) 59 p. 324.
«Anno Domini millesimo septingentesimo sexagesimo septimo die decima quinta Decembris in parochia hujus districtu mortuus est nobilis Dominus Ignatius de Sautershaim Buda in Hungaria oriundus, solutus 27 annos circiter natus; filius legitimus nobilis Dni de Sau-tershaim, Begii Consulis civium Budensium, sacramentis pcenitenti®
eucharisti®, et extrem® unctionis rite munitus, et die decima sexta ejusdem mensis et anni a me infrascripto vicario ad Sanctum Laurentium Ecclesi® Cathedralis Argentinensis sepultus est in coe-meterio sancti Urbani extra portam lanionum ; prasentihus testibus Georgio Wolff, adituo hujus Eccl. Cathed. et Leonardo Lindner. mor-tuorum portatore huj ate qui am bo mecum subscripserunt.
Testes ' W°l f f
I Leonhard Lindner
J. M. Wolff vicarius.»
Rousseau későn, egy év múlva — e k k o r a világtól elrej-tőzve élt B o u r g o i n b e n — értesül h a l á l á r ó l s egy m e g h a t ó accord-dal vesz b ú c s ú t b a r á t j á t ó l , a kivel élete u t o l s ó éveit együtt szerette volna leélni.
S a u t t e r s h e i m k ö n n y e l m ű , p a z a r l á s r a , m u l a t o z á s r a h a j l ó fiatal ember volt, a kiben e gyengeségek b o s s z ú ideig
elfojtot-533
ták a n e m e s e b b h a j l a m o k a t . De e gyengeségeket finom modor, nagyvilági műveltség s a l a p j á b a n véve gyengéd szív, fogékony lélek ellensúlyozta. E z e k nyerték meg s z á m á r a a Rousseau szeretetét és becsülését; s ezt a szeretetet és becsülést Rousseau még a z u t á n is megőrizte iránta, a m i k o r t u d o m á s á r a jött a n n a k , hogy S a u t t e r s h e i m őt több tekintetben e l á m í t o t t a ; megőrizte, mert l á t t a n á l a a jó, a tisztesség és becsület i r á n t i fogékony-ságot, egyre erősbödő törekvést, odaadást. Csak így magyaráz-h a t j u k m e g azokat a m e g i n d í t ó szavakat, a melyekkel m e g magyaráz-h a l t b a r á t j á t elsiratja, a melyekkel neki a R o u s s e a u - p a n t h e o n b a n örök emléket emel. Szó se lehet tehát róla, liogy Sauttersheim, mint több író -— egyebek közt Streckeisen-Moultou *), B o d e m a n n Eduard2), Beaudouin H.3) és Brédif L.4) a tények felületes is-merete a l a p j á n állítja, k a l a n d o r lett volna ; k ö n n y e l m ű volt., de kalandor n e m : álszemóremből elámította egy darab ideig kiléte s viselt dolgai felől az embereket, de n e m s o k á r a erőt vévén magán, bevallotta h i b á j á t s igyekezett azt j ó v á t e n n i . Egy ka-landor, a ki négy h ó n a p r a bezárkózott volna egy faluba, hogy ott egy mély gondolkozónak, p u r i t á n erkölcsbirónak, a nagy-világi élet ellenségének társaságát élvezze, s ennek példájával, tanításaival lelkét az e r é n y r e n e v e l j e ; egy kalandor, a ki nél-külöz, de visszautasítja a Rousseautól segítségül f e l a j á n l o t t tíz aranyat s azt csak ú j a b b unszolásra, a legvégső szükségben fogadja e l ; egy kalandor, a ki nem t u d P á r i s b a n sikert aratni, a ki — Rousseau szavai szerint — s e m m i t e n n i v a l ó t n e m talál P á r i s b a n ; egy kalandor, a kinek halálát b a r á t j a , m i n t utolsó m e g m a r a d t reményének eltűnését siratja, — nem. ez tévedés, ez az ember n e m volt k a l a n d o r !
A m i n t most eléggé részletesen i s m e r j ü k R o u s s e a u n a k Sauttersheim-mal való összeköttetését, látjuk, bogy a felderített adatok teljes mértékben igazolják Rousseau Vallomásai-nak, Val-lomásai idevonatkozó részének hitelességót, vagyis azok n e m c s a k
6 Id. m ű , II. 86.
2) J u l i e von Boiideli u n d i h r Freundeskreis. H a n n o v e r , 1874. p. 259.
3I La vie et les oeuvres de J. J . Rousseau. Paris, 1891. T. IL, p. 21S.
4I I)u caractére intellectual et moral de J . J. Rousseau. Paris, 1906.
p. 151.
.534
R O U S S E A U É S S A U T T E R S H E I M . (',1
R o u s s e a u életrajzának teljesebbé tételéhez, h a n e m írói j e l l e m é -nek helyesebb megítéléséhez is h o z z á j á r u l n a k . De ez adatok e g y ú t t a l azt is m u t a t j á k , hogy Rousseau, m i n d e n m i s a n t h r o p i á j a mellett is, gyöngéd szívű, szerető lelkű e m b e r volt, a ki mag-becsülte barátait, érettük áldozatoktól sem riadt vissza.
A mi minket, m a g y a r o k a t illet, az a férfiú, a kit a n a g y író és gondolkozó a n n y i r a szívébe fogadott, a ki a n n y i r a m e g t u d t a n y e r n i bizalmát, barátságát s a kinek t á r s a s á g a csendesítő, m e g n y u g t a t ó és felderítő h a t á s t g y a k o r o l t n y u g t a l a n , zaklatott"
k e d é l y é r e ; az a — m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g szerint — egyetlen m a g y a r ember, a ki Eousseauval érintkezett s b e n n e kedvező v é l e m é n y t keltett h a z á n k i r á n t ; a ki oly mély érzéssel, m e g -i n d í t ó h a n g o n ad k-ifejezést h a z á j a u t á n való sóvárgásának, h a z á j a elveszte felett érzett keservének, — S a u t t e r s h e i m I g n á c z meg-érdemli, hogy honfitársai, m i d ő n a R o u s s e a u lángelméje előtt h ó d o l a t t a l borulnak le, az ő elfeledett sírjára is ejtsenek egy szál v i r á g o t !
535
S.: Szombatos codexek. 60 f. — IJI. Szász B. : A reflexiv és valláserkölcsi elem a költészetben 6 Longfellow. 60 f. — IV. Ennos és Munlaicsi: A belviszonyragok basználata a m a g y a r b a n . 1 K. — V. Vdmbéry : A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet I I . 1 K .— VII. Thury J.: A kasztamuni-i török nyelvjárás. 1 K. — V I I I . Télfy: Nyelvészeti mozgalmak a mai görögöknél. 40 f. — IX. Kalmany L.: Boldog-asszony, ősvallássunk istenuszonya. 40 f.— X. Brassai: A m o n d a t dualisniuea. 1 K 20 f.—
XI. Gr. Kuun O. : A kunok nyelvéről és nemzetiségéről. 80 f. — X I I . Abel J. : Isota Nogarola. 1 K. (1884 -1885.) — .VIM. k . I. Heinrich O. : Kudrun, a monda és az eposz. 80 f. — I I . Barna F.: A votják nép m ú l t j a és jelene. 60 f. — I I I . Goldziher I. : Palesztina ismeretének baladása az utolsó bárom évtizedben. 80 f. — IV. Ábel J. : A homéroszi Demeter-hymuusról. 1 K. — V. Barna F. : A votjákok pogány vallásáról. 40 f. — VI. Szarvas Gábor; A régi m a g y a r nyelv szólára. 20 f. — VII. Budenz J. : Egy kis viszhang Vámbéry Ármin úr válaszára. 40 f. — V I I I . Szily K.: Ki volt Calepinus magyar tolmácsa. 20 f. — IX. Bogisich M. : Szegedi Lénárt énekeskönyve. 1 K. — X. Joannovics : Szórendi t a n u l m á n y o k . I. rész. 60 f. — XI. Peez V. . A kisebb görög tragikusok trópusai. 20 f. — X I I . Télfy : Heraclius.
ltaukavis Leon hellén d r á m á j a . 60 f. (1885—1886.) — X I V . k . I. Ábel J.: Az ó- és középkori Terentins biograpbiálc. 80 f. — II. Joannovics: Szórendi tanulmányok.
II. rész. 80 f. I I I . Barna F.: A mordva nép házassági szokásai. 60 f. — IV.
Télfy : Jelentés újhellén munkákról. 60 f. — V. Kálmany L.: Mythologiai nyomok a m a g y a r nép nyelvében és szokásaiban. 20 f. — VI. Putnohy M. : Etymologicum m a g n u m Romanise. 40 f. — V I I . Simonyi: A m a g y a r szótők. 60 f. — V I I I . Simonyi: A nyelvújítás történetéhez. 40 f. — IX. Brassai : Szórend és accentus.
80 f. — X. Télfy : H á r o m franczia hellenista és a volapük. 40 f. 1887—1889.) X V . k . I. Dr. Schreiner M.: Az iszlám vallásos mozgalmai az első négy században.
60 f . — II. Haraszti: André Chénier költészete. 3 Ii. — III- Simonyi: Kombináló szóalkotás. 80 f. —- IV. Hunjalvy P.: Az aranyosszéki mohácsi nyelvemlékek. 30 f. — V. Zichy A.: Psychiatria és politika. 20 f. — VI. Télfy : Újabb hellén m u n k á k és a hellén" nyelvtanítás. 1 K 20 f . — V I I I . Asboth O.: A hangsúly a szláv nyelvekben.
1 K 60 f. — X. Télfy : Kisfaludy Károly «Mohács»-a görögül. 80 f. — XI. Dr. Eegl S. : Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből. 3 K. — X I I . Gróf Kuun G.: Újabb adatok a kún l'etrarca-Codexhez. 30 f. (1889—1892.) — X V I . k . I. Finály : A beszterczei szószedet. 4 K. — VII. Szamota I.: A Murmelins-féle latin-m a g y a r szójegyzék 1533-ból. 1 K.— VIII. Hegedűs I.: Gnarinus és .Tanús Pannonius.
1 K 60 f. — IX. l)r. Kunos I. : Kisázsia török dialektusairól. 90 f. — X. Hegedűs I. : Dicsének Jacebus Ant. Marcellus™. Irta J a n u s Pannonius. (1892—1897.) — X V I I . k . I. Dr. Mahler : Egyiptológiai tanulmányok a choronologia köréből. 30 f.—
III. Kégl S.: A perzsa népdal. 90 f. — IV. Mrlich J. : Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? 1 K 20 f. — V. Kozma F.: Brassai Sámuel mint sesthetikus és műkritikus. 2 K. — V I . ' Jjézsi L. : Sz. Ágoston reguláinak magyar fordítása Colins (Bánffy) Gergelytől. 2 K. — VII. Vadnai:
Czakó Zsigmond ismeretlen drámai költeménye. 30 f. — VI II. Gyomlay: Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög szövegéről. 1 K 20 f .— IX. Mahler:
Adalékok az egyiptomi nyelvhez. 60 f. — X. Jd. Szinnyei J.: Az első magvar bibliographus. 60 f. (1898-1961.) - X V I I I . le. I. Gyomlay : Bölcs Leo Taktikája m i n t magyar történelmi kútforrás. 1 K. 20 f. — II. Katona L.: Temesvári Pelbárt Példái. 1 K 20 f. — I I I Németiig G.: A római elegia viszonya a göröghöz. 48 f. — IV. Thúry J.: A «Behdset-til-Lugat» csagatáj szótár. I K 20 f. — V. Katona L.:
Alexandriai sz Katalin legendája középkori irodalmunkban 1 K 60 f. — VI. Dr. CketVp J.: Határidőszámitás a rómaiaknál. 40 f. — VIT. Thúry J.: Török nyelvemlékek a XIV. század végéig. 1 kor. — V I I I . Szilari M.: Adalékok a finn-ugor palatnlis mássalhangzók történetéhez. 1 kor. — IX. Kégl S-: Szenáji. 3 kor. X. Katona L.:
A Teleki-codex. 1 kor. 60 f. — X I X . le. I. Bayer: Egy magyar Eszther-dráma. 60 f. — I I . Haraszti : A renaissance franczia színköltészete és a színszerűség. 1 kor. 20 f. — I I I . Thúry J.: A közép-ázsiai török irodalom. I kor. 50 f. — IV. Melich J.: A brassói
A Teleki-codex. 1 kor. 60 f. — X I X . le. I. Bayer: Egy magyar Eszther-dráma. 60 f. — I I . Haraszti : A renaissance franczia színköltészete és a színszerűség. 1 kor. 20 f. — I I I . Thúry J.: A közép-ázsiai török irodalom. I kor. 50 f. — IV. Melich J.: A brassói